A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium várhatóan október közepén hirdet meg egy újabb,
lakásfelújítást támogató pályázatot 3 milliárd forint értékben.
A támogatás családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd, a pénzb?l napkollektorokat – ami nem azonos a napelemmel – és a hozzájuk tartozó berendezéseket lehet majd beszerezni és beépíttetni. A cél, hogy a támogatott lakásokban a meleg vizet napkollektorok segítségével állítsák el? a jöv?ben.
Egy háznál a meleg víz el?állításához a használók számától függ?en 2-3 darab napkollektor és egy melegvíztároló szükséges – ami a napkollektorokkal napközben felmelegített vizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztáshoz.
A napkollektoros rendszerek ára borsos, a lista nem ritkán félmillió forintnál kezd?dik. A megtakarítás viszont szintén nagy, becslések szerint 60-70%-os megtakarítás is elérhet?.
Érdemes már most készülni
A pályázatra érdemes már most felkészülni, mivel a legutóbbi, 1,6 milliárd forintos pályázatot alig 3 nap alatt felfüggesztették. Ennyire hamar fogyott el a pénz. A programra a minisztérium tájékoztatása szerint 541 pályázat érkezett, amelyek már meghaladták a rendelkezésre álló forrást.
Az úgynevezett, Mi otthonunk felújítási és újotthon-építési alprogramban 3-5 millió forintot kaphattak a családok, amely a teljes beruházási érték 40-50%-át fedezhette. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kellett cserébe javulni, és legalább a B szint? besorolást el kell érnie.
A besorolások esetén a kulcsszó a h?átbocsájtás. Összehasonlításként: a vályogházak általában G – átlagost megközelít? – besorolásúak, mivel falaik körülbelül háromszor annyi h?t engednek át, mint amennyi szabványos lenne. A panelek alapállapotban az F-E – átlagos, illetve átlagosnál jobb – kategóriába sorolhatók. Az A+ besorolás jelentése: fokozottan energiatakarékos.
forrás: femina.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium várhatóan október közepén hirdet meg egy újabb, lakásfelújítást támogató pályázatot 3 milliárd forint értékben.
napenergia, napkollektor” src=”https://www.mnnsz.hu/wp-content/uploads/2011/09/napelem_09-15.jpg” alt=”” width=”601″ height=”390″ />A támogatás családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd, a pénzb?l napkollektorokat – ami nem azonos a napelemmel – és a hozzájuk tartozó berendezéseket lehet majd beszerezni és beépíttetni. A cél, hogy a támogatott lakásokban a meleg vizet napkollektorok segítségével állítsák el? a jöv?ben.
Egy háznál a meleg víz el?állításához a használók számától függ?en 2-3 darab napkollektor és egy melegvíztároló szükséges – ami a napkollektorokkal napközben felmelegített vizet tárolja az esti és reggeli vízfogyasztáshoz.
A napkollektoros rendszerek ára borsos, a lista nem ritkán félmillió forintnál kezd?dik. A megtakarítás viszont szintén nagy, becslések szerint 60-70%-os megtakarítás is elérhet?.
Érdemes már most készülni
A pályázatra érdemes már most felkészülni, mivel a legutóbbi, 1,6 milliárd forintos pályázatot alig 3 nap alatt felfüggesztették. Ennyire hamar fogyott el a pénz. A programra a minisztérium tájékoztatása szerint 541 pályázat érkezett, amelyek már meghaladták a rendelkezésre álló forrást.
Az úgynevezett, Mi otthonunk felújítási és újotthon-építési alprogramban 3-5 millió forintot kaphattak a családok, amely a teljes beruházási érték 40-50%-át fedezhette. A beruházással érintett lakóingatlannak legalább három energetikai kategóriát kellett cserébe javulni, és legalább a B szint? besorolást el kell érnie.
