Másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban a villamos energia fogyasztói átlagára. Az egyre csak növeked? számlák láttán pedig el?bb-utóbb mindenki eljátszik a gondolattal; hathatós megoldásként ideje lenne napelemekkel felszerelni a családi házat. A bekerülési költségek hallatán azonban a legtöbben azonnal visszakoznak. Pedig ahhoz, hogy kiszámíthassuk megéri-e a beruházás, a költségek mellett tudnunk kell, mennyi megtermelt áramra számíthatunk napelemes rendszerünkb?l, illetve mennyi annak élettartama.
Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország és akár a mai technológiai szint mellett is a primerenergia-felhasználás jelent?s részét (elvi potenciál!) megtermelhetnénk velük. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhet?, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese. A tanulmány által felmért potenciál ugyanakkor sohasem érhet? el, csak iránymutató a lehet?ségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. Egy azonban biztos a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehet?ségek nem képezik fels? korlátját a felhasználásnak. A korlátot a gazdaságos, ésszer? és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehet?ségei jelentik.
Az elméleti maximum értékekb?l látszik, hogy hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhet? a legtöbb megújuló energia. Ugyanakkor jelenleg a napenergia hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehet?ségek és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Ennek oka a fototermális és fotoelektromos berendezéseken alapuló energiatermelés nagyon magas költsége és a változó rendelkezésre állás miatti kiszabályozási problémák. A „Nemzeti Energiastratégia 2030” cím? dokumentum szerint éppen ezért olyan ösztönz? rendszer kialakítása a cél, amely el?segíti, hogy a napenergia alapú h?- és villamos energia mennyisége is növekedjen összhangban a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fejlesztésével. A dokumentum szerint mindezek fényében viszont csak 2020 után nyílhat lehet?ség a hazai napenergia potenciál közvetlen áramtermelésben való nagyobb arányú kihasználására. A technológia és a sorozatnagyság fejl?dése miatt ugyanis csak ezután lesznek vállalhatóak a gyártási költségek.
Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért miel?bb érdemes lenne egy „tet?potenciál” felmér? programot indítani a napenergiából nyerhet? megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztet? felületek nemzeti szint? összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jöv?ben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni h?-, illetve villamosenergia-ellátás. Sokat mondó adat például, hogy becslések szerint az EU 27 tagállamának összesen 22 ezer négyzetkilométer alapterület? épületeinek 40 százaléka alkalmas napelem telepítésére. Azaz csak az épületeken mintegy 1500 GWp napelemet lehetne telepíthet? szerte Európában. Ez pedig évente mintegy 1400 TWh áramfogyasztást tudna fedezni, ami az európai összes áramfogyasztás 40 százalékát jelentené.
Napelem, napelem, Te csodás
Alapvet?en két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz:
- Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mér? órát a szolgáltató biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgátatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból.
- Szigetüzem? rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros ellátással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.
Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat, akkor a korszer?bb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Mint ahogy azt a jelenlegi trendek is tükrüzik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.
A hálózatra kapcsolt napelemes rendszer tervezése és a megtérülés
A hálózatra kapcsolt napelemes rendszert az áramfogyasztásunkhoz kell tervezni. Éppen ezért a kivitelezés el?tt mindenképp érdemes az egész évi kWh fogyasztást ellen?rizni, mivel a havi áramfogyasztás a szezonális eltérések miatt megtéveszt? lehet. Az éves kWh fogyasztás alapján viszont máris kiszámíthatjuk, hogy hány Watt napelemre lesz szükségünk. Az egyszer? számítási mód szerint ugyanis elég az éves fogyasztás (kWh) 85 százalékát venni, s pontosan ennyi Watt napelemmel tervezni.
Egy átlagos, éves szinten 4 ezer kWh fogyasztású családi ház esetén tehát 3400W napelemre lesz szükségünk. Ugyanakkor a részletes számítás ennél azért jóval összetettebb. Figyelembe kell venni ugyanis a tet? tájolását (déli irányú az ideális), d?lésszögét (30-40 fok körül van az optimum), valamint az esetleges árnyékolást is. Arról nem is beszélve, hogy tájegységenként eltérés lehet a napsütéses órák számában is. Átlagosan elmondható azonban, hogy egy ideális, vagyis 30-40 fokos d?lésszögben, déli irányba tájolt napelemes rendszer ezer Watt összteljesítmény esetén átlagosan évente mintegy 1100 kWh áramot biztosít számunkra.
