Nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre való fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek, a fenntartható fejl?dési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges – mondta Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center igazgatója csütörtökön Budapesten, a Tudomány világfórumának els? hivatalos napján tartott plenáris ülésen.
A fenntarthatósági kérdéseket gazdasági szempontból vizsgáló dán agytröszt (think tank) igazgatója hozzátette: az éghajlatváltozás elleni küzdelem “nyeli el” a világon segélyekre fordított összeg 25 százalékát. Véleménye szerint ez nem hatékony felhasználása a pénzeknek, egyebek mellett azért, mert 2030-ig nem lesz érezhet? a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, valamint olyan, sokkal sürget?bb problémákon, mint az extrém szegénységben, egészségügyi ellátás nélkül él?k helyzete, nem segít rövid távon. A fenntarthatóság nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is – szögezte le.
Az utóbbi 200 évben hatalmasat fejl?dött az emberiség, gyakorlatilag megkétszerez?dött a várható élettartam, töredékére csökkent az extrém szegénységben él?k száma, és a legéget?bb környezetvédelmi probléma, a leveg?szennyezettség is jelent?sen csökkent – sorolta. Jó irányba haladnak a dolgok, de folyamatosan el kell dönteni, mi a leghatékonyabb módja a rendelkezésre álló er?források felhasználásának a fenntarthatósági célok elérésében – hangsúlyozta.
A városok a kulcs?
Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának f?kutatója el?adásában kiemelte a városok szerepét a fenntarthatósági célok elérésében. Mint rámutatott, a Föld népességének mintegy fele él városokban, amelyek a világ energiafelhasználásának 60-80 százalékát, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 75 százaléka is innen származik. Véleménye szerint ezért a városokban lehet a leglátványosabb eredményeket elérni a fenntartható fejl?dési célok megvalósításában. (Már most döbbenetes megoldásokkal készülnek a városok az éghajlatváltozásra.) Kitért arra, hogy ezek a célok nem a “kormányzat tulajdonai”, az elérésükhöz széles tömegek részvétele szükséges.
A világgazdaságban a gazdagok és szegények közötti jövedelmi szakadékra utalva elmondta: a 85 leggazdagabb ember vagyona megegyezik a 3,5 milliárd legszegényebb emberével. Egyenl?bb társadalmat kell létrehozni, amelyben sokat segíthet az, ha új, innovatívabb módon alakítják ki az üzleti folyamatokat a vállalatok – vélekedett.
Konfliktust és együttm?ködést is hozhat a vízhiány
Az ENSZ vízgazdálkodási programjának tanácsadó testületét vezet? Uri Shamir el?adásában arról beszélt, hogy a világ vízszükséglete 2050-re 60 százalékkal fog n?ni 2000-hez képest. Kiemelte: a víz nemcsak konfliktusok forrása lehet, hanem az államok közötti együttm?ködésé is. Beszámolt arról, hogy rendkívül sikeres volt a figyelemfelhívás és az er?források elosztása az ENSZ vízzel, közegészségüggyel és higiéniával kapcsolatos millenniumi fejlesztési céljai (MDG) elérése érdekében. A jobb min?ség? ivóvíz biztosítását szolgáló célt 116 ország elérte, 31-nél folyamatban van a megvalósítás, 45 ország esetében nem történt el?remozdulás – mondta.
A folyamatokat és lehetséges megoldásokat globális szinten kell tanulmányozni, azonban cselekedni az adott helyi, társadalmi, gazdasági, politikai realitások között kell – vélekedett Uri Shamir, aki kiemelte a szakért?k és a politikai döntéshozók közti “híd” építésének fontosságát is.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/
