Minden negyedik magyarországi lakástulajdonos tervezi, hogy különféle fejlesztésekkel energiatakarékosabbá teszi ingatlanát, többségük els?sorban h?szigetelésben gondolkodik – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív lakossági kutatásának eredményeib?l. A felújítást mell?z? tulajdonosok háromnegyede anyagi okokra, gyakran a kedvez? vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiányára hivatkozva nem korszer?síti ingatlanát. Kevesen tudják, hogy a használt ingatlanok korszer?sítése akár államilag támogatott hitelb?l is megoldható. A hitelköltségeket nemcsak a beruházás megtérülési idejével érdemes összevetni, hanem azzal is, hogy mennyivel növeli meg az ingatlan értékét. A korszer?sítéshez történ? hitelfelvétel feltételeiben való eligazodáshoz nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu Otthonteremtési cikksorozatának záró írásában.
Tapasztalatok szerint csak a h?szigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthet?k a f?tésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a f?tési rendszert is korszer?síteni. A szükségesnél nagyobb teljesítmény? kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égéster? gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszked? rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a f?tés-, illetve a használati melegvíz költségen.
A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthet? a meleg víz el?állításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300-600 ezer forintért szerezhet?k be, a f?tésrásegít? berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezd?dik.
Tapasztalatok szerint az energiatakarékossági beruházást tervez?k fele az energia fogyasztás csökkentése céljából „csak” h?szigetelésben gondolkodik. A Knauf Insulation legutóbbi felmérésében arra mutat rá, hogy az elérhet? 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett azoknak is megéri h?szigetelni az ingatlanukat, akik csak hitelb?l tudják finanszírozni a korszer?sítést. A számlákon való megtakarítás ugyanis – különösen, ha kamattámogatott hitelb?l történik a f?téskorszer?sítés – nagyjából 10 év alatt behozza a ráfordított összeget.
Nézzünk egy példát! Egy átlagos, 90 négyzetméter alapterület? családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz.
A Bankráció.hu kalkulátorával végzett számítás szerint, ha valaki 1,2 millió forint kamattámogatott hitelt szeretne felvenni korszer?sítéshez, akkor 5 éves futamid? mellett nagyjából havi 22-30 ezer forintos törleszt? részletekben összesen 1,4-1,44 millió forintot kell visszafizetnie. Vagyis 200-240 ezer forinttal kerül többe hitelfelvétel mellett a beruházás, mintha valaki saját forrásból tudná finanszírozni a kiadást.
Az említett 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi f?tésszámlája megközelít?en 15 ezer forinttal csökkenhet 10 centiméter vastagságú, megfelel?en kivitelezett szigetelés után. A megtakarításból tehát nagyjából 8 év alatt lehet behozni a hitel teljes – hiteldíjakkal növelt – összegét. Ha ugyanezt a hitelösszeget 10 évre veszi fel az ingatlantulajdonos, akkor 1,7-1,75 millió forint lesz a teljes visszafizetend? összeg. Ebben az esetben havonta 13-14 ezer forint a törleszt? részlet, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a szigetelés révén spórol az ingatlantulajdonos. Vagyis a h?szigetelés révén megtakarított rezsiköltség lényegében „kitermeli” a törleszt? részleteket.
A f?tésszámlák további csökkentését célzó nyílászáró csere hozzávet?legesen 500-700 ezer forint költséggel jár, egy új kondenzációs gázkazánt pedig körülbelül 300 ezer forinttól lehet megvásárolni. Felmérések szerint a füstgázok rejtett h?jét is hasznosító kondenzációs gázkazán beépítésével 10 év alatt 450 ezer forintnyi energia (gáz, elektromos áram) költséget lehet megtakarítani.
Az alap korszer?sítési beruházásokra tehát mintegy 2-2,5 millió forint kiadással kell számolni. Amennyiben a teljes 2,5 millió forintos költséget hitelb?l finanszírozzuk, ötéves futamid?nél 46-50 ezer forint havi törleszt? részlet mellett összesen 2,9-3 millió forintot kell visszafizetnünk, míg tízéves futamid?nél 3,5-3,6 millió forint a teljes törlesztés. Mint korábban említettük ennek a kiadásnak a felét már a h?szigeteléssel meg lehet takarítani egy átlagos méret? családi háznál, félmillió forintot lehet nyerni a fútési rendszer korszer?sítésével, s további százezreket hagy a családi kasszában a nyílászárók cseréje.
A lakás korszer?sítésének tervezésekor azonban nemcsak a kiadásokat és az energia számlán történ? várható megtakarításokat érdemes összevetni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházások jelent?sen megnövelik az adott ingatlan értékét. Jó példa erre az óbudai úgynevezett „Faluház” korszer?sítése, ahol az energiahatékonysági felújítás révén átlagosan évi 70 ezer forintot spóroltak meg a lakástulajdonosok. Ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt ugyanakkor a korszer?sítés az ingatlanok értékére: a házban található, átlagos, 50 négyzetméter alapterület? panellakás értékét egymillió forinttal növelte meg a beruházás.
A takarékosabb energiafelhasználást hosszabb id? alatt könyvelhetjük el, az értéknövekedés és a jobb eladhatóság csak az értékesítéskor realizálható, mindezek mellett azonban további fontos, a hétköznapokban élvezhet? el?ny a jobb h?komfort-érzet. A használati melegvíz és a f?tés egyértelm?en hatékonyabbá válik, a f?tést igényl? id?szak lerövidül, és kánikulában is kellemes klímát élvezhetünk. Megfelel? h?szigeteléssel és árnyékolással akár a légkondicionálás beruházása, m?ködtetése és légúti hatásai is megspórolhatóak, nagy nyári melegben is élhet?vé tehet?ek a szakszer?en korszer?sített lakások.
Lakáskorszer?sítés kamattámogatott hitelb?l
Ha nincs elegend? megtakarításod, hogy korszer?sítsd az ingatlanodat, akkor érdemes szétnézned a kedvezményes hitellehet?ségek között. Fontos tudni, hogy a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a korszer?sítési munkák megkezdése el?tt kell kérni a hitelintézett?l.
Az elmúlt években többféle kedvezményes hitelfelvételi lehet?séget is meghirdetett a kormány. Az els?, még 2009-ben hozott 134-es számú kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szól. Lakáskorszer?sítés esetén egyértelm?en megállapítható, hogy az említett jogszabályban foglaltaknál sokkal kedvez?bb feltételeket teremtett az új, 2011-ben kihirdetett 341-es kormányrendelet, amelynek 2013. januári módosítása révén még szélesebb kör számára vált elérhet?vé a támogatott hitel.
El?bbi rendelet esetén ugyanis a kamattámogatás mértéke korszer?sítéshez felvett hitelre az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezel? Központ által közzétett referenciahozam) 40 százaléka, míg az otthonteremtési rendelet alapján az 50 százaléka lehet. A fiatalok hitelhez jutását segít? kamattámogatást korszer?sítésre legfeljebb 5 millió, az otthonteremtésit viszont 10 millió forint hitelösszegig lehet igénybe venni.
Ha például az állampapír hozam 6 százalék, akkor 3 százalékpont az otthonteremtési kamattámogatás a korszer?sítésre felvett hitelekre. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a felvett jelzáloghitel támogatás nélküli kamata mondjuk 10 százalék, akkor a hitelfelvev?nek 10-3, vagyis 7 százalékos kamatot kell fizetnie.
Hasonlítsd össze a banki ajánlatokat a Bankráció.hu oldalán!
Fontos azonban tudni, hogy az otthonteremtési kamattámogatás a hitel futamidejének csak az els? 5 évében jár, azután már piaci kamatozás mellett kell a törleszt? részletet fizetni. Azoknak, akik hosszabb futamid?t tudnak csak vállalni, érdemes megvizsgálniuk, nem járnak-e jobban a 2009-es kormányrendelet által szabályozott támogatási formával. Az annak alapján igénybe vehet? kamattámogatás ugyanis a futamid? végéig, de maximum 20 évig jár.
Ezzel a lehet?séggel azonban csak legfeljebb 45 éves korig lehet élni. A 2009-es jogszabály szerint ugyanis a gyermektelen, illetve az egygyermekes igényl?knél 35 év, a háztartásukban legalább két gyermeket nevel? szül?knél pedig 45 év a korhatár a támogatott hitel iránti kérelem benyújtásakor, míg az otthonteremtési kamattámogatás esetén nincs a hiteligényl? korára vonatkozó korlát.
Amennyiben támogatott hitelt szeretnénk igényelni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy korszer?sítéshez csak az építési termékek m?szaki követelményeinek, megfelel?ség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletnek eleget tev?, és err?l a szükséges igazolással is rendelkez? termékeket lehet felhasználni. A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát – bontott anyag felhasználása esetén legalább 56 százalékát – számlával kell igazolni. A bizonylatokat az utolsó kölcsönrész folyósításáig be kell mutatni.
Minden negyedik magyarországi lakástulajdonos tervezi, hogy különféle fejlesztésekkel energiatakarékosabbá teszi ingatlanát, többségük els?sorban h?szigetelésben gondolkodik – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív lakossági kutatásának eredményeib?l. A felújítást mell?z? tulajdonosok háromnegyede anyagi okokra, gyakran a kedvez? vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiányára hivatkozva nem korszer?síti ingatlanát. Kevesen tudják, hogy a használt ingatlanok korszer?sítése akár államilag támogatott hitelb?l is megoldható. A hitelköltségeket nemcsak a beruházás megtérülési idejével érdemes összevetni, hanem azzal is, hogy mennyivel növeli meg az ingatlan értékét. A korszer?sítéshez történ? hitelfelvétel feltételeiben való eligazodáshoz nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu Otthonteremtési cikksorozatának záró írásában.
Tapasztalatok szerint csak a h?szigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthet?k a f?tésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a f?tési rendszert is korszer?síteni. A szükségesnél nagyobb teljesítmény? kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égéster? gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszked? rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a f?tés-, illetve a használati melegvíz költségen.
A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthet? a meleg víz el?állításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300-600 ezer forintért szerezhet?k be, a f?tésrásegít? berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezd?dik.
Tapasztalatok szerint az energiatakarékossági beruházást tervez?k fele az energia fogyasztás csökkentése céljából „csak” h?szigetelésben gondolkodik. A Knauf Insulation legutóbbi felmérésében arra mutat rá, hogy az elérhet? 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett azoknak is megéri h?szigetelni az ingatlanukat, akik csak hitelb?l tudják finanszírozni a korszer?sítést. A számlákon való megtakarítás ugyanis – különösen, ha kamattámogatott hitelb?l történik a f?téskorszer?sítés – nagyjából 10 év alatt behozza a ráfordított összeget.
Nézzünk egy példát! Egy átlagos, 90 négyzetméter alapterület? családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz.
A Bankráció.hu kalkulátorával végzett számítás szerint, ha valaki 1,2 millió forint kamattámogatott hitelt szeretne felvenni korszer?sítéshez, akkor 5 éves futamid? mellett nagyjából havi 22-30 ezer forintos törleszt? részletekben összesen 1,4-1,44 millió forintot kell visszafizetnie. Vagyis 200-240 ezer forinttal kerül többe hitelfelvétel mellett a beruházás, mintha valaki saját forrásból tudná finanszírozni a kiadást.
Az említett 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi f?tésszámlája megközelít?en 15 ezer forinttal csökkenhet 10 centiméter vastagságú, megfelel?en kivitelezett szigetelés után. A megtakarításból tehát nagyjából 8 év alatt lehet behozni a hitel teljes – hiteldíjakkal növelt – összegét. Ha ugyanezt a hitelösszeget 10 évre veszi fel az ingatlantulajdonos, akkor 1,7-1,75 millió forint lesz a teljes visszafizetend? összeg. Ebben az esetben havonta 13-14 ezer forint a törleszt? részlet, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a szigetelés révén spórol az ingatlantulajdonos. Vagyis a h?szigetelés révén megtakarított rezsiköltség lényegében „kitermeli” a törleszt? részleteket.
A f?tésszámlák további csökkentését célzó nyílászáró csere hozzávet?legesen 500-700 ezer forint költséggel jár, egy új kondenzációs gázkazánt pedig körülbelül 300 ezer forinttól lehet megvásárolni. Felmérések szerint a füstgázok rejtett h?jét is hasznosító kondenzációs gázkazán beépítésével 10 év alatt 450 ezer forintnyi energia (gáz, elektromos áram) költséget lehet megtakarítani.
