Küszöbön a felújítás! – Megjelent az Energiaklub kiadványa

Akinek akad rá pénze, ne álljon meg a nyílászárók cseréjénél. Jelen?sen akkor csökken az energiaszámla,
ha az épület falait is szigeteli. Az sem mindegy, hogy milyen f?tési rendszert választ: sok esetben a faelgázosító kazánokkal olcsóbb a központi f?tés, mint gázzal. Milyen tipikus hibába esnek azok, akik belevágnak az energetikai felújításba?

Példa Jánosék családi házba költöztek a panel után. Az ingatlan a hatvanas években épült, átlagos családi ház egy kisvárosban – az építészek „Kádár-kockaként” emlegetik ezt az épületet, amely mind a mai napig meghatározza az utcaképet falun, de a kertvárosi településrészeken is. Példa Jánosék házában korábban egy id?s özvegyasszony lakott, az épület egyáltalán nem volt szigetelve.

Költözés el?tt a házat komplex módon felújították: szigetelték a homlokzatot és a padlásteret, kicserélték az összes nyílászárót, és korszer? kondenzációs gázkazánt építettek be. Az épület energetikai szempontból meglehet?sen pazarló volt, az F kategóriába tartozott (az ingatlanok energiafogyasztását az elektronikai készülékekhez hasonló skálán mérik). A modellszámítások azt mutatták, hogy a beruházással A kategóriássá válhat, mert az energiaszámla 70 százalékkal csökken.

A Vöröskereszt önkéntesei ablakot szigetelnek

Ám az új lakók csalódtak: a valóságban csak 35 százalékkal fizetnek kevesebbet. Bár ez is jelent?s eredmény, a beruházás így hosszabb id? alatt térül meg. Miért? Az id?s hölgy ?szt?l tavaszig csak egy szobát f?tött, maximum 19 Celsius-fokra. Az új lakók viszont az összes helyiséget 21-22 fokra f?tötték.

„Olcsóbb a felújítást szakemberekkel megterveztetni, másrészt az el?készítés során érdemes figyelembe venni a lakók energiafogyasztási szokásait, és érdemes alakítani is rajtuk” – mondja Király Zsuzsanna, az Energiaklub közpolitikai intézet energiahatékonysággal foglalkozó szakért?je.

Hosszú távon nyer?

Az országnak egyértelm?en el?nyös lenne, ha a családi házak többségét felújítanák. Alapterületük jellemz?en jóval nagyobb, mint a társasházi lakásoké, így arányosan jóval nagyobb felületen, a falakon, a padláson és a pincén keresztül veszítik a h?t. Az intézet számításai szerint az energetikai felújítással egy családi háznál 60 százalékot, egy panellakásnál 30 százalékot lehet megtakarítani az energiaszámlán.

Ha a családi házak túlnyomó többségében már nem az utcát f?tenénk, évente 127 petajoule energiával kevesebbet fogyasztana az ország. Vagyis megtakarítanánk az éves energiaszámlánk 15 százalékát, egyúttal kevésbé szorulna rá Magyarország például az orosz gázra.

Kattintson az infografikára!

Általában nem elég csak ablakot cserélni

„Önmagában az ablakcserével évi 35 ezer forintos megtakarítást lehet elérni, de a mintegy 700 ezer forintos beruházás 19 év alatt térül meg. Ráadásul a ház energiaosztálya egy szinttel sem javul” – mondja Király Zsuzsanna. A nyílászárócsere szigeteléssel párosítva 1,1 millióba kerül, viszont négy év alatt behozza az árát, annyival csökkennek a számlák. Így a ház már a C energiaosztályba kerül.

Ha a háztartás az elavult kályha, konvektor stb. cseréjét is vállalni tudja, akkor átlagosan 3,7 millióba kerül a beruházás. Az energiaszámla mintegy 400 ezer forinttal csökken. A költség hét év alatt térül meg, és a ház megkaphatja az A, azaz „energiatakarékos” min?sítést. (Részleteket lásd a Küszöbön a felújítás oldalon, a különböz? változatok a fenti infografikán láthatók.)

