Felsmann Balázs

Népszabadság – M. Schmidt János

– Nem, egyáltalán nem biztos. Eddig legfeljebb egy keretmegállapodás születhetett, ami önmagában még kevés az építkezés megindításához. Bár a szerz?dés tartalmáról eddig keveset tudunk, de tiltott állami támogatás miatt szinte bizonyosan komoly uniós vizsgálatra kell felkészülni. Az eddig megismert tervek szerint ugyanis a magyar állam venné fel az orosz kölcsönt, amelyet vagy kamatmentes hitelként, vagy t?kejuttatásként, de ingyen átad a magyar beruházónak. Vagyis a kormány a kamatfizetés átvállalásával megsegíti a projektet, ez számításaim szerint évente 150 milliárdos támogatást jelent, végs? soron persze a magyar adófizet?knek kell majd kifizetniük. A vizsgálat után szigorú el?írásokat, feltételeket is megfogalmazhatnak az unió hivatalai. A beruházás elkezdéséhez ezenkívül még el kellene készíteni az atomer?m? b?vítésének finanszírozási modelljét, hisz ennek részletei egyel?re hiányoznak, legalábbis így nyilatkozott Varga Mihály. A szándékokról azért bizonyos részletek kiszivárogtak, hallhattuk például, hogy ha a beruházás költségei növekednek, azt a felek arányosan fogják viselni. Fogalmunk sincs viszont arról, hogy a kiadások emelkedésének van-e fels? határa, illetve a pluszpénzt is meghitelezi-e az orosz állam. Ezek sorsdönt? részletek lehetnek, amelyek önmagukban is meg tudnak akadályozni egy beruházást. Végül ne felejtse el, hogy az államközi szerz?dést a parlamentnek is el kell fogadnia.

– Tudom, hogy csak formaság, de a kormánynak el?ször nem a parlament támogatását kellett volna megszereznie, és csak utána szerz?dnie az oroszokkal?

– Ennél azért fontosabb, hogy a kormánynak törvény által el?írt kötelessége lett volna az atomer?m?-b?vítést megfelel?en el?készíteni, még a döntés el?tt társadalmi és szakmai vitát rendezni, és költség-haszon elemzést készíteni. Mindezt elmulasztotta, pedig ezt az atomer?m? fejlesztésér?l szóló, 2009-ben született, egyébként nagyon rossz parlamenti határozat indoklása egyértelm?en el?írja.

– Az ellenzék választási gy?zelme esetén ki lehet még szállni veszteség nélkül a szerz?désb?l?

– Kiszállni ki lehet, akár pénzügyi veszteség nélkül is, de nem lesz könny? az oroszoknak elmagyarázni. Tehát a két ország kapcsolatát er?sen ronthatná egy ilyen lépés. Az persze nem egyértelm?, hogy a mai ellenzék valójában hogyan viszonyul a paksi atomer?m? b?vítéséhez, hiszen 2009-ben a Gyurcsány-kormány javaslatára – meglep? módon a Fidesz politikusainak teljes támogatásával – enyhítették az atomtörvény szigorú el?írásait. Humorizálhatnék, de aligha lehet azon mosolyogni, hogy a magyar politikai elit egészen addig gázpárti volt, amíg nem valósultak meg a gázinfrastruktúra fejlesztései Magyarországon. Amikor elkészültek a hatalmas gáztárolók, ezzel a térségben számottev? el?nyt szereztünk, és ezt kihasználhattuk volna. De ugyanaz a politikai elit már másnap atompárti lett! Vagyis nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy az ország vezet?i els?sorban azokat a technológiákat kedvelik, amelyeknél aktuálisan nagyobb beruházási projektek lehet?ségét látják.

– Egyébként a paksi b?vítést bíráló fideszes Illés Zoltán azt mondta, hogy az adófizet?i pénzb?l finanszírozott állami nagyberuházásokból jó sokat lehet lopni – lapunkban korábban már idéztük a politikus véleményét még 2008-ból. Ez a magyarázat?

– Egyértelm?en nagy a kísértés itthon és külföldön is, hisz minél nagyobb a beruházás, a politikusokon annál nagyobb a korrupciós nyomás.

– Egyébként a korszer?sített magyar gázer?m?vek teljes kapacitással dolgoznak?

– Ellenkez?leg, er?m?veink kihasználtsága alacsony, mert a válság óta az itthon el?állítottnál lényegesen olcsóbban is beszerezhet? az áram a nemzetközi piacon. Ma még 2017-re is lehet megawattóránként 44 euróért villamos energiát vásárolni; a gázer?m? ugyanezt 60-70 euróért képes el?állítani. A most készül? új brit atomer?m? 111 eurós garantált árat kap megawattóránként, a Roszatom Törökországban épül?, számunkra mintául szolgáló er?m?ve is 90 euró feletti árra kap garanciát, és reálisan számítva Paks is hasonló áron dolgozna. Európában senki sem lát olyan nagy dinamikájú iparfejl?dést, amely miatt hirtelen megn?ne az energia iránti kereslet, és indokolt lenne a magas ár. A Nemzetközi Energiaügynökség a következ? két évtizedre legfeljebb egyszázalékos villamosenergia-növekményt prognosztizál Európára, ez Magyarországra vetítve legfeljebb hét-nyolc százalék igénynövekedés a következ? tíz évben. Pakssal viszont 2025-ig a kínálatot 35-40 százalékkal növeli meg a kormány, amire eddigi tudásunk szerint nem is lesz szükség.