Az alap korszer?sítési beruházásokra tehát mintegy 2-2,5 millió forint kiadással kell számolni. Amennyiben a teljes 2,5 millió forintos költséget hitelb?l finanszírozzuk, ötéves futamid?nél 46-50 ezer forint havi törleszt? részlet mellett összesen 2,9-3 millió forintot kell visszafizetnünk, míg tízéves futamid?nél 3,5-3,6 millió forint a teljes törlesztés. Mint korábban említettük ennek a kiadásnak a felét már a h?szigeteléssel meg lehet takarítani egy átlagos méret? családi háznál, félmillió forintot lehet nyerni a fútési rendszer korszer?sítésével, s további százezreket hagy a családi kasszában a nyílászárók cseréje.
A lakás korszer?sítésének tervezésekor azonban nemcsak a kiadásokat és az energia számlán történ? várható megtakarításokat érdemes összevetni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházások jelent?sen megnövelik az adott ingatlan értékét. Jó példa erre az óbudai úgynevezett „Faluház” korszer?sítése, ahol az energiahatékonysági felújítás révén átlagosan évi 70 ezer forintot spóroltak meg a lakástulajdonosok. Ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt ugyanakkor a korszer?sítés az ingatlanok értékére: a házban található, átlagos, 50 négyzetméter alapterület? panellakás értékét egymillió forinttal növelte meg a beruházás.
A takarékosabb energiafelhasználást hosszabb id? alatt könyvelhetjük el, az értéknövekedés és a jobb eladhatóság csak az értékesítéskor realizálható, mindezek mellett azonban további fontos, a hétköznapokban élvezhet? el?ny a jobb h?komfort-érzet. A használati melegvíz és a f?tés egyértelm?en hatékonyabbá válik, a f?tést igényl? id?szak lerövidül, és kánikulában is kellemes klímát élvezhetünk. Megfelel? h?szigeteléssel és árnyékolással akár a légkondicionálás beruházása, m?ködtetése és légúti hatásai is megspórolhatóak, nagy nyári melegben is élhet?vé tehet?ek a szakszer?en korszer?sített lakások.
Lakáskorszer?sítés kamattámogatott hitelb?l
Ha nincs elegend? megtakarításod, hogy korszer?sítsd az ingatlanodat, akkor érdemes szétnézned a kedvezményes hitellehet?ségek között. Fontos tudni, hogy a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a korszer?sítési munkák megkezdése el?tt kell kérni a hitelintézett?l.
Az elmúlt években többféle kedvezményes hitelfelvételi lehet?séget is meghirdetett a kormány. Az els?, még 2009-ben hozott 134-es számú kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szól. Lakáskorszer?sítés esetén egyértelm?en megállapítható, hogy az említett jogszabályban foglaltaknál sokkal kedvez?bb feltételeket teremtett az új, 2011-ben kihirdetett 341-es kormányrendelet, amelynek 2013. januári módosítása révén még szélesebb kör számára vált elérhet?vé a támogatott hitel.
El?bbi rendelet esetén ugyanis a kamattámogatás mértéke korszer?sítéshez felvett hitelre az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezel? Központ által közzétett referenciahozam) 40 százaléka, míg az otthonteremtési rendelet alapján az 50 százaléka lehet. A fiatalok hitelhez jutását segít? kamattámogatást korszer?sítésre legfeljebb 5 millió, az otthonteremtésit viszont 10 millió forint hitelösszegig lehet igénybe venni.
Ha például az állampapír hozam 6 százalék, akkor 3 százalékpont az otthonteremtési kamattámogatás a korszer?sítésre felvett hitelekre. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a felvett jelzáloghitel támogatás nélküli kamata mondjuk 10 százalék, akkor a hitelfelvev?nek 10-3, vagyis 7 százalékos kamatot kell fizetnie.
Hasonlítsd össze a banki ajánlatokat a Bankráció.hu oldalán!
Fontos azonban tudni, hogy az otthonteremtési kamattámogatás a hitel futamidejének csak az els? 5 évében jár, azután már piaci kamatozás mellett kell a törleszt? részletet fizetni. Azoknak, akik hosszabb futamid?t tudnak csak vállalni, érdemes megvizsgálniuk, nem járnak-e jobban a 2009-es kormányrendelet által szabályozott támogatási formával. Az annak alapján igénybe vehet? kamattámogatás ugyanis a futamid? végéig, de maximum 20 évig jár.
Ezzel a lehet?séggel azonban csak legfeljebb 45 éves korig lehet élni. A 2009-es jogszabály szerint ugyanis a gyermektelen, illetve az egygyermekes igényl?knél 35 év, a háztartásukban legalább két gyermeket nevel? szül?knél pedig 45 év a korhatár a támogatott hitel iránti kérelem benyújtásakor, míg az otthonteremtési kamattámogatás esetén nincs a hiteligényl? korára vonatkozó korlát.
Amennyiben támogatott hitelt szeretnénk igényelni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy korszer?sítéshez csak az építési termékek m?szaki követelményeinek, megfelel?ség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletnek eleget tev?, és err?l a szükséges igazolással is rendelkez? termékeket lehet felhasználni. A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát – bontott anyag felhasználása esetén legalább 56 százalékát – számlával kell igazolni. A bizonylatokat az utolsó kölcsönrész folyósításáig be kell mutatni.
Aláírták a fotovoltaikus napelempark telepítésének finanszírozási szerz?dését pénteken Sepsiszentgyörgyön. Antal Árpád polgármester a projekt kapcsán közölte, a zöldenergia-termelésre elnyert európai uniós pályázat értéke 47, 5 millió lej, ebb?l csak 2 százalék, tehát 760 ezer lej az önkormányzat önrésze.
A tervek szerint a város határában, az el?pataki kijáratnál található négyhektáros dombon állítanak fel napkollektorokat, az így nyert energiát pedig bevezetik az országos hálózatba, és ennek értékével kompenzálják a közvilágítás és a közintézmények energiafogyasztását. A becslések szerint ezzel a beruházással mintegy 84 százalékkal csökken az önkormányzat elektromos energiára fordított kiadása, ami évi legkevesebb 500 ezer euró megtakarítást jelent. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, az építési engedélyek megvannak, a projekt kivitelezésének futamideje 20 hónap, így valószín?leg jöv? év végén már termelni fogja a napelempark a zöldenergiát.
A napelempark kiépítését a konzultáns cég javasolta, bár az eredeti elképzelés szerint a közintézmények áramfogyasztását, a m?emlék épületek megvilágítását és az utcai közvilágítást szerették volna így rendezni. A napelempark egyébként egyel?re nem termelhet jövedelmet a városnak, mert ez esetben sokkal nagyobb lett volna az önrész. Öt év után azonban növelhet? a park kapacitása, és akkor a napelemek több áramot is termelhetnek, mint amennyi a város szükséglete.
A szerz?dés aláírásán szintén jelen lev? Constantin Ni?? energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Romániában jelenleg túl drága a megújuló energia, ezért kell csökkenteniük a zöldbizonylatok számát. A szaktárcavezet? szerint a megújuló energiagyártók mellett a háztartási és ipari fogyasztók érdekeit is védeniük kell. A tervek szerint a nap- és vízi energia termelésével foglalkozó befektet?k 2016 júliusa után, míg a szélturbinák m?ködtet?i 2018 januárja után fokozatosan visszakapják a most elvett zöldbizonylatokat, emlékeztetett a miniszter. „Ha megnézzük, mi történik a szomszédban, más szemmel látjuk a mi tervezetünket. Bulgária csütörtökön teljesen leállította a megújuló energia termelését. Mi ehhez képest méltányos megoldást találtunk” – szögezte le a miniszter.
forrás: www.kronika.ro
Aláírták a fotovoltaikus napelempark telepítésének finanszírozási szerz?dését pénteken Sepsiszentgyörgyön. Antal Árpád polgármester a projekt kapcsán közölte, a zöldenergia-termelésre elnyert európai uniós pályázat értéke 47,5 millió lej, ebb?l csak 2 százalék, tehát 760 ezer lej az önkormányzat önrésze.
A tervek szerint a város határában, az el?pataki kijáratnál található négyhektáros dombon állítanak fel napkollektorokat, az így nyert energiát pedig bevezetik az országos hálózatba, és ennek értékével kompenzálják a közvilágítás és a közintézmények energiafogyasztását. A becslések szerint ezzel a beruházással mintegy 84 százalékkal csökken az önkormányzat elektromos energiára fordított kiadása, ami évi legkevesebb 500 ezer euró megtakarítást jelent. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, az építési engedélyek megvannak, a projekt kivitelezésének futamideje 20 hónap, így valószín?leg jöv? év végén már termelni fogja a napelempark a zöldenergiát.
A napelempark kiépítését a konzultáns cég javasolta, bár az eredeti elképzelés szerint a közintézmények áramfogyasztását, a m?emlék épületek megvilágítását és az utcai közvilágítást szerették volna így rendezni. A napelempark egyébként egyel?re nem termelhet jövedelmet a városnak, mert ez esetben sokkal nagyobb lett volna az önrész. Öt év után azonban növelhet? a park kapacitása, és akkor a napelemek több áramot is termelhetnek, mint amennyi a város szükséglete.
A szerz?dés aláírásán szintén jelen lev? Constantin Ni?? energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Romániában jelenleg túl drága a megújuló energia, ezért kell csökkenteniük a zöldbizonylatok számát. A szaktárcavezet? szerint a megújuló energiagyártók mellett a háztartási és ipari fogyasztók érdekeit is védeniük kell. A tervek szerint a nap- és vízi energia termelésével foglalkozó befektet?k 2016 júliusa után, míg a szélturbinák m?ködtet?i 2018 januárja után fokozatosan visszakapják a most elvett zöldbizonylatokat, emlékeztetett a miniszter. „Ha megnézzük, mi történik a szomszédban, más szemmel látjuk a mi tervezetünket. Bulgária csütörtökön teljesen leállította a megújuló energia termelését. Mi ehhez képest méltányos megoldást találtunk” – szögezte le a miniszter.
Az Energiaklub Negajoule2020 kutatási projektje 2011 márciusára feltérképezte a hazai lakóépületek energiahatékonysági potenciálját. Legújabb elemzésünk célja, hogy meghatározzuk a hazai lakóépületek megújulóenergia-potenciálját.
Az energiafelhasználás csökkentésének, illetve fenntarthatóbbá tételének els? lépése az energiahatékonyság. Ennek megfelel?en jelen kutatás a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, azaz az épületszerkezet és a f?tési rendszer korszer?sítése után rendelkezésre álló megújulóenergia-beruházásokat vizsgálja.
Eredményeink szerint az összes primerenergia-megtakarítási potenciál a lakóépületekben megújulóenergia-technológiák segítségével 20,66 PJ / év. A megújulóenergia-technológiák alkalmazásával a jelenlegi lakóépület-állomány végs? energiafogyasztásának majdnem 60%-át környezetbarát energiaforrásokkal fedezni lehet. Ez összesen évi 93,44 PJ energiafogyasztást jelent, amelynek dönt? része a családi házakban adódik.
Az elvégzett gazdaságossági vizsgálatok szerint a legtöbb technológia háztartási alkalmazása egyel?re nem gazdaságos. Jelenleg tehát nem várható a vizsgált technológiák használatának tömeges elterjedése valamilyen állami ösztönz? nélkül. Adataink szerint ugyanakkor a háztartások egy része kifejezetten gondolkodik megújulók alkalmazásában.
forrás: energiaklub.hu
Az Energiaklub Negajoule2020 kutatási projektje 2011 márciusára feltérképezte a hazai lakóépületek energiahatékonysági potenciálját. Legújabb elemzésünk célja, hogy meghatározzuk a hazai lakóépületek megújulóenergia-potenciálját.
Az energiafelhasználás csökkentésének, illetve fenntarthatóbbá tételének els? lépése az energiahatékonyság. Ennek megfelel?en jelen kutatás a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, azaz az épületszerkezet és a f?tési rendszer korszer?sítése után rendelkezésre álló megújulóenergia-beruházásokat vizsgálja.
Eredményeink szerint az összes primerenergia-megtakarítási potenciál a lakóépületekben megújulóenergia-technológiák segítségével 20,66 PJ / év. A megújulóenergia-technológiák alkalmazásával a jelenlegi lakóépület-állomány végs? energiafogyasztásának majdnem 60%-át környezetbarát energiaforrásokkal fedezni lehet. Ez összesen évi 93,44 PJ energiafogyasztást jelent, amelynek dönt? része a családi házakban adódik.
Az elvégzett gazdaságossági vizsgálatok szerint a legtöbb technológia háztartási alkalmazása egyel?re nem gazdaságos. Jelenleg tehát nem várható a vizsgált technológiák használatának tömeges elterjedése valamilyen állami ösztönz? nélkül. Adataink szerint ugyanakkor a háztartások egy része kifejezetten gondolkodik megújulók alkalmazásában.
forrás: energiaklub.hu
Az Energiaklub Negajoule2020 kutatási projektje 2011 márciusára feltérképezte a hazai lakóépületek energiahatékonysági potenciálját. Legújabb elemzésünk célja, hogy meghatározzuk a hazai lakóépületek megújulóenergia-potenciálját.