A faf?tés jobb lehet a gáznál

Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel f?tenek a korszer?sített házban. Az Energiaklub egyik jellemz? története egy kisvárosi, a 20. század elején téglából és vályogból épült ház felújítása. A földszintes, két szoba-konyhás ingatlan most már jól szigetel, a korábbihoz képest csak egyharmadnyi h? távozik a falakon. Az épület a felújítás el?tt G energiaosztályba tartozott, ám csak F szintre lépett el?. A tulajdonos ugyanis úgy döntött, hogy biztonsági okokból gáz helyett villannyal f?t, pedig a felújítás el?tt fával f?töttek a házban. A villanyf?tés azért nem gazdaságos, mert minden elfogyasztott 1 kilowattóra áramhoz az er?m?nek 2,5 kilowattóra gázt, olajat, szenet vagy atomenergiát kell felhasználnia.

A szakért?i intézet számításai szerint a fáról való lemondás a tipikusan rossz döntések közé tartozik. Az Energiaklub tíz-tizenöt felújítási lehet?séggel végzett modellszámításokat családi és társasházakon, valamint paneleken. Azt vizsgálták, hogyan alakul a felújítás ára négyzetméterenként, és azt is, hogy mennyibe kerülne a lakóknak, ha 30 éven át nem nyúlnak az ingatlanukhoz. A családi házak esetén a lehet? legkevesebb pénzzel a legtöbb eredményt a nyílászárók cseréjével, a teljes kör? szigeteléssel és faelgázosító kazán beszerelésével lehet elérni (tehát nem gázf?téssel, és semmi esetre sem villannyal).

Küls? szigetelés egy békásmegyeri panelházon

El?bb a szigetelés

Mit lehet az, akinek nincs pénze a komolyabb beruházáshoz? Bár nem lehet egyértelm? sorrendet szabni, általában igaz, hogy el?ször a f?tési igényt érdemes csökkenteni szigeteléssel, nyílászárócserével. Ahol viszont nyílt égéster? kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere életveszélyes lehet a szakért? szerint.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad. Így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor el?bb az ablakcsere jöjjön, és ehhez lehet majd igazítani a h?szigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, h?híd alakulhat ki, elindul a penészedés. Hogy milyen gyorsan, az a ház szerkezetét?l függ, és ideig-óráig fokozott szell?ztetéssel lehet védekezni ellene, mondta Király Zsuzsanna.

Nem érdemes a szakért?kön takarékoskodni

A fokozatosság elvét a mérnökök úgy emlegetik, hogy a beruházási sorrend az építési sorrendhez igazodjon. Például az ereszcsatornát és az ablakkönyökl?ket célszer? a már h?szigetelt falhoz méretezni. Szintén ide tartozik, hogy amíg ázik a födém, mert hiányosak a cserepek, vagy vizesedik a fal, fölösleges belevágni a komplex felújításba.

A felújítás az Energiaklub szakért?inek tapasztalatai szerint tud olyan bonyolult lenni, ami már szakembert (energetikust, építészt, épületgépész mérnököt) igényel. Egy családi ház energetikai tanúsítványát körülbelül 30-40 ezer forintért állítja ki a szakért?. A szakvéleménynek a javítási javaslatokat is kell tartalmaznia. Az energetikai korszer?sítés részletesebb megtervezése átlagosan 100 ezer forintba kerül. Ha valaki több százezres vagy milliós beruházást tervez, megéri a konzultáció, ha például csak a fürd? ablakát cserélteti h?szigeteltre, akkor még nem.

A szakért? bevonása segít elkerülni az olyan mal?röket, mint amikor h?szivattyút szerel a család az ingatlanba, és utólag derül ki, hogy a berendezés annyira zajos, hogy a szomszédok miatt át kell szereltetni. Az is megtörténik, hogy ugyan beszerelik a h?szivattyút, de elfelejtenek úgynevezettgeotarifát igényelni az áramszolgáltatótól. Az Energiaklub szakért?inek tapasztalata szerint a legáltalánosabb tévhit, hogy az energiakorszer?sítésr?l a nagy többségnek a megújuló energiaforrások jutnak eszébe, pedig tíz esetb?l kilencben szigetelés nélküli épületbe nem éri meg ilyen berendezéseket építeni.

