A fenntarthatósági és pénzügyi szempontnak együtt kell érvényesülnie a megújuló energia beruházásokról szóló döntések során, az állam szerepe pedig kiemelt a rendelkezésre álló források becsatornázásában – hangzott el a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferencia hazai megújuló energia beruházások finanszírozási lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésében kedden. A beszélgetés résztvevőinek többsége szerint a következő nagy boom az energiaszektorban az energiatárolásról szólhat, de az okos hálózatokra és a rendszerintegrációra, illetve olyan megújuló energiaforrásokra is fellendülés várhat, mint a geotermia vagy a biomassza.
A megújuló energia jelenlegi hazai befektetési környezete pályázatírói szempontból alapvetően támogatónak tűnik – mondta Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója, aki utalt az Európai Uniós források kiemelkedően magas magyarországi lehívási arányára is. Kovács szerint a megújuló energia beruházások és a fenntarthatóság ügye társadalmi felelősségvállalási kérdés is, a legerősebb szereplőnek pedig – amely az EU, illetve magyar állam – célszerű olyan irányban alakítania a szabályozási környezetet is, hogy ez prioritás tudjon lenni. Ez, vagyis a fenntarthatósági elvárás beépülése a gyakorlatba egyébként valamilyen szinten már meg is valósult, hiszen kötelező követelményként vagy pluszpontokért, de ma már szinte nem lehet úgy beruházni egy termelő üzem létesítésébe, hogy ne legyen valamilyen, a fenntarthatóságot szolgáló eleme – mondta a pályázatírói tapasztalatokra hivatkozva.
Trombitás Zoltán, az Erste Bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Program vezetője szerint a nagyobb hazai megújuló energia fejlesztések zömmel pénzpiaci forrásokból valósultak meg. A bankok számára nyilvánvalóan fontos szempont, hogy hitelezési portfóliójuk diverzifikált legyen, márpedig a kereskedelmi bankok megújuló energia célú hitelkihelyezési portfóliói jelenleg telítve vannak, a további kilátások pedig bizonytalanok. A beruházási költségek stabilizálódása két-három éve vált lehetővé, és a technológiai költségek is nagyjából mostanra jutottak el a megtérülésig, a szabályozási környezet támogatásával. A megújuló alapon termelt villamos energia támogatott árú átvételét előíró jogszabály ugyan változhat, de mivel ez a cél hosszú távon egybeesik az ország érdekeivel, ezért e téren nincs nagy kockázat – fogalmazott.
Amennyiben egy beruházás pénzügyileg nem megtérülő, akkor nem fenntartható, a finanszírozási láb nélkül nem ér semmit az egész; de nem véletlenül finanszírozásról és nem megtérülésről beszélek – fogalmazott Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke a fenntarthatóság és pénzügyi megtérülés szempontjainak viszonyát firtató moderátori kérdésre, utalva az impact investment stratégia jelentőségére. Az állam szerepe a források csoportosítása tekintetében is óriási, mert „bukóba” nem fektetünk – a legfontosabb betétesek szempontja, ezután jöhetnek a szoft szempontok – mondta. A fenntarthatósági követelmény általánossá tételében az egyének szerepe is rendkívül fontos, de ez a vállalatok számára is nagyon fontos lesz, és az ilyen irányú fejlesztések az életben maradást jelentheti nekik. Napjainkban azonban az emberek még inkább csak olvasnak a fenntarthatóságról, mindennapjaikat azonban egyelőre nem így élik – tette hozzá.
Fotó: Stiller Ákos
Bár Magyarországon már évekkel ezelőtt be lehetett volna vezetni az üzemanyagokra vonatkozó magasabb bioetanol-bekeverési arányokat, ezt a szabályozó nem tette meg – mondta Héjj Demeter, a Magyar Bioüzemanyag Szövetség elnöke. Amennyiben a szabályozó nem motiválja a piaci szereplőket, akkor nem teljesülnek a célok; így a megújulók közlekedésben betöltendő részarányára vonatkozó 2020-as célkitűzés sem – tette hozzá, egyúttal a hazai megújuló energia célszámok emelését sürgette. A szervezet vezetője szerint a közlekedésben gyakorlatilag minden, szóba jöhető alternatív megújuló energiaforrásra szükség lehet ahhoz, hogy teljesüljön a Párizsi Klímaegyezményben rögzített cél, azonban időbe telik, mire a már zajló projektek, befektetések eredményt hoznak. Magyarországnak a biomassza kínálja a legnagyobb lehetőséget a gyors pozitív változásra Héjj szerint, aki azt is elmondta, egy főre vetítve Magyarország a világ harmadik legnagyobb etanol-termelője.
A szabályozási környezet kiszámíthatóságának fontosságára hívta fel a figyelmet Vincent Metzler, az Európai Beruházási Bank projektfinanszírozási szakembere. Ez szerinte Magyarországon más országokhoz képest kevésbé jellemző. A pénzügyi és fenntarthatósági szempontnak együtt kell érvényesülnie, hiszen például a túl magas kötelező átvételi tarifákat garantáló rendszer hosszú távon nem feltétlen fenntartható. A fenntarthatósági kritérium teljesüléséhez például a külső költségek (externáliák) beárazására is szükség van, ez azonban még nem történt meg – mondta.
Amellett, hogy a környezettudatosság fontos motiváció lehet a megújuló energia fejlesztésekről szóló döntések meghozatalában, ugyanakkor egyértelműen pénzügyi döntésről is szó van: a magyarországi naperőmű-beruházások megvalósítása is a költségek csökkenését, illetve a megtérülővé válást követően kezdett tömeges jelleget ölteni – hangsúlyozta Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. A befogadott naperőmű-létesítési kérelmek alapján a hálózati csatlakozási lehetőségek már több mint 90 százalékban le vannak foglalva, vagyis – különösen a 6-7 GW-os távlati fotovoltaikus kapacitás cél eléréséhez – jelentős hálózati fejlesztésekre lesz szükség – közölte.
Némileg vitába szállt Tóth András István, az E.On Energiakereskedelmi Kft. ügyvezető igazgató helyettese azzal az állásponttal, mely szerint a megújuló termelő kapacitások terjedése hatalmas hálózatfejlesztési igénnyel jár. Elmondása szerint, miközben a megújuló alapon termelt villamos energia mennyisége megugrott az elmúlt öt évben, a szabályozási energia mennyisége felére csökkent.
