Üzemanyagtakarékosan és így környezetbarátan repülni – ez a légitársaságok célja. Az Európai Unió SARISTU elnevezés? projektjének keretében 6%-kal tervezik csökkenteni a kerozinfogyasztást, többek között az alakváltoztató fékszárny segítségével.
A repül?tereken hatalmas a forgalom: évente mintegy 2, 2 milliárd ember száll repül?re, nyaralni vagy üzleti útra indulva, számuk pedig egyre n?. A repül?gépek azonban a környezetet károsító anyagokat bocsátanak a leveg?be. A légitársaságok, a repül?gépgyártók és a kutatók ezért a repül?k kerozinfogyasztásának csökkentésén dolgoznak, ami a környezet védelmét is szolgálja. Ez a célja a SARISTU (Smart Intelligent Aircraft Structures) nev? uniós projektnek is.
A madarakkal ellentétben, amelyek repülés közben a légáramlatoknak megfelel?en mozgatják szárnyukat, a repül?gép alkotóelemei, köztük a fékszárny, merevek. Ez utóbbi a szárny hátsó élén helyezkedik el, és, mint a neve is elárulja, leszálláskor nyílik ki. Önmagában azonban nem alakítható, csak egy tengely körül forog, esetenként egy sínen is mozog. A SARISTU projekt célja, hogy ez megváltozzon. „Az a tervünk, hogy a jöv?ben a fékszárnyak repülés közben az áramlatokhoz igazodjanak, és így javítsák az aerodinamikai tulajdonságokat” – nyilatkozta Martin Schüller, a Fraunhofer Társaság chemnitzi Elektronikus Nanorendszerek Intézetének (Institut für Elektronische Nanosysteme, ENAS) munkatársa.
A konzorcium már kifejlesztette azt a mechanikát, amely a fékszárnyban található és annak alakját megfelel? módon változtatja. A mozgásokat irányító algoritmusokat az ENAS kutatói, valamint a CIRA Légiközlekedési Intézetnél és a nápolyi egyetemen dolgozó olasz munkatársaik programozták.
A fékszárny a mechanika segítségével mozgatható. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a „b?re” is mozgatható és nyújtható. Ezt szeretnék megvalósítani a Fraunhofer Társaság brémai Gyártástechnológiai és Alkalmazott Anyagkutatási Intézetének (Institut für Fertigungstechnik und Angewandte Materialforschung, IFAM) kutatói. „Olyan szilikonb?rt hoztunk létre, amelyben váltakoznak a merev és puha elemek“ – árulta el Andreas Lühring, az intézet munkatársa. „A b?r összesen öt kemény és három puha területb?l áll, kívül pedig egy szilikonbevonat feszül rajta.” A puha elemek a mechanika felett találhatóak, vagyis a leginkább megnyújtott helyeken.
Azonban nemcsak az újszer? felépítés különleges, hanem az anyag is: a nyújtható elemek elasztomerhabból állnak, amely a -55 °C és 80 °C közötti teljes h?mérsékleti tartományban rugalmas marad. Négy 90 cm hosszú fékszárny prototípus – közülük kett? a rugalmas bevonattal – már tesztelés alatt áll, amely során megvizsgálják, hogy m?ködik-e a mechanika, jó-e az er?átvitel, illetve szélcsatornában is tesztelik ?ket.
6%-os kerozinmegtakarítás azonban nem egyetlen fejlesztéssel érhet? el, ehhez intézkedések sorára van szükség. A második alprojekt keretében az IFAM kutatói a szárnyvéggel foglalkoznak. A SARISTU konzorcium egy olyan, a szárnyvégben elhelyezhet? terel?elemet fejlesztett ki, amely a repülés során úgy változtatja alakját, hogy a légellenállás lehet?leg kicsi legyen.
B?vebben: mernokbazis.hu/
Forrás: mernokbazis.hu/