A besorolások esetén a kulcsszó a h?átbocsájtás. Összehasonlításként: a vályogházak általában G – átlagost megközelít? – besorolásúak, mivel falaik körülbelül háromszor annyi h?t engednek át, mint amennyi szabványos lenne. A panelek alapállapotban az F-E – átlagos, illetve átlagosnál jobb – kategóriába sorolhatók. Az A+ besorolás jelentése: fokozottan energiatakarékos.
forrás: femina.hu
A kormány által nyáron elfogadott, jelenleg a parlament el?tt lév?, 2030-ig iránymutató Nemzeti Energiastratégia meghatározó szerepet szán az atom-, a szén- és a megújuló energiának a földgázimport kiváltásában – hangzott el az Els? Közép- és Kelet-európai Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián és Kiállításon szerdán Siófokon.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium f?osztályvezet? helyettese a 12 országból, 86 cég képviseletében érkezett 440 vendég el?tt arról számolt be el?adásában, hogy zajlik a parlamentben a magyar energiastratégia általános vitája, amelyhez 15 módosító indítványt nyújtottak be. Kifejtette, azért van szükség új nemzeti stratégiára, mert az új, globális kihívások tükrében már elavultnak számít a régi, 2007-ben összeállított, eredetileg 2020-ig szóló stratégia. Beszélt arról is, hogy az energia globális túlfogyasztása miatt fel kell készülni a fosszilis energiahordozók kimerülésére. A következ? két évtizedben ugyan még nem kell tartani ett?l, de már számítani lehet a mesterségesen keltett hisztériák miatti árváltozásokra.
A szakember el?adásában felhívta a figyelmet arra, hogy pár éve Kína és India óriási energiaéhséggel és importigénnyel lépett fel a nemzetközi piacokon, így, hamarosan már örülni kell annak, hogy egyáltalán hozzájutunk az orosz gázhoz, miközben manapság az orosz gázimporttól való függ?ségünk okozza a legnagyobb problémát. Kifejtette, Magyarország energetikailag sebezhet?, hiszen energiaszükségletének 62 százalékát importból fedezi. Földgáz estében az importigény 82 százalékos, ennél is nagyobb gond, hogy kielégítése jelenleg csak egy irányból biztosított. Nehézséget jelent az is, hogy az ország megújuló energiára támaszkodása mindössze 7,3 százalékos, ennek is több mint felét a t?zifa adja.
Az el?adás szerint a Nemzeti Energiastratégia egyebek közt az energiatakarékossági megoldásokra, a megújuló energiaarányának 20 százalékra növelésére, az atomenergiára és a hazai szén-, lignitvagyon felhasználására épít. Ennek jegyében szó van egyebek közt arról, hogy a jelenleg nem hasznosuló települési hulladékot a jöv?ben hasznosítani kívánják a távh? ellátásban. Az atomenergiával továbbra is számolnak. A tervek szerint az országnak a 2030-ig valószín?síthet?en 30-40 százalékkal növekv? villamos-energia igényét továbbra is 42 százalékban a paksi atomer?m? fogja biztosítani. A stratégia szerint nyitva kell hagyni a lehet?ségét, hogy a magyar szénbányászat a jöv?ben nagyobb szerepet kapjon – mondta Toldi Ottó.
A konferenciát a jöv?ben kétévenként, felváltva Magyarországon és Horvátországban rendezik meg azzal a céllal, hogy a közép-európai szénhidrogén kutatásában és termelésében tudományos szint? tapasztalatcserére adjon lehet?séget – mondta Holoda Attila, a rendezvény szervezését a horvát társszervezettel (HUNIG) együtt vállaló Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület k?olaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztályának elnöke. Az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, a közös konferenciához az adta az alapot, hogy a MOl Nyrt. szorosabbra f?zte a kapcsolatát a horvát INA-val.
Holoda Attila elmondta, meglepetés erejével hatott rá, hogy az új energiastratégia hangsúlyosan épít a fosszilis energiára. Ez azt jelenti, lehet még jöv?je a magyar szénhidrogén-termelés kutatásának, és mutatja azt is, hogy a következ? 15-20 évben a szénhidrogén- termelés még versenyképes marad – tette hozzá.
K?rösi Tamás, a Magyar Energia Hivatal tanácsadója a földgázellátás aktuális kérdéseir?l tartva el?adást kifejtette, egész Európában probléma – kivéve Dániát – a magas energiaimporttól való függ?ség. Az unió 27 tagállamához képest Magyarország gázfelhasználása és az orosz importtól való függ?sége átlagosnak mondható. Az el?adó beszélt arról is, hogy az el?rejelzések szerint Európában 2015-t?l jelent?s ütem? növekedés várható az Afrika fel?l érkez? cseppfolyós földgáz (LNG) importjában.
A szerdától péntekig tartó siófoki konferencián a résztvev?k összesen 105 szakmai el?adáson vehetnek részt, és 16 kiállító cég szolgáltatásaival, termékeivel ismerkedhetnek meg.
forrás: mti.hu