Forrás: origo.hu

Akinek akad rá pénze, ne álljon meg a nyílászárók cseréjénél. Jelent?sen akkor csökken az energiaszámla, ha az épület falait is szigeteli. Az sem mindegy, hogy milyen f?tési rendszert választ: sok esetben a faelgázosító kazánokkal olcsóbb a központi f?tés, mint gázzal. Milyen tipikus hibába esnek azok, akik belevágnak az energetikai felújításba?

Példa Jánosék családi házba költöztek a panel után. Az ingatlan a hatvanas években épült, átlagos családi ház egy kisvárosban – az építészek „Kádár-kockaként” emlegetik ezt az épületet, amely mind a mai napig meghatározza az utcaképet falun, de a kertvárosi településrészeken is. Példa Jánosék házában korábban egy id?s özvegyasszony lakott, az épület egyáltalán nem volt szigetelve.

Költözés el?tt a házat komplex módon felújították: szigetelték a homlokzatot és a padlásteret, kicserélték az összes nyílászárót, és korszer? kondenzációs gázkazánt építettek be. Az épület energetikai szempontból meglehet?sen pazarló volt, az F kategóriába tartozott (az ingatlanok energiafogyasztását az elektronikai készülékekhez hasonló skálán mérik). A modellszámítások azt mutatták, hogy a beruházással A kategóriássá válhat, mert az energiaszámla 70 százalékkal csökken.

A Vöröskereszt önkéntesei ablakot szigetelnek

Ám az új lakók csalódtak: a valóságban csak 35 százalékkal fizetnek kevesebbet. Bár ez is jelent?s eredmény, a beruházás így hosszabb id? alatt térül meg. Miért? Az id?s hölgy ?szt?l tavaszig csak egy szobát f?tött, maximum 19 Celsius-fokra. Az új lakók viszont az összes helyiséget 21-22 fokra f?tötték.

„Olcsóbb a felújítást szakemberekkel megterveztetni, másrészt az el?készítés során érdemes figyelembe venni a lakók energiafogyasztási szokásait, és érdemes alakítani is rajtuk” – mondja Király Zsuzsanna, az Energiaklub közpolitikai intézet energiahatékonysággal foglalkozó szakért?je.

Hosszú távon nyer?

Az országnak egyértelm?en el?nyös lenne, ha a családi házak többségét felújítanák. Alapterületük jellemz?en jóval nagyobb, mint a társasházi lakásoké, így arányosan jóval nagyobb felületen, a falakon, a padláson és a pincén keresztül veszítik a h?t. Az intézet számításai szerint az energetikai felújítással egy családi háznál 60 százalékot, egy panellakásnál 30 százalékot lehet megtakarítani az energiaszámlán.

Ha a családi házak túlnyomó többségében már nem az utcát f?tenénk, évente 127 petajoule energiával kevesebbet fogyasztana az ország. Vagyis megtakarítanánk az éves energiaszámlánk 15 százalékát, egyúttal kevésbé szorulna rá Magyarország például az orosz gázra.

Kattintson az infografikára!

Általában nem elég csak ablakot cserélni

„Önmagában az ablakcserével évi 35 ezer forintos megtakarítást lehet elérni, de a mintegy 700 ezer forintos beruházás 19 év alatt térül meg. Ráadásul a ház energiaosztálya egy szinttel sem javul” – mondja Király Zsuzsanna. A nyílászárócsere szigeteléssel párosítva 1,1 millióba kerül, viszont négy év alatt behozza az árát, annyival csökkennek a számlák. Így a ház már a C energiaosztályba kerül.

Ha a háztartás az elavult kályha, konvektor stb. cseréjét is vállalni tudja, akkor átlagosan 3,7 millióba kerül a beruházás. Az energiaszámla mintegy 400 ezer forinttal csökken. A költség hét év alatt térül meg, és a ház megkaphatja az A, azaz „energiatakarékos” min?sítést. (Részleteket lásd a Küszöbön a felújítás oldalon, a különböz? változatok a fenti infografikán láthatók.)