Az energiafelhasználás csökkentésének, illetve fenntarthatóbbá tételének els? lépése az energiahatékonyság. Ennek megfelel?en jelen kutatás a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, azaz az épületszerkezet és a f?tési rendszer korszer?sítése után rendelkezésre álló megújulóenergia-beruházásokat vizsgálja.
Eredményeink szerint az összes primerenergia-megtakarítási potenciál a lakóépületekben megújulóenergia-technológiák segítségével 20,66 PJ / év. A megújulóenergia-technológiák alkalmazásával a jelenlegi lakóépület-állomány végs? energiafogyasztásának majdnem 60%-át környezetbarát energiaforrásokkal fedezni lehet. Ez összesen évi 93,44 PJ energiafogyasztást jelent, amelynek dönt? része a családi házakban adódik.
Az elvégzett gazdaságossági vizsgálatok szerint a legtöbb technológia háztartási alkalmazása egyel?re nem gazdaságos. Jelenleg tehát nem várható a vizsgált technológiák használatának tömeges elterjedése valamilyen állami ösztönz? nélkül. Adataink szerint ugyanakkor a háztartások egy része kifejezetten gondolkodik megújulók alkalmazásában.
forrás: energiaklub.hu
Jelenleg a hosszú lejáratú államkötvény még egy picivel jobb befektetésnek t?nik pénzügyileg a tet?re telepített szolárrendszernél, de az évi 7 ezer forintos differencia hamar elolvad, akár a hó. Itt a döntés ideje a magyar lakosság számára is – feltéve, hogy van 1,6 millió befektethet? forintja.
Németország, Olaszország, Spanyolország – és legutóbb Japán is 10-20 évre szóló, évi több tízmilliárd eurós támogatási vállalást tett a napelemes áramtermelés elterjesztésért. A hatás: csak Európában több, mint 50 ezer megawatt teljesítmény épült – kezdi bejegyzését aMegújulók-Másként bloggere.
A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, menetelt az ipari méret? hatékonyságnövelés, és az árak is lefelé mozdultak. Az íncsiklandóvá vált területre azonban a távol-keleti gyártók is felfigyeltek, és a dolgok mára nem egészen úgy alakultak, ahogy azt f?ként Németorszgában elképzelték. A gyilkos árversenyben az európai, f?ként a német gyártók állnak vesztésre; hiába a jobb min?ség, ha a kínai és más távol-keleti gyártmányok az alacsonyabb árral letarolták és tarolják ma is a piacot. A Siemens és a Bosch kivonulása a piacról már annak tudomásulvételét jelentette, hogy a csata az európai gyártók számára elveszett. Az öreg kontinensen a telepített napelemek alig 20-25 százalékát gyártották „idehaza”.
Az egyenlet másik oldalán viszont az állt 2012-ben Németországban, hogy egy 1 kW-os napelemes rendszer már kevesebb, mint 1800 euróért megszerezhet?vé vált – és ez az alapvet?en önellátásra berendezkedni hajlandó lakossági szegmens számára tette igazán kívánatossá az iparágat. Akinek háza van, annak a tet?n e célra felhasználható szabad felülete is van.
 |
| Fotó: Horváth Szabolcs |
Ahogy az a megújuló energia magyarországi történetében nem éppen ritka eset: ebb?l az egészb?l itthon szinte semmit nem láttunk és éreztünk, mert a szolártechnológia elterjesztésében jóformán semmi nem történt. Mint oly sok esetben, a világ e téren is elment mellettünk az utóbbi években. A kormányzati politika mentségként gyakran arra hivatkozik, hogy így viszont a fogyasztónak a napelemes támogatások költségét sem kell fizetnie. Igaz, a német lakások minden elfogyasztott napos kWh után 15 forintot fizetnek. A magyar lakossági áram ára ma 46 Ft/kWh körül van – az megint más kérdés, hogy ebben a zömmel az állami tulajodonú MVM-t?l vett áram tényleges ára alig több mint 17 forint (a többi f?ként adó, járulék- és szállítási költség).
A blog szerint azonban éppen a mostanra kialakult helyzet az, ami a háztartások napenergiás termelését képbe hozza. A hivatkozott példa szerint az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistáján „kulcsrakész” 2 kW-os teljesítmény? LG-rendszer (hálózatra visszatápláló struktúrával együtt) valamivel több mint 1,6 millió forintba kerül. Ha van ennyi pénze az embernek, akkor a beruházással évente kb. 2300 kWh-al kevesebb áramot kell fizetnie a villanyszámláján. Ha ezt a pénzt 15 éves államkötvénybe forgatja be, aminek ma 6 százalék a kamata, a blog szerint rosszabbul jár! Az állampapír évente 96 ezer forint kamatbevételt „termelne” a jelenlegi lakossági áramáron számolva viszont 105.800 forintot. És ha sz?rösszív?en ebb?l még a rendszerkarbantartás éves átlagos költségét is levonjuk (a példa alapján ez 16.720 Ft), az éves hozam akkor is több mint 89 ezer forint.
Ha a politikusi energiamantrában és a szakmai közegben is elfogadott tézis igaz – miszerint az energiaárak hosszú ávon biztosan felfelé mozdulnak el az elkövetkez?kben – attól függ?en, hogy miként emelkednek majd az árak, a szolárrendszer a jelenlegi, évi 7 ezer forintos lemaradását is ledolgozza az állampapírral szemben. A blog szerint erre 2023 körül már biztosan sor kerül.
forrás: hvg.hu
Jelenleg a hosszú lejáratú államkötvény még egy picivel jobb befektetésnek t?nik pénzügyileg a tet?re telepített szolárrendszernél, de az évi 7 ezer forintos differencia hamar elolvad, akár a hó. Itt a döntés ideje a magyar lakosság számára is – feltéve, hogy van 1,6 millió befektethet? forintja.
Jelenleg a hosszú lejáratú államkötvény még egy picivel jobb befektetésnek t?nik pénzügyileg a tet?re telepített szolárrendszernél, de az évi 7 ezer forintos differencia hamar elolvad, akár a hó. Itt a döntés ideje a magyar lakosság számára is – feltéve, hogy van 1,6 millió befektethet? forintja.
Németország, Olaszország, Spanyolország – és legutóbb Japán is 10-20 évre szóló, évi több tízmilliárd eurós támogatási vállalást tett a napelemes áramtermelés elterjesztésért. A hatás: csak Európában több, mint 50 ezer megawatt teljesítmény épült – kezdi bejegyzését aMegújulók-Másként bloggere.
A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, menetelt az ipari méret? hatékonyságnövelés, és az árak is lefelé mozdultak. Az íncsiklandóvá vált területre azonban a távol-keleti gyártók is felfigyeltek, és a dolgok mára nem egészen úgy alakultak, ahogy azt f?ként Németorszgában elképzelték. A gyilkos árversenyben az európai, f?ként a német gyártók állnak vesztésre; hiába a jobb min?ség, ha a kínai és más távol-keleti gyártmányok az alacsonyabb árral letarolták és tarolják ma is a piacot. A Siemens és a Bosch kivonulása a piacról már annak tudomásulvételét jelentette, hogy a csata az európai gyártók számára elveszett. Az öreg kontinensen a telepített napelemek alig 20-25 százalékát gyártották „idehaza”.
Az egyenlet másik oldalán viszont az állt 2012-ben Németországban, hogy egy 1 kW-os napelemes rendszer már kevesebb, mint 1800 euróért megszerezhet?vé vált – és ez az alapvet?en önellátásra berendezkedni hajlandó lakossági szegmens számára tette igazán kívánatossá az iparágat. Akinek háza van, annak a tet?n e célra felhasználható szabad felülete is van.
|
| Fotó: Horváth Szabolcs |
Ahogy az a megújuló energia magyarországi történetében nem éppen ritka eset: ebb?l az egészb?l itthon szinte semmit nem láttunk és éreztünk, mert a szolártechnológia elterjesztésében jóformán semmi nem történt. Mint oly sok esetben, a világ e téren is elment mellettünk az utóbbi években. A kormányzati politika mentségként gyakran arra hivatkozik, hogy így viszont a fogyasztónak a napelemes támogatások költségét sem kell fizetnie. Igaz, a német lakások minden elfogyasztott napos kWh után 15 forintot fizetnek. A magyar lakossági áram ára ma 46 Ft/kWh körül van – az megint más kérdés, hogy ebben a zömmel az állami tulajodonú MVM-t?l vett áram tényleges ára alig több mint 17 forint (a többi f?ként adó, járulék- és szállítási költség).
A blog szerint azonban éppen a mostanra kialakult helyzet az, ami a háztartások napenergiás termelését képbe hozza. A hivatkozott példa szerint az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistáján „kulcsrakész” 2 kW-os teljesítmény? LG-rendszer (hálózatra visszatápláló struktúrával együtt) valamivel több mint 1,6 millió forintba kerül. Ha van ennyi pénze az embernek, akkor a beruházással évente kb. 2300 kWh-al kevesebb áramot kell fizetnie a villanyszámláján. Ha ezt a pénzt 15 éves államkötvénybe forgatja be, aminek ma 6 százalék a kamata, a blog szerint rosszabbul jár! Az állampapír évente 96 ezer forint kamatbevételt „termelne” a jelenlegi lakossági áramáron számolva viszont 105.800 forintot. És ha sz?rösszív?en ebb?l még a rendszerkarbantartás éves átlagos költségét is levonjuk (a példa alapján ez 16.720 Ft), az éves hozam akkor is több mint 89 ezer forint.
Ha a politikusi energiamantrában és a szakmai közegben is elfogadott tézis igaz – miszerint az energiaárak hosszú ávon biztosan felfelé mozdulnak el az elkövetkez?kben – attól függ?en, hogy miként emelkednek majd az árak, a szolárrendszer a jelenlegi, évi 7 ezer forintos lemaradását is ledolgozza az állampapírral szemben. A blog szerint erre 2023 körül már biztosan sor kerül.
A megújuló energiák ügye látszólag töretlenül halad el?re,
világszerte egyre nagyobb lendülettel,
és óriási publicitás mellett zajlik az új, környezetbarát energiát hasznosító telepek építése. Arról azonban már lényegesen kevesebb szó esik, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében kiváltandó „klasszikus” energia legkevésbé sincs visszaszorulóban, kiváltképp mivel zöld riválisaik jelen körülmények között alkalmatlanok az egyre növekv? energiaéhség kielégítésére.
A világ legnagyobb kapacitású széler?m? telepeit magáénak mondható Kína 2011-ben több széntüzelés? er?m?vet épített, mint amennyi az amerikai Texas és Ohio államokban összesen m?ködik, világviszonylatban pedig a szénalapú energiatermelés mennyisége nyolcszor gyorsabban növekedett az elmúlt évben, mint a napenergiából származóé. Amerikában a közelmúltban látott napvilágot a National Renewable Energy Laboratory (NREL) legfrissebb tanulmánya, mely szerint a dolgok jelenlegi állása szerint 2050-re is csak ábránd marad az USA energiaigényének szinte kizárólagos módon megújuló energiával történ? kielégítése. Márpedig ami a világ legnagyobb energiafogyasztójának számító Egyesült Államokra igaz, az jó eséllyel a világ többi részére is releváns.
A tanulmány a jelenlegi megújuló energia törekvések leggyengébb pontjának azt tartja, hogy nem eléggé diverzifikáltak. A hangsúly szinte kizárólag a nap- illetve a szélenergiára helyez?dik, márpedig ez a legjobb forgatókönyvek megvalósulásakor is csupán kevesebb, mint a teljes energiaigény felét képesek majd kielégíteni 2050-re, legalábbis a jelenlegi technológiák mellett. Ráadásul a tanulmány úgy számol, az energiahatékonysági intézkedések következtében a következ? negyven évben nem ugrik meg lényegesen az energiafogyasztás, ami az eddigi tapasztalatok alapján több mint optimista feltételezés.
Habár a tanulmányban rengeteg a feltételezés, az mindenesetre világosan látszik bel?le, hogy messze még a cél, a környezetbarát energiaellátásig még rengeteg technológiai áttörés és fejlesztés szükséges, nem kezelhet? a helyzet néhány széler?m? vagy napelem felszerelésével. A fosszilis energiaforrások jelenleg a világ teljes energiaellátásának 87 százalékát teszik ki, ez pedig nem változik meg egyik napról a másikra.
forrás: agrarszektor.hu
A megújuló energiák ügye látszólag töretlenül halad el?re, világszerte egyre nagyobb lendülettel,
és óriási publicitás mellett zajlik az új, környezetbarát energiát hasznosító telepek építése. Arról azonban már lényegesen kevesebb szó esik, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében kiváltandó „klasszikus” energia legkevésbé sincs visszaszorulóban, kiváltképp mivel zöld riválisaik jelen körülmények között alkalmatlanok az egyre növekv? energiaéhség kielégítésére.