Ugyanakkor a napelemekhez megfelel? teljesítmény? inverterrel is tervezni kell. Az inverterre azért van szükség, hogy a napelemb?l érkez? egyenáramot 230V-os, 50Hz-es váltóárammá alakítsa át, mellyel használni tudjuk különböz? készülékeinket. Az inverterre ugyanakkor nem szabad nagyobb teljesítményt rácsatlakoztatni, mint az a használati utasításában szerepel, f?ként, hogy ez a garancia elvesztéséhez is vezethet. Természetesen alultervezni sem érdemes, mivel ilyenkor rossz hatásfokkal fog az inverter üzemelni.
Végezetül pedig nézzük az árakat. Egy 240-250 W teljesítmény? napelem-tábla ára alsó hangon is nagyjából bruttó 100 ezer forint körül mozog. Tehát a fent is említett átlagos családi ház esetén minimum 13 tábla 250W teljesítmény? napelemre van szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben fedezhessük éves fogyasztásunkat. Itt mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy állandó rendeltetési egységek esetében csak a hálózatra kapcsolt rendszer térülhet meg, hiszen ilyenkor jönnek ki a szezonális különbségek (éves elszámolás esetén a nyáron a rendszerbe visszatáplált mennyiséget télen használjuk fel). Mindazonáltal természetesen nem szabad megfeledkeznünk a korábban említett inverterr?l sem. Ennek ára 200-300 ezer forintról indul, s a korábban is említett méretezést?l függ?en a végs? bekerülési költség végül ennek a többszöröse is lehet.
Jól látható tehát, hogy egy átlagos családi ház esetében a teljes rendszer kiépítése, munkadíjjal együtt legalább 2,5-3 millió forintot kóstál. Természetesen miel?tt elkezdenénk számolgatni, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a gyártók állítása szerint egy átlagos napelemes rendszer élettartama nagyjából 25-30 év. Ebb?l ugyanakkor egyértelm?en kit?nik, hogy a beruházás csak bizonyos esetekben, s nem utolsó sorban tökéletes tervezés esetén térülhet meg. A jöv?ben ugyanakkor ez a trend mindenképp megváltozhat, összhangban az állami ösztönz?k térhódításával, illetve a technológia árának mérsékl?désével.
Forrás: penzcentrum.hu
Másfél évtized leforgása alatt mintegy ötszörösére növekedett hazánkban a villamos energia fogyasztói átlagára. Az egyre csak növeked? számlák láttán pedig el?bb-utóbb mindenki eljátszik a gondolattal; hathatós megoldásként ideje lenne napelemekkel felszerelni a családi házat. A bekerülési költségek hallatán azonban a legtöbben azonnal visszakoznak. Pedig ahhoz, hogy kiszámíthassuk megéri-e a beruházás, a költségek mellett tudnunk kell, mennyi megtermelt áramra számíthatunk napelemes rendszerünkb?l, illetve mennyi annak élettartama.
Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország és akár a mai technológiai szint mellett is a primerenergia-felhasználás jelent?s részét (elvi potenciál!) megtermelhetnénk velük. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhet?, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese. A tanulmány által felmért potenciál ugyanakkor sohasem érhet? el, csak iránymutató a lehet?ségek tekintetében. Az elméleti potenciálhoz képest a mindenkori technológiai és gazdaságossági szempontok alapján ugyanis lényegesen alacsonyabb érték adódik a reálisan kihasználható potenciálra. Egy azonban biztos a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehet?ségek nem képezik fels? korlátját a felhasználásnak. A korlátot a gazdaságos, ésszer? és fenntartható kihasználás szempontjai, valamint a felhasználói oldal lehet?ségei jelentik.