A faf?tés jobb lehet a gáznál

Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel f?tenek a korszer?sített házban. Az Energiaklub egyik jellemz? története egy kisvárosi, a 20. század elején téglából és vályogból épült ház felújítása. A földszintes, két szoba-konyhás ingatlan most már jól szigetel, a korábbihoz képest csak egyharmadnyi h? távozik a falakon. Az épület a felújítás el?tt G energiaosztályba tartozott, ám csak F szintre lépett el?. A tulajdonos ugyanis úgy döntött, hogy biztonsági okokból gáz helyett villannyal f?t, pedig a felújítás el?tt fával f?töttek a házban. A villanyf?tés azért nem gazdaságos, mert minden elfogyasztott 1 kilowattóra áramhoz az er?m?nek 2,5 kilowattóra gázt, olajat, szenet vagy atomenergiát kell felhasználnia.

A szakért?i intézet számításai szerint a fáról való lemondás a tipikusan rossz döntések közé tartozik. Az Energiaklub tíz-tizenöt felújítási lehet?séggel végzett modellszámításokat családi és társasházakon, valamint paneleken. Azt vizsgálták, hogyan alakul a felújítás ára négyzetméterenként, és azt is, hogy mennyibe kerülne a lakóknak, ha 30 éven át nem nyúlnak az ingatlanukhoz. A családi házak esetén a lehet? legkevesebb pénzzel a legtöbb eredményt a nyílászárók cseréjével, a teljes kör? szigeteléssel és faelgázosító kazán beszerelésével lehet elérni (tehát nem gázf?téssel, és semmi esetre sem villannyal).

Küls? szigetelés egy békásmegyeri panelházon

El?bb a szigetelés

Mit lehet az, akinek nincs pénze a komolyabb beruházáshoz? Bár nem lehet egyértelm? sorrendet szabni, általában igaz, hogy el?ször a f?tési igényt érdemes csökkenteni szigeteléssel, nyílászárócserével. Ahol viszont nyílt égéster? kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere életveszélyes lehet a szakért? szerint.

Ablakot úgy is lehet cserélni, hogy a régi tok bent marad. Így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor el?bb az ablakcsere jöjjön, és ehhez lehet majd igazítani a h?szigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, h?híd alakulhat ki, elindul a penészedés. Hogy milyen gyorsan, az a ház szerkezetét?l függ, és ideig-óráig fokozott szell?ztetéssel lehet védekezni ellene, mondta Király Zsuzsanna.

Nem érdemes a szakért?kön takarékoskodni

A fokozatosság elvét a mérnökök úgy emlegetik, hogy a beruházási sorrend az építési sorrendhez igazodjon. Például az ereszcsatornát és az ablakkönyökl?ket célszer? a már h?szigetelt falhoz méretezni. Szintén ide tartozik, hogy amíg ázik a födém, mert hiányosak a cserepek, vagy vizesedik a fal, fölösleges belevágni a komplex felújításba.

A felújítás az Energiaklub szakért?inek tapasztalatai szerint tud olyan bonyolult lenni, ami már szakembert (energetikust, építészt, épületgépész mérnököt) igényel. Egy családi ház energetikai tanúsítványát körülbelül 30-40 ezer forintért állítja ki a szakért?. A szakvéleménynek a javítási javaslatokat is kell tartalmaznia. Az energetikai korszer?sítés részletesebb megtervezése átlagosan 100 ezer forintba kerül. Ha valaki több százezres vagy milliós beruházást tervez, megéri a konzultáció, ha például csak a fürd? ablakát cserélteti h?szigeteltre, akkor még nem.

A szakért? bevonása segít elkerülni az olyan mal?röket, mint amikor h?szivattyút szerel a család az ingatlanba, és utólag derül ki, hogy a berendezés annyira zajos, hogy a szomszédok miatt át kell szereltetni. Az is megtörténik, hogy ugyan beszerelik a h?szivattyút, de elfelejtenek úgynevezettgeotarifát igényelni az áramszolgáltatótól. Az Energiaklub szakért?inek tapasztalata szerint a legáltalánosabb tévhit, hogy az energiakorszer?sítésr?l a nagy többségnek a megújuló energiaforrások jutnak eszébe, pedig tíz esetb?l kilencben szigetelés nélküli épületbe nem éri meg ilyen berendezéseket építeni.

Forrás: origo.hu