A világ legnagyobb kapacitású széler?m? telepeit magáénak mondható Kína 2011-ben több széntüzelés? er?m?vet épített, mint amennyi az amerikai Texas és Ohio államokban összesen m?ködik, világviszonylatban pedig a szénalapú energiatermelés mennyisége nyolcszor gyorsabban növekedett az elmúlt évben, mint a napenergiából származóé. Amerikában a közelmúltban látott napvilágot a National Renewable Energy Laboratory (NREL) legfrissebb tanulmánya, mely szerint a dolgok jelenlegi állása szerint 2050-re is csak ábránd marad az USA energiaigényének szinte kizárólagos módon megújuló energiával történ? kielégítése. Márpedig ami a világ legnagyobb energiafogyasztójának számító Egyesült Államokra igaz, az jó eséllyel a világ többi részére is releváns.
A tanulmány a jelenlegi megújuló energia törekvések leggyengébb pontjának azt tartja, hogy nem eléggé diverzifikáltak. A hangsúly szinte kizárólag a nap- illetve a szélenergiára helyez?dik, márpedig ez a legjobb forgatókönyvek megvalósulásakor is csupán kevesebb, mint a teljes energiaigény felét képesek majd kielégíteni 2050-re, legalábbis a jelenlegi technológiák mellett. Ráadásul a tanulmány úgy számol, az energiahatékonysági intézkedések következtében a következ? negyven évben nem ugrik meg lényegesen az energiafogyasztás, ami az eddigi tapasztalatok alapján több mint optimista feltételezés.
Habár a tanulmányban rengeteg a feltételezés, az mindenesetre világosan látszik bel?le, hogy messze még a cél, a környezetbarát energiaellátásig még rengeteg technológiai áttörés és fejlesztés szükséges, nem kezelhet? a helyzet néhány széler?m? vagy napelem felszerelésével. A fosszilis energiaforrások jelenleg a világ teljes energiaellátásának 87 százalékát teszik ki, ez pedig nem változik meg egyik napról a másikra.
for
A megújuló energiák ügye látszólag töretlenül halad el?re, világszerte egyre nagyobb lendülettel, és óriási publicitás mellett zajlik az új, környezetbarát energiát hasznosító telepek építése. Arról azonban már lényegesen kevesebb szó esik, hogy a környezetszennyezés csökkentése érdekében kiváltandó „klasszikus” energia legkevésbé sincs visszaszorulóban, kiváltképp mivel zöld riválisaik jelen körülmények között alkalmatlanok az egyre növekv? energiaéhség kielégítésére.
A világ legnagyobb kapacitású széler?m? telepeit magáénak mondható Kína 2011-ben több széntüzelés? er?m?vet épített, mint amennyi az amerikai Texas és Ohio államokban összesen m?ködik, világviszonylatban pedig a szénalapú energiatermelés mennyisége nyolcszor gyorsabban növekedett az elmúlt évben, mint a napenergiából származóé. Amerikában a közelmúltban látott napvilágot a National Renewable Energy Laboratory (NREL) legfrissebb tanulmánya, mely szerint a dolgok jelenlegi állása szerint 2050-re is csak ábránd marad az USA energiaigényének szinte kizárólagos módon megújuló energiával történ? kielégítése. Márpedig ami a világ legnagyobb energiafogyasztójának számító Egyesült Államokra igaz, az jó eséllyel a világ többi részére is releváns.
A tanulmány a jelenlegi megújuló energia törekvések leggyengébb pontjának azt tartja, hogy nem eléggé diverzifikáltak. A hangsúly szinte kizárólag a nap- illetve a szélenergiára helyez?dik, márpedig ez a legjobb forgatókönyvek megvalósulásakor is csupán kevesebb, mint a teljes energiaigény felét képesek majd kielégíteni 2050-re, legalábbis a jelenlegi technológiák mellett. Ráadásul a tanulmány úgy számol, az energiahatékonysági intézkedések következtében a következ? negyven évben nem ugrik meg lényegesen az energiafogyasztás, ami az eddigi tapasztalatok alapján több mint optimista feltételezés.
Habár a tanulmányban rengeteg a feltételezés, az mindenesetre világosan látszik bel?le, hogy messze még a cél, a környezetbarát energiaellátásig még rengeteg technológiai áttörés és fejlesztés szükséges, nem kezelhet? a helyzet néhány széler?m? vagy napelem felszerelésével. A fosszilis energiaforrások jelenleg a világ teljes energiaellátásának 87 százalékát teszik ki, ez pedig nem változik meg egyik napról a másikra.
forrás: agrarszektor.hu
Új koncepció szerint szervezi a HUNGEXPO április 10-14. között az épít?ipari – épületgépészeti – településfejlesztési kiállításait. A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az 1. RENEO a megújuló energiák, a 2. URB:ICON a településfejlesztés, valamint a szintén 2. OTTHONDesign, a lakberendezés kiállítása tart nyitva a Budapesti Vásárközpontban.
A nagyközönség körében jól ismert és népszer?, ugyanakkor a szakmának is kihagyhatatlan eseményt jelent? épít?ipari kiállítások új koncepcióját valósítja meg a HUNGEXPO az idei kiállítás csokrával. A szervez?k – partnereik és a közönség igényeit is szem el?tt tartva, három év fokozatos átalakításával – most olyan átfogó rendezvényt kínálnak a szakmának és a vásárlóknak, ahol az alapoktól a gépészeten át a lakásbels? kialakításához és a kert rendezéséhez szükséges eszközökig, mindent egy helyen találhatnak meg az érdekl?d?k.
A Budapesti Vásárközpontban 18 ország több mint 500 kiállítója 19.000 m2–en mutatkozik be. A hazaiak mellett Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, India, Olaszország, Mongólia, Pakisztán, Lengyelország, Románia, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Törökország, Észak-Korea, Litvánia és Szlovénia cégei állítanak ki. Ausztria, Lengyelország és Horvátország nemzeti kollektív standon jelenik meg.
Szakmai nyitás
Április 10-12-én – a szakmai napokon – zsúfolt programra számíthatnak az épít?ipari ágazatok képvisel?i és a piaci szakemberek. Az öt kiállítást összesen több mint 50 különböz? témájú el?adás, gyakorlati bemutató kíséri.
Tematikus napok
A koncentrált szakmaiság jegyében tematikus napok várják az érdekl?d?ket. Április 10. a megújuló energia napja, április 11. az épületvillamosság és épületgépészet, április 12. a tet?fed?k, április 13. pedig a nyílászárók napja lesz.
Tartalmas kiállítások
A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az OTTHONDesign a bels?építészek, formatervez?k, design szakemberek, lakberendez?k szakmai fóruma jelentkezik. A RENEO-n, – a megújuló energiák kiállításán – együtt szerepelnek majd az épületenergetika és a településenergetika kiállítói. Az URB:ICON az ingatlanpiaci és az önkormányzatok átfogó projektekben gondolkodó szakembereinek kínál lehet?ségeket. A szintén újdonságnak számító CONSTRUMA KERT a legújabb európai kertépítési trendeket, kertészeti eszközöket mutatja be, s ezúttal a különleges japán kertápolásból is ízelít?t ad.
A belép?jegy mindegyik kiállításra érvényes, s több kedvezményt – online jegyvásárlási lehet?séget, vasárnapi jegyet, családi jegyet – is nyújt a HUNGEXPO. A részletes programról és a kedvezményekr?l tájékoztatást találnak a kiállítások honlapján.
Ünnepélyes megnyitó, díjazottak
A hivatalos megnyitó április 10-én, 14 órakor a Budapesti Vásárközpont „A” pavilonjának színpadán Dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felel?s államtitkár nyitja meg, s az ünnepélyes megnyitón adják át a CONSTRUMA és HUNGAROTHERM díjakat. A CONSTRUMAKERT külön megnyitója április 11-én, 15.00 órakor lesz a „C” pavilonban. A kertet megnyitja Yamamoto Tadamicsi, japán nagykövet.
forrás: agrarnaplo.hu
Új koncepció szerint szervezi a HUNGEXPO április 10-14. között az épít?ipari – épületgépészeti – településfejlesztési kiállításait. A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az 1. RENEO a megújuló energiák, a 2. URB:ICON a településfejlesztés, valamint a szintén 2. OTTHONDesign, a lakberendezés kiállítása tart nyitva a Budapesti Vásárközpontban.
A nagyközönség körében jól ismert és népszer?, ugyanakkor a szakmának is kihagyhatatlan eseményt jelent? épít?ipari kiállítások új koncepcióját valósítja meg a HUNGEXPO az idei kiállítás csokrával. A szervez?k – partnereik és a közönség igényeit is szem el?tt tartva, három év fokozatos átalakításával – most olyan átfogó rendezvényt kínálnak a szakmának és a vásárlóknak, ahol az alapoktól a gépészeten át a lakásbels? kialakításához és a kert rendezéséhez szükséges eszközökig, mindent egy helyen találhatnak meg az érdekl?d?k.
A Budapesti Vásárközpontban 18 ország több mint 500 kiállítója 19.000 m2–en mutatkozik be. A hazaiak mellett Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, India, Olaszország, Mongólia, Pakisztán, Lengyelország, Románia, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Törökország, Észak-Korea, Litvánia és Szlovénia cégei állítanak ki. Ausztria, Lengyelország és Horvátország nemzeti kollektív standon jelenik meg.
Szakmai nyitás
Április 10-12-én – a szakmai napokon – zsúfolt programra számíthatnak az épít?ipari ágazatok képvisel?i és a piaci szakemberek. Az öt kiállítást összesen több mint 50 különböz? témájú el?adás, gyakorlati bemutató kíséri.
Tematikus napok
A koncentrált szakmaiság jegyében tematikus napok várják az érdekl?d?ket. Április 10. a megújuló energia napja, április 11. az épületvillamosság és épületgépészet, április 12. a tet?fed?k, április 13. pedig a nyílászárók napja lesz.
Tartalmas kiállítások
A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az OTTHONDesign a bels?építészek, formatervez?k, design szakemberek, lakberendez?k szakmai fóruma jelentkezik. A RENEO-n, – a megújuló energiák kiállításán – együtt szerepelnek majd az épületenergetika és a településenergetika kiállítói. Az URB:ICON az ingatlanpiaci és az önkormányzatok átfogó projektekben gondolkodó szakembereinek kínál lehet?ségeket. A szintén újdonságnak számító CONSTRUMA KERT a legújabb európai kertépítési trendeket, kertészeti eszközöket mutatja be, s ezúttal a különleges japán kertápolásból is ízelít?t ad.
A belép?jegy mindegyik kiállításra érvényes, s több kedvezményt – online jegyvásárlási lehet?séget, vasárnapi jegyet, családi jegyet – is nyújt a HUNGEXPO. A részletes programról és a kedvezményekr?l tájékoztatást találnak a kiállítások honlapján.
Ünnepélyes megnyitó, díjazottak
A hivatalos megnyitó április 10-én, 14 órakor a Budapesti Vásárközpont „A” pavilonjának színpadán Dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felel?s államtitkár nyitja meg, s az ünnepélyes megnyitón adják át a CONSTRUMA és HUNGAROTHERM díjakat. A CONSTRUMAKERT külön megnyitója április 11-én, 15.00 órakor lesz a „C” pavilonban. A kertet megnyitja Yamamoto Tadamicsi, japán nagykövet.
forrás: agrarnaplo.hu
Új koncepció szerint szervezi a HUNGEXPO április 10-14. között az épít?ipari – épületgépészeti – településfejlesztési kiállításait. A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az 1. RENEO a megújuló energiák, a 2. URB:ICON a településfejlesztés, valamint a szintén 2. OTTHONDesign, a lakberendezés kiállítása tart nyitva a Budapesti Vásárközpontban.
A nagyközönség körében jól ismert és népszer?, ugyanakkor a szakmának is kihagyhatatlan eseményt jelent? épít?ipari kiállítások új koncepcióját valósítja meg a HUNGEXPO az idei kiállítás csokrával. A szervez?k – partnereik és a közönség igényeit is szem el?tt tartva, három év fokozatos átalakításával – most olyan átfogó rendezvényt kínálnak a szakmának és a vásárlóknak, ahol az alapoktól a gépészeten át a lakásbels? kialakításához és a kert rendezéséhez szükséges eszközökig, mindent egy helyen találhatnak meg az érdekl?d?k.
A Budapesti Vásárközpontban 18 ország több mint 500 kiállítója 19.000 m2–en mutatkozik be. A hazaiak mellett Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Görögország, India, Olaszország, Mongólia, Pakisztán, Lengyelország, Románia, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Törökország, Észak-Korea, Litvánia és Szlovénia cégei állítanak ki. Ausztria, Lengyelország és Horvátország nemzeti kollektív standon jelenik meg.