Az elméleti maximum értékekb?l látszik, hogy hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhet? a legtöbb megújuló energia. Ugyanakkor jelenleg a napenergia hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehet?ségek és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Ennek oka a fototermális és fotoelektromos berendezéseken alapuló energiatermelés nagyon magas költsége és a változó rendelkezésre állás miatti kiszabályozási problémák. A „Nemzeti Energiastratégia 2030” cím? dokumentum szerint éppen ezért olyan ösztönz? rendszer kialakítása a cél, amely el?segíti, hogy a napenergia alapú h?- és villamos energia mennyisége is növekedjen összhangban a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fejlesztésével. A dokumentum szerint mindezek fényében viszont csak 2020 után nyílhat lehet?ség a hazai napenergia potenciál közvetlen áramtermelésben való nagyobb arányú kihasználására. A technológia és a sorozatnagyság fejl?dése miatt ugyanis csak ezután lesznek vállalhatóak a gyártási költségek.
Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért miel?bb érdemes lenne egy „tet?potenciál” felmér? programot indítani a napenergiából nyerhet? megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztet? felületek nemzeti szint? összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jöv?ben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni h?-, illetve villamosenergia-ellátás. Sokat mondó adat például, hogy becslések szerint az EU 27 tagállamának összesen 22 ezer négyzetkilométer alapterület? épületeinek 40 százaléka alkalmas napelem telepítésére. Azaz csak az épületeken mintegy 1500 GWp napelemet lehetne telepíthet? szerte Európában. Ez pedig évente mintegy 1400 TWh áramfogyasztást tudna fedezni, ami az európai összes áramfogyasztás 40 százalékát jelentené.
Napelem, napelem, Te csodás
Alapvet?en két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz:
- Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni – az oda-vissza mér? órát a szolgáltató biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgátatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból.
- Szigetüzem? rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer – akkumulátoros ellátással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.
Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat, akkor a korszer?bb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Mint ahogy azt a jelenlegi trendek is tükrüzik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.
A hálózatra kapcsolt napelemes rendszer tervezése és a megtérülés
A hálózatra kapcsolt napelemes rendszert az áramfogyasztásunkhoz kell tervezni. Éppen ezért a kivitelezés el?tt mindenképp érdemes az egész évi kWh fogyasztást ellen?rizni, mivel a havi áramfogyasztás a szezonális eltérések miatt megtéveszt? lehet. Az éves kWh fogyasztás alapján viszont máris kiszámíthatjuk, hogy hány Watt napelemre lesz szükségünk. Az egyszer? számítási mód szerint ugyanis elég az éves fogyasztás (kWh) 85 százalékát venni, s pontosan ennyi Watt napelemmel tervezni.
Egy átlagos, éves szinten 4 ezer kWh fogyasztású családi ház esetén tehát 3400W napelemre lesz szükségünk. Ugyanakkor a részletes számítás ennél azért jóval összetettebb. Figyelembe kell venni ugyanis a tet? tájolását (déli irányú az ideális), d?lésszögét (30-40 fok körül van az optimum), valamint az esetleges árnyékolást is. Arról nem is beszélve, hogy tájegységenként eltérés lehet a napsütéses órák számában is. Átlagosan elmondható azonban, hogy egy ideális, vagyis 30-40 fokos d?lésszögben, déli irányba tájolt napelemes rendszer ezer Watt összteljesítmény esetén átlagosan évente mintegy 1100 kWh áramot biztosít számunkra.
Ugyanakkor a napelemekhez megfelel? teljesítmény? inverterrel is tervezni kell. Az inverterre azért van szükség, hogy a napelemb?l érkez? egyenáramot 230V-os, 50Hz-es váltóárammá alakítsa át, mellyel használni tudjuk különböz? készülékeinket. Az inverterre ugyanakkor nem szabad nagyobb teljesítményt rácsatlakoztatni, mint az a használati utasításában szerepel, f?ként, hogy ez a garancia elvesztéséhez is vezethet. Természetesen alultervezni sem érdemes, mivel ilyenkor rossz hatásfokkal fog az inverter üzemelni.
