Ugyan nincs szükség a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) jóváhagyására ahhoz, hogy például a paksi atomer?m? élettartamát meghosszabbítsák, komoly biztonsági értékelésnek kell bizonyítani a döntést. A fukusimai katasztrófa után világszerte javítottak a nukleáris létesítmények biztonságán, s a kiégett f?t?elemek és atomhulladék végleges tárolására is formálódik néhány ígéretes megoldás, mondta az NRGreportnak Juan Carlos Lentijo, a NAÜ f?igazgató-helyettese. Interjú.
Milyen tényez?ket vesznek számba egy-egy nukleáris létesítmény biztonságán értékelésekor?
Minden olyan szempontot figyelembe veszünk, amely a létesítmény általános biztonságára hatással van. Attól függ?en, hogy új er?m?vet terveznek, vagy egy meglév? élettartamát hosszabbítanák meg, ezek a szempontok eltér?ek lehetnek. Természetesen vannak olyan elemek, amelyeket minden esetben figyelembe kell venni. Els?ként a területet, az er?m? környezetét, hogyan viselkedik/léphet reakcióba a jöv?ben a létesítménnyel. A létesítmény terveit is meg kell vizsgálni, hogy milyen tevékenységet végeznek benne, ami meghatározza, milyen biztonsági, technológiai akadályok merülhetnek fel, s mikre kell majd választ adni. Vizsgálni kell meg a m?ködést, üzemeltetést és sok minden mást, hogy garantáljuk, valamennyi paraméter megfelel a biztonsági el?írásoknak.
A paksi atomer?m? azon létesítmények közé tartozik, melyek élettartamát meghosszabbítják. Ilyen esetekben mit vizsgálnak?
Az évek során számos biztonságra vonatkozó adat gy?lt össze az ügynökségnél, amelyet az országok referenciaként használhatnak saját programjuk alkotásakor. Ezek segítségével eldönthetik, meghosszabbítsák-e a létesítmény élettartamát vagy sem. Ez a döntés nemzeti hatáskörbe tartozik, ám rendszerint egy komoly biztonsági helyzetértékelésnek is alá kell támasztania azt.
Figyelembe kell venni a létesítmény üzemeltetési történetét, az elavulás kezelésére alkotott programot, ami a használt elemek/alkatrészek, rendszerek megbízhatóságáról ad átfogó képet. Ez alapján lehet eldönteni, mi az, amit le kell cserélni, s mi az, aminek a m?ködését monitorozni kell.
Mennyire szükséges az ügynökség jóváhagyása egy er?m? élettartamának meghosszabbításához? Dönthet úgy egy kormány, hogy ajánlásaiktól függetlenül tovább m?ködteti azt?
Az ügynökség nem felel az egyes létesítmények biztonságáért, ez az ország hatásköre. Mi a biztonsági program megalkotásában támogatjuk az országokat. Paks esetében, mint minden létesítménynél, a döntést meghozó szerv döntésének komoly biztonsági elemzésen kell alapulnia, melyet az illetékes szabályozó szervnek is felül kell vizsgálnia.
Vannak országok, melyek az atomenergia kivezetése mellett döntöttek, másutt új er?m?vek épülnek. Biztonságosabbak az épül? létesítmények?
Tapasztalataink szerint az újonnan tervezettek tervei „er?sebbek”. De ez nem jelenti azt, hogy a korábban épültek ne teljesítenék a meglév? el?írásokat. Épp ellenkez?leg, a biztonság nem az új(onnan épül?) létesítmény velejárója, inkább egy folyamat. A nukleáris létesítményeket m?ködtet?, felügyel? szerveknek nap mint nap ellen?rizniük kell a biztonsági paramétereket. Ezek az emberek eltökéltek, hogy abból, amit a m?ködtetés során tapasztalnak, vagy amit más létesítményeket üzemeltet? szakemberekt?l tanultak, javítsák a létesítmény biztonságát.
Javult a biztonság a nukleáris létesítményekben a fukusimai katasztrófa után?
Határozottan. Tanulnunk kell a jó és rossz tapasztalatokból is. Ez utóbbiból talán többet. Fukusimát követ?en a nukleáris létesítmények üzemeltet?i és a szabályozó hatóságok mélyrehatóan elemezték a körülményeket és próbáltak még inkább javítani létesítményeik biztonságán.
Az ügynökség tavaly adott ki egy igen alapos, részletes értékelést, melyben megvizsgáltuk, mi miért történt Fukusimában, s hogyan kezelték a helyzetet. A jelentés készítésében több mint 180 nemzetközi szakért? vett részt, górcs? alá vettek minden momentumot. Az összefoglaló mellett külön kiadványokban tárgyalják például a tervezést, a lehetséges környezeti hatásokat, vészhelyzetekre adott válaszokat, stb. Megmutatják, hogy lehet tanulni a történtekb?l, s hogyan alkalmazhatóak a tanultak azon létesítményekben ahol még nem léptették életbe ?ket.
A riportban foglaltak sem kötelez? érvény?ek az egyes országok számára?
Az országok különféle egyezmények elfogadásával fejezik ki a biztonság javítása iránti elkötelezettségüket. Ilyen például a nukleáris biztonságról szóló egyezmény. Az ügynökség biztonsági el?írásokról szóló kiadványa referenciaként szolgál a nemzeti biztonsági sztenderdek fejlesztéséhez.
De ezek betartása sem kötelez?.
Nem. Az ügynökség rendezvényekkel, szakért?i felülvizsgálatokkal, missziókkal és más szolgáltatásokkal támogatja az országok releváns szerveit. Kijelenthetjük, hogy ma mindenki rendkívül elkötelezett, s betartja, alkalmazza a különféle egyezményekben foglaltakat.
Mi a helyzet a radioaktív hulladékok és a kiégett f?t?elemek biztonságos kezelésével? Léteznek-e megbízható technológiák? Milyen trendeket látnak?
Az utóbbi id?ben számos olyan projektet indítottak, amelyek ennek lehet?ségeit vizsgálták. S bár egyel?re nem létezik végleges megoldás, a biztonságos tárolásról addig is gondoskodni kell a meglév? létesítményekben. Ezzel az egyes országok id?t nyernek.
Számos ígéretes projektr?l tudunk, melyek nem csupán múltbéli kutatási eredményekre támaszkodnak, hanem létesítményekben tesztelt módszereken. A közeljöv?ben Finnország, Svédország és Franciaország tervezi olyan létesítmények építését (vagy már az engedélyeztetési fázisnál tart), ahol a hulladék végleges tárolása megoldható. Ezek jó példával szolgálhatnak a többieknek is.
Mikorra teszi ezek indulását?
Üzembe helyezésük a következ? évtizedben várható.