Szakmai nyitás
Április 10-12-én – a szakmai napokon – zsúfolt programra számíthatnak az épít?ipari ágazatok képvisel?i és a piaci szakemberek. Az öt kiállítást összesen több mint 50 különböz? témájú el?adás, gyakorlati bemutató kíséri.
Tematikus napok
A koncentrált szakmaiság jegyében tematikus napok várják az érdekl?d?ket. Április 10. a megújuló energia napja, április 11. az épületvillamosság és épületgépészet, április 12. a tet?fed?k, április 13. pedig a nyílászárók napja lesz.
Tartalmas kiállítások
A CONSTRUMA és HUNGAROTHERM mellett az OTTHONDesign a bels?építészek, formatervez?k, design szakemberek, lakberendez?k szakmai fóruma jelentkezik. A RENEO-n, – a megújuló energiák kiállításán – együtt szerepelnek majd az épületenergetika és a településenergetika kiállítói. Az URB:ICON az ingatlanpiaci és az önkormányzatok átfogó projektekben gondolkodó szakembereinek kínál lehet?ségeket. A szintén újdonságnak számító CONSTRUMA KERT a legújabb európai kertépítési trendeket, kertészeti eszközöket mutatja be, s ezúttal a különleges japán kertápolásból is ízelít?t ad.
A belép?jegy mindegyik kiállításra érvényes, s több kedvezményt – online jegyvásárlási lehet?séget, vasárnapi jegyet, családi jegyet – is nyújt a HUNGEXPO. A részletes programról és a kedvezményekr?l tájékoztatást találnak a kiállítások honlapján.
Ünnepélyes megnyitó, díjazottak
A hivatalos megnyitó április 10-én, 14 órakor a Budapesti Vásárközpont „A” pavilonjának színpadán Dr. Cséfalvay Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiáért felel?s államtitkár nyitja meg, s az ünnepélyes megnyitón adják át a CONSTRUMA és HUNGAROTHERM díjakat. A CONSTRUMAKERT külön megnyitója április 11-én, 15.00 órakor lesz a „C” pavilonban. A kertet megnyitja Yamamoto Tadamicsi, japán nagykövet.
forrás: agrarnaplo.hu
Az Európai Unió tagállamai célul t?zték ki, hogy 2014-re létrehozzák az egységes európai energiapiacot, amelynek részeként számos egymással szomszédos ország indított projektet nemzeti energiapiacaik összekapcsolására. Magyarország tavaly csatlakozott a már korábban együttm?ködésre lép? cseh és szlovák másnapi villamos energia piacához azzal a szándékkal, hogy egyrészt sikerüljön feloldani a hazai piac korábban megfigyelhet? anomáliáit, másrészt pedig hogy tapasztalatokat gy?jtsön az integrált piaci m?ködésr?l.
Az alábbiakban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzését közöljük, amely bemutatja, hogy az els? hónapok tapasztalatai alapján mennyire látszik el?nyösnek Magyarország számára a tavaly szeptemberben megvalósult piac-összekapcsolás.
Az Európai Unió célkit?zései között szerepel az egységes európai árampiac létrehozása 2014 végére, amelynek keretében Európa számos tagállama részt vesz valamely piac-összekapcsolási kezdeményezésben. Ehhez a piacintegrációs törekvéshez csatlakozott Magyarország, amikor 2012. szeptember 11-ei els? kereskedési nappal elindult a cseh-szlovák- magyar másnapi kereskedés? villamosenergia-piacok összekapcsolása.
A piac-összekapcsolás legf?bb el?nye, hogy lehet?séget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szerepl?knek. A másnapi piacok összekapcsolásának hosszú távon megvalósítandó célmodellje az áramlásalapú kapacitásszámításra épül? áralapú piac-összekapcsolás (flow-based price-coupling). Az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan alkalmazása esetében központilag, regionális szinten határozzák meg a kiosztható kapacitásokat, melynek során szimultán módon veszik figyelembe az összes érintett metszéken történ? kereskedelmi ügylet áramlásbefolyásoló hatását, azok egymásra hatását, valamint a bels? hálózati elemeket is, így lehet?vé válik a fizikai áramlások jobb leképezése. Mindez segíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, növeli az üzembiztonságot, és megakadályozza a nem kívánatos hurokáramlások létrejöttét. Az alkalmazandó módszertan azonban egyel?re kidolgozás alatt áll, így az eddigi európai piac-összekapcsolási kezdeményezések ún. NTC alapon valósultak meg. Ennek során az érintett rendszerirányítók minden határ esetén meghatározzák a másnapi aukcióra rendelkezésre álló kapacitást, amelyek közül az optimalizációs algoritmus minden határon a kisebbet veszi figyelembe. A market coupling elindulásával párhuzamosan a szlovák-magyar határon megsz?nt a napi explicit kapacitásaukció, a rendelkezésre álló átviteli kapacitást teljes mértékben a piac-összekapcsolásra tartják fenn. Továbbra is megmaradt ugyanakkor a Központi Allokációs Iroda (CAO) által szervezett éves, havi, valamint a napon belüli kapacitásaukció. Mindez azt jelenti, hogy másnapi OTC kereskedésre nincs lehet?ség, vagyis t?zsdén kívül csak hosszú távon lekötött kapacitás birtokában lehet villamos energiát importálni, illetve exportálni.
Fontos megjegyezni, hogy a szlovák-magyar határon az adott órára összesen kiosztott határkeresztez? kapacitás mindössze nagyjából negyedrészét osztják ki a market coupling keretében, vagyis a magyar villamos energia piacnak csak kisebb részét érinti közvetlenül a piac-összekapcsolás. Szintén ezt támasztja alá, hogy a HUPX forgalma 2012-ben a hazai villamosenergia-fogyasztás mindössze átlagosan 15%-át teszi ki. Ezt érdemes szem el?tt tartani a market coupling hatásának értékelésekor.
A piac-összekapcsolásnak két alapvet? típusát szokás megkülönböztetni, az ár, illetve a mennyiség alapú piac-összekapcsolást. Mindkét módszertan esetében minden résztvev? t?zsde (OTE – cseh, OKTE – szlovák, HUPX – magyar) másnapi vételi és eladási ajánlatait egyszerre párosítják össze a különböz? területek közötti átviteli kapacitások, mint korlátok figyelembevételével.
Az Európában jóval gyakrabban alkalmazott ár-alapú piac-összekapcsolás esetében egy központi algoritmus meghatározza az egyes területeken érvényesül? árakat és kereskedelmi szállításokat. Ennek eredményeképpen a villamos energia az olcsóbb piacok fel?l a drágább piacok felé áramlik egészen addig, amíg a különböz? területek árai ki nem egyenlít?dnek, feltéve, hogy megfelel? mennyiség? határkeresztez? kapacitás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a kiosztható átviteli kapacitás alacsonyabb az optimális kereskedési mennyiségnél, az árak közelednek ugyan egymáshoz, de nem tudnak kiegyenlít?dni. Ekkor a két piac közötti árkülönbség megegyezik a kapacitásjog járadékával, a rendszerirányítók bevétele pedig az árkülönbözet és a kiosztott kapacitás szorzatával. Amennyiben a rendelkezésre álló határkeresztez? kapacitás nem bizonyul sz?kösnek, a kapacitásjog járadéka, így a rendszerirányítók adott határmetszékr?l származó bevétele is nulla.
A mennyiség-alapú piac-összekapcsolás esetében a központi algoritmus eredményei közül a t?zsdék csak az adott területek közötti kereskedelmi szállítási mennyiséget tekintik véglegesnek, az árakat ennek figyelembevételével az egyes t?zsdéken egymástól függetlenül határozzák meg. Ennek a módszernek az el?nye a rugalmassága, mivel olyan esetekben is alkalmazható, amikor a különböz? t?zsdék m?ködési szabályai kevésbé harmonizáltak (például eltér? pénznem, vagy eltér? kerekítési, illetve optimalizálási szabályok alkalmazása miatt). Hátránya azonban, hogy olyan nem hatékony kimenetekhez vezethet, ami ár-alapú összekapcsolás esetén nem fordulhat el? (például két piac között akkor is árkülönbség alakulhat ki, amikor nincs sz?kület a határon).
A Magyarországon bevezetett piac-összekapcsolási módszertan a közép-nyugat-európai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis mechanizmust alkalmaz, így jelent?s lépést jelent az Egységes Európai Piachoz való csatlakozás folyamatában. A jelenleg háromoldalú piac-összekapcsoláshoz a közeljöv?ben további országok csatlakozása is várható (Romániával és Lengyelországgal egyaránt folynak tárgyalások).
A piac-összekapcsolás bevezetésének számos el?nye lehet. A legfontosabb, hogy csökkenhetnek az árak minden olyan villamos energia piacon, ahol a versenyz? importot korábban sem m?szaki, átviteli korlátok tartották kívül, hanem szabályozási hiányosságok. A piac-összekapcsolás további fontos el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználását teszi lehet?vé, mivel adott határmetszéken egyetlen nettó kereskedelmi áramlást eredményez, míg explicit aukció esetében el?fordul, hogy egymás melletti ellentétes szállítások folynak. Emellett megakadályozza, hogy a piaci szerepl?k stratégiai okokból olyan kapacitást kössenek le, amelyet nem használnak ki. A piacok összekapcsolásának eredményeként létrejöv? nagyobb volumenb?l és likviditásból fakadóan javulhat az érintett piacok ellátásbiztonsága. Mindemellett csökkenhet az árak volatilitásának mértéke, mivel a keresleti és kínálati sokkok nem egy id?ben, illetve nem azonos mértékben hatnak a különböz? piacokra, és hatásuk tompulhat a piac-összekapcsolás következtében. Mindez javítja a tervezhet?séget, ezáltal csökkentheti a kockázati prémiumokat. A market coupling további el?nyeként említhet?, hogy enyhítheti a piaci koncentrációt, mivel külföldi szerepl?k könnyebben jelenhetnek meg az egyes piacokon, csökkentve ezáltal az inkumbensek piaci erejét. Emellett egyszer?bbé teszi a napi operatív m?ködést, mivel az eddigi két aukciós eljárást – a másnapi kapacitás- és termékaukciót – összevonják. Mindemellett megkönnyíti a napi export-import lehet?ségeket, ami jobb portfólió-optimalizálási lehet?ségeket nyújt.
A továbbiakban ezen el?nyök megvalósulása szempontjából értékeljük a piac-összekapcsolás els? néhány hónapjának fejleményeit. A következ? ábra az érintett t?zsdék másnapi baseload (folyamatos, 0-24 órás ellátásra vonatkozó ún. zsinórtermék – a szerk.) árait mutatja a market coupling-ot megel?z?, illetve az azóta eltelt hónapokban.
Látható, hogy a három t?zsde árai az els? napokban szinte tökéletesen együtt mozogtak. Ennek oka vélhet?en az lehet, hogy a piaci szerepl?k az els? napokban óvatosabbak voltak, és alacsonyabb kereslettel jelentek meg a másnapi piacon, ami nem okozott sz?kületet a szlovák-magyar határon. A kezdeti id?szakot követ?en néhány hétig a magyar árak sokszor magasabbak voltak (vélhet?en annak köszönhet?en, hogy a szlovák-magyar határon csökkent a kapacitás), majd újra az árak er?s egymáshoz való közeledése figyelhet? meg. Azóta bár voltak olyan id?szakok, amikor a HUPX ára elszakadt a cseh, illetve a szlovák áraktól, összességében az árak er?s konvergenciája figyelhet? meg. A cseh és a szlovák árak a korábbi id?szakhoz hasonlóan továbbra is szinte tökéletesen együtt mozognak, a vizsgált id?szakban mindössze hat óra esetében fordul el? 5€-nál nagyobb árkülönbség, amikor a szlovák árak a cseh áraktól elválva a magyar árak szintjére emelkedtek a cseh-szlovák határon kialakuló kapacitássz?kület miatt.
A következ? táblázat számszer?síti a másnapi baseload árak konvergenciáját. A további elemzéseink során a piac-összekapcsolás kezdete óta eltelt id?szak eredményeit az azt megel?z? azonos hosszúságú id?szak eredményeivel, valamint a tavalyi év azonos id?szakának eredményeivel vetjük össze. Az els? két sor az érintett t?zsdék árainak egymástól való átlagos abszolút eltérését, a második két sor pedig a cseh és a magyar t?zsde német t?zsdéhez viszonyított átlagos eltérését mutatja.