Végezetül pedig nézzük az árakat. Egy 240-250 W teljesítmény? napelem-tábla ára alsó hangon is nagyjából bruttó 100 ezer forint körül mozog. Tehát a fent is említett átlagos családi ház esetén minimum 13 tábla 250W teljesítmény? napelemre van szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben fedezhessük éves fogyasztásunkat. Itt mindenképp meg kell jegyeznünk, hogy állandó rendeltetési egységek esetében csak a hálózatra kapcsolt rendszer térülhet meg, hiszen ilyenkor jönnek ki a szezonális különbségek (éves elszámolás esetén a nyáron a rendszerbe visszatáplált mennyiséget télen használjuk fel). Mindazonáltal természetesen nem szabad megfeledkeznünk a korábban említett inverterr?l sem. Ennek ára 200-300 ezer forintról indul, s a korábban is említett méretezést?l függ?en a végs? bekerülési költség végül ennek a többszöröse is lehet.
Jól látható tehát, hogy egy átlagos családi ház esetében a teljes rendszer kiépítése, munkadíjjal együtt legalább 2,5-3 millió forintot kóstál. Természetesen miel?tt elkezdenénk számolgatni, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a gyártók állítása szerint egy átlagos napelemes rendszer élettartama nagyjából 25-30 év. Ebb?l ugyanakkor egyértelm?en kit?nik, hogy a beruházás csak bizonyos esetekben, s nem utolsó sorban tökéletes tervezés esetén térülhet meg. A jöv?ben ugyanakkor ez a trend mindenképp megváltozhat, összhangban az állami ösztönz?k térhódításával, illetve a technológia árának mérsékl?désével.
Forrás: penzcentrum.hu
Teljesen átalakítják az áramfogyasztási szokásokat az intelligens villanyórák, amelyek pár éven belül Magyarországon is elterjedhetnek. Aki ilyen órát használ, jóval kevesebbet fizet majd az áramért, viszont amikor nincs rá szüksége, akkor leáll majd. Az okos villanyórák pontosan tudják, ki mennyit fogyasztott, nem kell majd az óraállást bejelenteni, viszont aki lopja az áramot vagy nem fizet, azt el?bb fülön csípik.
Intelligens villanyóra Németországban
Egy átlagos lakásban alapvet?en kétféle áramfogyasztó m?ködik: az egyiknél folyamatos áramellátásra van szükség, a másiknál viszont nem gond, ha valamennyi id?re nem kap áramot. „Az áramszolgáltató és a rendszerirányító szempontjából a folyamatos rendelkezésre állás a legdrágább. Ha én azzal a feltétellel is tudok önnek villamos energiát szolgáltatni, hogy azt bármikor megszakíthatom, akkor ez árcsökkentést tesz lehet?vé” – mondta Huber Krisztián, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) tanácsadója az [origo]-nak. Mivel az okos áramhálózat egyel?re csak terv Magyarországon, Huber csak annyit mondott az árcsökkenés mértékér?l, hogy „lényegesen olcsóbb” lehet az az áram, amelyet a nem folyamatos ellátást biztosító konnektorból vesz a vásárló.
„Húsz évvel ezel?tt a nagyapám házában láttam két villanyórát. Az egyikben úgynevezett éjszakai áram volt, arra volt rákapcsolva a h?tárolós villanykályha. Az okos mér?óra az eltér? tarifájú villamosenergia-koncepció továbbfejlesztett változata” – mondta Huber. Az okos hálózat lényege, hogy a rendszer mér?- és vezérl?berendezései online kapcsolatban állnak az áramelosztó központtal, amely korlátozottan távvezérelni is képes lehet a berendezéseket.
Vége a megtippelt fogyasztásnak
Az okos óra adatokat szolgáltat a fogyasztásról, tehát nincs szükség a jelenlegi, nehézkes adatgy?jtésre. A fogyasztónak nem kell telefonon bediktálnia a mér?óra állását, a szolgáltatónak pedig nincs szüksége az id?szaki ellen?rzésre. S?t rugalmas tarifákra kell számítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az okos ház (lásd korábbi cikkünket) akkor kapcsolja be a mosógépet, amikor olcsó az áram. Szintén vége a felhasználók által sokszor kifogásolt becsült fogyasztásnak, amelyet akkor számláz ki a szolgáltató, ha valaki elmulasztja id?ben bediktálni a mér?óra állását.
