Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy előadás keretében Magyarország energiafüggőségének csökkentési lehetőségeiről beszélt, hangsúlyozva a megújulók szerepét.
Lantos Csaba elmondta, hogy amint azt most már mindannyian tudjuk, az elmúlt 30 év olcsó orosz gázra épülő korszaka véget ért. A korszak kezdetét a miniszter Ronald Reagan amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet vezető máltai találkozójára datálta, ahol gyakorlatilag véget vetettek a hidegháborúnak, valójában azonban a Szovjetunió jóval korábban, már a 70-es években megkezdte a gázszállítást Nyugat-Németországnak, a keleti kommunista blokk pedig, benne Magyarországgal, értelemszerűen „baráti” szovjet gázt kapott.
Vége az olcsó orosz energia mítoszának
Az orosz-ukrán háború mindent megváltoztatott: a gáz orosz részről a zsarolás eszköze lett, noha kezdetben nem vonatkoztak rá a nyugati szankciók, így a kontinens nagy része gyorsan át kellett, hogy váltson más forrásra. Ez meglepően gyorsan sikerült, bár közben volt egy óriási, hisztérikus árlufi, ami aztán szépen leeresztett. Nyugat-Európa gyorsan üzembeállított mobil LNG-visszafejtő platformokat, a cseppfolyós gáz áramlani kezdett Katarból, Nigériából és az USA-ból.
Klímavédelem, megújulók
Ugyanakkor zajlik egy olyan folyamat, melynek során a fosszilis energiaforrásokat vissza akarja az emberiség szigorítani klímavédelmi okokból. Így hosszabb távon nem az a kérdés, hogy honnan jön a sok fosszilis energiahordozó, hanem hogyan építjük le ezek használatát, és akkor le is csökken értelemszerűen az import jelentősége.
A gáz egy részét elektromos áram előállítására használjuk, és ezen a területen lehet elsősorban előrelépni ennek kiváltására, mérséklésére, a megújulók térnyerése által, egyúttal a jövőben energiaszükséglet-növekedést is biztosítani, hisz a fejlődő, bővülő ipar elektromos áramot fog igényelni.
Atom-, és napenergia
Az egyik út az atomenergia, amely most is a teljes hazai áramfogyasztás harmadát fedezi, emellett pedig a fotovoltaikus, vagyis napenergia, amelyben jók a hazai lehetőségek, az egyetlen feltétel, hogy a kapacitások kiépítésével párhuzamosan jelentő akkumulátoros tárolókapacitásra is szükség van, hogy a napsütésmentes illetve éjszakai időszakban visszanyerhető legyen a napos időszakban betárolt energia.
Ami az atomenergiát illeti: a most működő atomerőmű (Paks 1) élettartamát a tervezetthez képest további 20 évvel is meg lehet növelni, így az 50-es évek közepéig működhetnek. Ugyanakkor megjelentek a kis moduláris reaktorok, melyekkel már több ország kísérletezik. Előnyük, hogy rugalmasan helyezhetők el, akár egy-egy nagy ipari felhasználónál is, könnyen ki-, és bekapcsolhatók, a jelenlegi nagy reaktorok teljesítményének töredékén üzemelnek, de sok helyezhető el belőlük, mivel olcsók és biztonságosak. Ezeket egyelőre tanulmányozza a kormány, és mások tapasztalatainak függvényében hoz döntést.
Visszaszoruló olajigény
Lantos Csaba az olajfelhasználásról is beszélt, ahol a gépjárművek a legnagyobb felhasználók, és a terv, hogy 2035-ig átálljunk az elektromos autózásra. Ha esetleg nem is valósul meg ez 100 százalékosan, nagyot fog esni a kereslet és így az olajimport, miközben a megújuló elektromos energia igényt növeli jócskán az elektromos autóállomány töltése.
Felmerült a geotermikus energia lehetőség, mivel Magyarország bőven rendelkezik ezzel a forrással. Izland lehet a minta, ahol kiválóan hasznosítják ezt a forrást, amely nemcsak a fűtésben, hanem ahol rendelkezésre áll a nagy nyomású gőz, áramtermelésre is használható.
Nálunk marad az orosz olaj és gáz
Ami a mostani olaj-, és gázimport helyzetre vonatkozik, Lantos Csaba azt az álláspontot hangsúlyozta, hogy szemben Európa nagy részével, Magyarország, Csehország és Szlovákia, részben pedig Ausztria társaságában, földrajzi helyzete révén marad egyelőre jórészt az orosz olajnál és gáznál, miután a kiépített vezetékrendszer adott, az olaj esetében az Adria vezeték lenne alternatíva, de annak korlátozott a kapacitása (nyilván bővíthető, ha igény van rá – a szerk).
Forrás: napi.hu