Látható, hogy míg a cseh, illetve a szlovák t?zsde másnapi baseload árainak egymáshoz, valamint az EEX-hez képesti alakulására a piac-összekapcsolás az eddig eltelt id?szakban nincs jelent?s hatással, a HUPX árak átlagának jelent?s közeledése figyelhet? meg mind a cseh illetve szlovák, mind a német t?zsde átlagos árszintjéhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a HUPX másnapi árai abszolút mértékben csökkentek. Az átlagos másnapi baseload ár a piac-összekapcsolás indulása utáni vizsgált id?szakban 45,44€/MWh volt, míg ugyanez az ár a piac-összekapcsolást megel?z? azonos hosszúságú id?szakban 50,23€/MWh, a tavalyi év azonos id?szakában pedig 60,41€/MWh volt átlagosan.
A piac-összekapcsolás hatását a magyar és szlovák t?zsdék órás árkülönbözetének mértékére és gyakoriságára a következ? ábra mutatja.
Látható, hogy azon órák százalékos aránya, amelyekben a magyar és a szlovák t?zsdék árai megegyeznek, a korábbi 1%-nál kisebb értékr?l 77% fölé emelkedett, emellett azokban az órákban, ahol árkülönbség alakult ki, összességében jelent?sen csökkent az eltérés mértéke. Továbbra is el?fordulnak azonban kiugróan magas árkülönbségek (69 órában több, mint 50 €-val drágább a magyar t?zsde a szlováknál). Mindemellett elmondható, hogy a magyar t?zsde csatlakozása a cseh és szlovák órás árak átlagos eltérését is csökkentette az indulást megel?z? id?szakhoz viszonyítva.
Korábban említettük, hogy a piac-összekapcsolás egyik legf?bb el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékony kihasználását teszi lehet?vé. M?ködési elvéb?l fakadóan megsz?ntet több olyan hatékonyságcsökkent? tényez?t, amelyek az explicit aukciók során el?fordulhatnak. Néhány ilyen tényez? korábbi el?fordulási gyakoriságát, illetve mértékét foglalja össze a következ? táblázat.
Ahogyan az látható, a szlovák-magyar határmetszékre vonatkozó explicit aukciók esetén nagyon gyakran el?fordult, hogy mindkét irányban történt szállítás (mindkét irányba osztottak kapacitást), amely a határkeresztez? kapacitások nem hatékony kihasználását eredményezi. Szintén hatékonyságveszteségre utal, hogy a másnapi aukciókon az óráknak egy jelent?s hányadában mindkét irányban sz?kösnek bizonyult a rendelkezésre álló kapacitás (a kapacitások ára mindkét irányban pozitív). Az explicit aukciós mechanizmus piactorzító hatására utal az is, hogy külön kapacitás és villamos energia aukciók esetén a kapacitás ára sokszor nem egyezik meg a két ország közötti árkülönbséggel. A táblázat utolsó sorában látható, hogy a szlovák-magyar határkeresztez? kapacitás órás árai átlagosan több eurós mértékben térnek el a két t?zsde adott órában megfigyelhet? árkülönbségét?l. Ahogyan azt a táblázat utolsó oszlopa mutatja, az itt számba vett hatékonyságcsökkent? tényez?k piac-összekapcsolás alkalmazása esetén nem merülnek fel, az implicit aukciós mechanizmus bevezetése ezeket automatikusan kiküszöböli.
A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás bevezetése óta eltelt mindössze néhány hét nem teszi lehet?vé, hogy a hatásaival kapcsolatban egyértelm?, határozott következtéseket vonjunk le. A fent bemutatott eredmények tükrében azonban összességében elmondható, hogy a piac-összekapcsolás elindulása pozitív fejleménynek mutatkozik. A határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználása mellett megfigyelhet?, hogy az érintett piacok árai közelítenek egymáshoz, az árak volatilitása csökken, és a magyar árak közelítenek a cseh-szlovák, illetve a nyugat-európai árakhoz. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a market coupling elindulásának hatására az érintett t?zsdék határid?s árainak a közeledése az els? néhány hónapban nem figyelhet? meg. Ez arra utal, hogy a piaci szerepl?k egyel?re nem építették be a várakozásaikba a piac-összekapcsolás árakra gyakorolt hatását.
A fenti elemzés része a REKK „Jelentés az energiapiacokról” cím? negyedévente megjelen? kiadványának.
Az Európai Unió tagállamai célul t?zték ki, hogy 2014-re létrehozzák az egységes európai energiapiacot, amelynek részeként számos egymással szomszédos ország indított projektet nemzeti energiapiacaik összekapcsolására. Magyarország tavaly csatlakozott a már korábban együttm?ködésre lép? cseh és szlovák másnapi villamos energia piacához azzal a szándékkal, hogy egyrészt sikerüljön feloldani a hazai piac korábban megfigyelhet? anomáliáit, másrészt pedig hogy tapasztalatokat gy?jtsön az integrált piaci m?ködésr?l.
Az alábbiakban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzését közöljük, amely bemutatja, hogy az els? hónapok tapasztalatai alapján mennyire látszik el?nyösnek Magyarország számára a tavaly szeptemberben megvalósult piac-összekapcsolás.
Az Európai Unió célkit?zései között szerepel az egységes európai árampiac létrehozása 2014 végére, amelynek keretében Európa számos tagállama részt vesz valamely piac-összekapcsolási kezdeményezésben. Ehhez a piacintegrációs törekvéshez csatlakozott Magyarország, amikor 2012. szeptember 11-ei els? kereskedési nappal elindult a cseh-szlovák- magyar másnapi kereskedés? villamosenergia-piacok összekapcsolása.
A piac-összekapcsolás legf?bb el?nye, hogy lehet?séget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szerepl?knek. A másnapi piacok összekapcsolásának hosszú távon megvalósítandó célmodellje az áramlásalapú kapacitásszámításra épül? áralapú piac-összekapcsolás (flow-based price-coupling). Az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan alkalmazása esetében központilag, regionális szinten határozzák meg a kiosztható kapacitásokat, melynek során szimultán módon veszik figyelembe az összes érintett metszéken történ? kereskedelmi ügylet áramlásbefolyásoló hatását, azok egymásra hatását, valamint a bels? hálózati elemeket is, így lehet?vé válik a fizikai áramlások jobb leképezése. Mindez segíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, növeli az üzembiztonságot, és megakadályozza a nem kívánatos hurokáramlások létrejöttét. Az alkalmazandó módszertan azonban egyel?re kidolgozás alatt áll, így az eddigi európai piac-összekapcsolási kezdeményezések ún. NTC alapon valósultak meg. Ennek során az érintett rendszerirányítók minden határ esetén meghatározzák a másnapi aukcióra rendelkezésre álló kapacitást, amelyek közül az optimalizációs algoritmus minden határon a kisebbet veszi figyelembe. A market coupling elindulásával párhuzamosan a szlovák-magyar határon megsz?nt a napi explicit kapacitásaukció, a rendelkezésre álló átviteli kapacitást teljes mértékben a piac-összekapcsolásra tartják fenn. Továbbra is megmaradt ugyanakkor a Központi Allokációs Iroda (CAO) által szervezett éves, havi, valamint a napon belüli kapacitásaukció. Mindez azt jelenti, hogy másnapi OTC kereskedésre nincs lehet?ség, vagyis t?zsdén kívül csak hosszú távon lekötött kapacitás birtokában lehet villamos energiát importálni, illetve exportálni.
Fontos megjegyezni, hogy a szlovák-magyar határon az adott órára összesen kiosztott határkeresztez? kapacitás mindössze nagyjából negyedrészét osztják ki a market coupling keretében, vagyis a magyar villamos energia piacnak csak kisebb részét érinti közvetlenül a piac-összekapcsolás. Szintén ezt támasztja alá, hogy a HUPX forgalma 2012-ben a hazai villamosenergia-fogyasztás mindössze átlagosan 15%-át teszi ki. Ezt érdemes szem el?tt tartani a market coupling hatásának értékelésekor.
A piac-összekapcsolásnak két alapvet? típusát szokás megkülönböztetni, az ár, illetve a mennyiség alapú piac-összekapcsolást. Mindkét módszertan esetében minden résztvev? t?zsde (OTE – cseh, OKTE – szlovák, HUPX – magyar) másnapi vételi és eladási ajánlatait egyszerre párosítják össze a különböz? területek közötti átviteli kapacitások, mint korlátok figyelembevételével.
Az Európában jóval gyakrabban alkalmazott ár-alapú piac-összekapcsolás esetében egy központi algoritmus meghatározza az egyes területeken érvényesül? árakat és kereskedelmi szállításokat. Ennek eredményeképpen a villamos energia az olcsóbb piacok fel?l a drágább piacok felé áramlik egészen addig, amíg a különböz? területek árai ki nem egyenlít?dnek, feltéve, hogy megfelel? mennyiség? határkeresztez? kapacitás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a kiosztható átviteli kapacitás alacsonyabb az optimális kereskedési mennyiségnél, az árak közelednek ugyan egymáshoz, de nem tudnak kiegyenlít?dni. Ekkor a két piac közötti árkülönbség megegyezik a kapacitásjog járadékával, a rendszerirányítók bevétele pedig az árkülönbözet és a kiosztott kapacitás szorzatával. Amennyiben a rendelkezésre álló határkeresztez? kapacitás nem bizonyul sz?kösnek, a kapacitásjog járadéka, így a rendszerirányítók adott határmetszékr?l származó bevétele is nulla.
A mennyiség-alapú piac-összekapcsolás esetében a központi algoritmus eredményei közül a t?zsdék csak az adott területek közötti kereskedelmi szállítási mennyiséget tekintik véglegesnek, az árakat ennek figyelembevételével az egyes t?zsdéken egymástól függetlenül határozzák meg. Ennek a módszernek az el?nye a rugalmassága, mivel olyan esetekben is alkalmazható, amikor a különböz? t?zsdék m?ködési szabályai kevésbé harmonizáltak (például eltér? pénznem, vagy eltér? kerekítési, illetve optimalizálási szabályok alkalmazása miatt). Hátránya azonban, hogy olyan nem hatékony kimenetekhez vezethet, ami ár-alapú összekapcsolás esetén nem fordulhat el? (például két piac között akkor is árkülönbség alakulhat ki, amikor nincs sz?kület a határon).
A Magyarországon bevezetett piac-összekapcsolási módszertan a közép-nyugat-európai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis mechanizmust alkalmaz, így jelent?s lépést jelent az Egységes Európai Piachoz való csatlakozás folyamatában. A jelenleg háromoldalú piac-összekapcsoláshoz a közeljöv?ben további országok csatlakozása is várható (Romániával és Lengyelországgal egyaránt folynak tárgyalások).
A piac-összekapcsolás bevezetésének számos el?nye lehet. A legfontosabb, hogy csökkenhetnek az árak minden olyan villamos energia piacon, ahol a versenyz? importot korábban sem m?szaki, átviteli korlátok tartották kívül, hanem szabályozási hiányosságok. A piac-összekapcsolás további fontos el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználását teszi lehet?vé, mivel adott határmetszéken egyetlen nettó kereskedelmi áramlást eredményez, míg explicit aukció esetében el?fordul, hogy egymás melletti ellentétes szállítások folynak. Emellett megakadályozza, hogy a piaci szerepl?k stratégiai okokból olyan kapacitást kössenek le, amelyet nem használnak ki. A piacok összekapcsolásának eredményeként létrejöv? nagyobb volumenb?l és likviditásból fakadóan javulhat az érintett piacok ellátásbiztonsága. Mindemellett csökkenhet az árak volatilitásának mértéke, mivel a keresleti és kínálati sokkok nem egy id?ben, illetve nem azonos mértékben hatnak a különböz? piacokra, és hatásuk tompulhat a piac-összekapcsolás következtében. Mindez javítja a tervezhet?séget, ezáltal csökkentheti a kockázati prémiumokat. A market coupling további el?nyeként említhet?, hogy enyhítheti a piaci koncentrációt, mivel külföldi szerepl?k könnyebben jelenhetnek meg az egyes piacokon, csökkentve ezáltal az inkumbensek piaci erejét. Emellett egyszer?bbé teszi a napi operatív m?ködést, mivel az eddigi két aukciós eljárást – a másnapi kapacitás- és termékaukciót – összevonják. Mindemellett megkönnyíti a napi export-import lehet?ségeket, ami jobb portfólió-optimalizálási lehet?ségeket nyújt.
A továbbiakban ezen el?nyök megvalósulása szempontjából értékeljük a piac-összekapcsolás els? néhány hónapjának fejleményeit. A következ? ábra az érintett t?zsdék másnapi baseload (folyamatos, 0-24 órás ellátásra vonatkozó ún. zsinórtermék – a szerk.) árait mutatja a market coupling-ot megel?z?, illetve az azóta eltelt hónapokban.