A hálózat intelligenssé tétele versenyt fut a technológiai fejlesztésekkel, mert még nem teljesen megoldott az okos órák kommunikációja a központtal. A mér?óra a tervek szerint mobilhálózaton kommunikálna, vagy ami még kézenfekv?bb, magát az er?sáramú hálózatot használja adatátvitelre. Ez utóbbi technológiával jelenleg sávszélességi problémák vannak, de ha egy városban megvalósul, az eszközre épül? szolgáltatás esetén közel százszázalékos internet-, telefon- és kábeltévé-elérést lehet majd biztosítani az áramhálózaton.
Intelligens villanyórát szerelnek egy kalinyingrádi (königsbergi) lakásban
A világ legnagyobb okosmér?-hálózatát az olaszországi szolgáltató, az Enel építette ki 2000 és 2005 között: a cég mind a harmincmillió fogyasztója ilyen órát kapott. A berendezések az er?sáramú hálózaton kommunikálnak. A fogyasztó bármikor áttérhet az el?fizetésesr?l a kártyás (pre-paid) számlázásra, vagy az egységes áramdíjról a fogyasztási id?szakok szerinti sávos díjszabásra. Az órákkal az is beállítható, hogy a fogyasztónak hány kilowattóra áramra van mindenképpen szüksége az adott hónapban.
Az áramfogyasztást a mobilozáshoz teszi hasonlóvá az is, hogy nemfizetés esetén minden további nélkül le lehet kapcsolni a villanyórát. A szolgáltatók jelenleg csak nehézkesen tudják azonosítani az áramlopást. Az egyes szakaszok fogyasztásának pontos összevetésével ez is megoldható lesz. „Mindez hozzájárul az áramdíj csökkenéséhez és az üzembiztonsághoz” – mondta Huber Krisztián, hozzátéve, hogy a villamosenergia-ellátástól mindenki folyamatosságot vár el. „Ha valamiért nincs gáz, azt még kibírja az ember, két napig szendvicsen él” – mondta.
Nem tudni, mikor indul a tesztid?szak
Arról még nincs információ, hogy a hazai fogyasztók mikor próbálhatják ki a rendszert. A Mavir kísérleti üzemmódban 10-15 ezer háztartás bevonásával tervez úgynevezett pilot programot, ám ennek részleteir?l egyel?re nem akart részleteket mondani a f?tanácsadó. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete által szervezett konferencián kedden az hangzott el, hogy a kísérleti szakasz után leghamarabb 2014-ben kezd?dhet meg az órák telepítése a fogyasztók szélesebb körében.
Korábbi információk szerint a szolgáltatók közül az E.ON Hungária Zrt. is kísérleti programot szervez az órák tesztelésére. A fogyasztókat reprezentáló mintát már összeállították a Magyar Energia Hivatal koordinációja mellett; a résztvev?k egy évig próbálnák ki a mér?ket. A hivatal arra számít, hogy az okos mérés eredményeként országosan 3-4 százalékkal csökken az energiafelhasználás, a kísérletnek ezt kellene igazolnia. Veisz Imre, az E.ON m?szaki stratégiai osztályának vezet?je szerint viszont az a probléma, hogy több mint 600 ezer ügyfelüknél olyan alacsony a fogyasztás, hogy nem lenne gazdaságos számukra okos hálózatot kiépíteni.