– A kormány által elkészített nemzeti energiastratégia egyébként tartalmazza a paksi atomer?m? b?vítését. Ha ez így van, akkor miért volt mégis meglepetés a szerz?dés bejelentése a sz?k szakma számára is?

– Az energiastratégia hat szakmai forgatókönyvet tartalmaz, s abból a kormány mindenféle komolyan vehet? érvelés nélkül kiválasztott egyet. Ha ez megvalósul, akkor a nettó 30 százalék áramot importáló Magyarországból 10 százalékos exportáló lesz. Bármennyire szerettük volna, soha nem sikerült elolvasnunk azokat az elemzéseket, hogy milyen makrogazdasági számításokra alapozva állítja a kormány, hogy a 40 százalékkal növelt áramtermelésnek, ráadásul a mai szemmel meglehet?sen magas áron, lesz helye az európai piacon. Ez legfeljebb akkor történhet meg, ha a szén-dioxid-kibocsátás drámaian megdrágul, de ennek semmi jele. Ha nem, akkor a piac arra kényszeríti majd az atomer?m? menedzsmentjét, hogy veszteséggel értékesítse az áramot. Persze a kormány által felvázolt konstrukcióban ez a veszteség nem az er?m?vet, hanem az adófizet?ket fogja terhelni, akik a megtérülés reménye nélkül ?nanszírozzák az adósságszolgálat évi csaknem 300 milliárd forintos terhét 21 éven át. Ráadásul az árampiac nem ér véget az országhatároknál, el?fordulhat majd, hogy magyar adófizet?k pénzén valamely más európai ország fogyasztóinak fogunk kedvezni. Ez lehet a következménye az átgondolatlan döntéseknek.

– Illés Zoltán egyébként öt éve még népszavazást akart a b?vítésr?l. Err?l ma már nem beszél, ahogyan a kormányzati lopások és a nagyberuházások összefüggéseit sem kritizálja. Illés ma már minderr?l mélyen hallgat. Ön egyetért a népszavazással?

– Sokszor visszájára is fordulhat egy népszavazási kezdeményezés, hisz nem lehet bonyolult ügyeket egyetlen kérdésre leegyszer?síteni. ?szintén mondom, hogy én sem mernék egyértelm?en nyilatkozni arról, hogy a magyar energetikai rendszer számára mi lesz el?nyös 2037-ben, amikor az utolsó jelenlegi paksi blokkot le kell majd állítani. Szeretném azt mondani, hogy atomer?m? nélkül is meg tudjuk majd oldani az ország energiaellátását, de százszázalékos biztonsággal azért nem merem állítani. Pedig látok komoly technológiai fejl?dést a megújuló energiák felhasználásában, és a hagyományos gáz és szén felhasználása is jelent?s mértékben korszer?södött.

– Orbán Viktor el?ször az áram árával indokolta az atomer?m? megépítését, kés?bb viszont már az energiafüggetlenség volt a magyarázat. Van szakmai konszenzus abban, hogy mi szól az er?m? megépítése mellett?

– Amellett semmi sem szól, hogy a 2020-as években üzembe álljon az atomer?m?, de az azt követ? évtizedekben is csak akkor lenne szabad elindítani, ha a megújuló technológiák nem fejl?dnek olyan ütemben, ahogy ma elgondoljuk. Vagy ha a világ vezet? országai egyhangúlag úgy döntenek, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználását radikálisan csökkentik. De erre egyel?re nem sok jel mutat. Az összekapcsolt európai energiarendszer korában teljesen értelmetlen szuverenitásról beszélni, hisz ebben a struktúrában az áramot eladó semmivel sem függetlenebb, mint a vásárló. Kétségtelen, hogy az orosz gázimporttól némileg függünk, de statisztikailag bizonyítható, hogy a válság óta hozzánk több gáz jön már be Nyugat-Európa fel?l, mint Oroszország irányából. Kétlem, hogy bárkinek is eszébe jutna, hogy Ausztria vagy Szlovákia elzárná a gázcsapot. Rá adásul ott a hatmilliárd köbméterre felnövelt gáztároló-kapacitás is.

– Az oroszoktól való pénzügyi függés veszélyesebbnek látszik.