Látható, hogy a három t?zsde árai az els? napokban szinte tökéletesen együtt mozogtak. Ennek oka vélhet?en az lehet, hogy a piaci szerepl?k az els? napokban óvatosabbak voltak, és alacsonyabb kereslettel jelentek meg a másnapi piacon, ami nem okozott sz?kületet a szlovák-magyar határon. A kezdeti id?szakot követ?en néhány hétig a magyar árak sokszor magasabbak voltak (vélhet?en annak köszönhet?en, hogy a szlovák-magyar határon csökkent a kapacitás), majd újra az árak er?s egymáshoz való közeledése figyelhet? meg. Azóta bár voltak olyan id?szakok, amikor a HUPX ára elszakadt a cseh, illetve a szlovák áraktól, összességében az árak er?s konvergenciája figyelhet? meg. A cseh és a szlovák árak a korábbi id?szakhoz hasonlóan továbbra is szinte tökéletesen együtt mozognak, a vizsgált id?szakban mindössze hat óra esetében fordul el? 5€-nál nagyobb árkülönbség, amikor a szlovák árak a cseh áraktól elválva a magyar árak szintjére emelkedtek a cseh-szlovák határon kialakuló kapacitássz?kület miatt.
A következ? táblázat számszer?síti a másnapi baseload árak konvergenciáját. A további elemzéseink során a piac-összekapcsolás kezdete óta eltelt id?szak eredményeit az azt megel?z? azonos hosszúságú id?szak eredményeivel, valamint a tavalyi év azonos id?szakának eredményeivel vetjük össze. Az els? két sor az érintett t?zsdék árainak egymástól való átlagos abszolút eltérését, a második két sor pedig a cseh és a magyar t?zsde német t?zsdéhez viszonyított átlagos eltérését mutatja.
Látható, hogy míg a cseh, illetve a szlovák t?zsde másnapi baseload árainak egymáshoz, valamint az EEX-hez képesti alakulására a piac-összekapcsolás az eddig eltelt id?szakban nincs jelent?s hatással, a HUPX árak átlagának jelent?s közeledése figyelhet? meg mind a cseh illetve szlovák, mind a német t?zsde átlagos árszintjéhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a HUPX másnapi árai abszolút mértékben csökkentek. Az átlagos másnapi baseload ár a piac-összekapcsolás indulása utáni vizsgált id?szakban 45,44€/MWh volt, míg ugyanez az ár a piac-összekapcsolást megel?z? azonos hosszúságú id?szakban 50,23€/MWh, a tavalyi év azonos id?szakában pedig 60,41€/MWh volt átlagosan.
A piac-összekapcsolás hatását a magyar és szlovák t?zsdék órás árkülönbözetének mértékére és gyakoriságára a következ? ábra mutatja.
Látható, hogy azon órák százalékos aránya, amelyekben a magyar és a szlovák t?zsdék árai megegyeznek, a korábbi 1%-nál kisebb értékr?l 77% fölé emelkedett, emellett azokban az órákban, ahol árkülönbség alakult ki, összességében jelent?sen csökkent az eltérés mértéke. Továbbra is el?fordulnak azonban kiugróan magas árkülönbségek (69 órában több, mint 50 €-val drágább a magyar t?zsde a szlováknál). Mindemellett elmondható, hogy a magyar t?zsde csatlakozása a cseh és szlovák órás árak átlagos eltérését is csökkentette az indulást megel?z? id?szakhoz viszonyítva.
Korábban említettük, hogy a piac-összekapcsolás egyik legf?bb el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékony kihasználását teszi lehet?vé. M?ködési elvéb?l fakadóan megsz?ntet több olyan hatékonyságcsökkent? tényez?t, amelyek az explicit aukciók során el?fordulhatnak. Néhány ilyen tényez? korábbi el?fordulási gyakoriságát, illetve mértékét foglalja össze a következ? táblázat.
Ahogyan az látható, a szlovák-magyar határmetszékre vonatkozó explicit aukciók esetén nagyon gyakran el?fordult, hogy mindkét irányban történt szállítás (mindkét irányba osztottak kapacitást), amely a határkeresztez? kapacitások nem hatékony kihasználását eredményezi. Szintén hatékonyságveszteségre utal, hogy a másnapi aukciókon az óráknak egy jelent?s hányadában mindkét irányban sz?kösnek bizonyult a rendelkezésre álló kapacitás (a kapacitások ára mindkét irányban pozitív). Az explicit aukciós mechanizmus piactorzító hatására utal az is, hogy külön kapacitás és villamos energia aukciók esetén a kapacitás ára sokszor nem egyezik meg a két ország közötti árkülönbséggel. A táblázat utolsó sorában látható, hogy a szlovák-magyar határkeresztez? kapacitás órás árai átlagosan több eurós mértékben térnek el a két t?zsde adott órában megfigyelhet? árkülönbségét?l. Ahogyan azt a táblázat utolsó oszlopa mutatja, az itt számba vett hatékonyságcsökkent? tényez?k piac-összekapcsolás alkalmazása esetén nem merülnek fel, az implicit aukciós mechanizmus bevezetése ezeket automatikusan kiküszöböli.
A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás bevezetése óta eltelt mindössze néhány hét nem teszi lehet?vé, hogy a hatásaival kapcsolatban egyértelm?, határozott következtéseket vonjunk le. A fent bemutatott eredmények tükrében azonban összességében elmondható, hogy a piac-összekapcsolás elindulása pozitív fejleménynek mutatkozik. A határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználása mellett megfigyelhet?, hogy az érintett piacok árai közelítenek egymáshoz, az árak volatilitása csökken, és a magyar árak közelítenek a cseh-szlovák, illetve a nyugat-európai árakhoz. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a market coupling elindulásának hatására az érintett t?zsdék határid?s árainak a közeledése az els? néhány hónapban nem figyelhet? meg. Ez arra utal, hogy a piaci szerepl?k egyel?re nem építették be a várakozásaikba a piac-összekapcsolás árakra gyakorolt hatását.
A fenti elemzés része a REKK „Jelentés az energiapiacokról” cím? negyedévente megjelen? kiadványának.
forrás: portfolio.hu
Az Európai Unió tagállamai célul t?zték ki, hogy 2014-re létrehozzák az egységes európai energiapiacot, amelynek részeként számos egymással szomszédos ország indított projektet nemzeti energiapiacaik összekapcsolására. Magyarország tavaly csatlakozott a már korábban együttm?ködésre lép? cseh és szlovák másnapi villamos energia piacához azzal a szándékkal, hogy egyrészt sikerüljön feloldani a hazai piac korábban megfigyelhet? anomáliáit, másrészt pedig hogy tapasztalatokat gy?jtsön az integrált piaci m?ködésr?l.
Az alábbiakban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzését közöljük, amely bemutatja, hogy az els? hónapok tapasztalatai alapján mennyire látszik el?nyösnek Magyarország számára a tavaly szeptemberben megvalósult piac-összekapcsolás.
Az Európai Unió célkit?zései között szerepel az egységes európai árampiac létrehozása 2014 végére, amelynek keretében Európa számos tagállama részt vesz valamely piac-összekapcsolási kezdeményezésben. Ehhez a piacintegrációs törekvéshez csatlakozott Magyarország, amikor 2012. szeptember 11-ei els? kereskedési nappal elindult a cseh-szlovák- magyar másnapi kereskedés? villamosenergia-piacok összekapcsolása.
A piac-összekapcsolás legf?bb el?nye, hogy lehet?séget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szerepl?knek. A másnapi piacok összekapcsolásának hosszú távon megvalósítandó célmodellje az áramlásalapú kapacitásszámításra épül? áralapú piac-összekapcsolás (flow-based price-coupling). Az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan alkalmazása esetében központilag, regionális szinten határozzák meg a kiosztható kapacitásokat, melynek során szimultán módon veszik figyelembe az összes érintett metszéken történ? kereskedelmi ügylet áramlásbefolyásoló hatását, azok egymásra hatását, valamint a bels? hálózati elemeket is, így lehet?vé válik a fizikai áramlások jobb leképezése. Mindez segíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, növeli az üzembiztonságot, és megakadályozza a nem kívánatos hurokáramlások létrejöttét. Az alkalmazandó módszertan azonban egyel?re kidolgozás alatt áll, így az eddigi európai piac-összekapcsolási kezdeményezések ún. NTC alapon valósultak meg. Ennek során az érintett rendszerirányítók minden határ esetén meghatározzák a másnapi aukcióra rendelkezésre álló kapacitást, amelyek közül az optimalizációs algoritmus minden határon a kisebbet veszi figyelembe. A market coupling elindulásával párhuzamosan a szlovák-magyar határon megsz?nt a napi explicit kapacitásaukció, a rendelkezésre álló átviteli kapacitást teljes mértékben a piac-összekapcsolásra tartják fenn. Továbbra is megmaradt ugyanakkor a Központi Allokációs Iroda (CAO) által szervezett éves, havi, valamint a napon belüli kapacitásaukció. Mindez azt jelenti, hogy másnapi OTC kereskedésre nincs lehet?ség, vagyis t?zsdén kívül csak hosszú távon lekötött kapacitás birtokában lehet villamos energiát importálni, illetve exportálni.
Fontos megjegyezni, hogy a szlovák-magyar határon az adott órára összesen kiosztott határkeresztez? kapacitás mindössze nagyjából negyedrészét osztják ki a market coupling keretében, vagyis a magyar villamos energia piacnak csak kisebb részét érinti közvetlenül a piac-összekapcsolás. Szintén ezt támasztja alá, hogy a HUPX forgalma 2012-ben a hazai villamosenergia-fogyasztás mindössze átlagosan 15%-át teszi ki. Ezt érdemes szem el?tt tartani a market coupling hatásának értékelésekor.
A piac-összekapcsolásnak két alapvet? típusát szokás megkülönböztetni, az ár, illetve a mennyiség alapú piac-összekapcsolást. Mindkét módszertan esetében minden résztvev? t?zsde (OTE – cseh, OKTE – szlovák, HUPX – magyar) másnapi vételi és eladási ajánlatait egyszerre párosítják össze a különböz? területek közötti átviteli kapacitások, mint korlátok figyelembevételével.
Az Európában jóval gyakrabban alkalmazott ár-alapú piac-összekapcsolás esetében egy központi algoritmus meghatározza az egyes területeken érvényesül? árakat és kereskedelmi szállításokat. Ennek eredményeképpen a villamos energia az olcsóbb piacok fel?l a drágább piacok felé áramlik egészen addig, amíg a különböz? területek árai ki nem egyenlít?dnek, feltéve, hogy megfelel? mennyiség? határkeresztez? kapacitás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a kiosztható átviteli kapacitás alacsonyabb az optimális kereskedési mennyiségnél, az árak közelednek ugyan egymáshoz, de nem tudnak kiegyenlít?dni. Ekkor a két piac közötti árkülönbség megegyezik a kapacitásjog járadékával, a rendszerirányítók bevétele pedig az árkülönbözet és a kiosztott kapacitás szorzatával. Amennyiben a rendelkezésre álló határkeresztez? kapacitás nem bizonyul sz?kösnek, a kapacitásjog járadéka, így a rendszerirányítók adott határmetszékr?l származó bevétele is nulla.
A mennyiség-alapú piac-összekapcsolás esetében a központi algoritmus eredményei közül a t?zsdék csak az adott területek közötti kereskedelmi szállítási mennyiséget tekintik véglegesnek, az árakat ennek figyelembevételével az egyes t?zsdéken egymástól függetlenül határozzák meg. Ennek a módszernek az el?nye a rugalmassága, mivel olyan esetekben is alkalmazható, amikor a különböz? t?zsdék m?ködési szabályai kevésbé harmonizáltak (például eltér? pénznem, vagy eltér? kerekítési, illetve optimalizálási szabályok alkalmazása miatt). Hátránya azonban, hogy olyan nem hatékony kimenetekhez vezethet, ami ár-alapú összekapcsolás esetén nem fordulhat el? (például két piac között akkor is árkülönbség alakulhat ki, amikor nincs sz?kület a határon).
A Magyarországon bevezetett piac-összekapcsolási módszertan a közép-nyugat-európai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis mechanizmust alkalmaz, így jelent?s lépést jelent az Egységes Európai Piachoz való csatlakozás folyamatában. A jelenleg háromoldalú piac-összekapcsoláshoz a közeljöv?ben további országok csatlakozása is várható (Romániával és Lengyelországgal egyaránt folynak tárgyalások).