A fejlesztés azért kifizet?d? mégis az áramszolgáltatóknak és a rendszerirányítónak, mert az ellátásban mindig a fogyasztási csúcsok és a minimumok a legdrágábbak – mondta Huber Krisztián. „A megtermelt villamos energiát Magyarországon jóformán nem lehet tárolni. Ha kevesebb a fogyasztás, mint a rendszerben lév? energia, akkor a rendszer egyensúlya, és közvetve az ellátás biztonsága miatt úgynevezett negatív energiát kell vásárolni, a fölösleget valahová be kell táplálni, el kell használni. Az okos hálózat biztosította adatok azért jönnek jól az irányítónak, mert sokkal nagyobb pontossággal meg tudja mondani, mennyi áramra van szüksége az er?m?vekt?l. A tervezett fogyasztás kielégítéséhez szükséges úgynevezett zsinór- vagy profilteljesítmény energiájához képest a csúcsterheléshez szükséges szabályozó energia négyszer-ötször, de akár tízszer is többe kerülhet” – mondta a Huber.
| 20 százalék 2020-ig
Körülbelül 253 millió villanyóra m?ködött az Európai Unió területén (Bulgária és Románia nélkül) 2009 elején a Berg Insight üzleti tanácsadó elemzése szerint. Ebb?l 39 millió volt intelligens, kétirányú kommunikációt folytató készülék. A gázórák száma 109, a távh?t monitorozó egységeké 3 millió volt. A Pike Research tanácsadó adatai szerint 2011 els? negyedévében 17,4 millió intelligens villanyórát gyártottak. Az unió vonatkozó irányelve szerint 2020-ig a mér?k 80 százalékát ajánlott intelligensre cserélni, ha a beruházás gazdaságos. A klíma-energia jogszabálycsomag szerint a tagállamoknak 20 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük hatékonyságnöveléssel, 20 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházgáz-kibocsátásukat, 20 százalékkal kell növelniük a megújuló energiaforrások felhasználását – mindezt 2020-ig. |
A gázóra is lehet okos
A hálózat intelligenssé tétele Huber szerint ahhoz is szükséges, hogy a szél- és a napenergia termelése jobban elterjedjen Magyarországon. Ha valahol egy nagyobb széler?m? épül, muszáj ugyanakkora teljesítmény?, hagyományos gázturbinát is mellérendelni, ami szélcsendben kapcsol be, hogy a rendszer egyensúlya ne billenjen fel. Az okos hálózat a Mavir tanácsadója szerint sokféle energiaforrást tud integrálni, így kevésbé központosítottá válhat az áramellátás.
A kormányzat a jelenlegieknél is nagyobb kapacitású új blokkokat tervez a Paksi Atomer?m?be, de Huber szerint ez nem üti az intelligens áramhálózat tervezett kiépítését, mert várakozása szerint az elektromos autók elterjedésével húszéves id?távlatban jelent?sen megn? az igény a villamos energia iránt, amelyet stabilan az olyan er?m?vek tudnak fedezni, mint a paksi. „Az atomenergia hasznossága sok szempontból hitvita kérdése, de jelenleg ez a legolcsóbb” – mondta.
A villanyautók elterjedése b?vítené az okos hálózatban rejl? lehet?ségeket. Huber Krisztián szerint „nem az ?rtechnika kategóriába” tartozik az az elképzelés, amely szerint a járm?vek felét elektromos hajtásúra cserélik az emberek. Ha viszont ennyi járm? akkumulátorát mind éjszaka töltik, hatalmasra ugrik a fogyasztás. Ezért az elektromos kocsikat érdemes lesz a nem állandó szolgáltatást nyújtó, kedvez?bb tarifájú konnektorból tölteni, mert ha a hálózat egyensúlya érdekében egy-egy félórára kikapcsolják benne az áramot, reggelre ugyanúgy feltölt?dik a járm?.
A hálózat és a mér?órák intelligenssé tétele a gáz-, víz- és távh?ellátásban is cél Magyarországon, de itt bizonyos távvezérlési funkciókat jóval nehezebb megvalósítani úgy, hogy a rendszer teljesen biztonságos maradjon. Olaszországban viszont egy 2008-as határozat szerint 2016 végére intelligens gázórákkal kell ellátniuk ügyfeleiket a szolgáltatóknak, attól függetlenül, hogy nagy ipari fogyasztóról vagy egy lakásról van szó. A mér?egységek rádiókapcsolatban állnak az adatgy?jt? központokkal, amelyek a szolgáltatóhoz kapcsolódnak. Az elektromos vezérlés? szelepekkel a gázt le is lehet majd kapcsolni.
forrás: origo.hu