– Persze, hisz a magyar állam akkora hitelt még soha nem vett fel, mint amekkorát most szándékozik, s ezzel 2044-ig évente csaknem 300 milliárdos adósságszolgálatot vállal az ország. Ez az igazi függés!

– A siet?s döntés oka lehet „árukapcsolás” a gázzal, metróval?

– Írnak ilyeneket, de az oroszok szerintem külön kezelik ezeket a projekteket. Tény, hogy szeretnének több gázt eladni, a Roszatom pedig feltehet?en az európai atomer?m?vek f? beszállítója kíván lenni. Ennyi.

– Mit szól ahhoz a kormánykörök által sem cáfolt hírhez, hogy hosszú távon a németeknek b?vítjük Paksot?

– A legfrissebb statisztika szerint Németország a második legnagyobb európai export?r Franciaország után. Ráadásul mindez az atomer?m?veik részleges bezárása után értend?. Ugyanis ?k – velünk ellentétben – folyamatosan építik a megújuló energiák feldolgozására alkalmas er?m?veket, legutóbb a tengerparti szél hasznosítására telepítettek hatalmas berendezéseket. A német export gondolata illúzió.

– Szakmai becslésekb?l tudjuk, hogy a leend? atomer?m? jobb esetben 100milliárd forintos veszteséget termel, rosszabb esetben 500 milliárdos is lehet a deficit. Lázár János az évszázad üzletének min?sítette a b?vítést. De kinek üzlet ez?

– Valóban Lázár János bejelentésével kezd?dött a múlt hét, de azzal zárult, hogy Giró-Szász András kormányszóviv? már nem üzleti, hanem nemzetstratégiai kérdésnek nevezte a b?vítést. Ez a kommunikációs fordulat is jól mutatja a projekt el?készítettségét.

– A paksi b?vítést kommentálva, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz- és villamosenergia-piaci divíziójának vezet?je, Varró László úgy nyilatkozott, hogy ha csak egy új blokk épülne Pakson, az is jóval több energiát állítana el?, mint amennyit a magyar piac fel tud használni. Egyetért?

– Tökéletesen, hisz ha a megújuló energiából, a napból és a szélb?l el? tudnánk állítani a magyar szükséglet húsz százalékát, akkor az egyik blokk akár felesleges is lehetne. Legalább err?l kellene értelmes szakmai vitát folytatni.

– A fejlett országok egyre nagyobb mértékben hasznosítják a szél- és a napenergiát. Az Orbán-kormány els? intézkedései között megvonták a kutatásra fenntartott pénzt. Érti, hogy miért?

– Kétségtelen, a két technológia kiszorítja egymást. Ugyanis a meglév? és a tervezett két reaktor képes lenne a magyar igények 80 százalékát kielégíteni. Ha emellett még lehet?vé tennék a megújuló energia hasznosulását is – ami majdnem ugyanilyen teljesítményt jelentene –, akkor bizonyos esetekben el kellene dönteni, hogy valamelyik rendszert ki kell kapcsolni. Az atomer?m?vet leállítani technikai okok miatt nagyon költséges, viszont a már egyszer megépített szélkerék vagy napelem ingyen termel, ezért azt kiiktatni butaság lenne. Szerintem a két rendszer között meg kellene teremteni a megfelel? összhangot. A szél által termelt áram az atoménak a kétharmada, és egyre olcsóbb.

– Uniós vállalásaink között szerepel, hogy 2030-ig az ország energiaigényének 20 százalékát kellene el?állítani az egyébként egyre olcsóbban elérhet? forrásból. Ezt tudnánk teljesíteni?

A megújuló energia akkor is hasznosulni fog, ha a kormány nem támogatja. Ugyanis senkinek sem tilthatják meg a napelemek alkalmazását, aminek ma a megtérülési ideje körülbelül nyolc-tíz év, de ez az érték évr?l évre javul. Ha nem lett volna a rezsicsökkentés – amely a mai formában tartósan fenntarthatatlan –, akkor ez a technológia már most is rábírta volna az embereket az olcsóbb energia házilagos el?állítására.

– Az igaz, hogy ha a lakásokat nálunk is szigetelnék, akkor megtakarítható lenne a Pak son termelt energia?

– Ez így van, minden valamirevaló tanulmány ezt mondja.

– Nemrég Sólyom László elárulta, hogy az ? hivatali ideje alatt Putyin elnök nála is lobbizott a paksi er?m? b?vítése érdekében. Válaszul Sólyom tréfásan azt mondta, hogy hivatala már beszerezte azt a láncot, amellyel az államf? a paksi er?m? kerítéséhez bilincseli magát. Ma az utód, Áder János és a környezetvéd? mozgalmak is passzívak, nem gondolja?

– Ha széles körben elterjed, hogy a kormány évtizedekre úgy adósítja el az országot, hogy cserébe egy feleslegesnek t?n?, drága atomer?m?vet épít, akkor szerintem lesz itt tömegmozgalom is.