A piac-összekapcsolás bevezetésének számos el?nye lehet. A legfontosabb, hogy csökkenhetnek az árak minden olyan villamos energia piacon, ahol a versenyz? importot korábban sem m?szaki, átviteli korlátok tartották kívül, hanem szabályozási hiányosságok. A piac-összekapcsolás további fontos el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználását teszi lehet?vé, mivel adott határmetszéken egyetlen nettó kereskedelmi áramlást eredményez, míg explicit aukció esetében el?fordul, hogy egymás melletti ellentétes szállítások folynak. Emellett megakadályozza, hogy a piaci szerepl?k stratégiai okokból olyan kapacitást kössenek le, amelyet nem használnak ki. A piacok összekapcsolásának eredményeként létrejöv? nagyobb volumenb?l és likviditásból fakadóan javulhat az érintett piacok ellátásbiztonsága. Mindemellett csökkenhet az árak volatilitásának mértéke, mivel a keresleti és kínálati sokkok nem egy id?ben, illetve nem azonos mértékben hatnak a különböz? piacokra, és hatásuk tompulhat a piac-összekapcsolás következtében. Mindez javítja a tervezhet?séget, ezáltal csökkentheti a kockázati prémiumokat. A market coupling további el?nyeként említhet?, hogy enyhítheti a piaci koncentrációt, mivel külföldi szerepl?k könnyebben jelenhetnek meg az egyes piacokon, csökkentve ezáltal az inkumbensek piaci erejét. Emellett egyszer?bbé teszi a napi operatív m?ködést, mivel az eddigi két aukciós eljárást – a másnapi kapacitás- és termékaukciót – összevonják. Mindemellett megkönnyíti a napi export-import lehet?ségeket, ami jobb portfólió-optimalizálási lehet?ségeket nyújt.
A továbbiakban ezen el?nyök megvalósulása szempontjából értékeljük a piac-összekapcsolás els? néhány hónapjának fejleményeit. A következ? ábra az érintett t?zsdék másnapi baseload (folyamatos, 0-24 órás ellátásra vonatkozó ún. zsinórtermék – a szerk.) árait mutatja a market coupling-ot megel?z?, illetve az azóta eltelt hónapokban.
Látható, hogy a három t?zsde árai az els? napokban szinte tökéletesen együtt mozogtak. Ennek oka vélhet?en az lehet, hogy a piaci szerepl?k az els? napokban óvatosabbak voltak, és alacsonyabb kereslettel jelentek meg a másnapi piacon, ami nem okozott sz?kületet a szlovák-magyar határon. A kezdeti id?szakot követ?en néhány hétig a magyar árak sokszor magasabbak voltak (vélhet?en annak köszönhet?en, hogy a szlovák-magyar határon csökkent a kapacitás), majd újra az árak er?s egymáshoz való közeledése figyelhet? meg. Azóta bár voltak olyan id?szakok, amikor a HUPX ára elszakadt a cseh, illetve a szlovák áraktól, összességében az árak er?s konvergenciája figyelhet? meg. A cseh és a szlovák árak a korábbi id?szakhoz hasonlóan továbbra is szinte tökéletesen együtt mozognak, a vizsgált id?szakban mindössze hat óra esetében fordul el? 5€-nál nagyobb árkülönbség, amikor a szlovák árak a cseh áraktól elválva a magyar árak szintjére emelkedtek a cseh-szlovák határon kialakuló kapacitássz?kület miatt.
A következ? táblázat számszer?síti a másnapi baseload árak konvergenciáját. A további elemzéseink során a piac-összekapcsolás kezdete óta eltelt id?szak eredményeit az azt megel?z? azonos hosszúságú id?szak eredményeivel, valamint a tavalyi év azonos id?szakának eredményeivel vetjük össze. Az els? két sor az érintett t?zsdék árainak egymástól való átlagos abszolút eltérését, a második két sor pedig a cseh és a magyar t?zsde német t?zsdéhez viszonyított átlagos eltérését mutatja.
Látható, hogy míg a cseh, illetve a szlovák t?zsde másnapi baseload árainak egymáshoz, valamint az EEX-hez képesti alakulására a piac-összekapcsolás az eddig eltelt id?szakban nincs jelent?s hatással, a HUPX árak átlagának jelent?s közeledése figyelhet? meg mind a cseh illetve szlovák, mind a német t?zsde átlagos árszintjéhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a HUPX másnapi árai abszolút mértékben csökkentek. Az átlagos másnapi baseload ár a piac-összekapcsolás indulása utáni vizsgált id?szakban 45,44€/MWh volt, míg ugyanez az ár a piac-összekapcsolást megel?z? azonos hosszúságú id?szakban 50,23€/MWh, a tavalyi év azonos id?szakában pedig 60,41€/MWh volt átlagosan.
A piac-összekapcsolás hatását a magyar és szlovák t?zsdék órás árkülönbözetének mértékére és gyakoriságára a következ? ábra mutatja.
Látható, hogy azon órák százalékos aránya, amelyekben a magyar és a szlovák t?zsdék árai megegyeznek, a korábbi 1%-nál kisebb értékr?l 77% fölé emelkedett, emellett azokban az órákban, ahol árkülönbség alakult ki, összességében jelent?sen csökkent az eltérés mértéke. Továbbra is el?fordulnak azonban kiugróan magas árkülönbségek (69 órában több, mint 50 €-val drágább a magyar t?zsde a szlováknál). Mindemellett elmondható, hogy a magyar t?zsde csatlakozása a cseh és szlovák órás árak átlagos eltérését is csökkentette az indulást megel?z? id?szakhoz viszonyítva.
Korábban említettük, hogy a piac-összekapcsolás egyik legf?bb el?nye, hogy a határkeresztez? kapacitások hatékony kihasználását teszi lehet?vé. M?ködési elvéb?l fakadóan megsz?ntet több olyan hatékonyságcsökkent? tényez?t, amelyek az explicit aukciók során el?fordulhatnak. Néhány ilyen tényez? korábbi el?fordulási gyakoriságát, illetve mértékét foglalja össze a következ? táblázat.
Ahogyan az látható, a szlovák-magyar határmetszékre vonatkozó explicit aukciók esetén nagyon gyakran el?fordult, hogy mindkét irányban történt szállítás (mindkét irányba osztottak kapacitást), amely a határkeresztez? kapacitások nem hatékony kihasználását eredményezi. Szintén hatékonyságveszteségre utal, hogy a másnapi aukciókon az óráknak egy jelent?s hányadában mindkét irányban sz?kösnek bizonyult a rendelkezésre álló kapacitás (a kapacitások ára mindkét irányban pozitív). Az explicit aukciós mechanizmus piactorzító hatására utal az is, hogy külön kapacitás és villamos energia aukciók esetén a kapacitás ára sokszor nem egyezik meg a két ország közötti árkülönbséggel. A táblázat utolsó sorában látható, hogy a szlovák-magyar határkeresztez? kapacitás órás árai átlagosan több eurós mértékben térnek el a két t?zsde adott órában megfigyelhet? árkülönbségét?l. Ahogyan azt a táblázat utolsó oszlopa mutatja, az itt számba vett hatékonyságcsökkent? tényez?k piac-összekapcsolás alkalmazása esetén nem merülnek fel, az implicit aukciós mechanizmus bevezetése ezeket automatikusan kiküszöböli.
A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás bevezetése óta eltelt mindössze néhány hét nem teszi lehet?vé, hogy a hatásaival kapcsolatban egyértelm?, határozott következtéseket vonjunk le. A fent bemutatott eredmények tükrében azonban összességében elmondható, hogy a piac-összekapcsolás elindulása pozitív fejleménynek mutatkozik. A határkeresztez? kapacitások hatékonyabb kihasználása mellett megfigyelhet?, hogy az érintett piacok árai közelítenek egymáshoz, az árak volatilitása csökken, és a magyar árak közelítenek a cseh-szlovák, illetve a nyugat-európai árakhoz. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a market coupling elindulásának hatására az érintett t?zsdék határid?s árainak a közeledése az els? néhány hónapban nem figyelhet? meg. Ez arra utal, hogy a piaci szerepl?k egyel?re nem építették be a várakozásaikba a piac-összekapcsolás árakra gyakorolt hatását.
A fenti elemzés része a REKK „Jelentés az energiapiacokról” cím? negyedévente megjelen? kiadványának.
További rezsicsökkentésre lenne szükség – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezet? államtitkár csütörtökön Hódmez?vásárhelyen, aki szerint a közüzemi díjak 30 százalékos mérséklése már jelent?sen javítaná a magyar emberek életviszonyait – számol be az MTI.
A politikus a hódmez?vásárhelyi Kossuth téren egy aláírásgy?jt?-pont szomszédságában tartott sajtótájékoztatóján elmondta, személy szerint nem elégszik meg az energiaárak 10 százalékos csökkentésével, és úgy gondolja, rövidesen további 10 százalékos csökkentésre lenne szükség.
A kormányzat tervei között szerepel a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díjának csökkentése, valamint a kéményseprés díjának teljes megszüntetése is – tudatta az államtitkár.
Lázár János elmondása szerint a rezsicsökkentés támogatására azért indult aláírásgy?jtés, mert a kormány szövetségeseket keres az elért eredmények megvédéséhez és a további lépésekhez – közölte az államtitkár. Hangsúlyozta, ez a küzdelem nem könny?, hiszen „a magyar bíróságok nem az emberek mellett döntöttek, hanem az energiaszolgáltató külföldi vállalatok mellett tették le a voksukat”.
A kormánynak Brüsszelben is helyt kell állnia, de kész a válasszal az energiaszolgáltatók feljelentéseire: jó néhány olyan európai ország van, ahol már bekövetkezett, illetve ahol most tervezik az energiaárak csökkentését – mondta a politikus.
Lázár János kijelentette, a kormányzat a következ? tíz év legfontosabb kérdésének azt tartja, hogy az energia megfizethet? lesz-e a magyar lakosság és a vállalkozások számára. A magyar versenyképesség nem a hazai béreken múlik, hanem azon, mennyibe kerül a gáz és az áram a vállalkozások számára, a kormánynak ezért el kell kezdenie foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy tud az ipar számára olcsó energiát biztosítani.
Az államtitkár szerint fontos lépés a kormány, az MVM Magyar Villamos M?vek Zrt. és az E.ON között aláírt megállapodás, amelynek alapján több vállalat is a magyar állam ellen?rzése alá kerül. A kormány célja, hogy az energiapiacon komoly pozíciókkal rendelkezzen a kereskedelem, ezen belül pedig a lakossági kiskereskedelem területén is – tette hozzá.
2013.01.12 22:25 Lázár: nem elég a 10 százalékos rezsicsökkentésNem sokkal kés?bb Algy?n az államtitkár úgy fogalmazott, hogy további rezsivágási intézkedésekre van szükség, amelynek keretein belül az áram és a földgáz árának legalább 30%-kal kell csökkenniük 2014 nyarára.
2013.02.01 08:55 Lázár: tovább kell csökkenteni az áram és a gáz árát (2.)
Kés?bbi kormányzati megnyilvánulásokból az volt kiolvasható, hogy a rezsivágás második üteme júliusban léphet hatályba, amikor is 10%-kal csökkentené a kabinet a vízközm?-szolgáltatás és a hulladékkezelés költségeit. Az energiaárak tekintetében a jelenlegi várakozások szerint a következ? f?tési szezon kezdetére érkezhet a következ? díjcsökkentési periódus, de ennek részletei még ismeretlenek. Az alapvet? közszolgáltatások mellett a palackos gáz és a kéményseprés díjának csökkentésének lehet?ségét is vizsgálja a kabinet. Új elemnek tekinthet? Lázár János beszédében, hogy a kéménysepr?i díjak akár meg is sz?nhetnek a jöv?ben.
Kiemelten fontos a politikus beszédéb?l, hogy a kormány célja, hogy komoly pozíciókkal rendelkezzen a magyar lakossági kiskereskedelmi piacon, ugyanis ezt megel?z?en a kormányzat tulajdonszerzési kísérletei a nagykereskedelmi szegmenst érintették. A lakossági kört ellátó ún. egyetemes szolgáltatás intézménye az elmúlt években az eredménykimutatások alapján szinte kivétel nélkül veszteséget eredményezett az érdekelt vállalatoknak. A tavalyi adóemelések, majd a januári rezsivágást követ?en az iparágból egyre több olyan nem meger?sített hír szivárgott, miszerint az itt lév? külföldi szolgáltatók már szívesen szabadulnának a számukra veszteséget jelent? lakossági energiaellátástól.
A kormány energiaszektort érint? sorozatos tehernövel? intézkedéseikor iparági körökben rendre el?kerül annak gondolata, hogy a m?ködési környezet nehezítésével a kormány az energiaellátók értékének csökkentését kívánja el?idézni, hogy ezáltal kedvez?bb áron vonhassa állami tulajdonba azokat.
Állami oldalon a nemzeti bajnok MVM jöhet számításba a lakossági piac ellátása tekintetében, amely társaság egyébként eddig kerülte ezt a piaci szegmenst. Tekintettel arra, hogy az egyetemes szolgáltatás a jelenlegi szabályozási feltételek mellett szinte az összes érintett társaság számára veszteséget eredményez, így a lakossági piacra történ? bevonulás is f?ként tulajdonosi, tehát állami döntésre történhet meg.
