2014. február 18. – Az ABB, a világ vezet? energetikai és automatizálási vállalatának megrendelésére az energiaadatokat szolgáltató Enerdata 45 ország, köztük Magyarország nemzeti energiapolitikájára és energiahatékonyságára, valamint az ipari és közüzemi szektorokban megvalósuló szén-dioxid kibocsátási trendekre is kiterjed? tanulmányt állított össze.
Az egyes beszámolók egy adott államban hatályos alacsony széndioxid kibocsátási szabályozás áttekintésével kezd?dnek, hogy megfelel? kontextusba helyezzék az energiaiparban és más iparágakban megvalósuló energiahatékonyságot. Az elemzéseket az Enerdata globális energiaügyi adatbázisából származó energiahatékonysági mutatók alapján végezték el.
Az energia a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, mivel a világ gyorsan növekv? energiaigényét a klímaváltozás ütemének lassításával párhuzamosan kell kielégíteni. A feladat sikeres megoldásához az energia hatékonyabb felhasználása jelenti a megoldást. Az információhiány az egyik legnagyobb akadály az energiatakarékos megoldások megvalósulásának útjában, pedig az ilyen megoldások alkalmazásával a beruházás költségei jellemz?en megtérülnek.
A magyarországi helyzet áttekintése
Magyarország 2008-2016-os id?szakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energiamegtakarítási eredményt irányoz el? erre az id?szakra. A megtakarítás 37%-át a háztartási szektorban, 26%-át a közigazgatási, 23%-át az ipari, 8%-át a közlekedési szektorban kell teljesíteni, továbbá 7%-át az iparágak közötti intézkedéseken keresztül kell megvalósítani.
A 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia 2030-ra 4,5 millió tonna k?olajmennyiségnek megfelel? összes primerenergia-megtakarítást irányoz el?, ennek 59%-át az épületenergetikai programokon keresztül, míg 41 százalékát az energiaiparban kell elérni. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint 2020-ra az energiamegtakarítás mértékének el kell érnie a 10%-os nagyságot.
A magyarországi egy f?re jutó energiafogyasztás mennyisége megközelít?leg 24%-kal kisebb, mint az európai átlag (2,5 tonna k?olajmennyiségnek megfelel? egység/f? a 2011-es adatok szerint). Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felel?s az energia és ipari szektor.
2011-ben a primerenergia-fogyasztás 60% feletti arányban gázra (37%) és olajra (25%) támaszkodott, ezeket követte avillamosenergia 17%-os aránnyal.
Az elmúlt években a magyarországi energiaszektor javította hatékonyságát, az 1990-ben jelzett 29%-os adat 2011-ben már 35%-os hatékonyságra növekedett; ezen eredmény a h?er?m?vek energiahatékonysági fejlesztéseinek hatását tükrözi.
Az ipari energiafogyasztás mértéke 56%-kal csökkent 1990 és 2011 között. Az ipari energiaintenzitás évente 4,7%-kal csökkent az 1991 és a 2010 között eltelt id?ben; a csökkenés mértéke valamelyest lelassult a 2000-2010 közötti id?szakban (-4,5 százalék/év), azonban még mindig jelent?sen meghaladta az Európai Uniós átlagot (1,7 százalék/év). A fenti javulás a vegyiparban bekövetkezett hatékonyságnövelésnek tudható be, amely köztudottan a legjelent?sebb fogyasztással bíró ágazat (-5,3 százalék/év), valamint jelent?sen csökkent az egy tonna cement el?állításához szükséges fajlagos energiafogyasztás mértéke is (-8,1 százalék/év). Az utóbbi évtizedekben a cementipar jelent?sen összehangolta a tevékenységét más iparágakkal a rendelkezésre álló legjobb technológiák és energiahatékony eljárások alkalmazásában. A fenti energiahatékonyság folyamatok hatását valamelyest fékezte a többi energiaintenzív ipari szektorban, például az acéliparban tapasztalható korlátozott javulás (-1,5 százalék/év 2000 és 2010 között), valamint a papíriparban bekövetkez? 1,3 százalék/év arányú energiafogyasztási növekedés.
Szintén a két cég összefogásával készült egy másik tanulmány, az Enerdata rendelkezésére álló 2011-es adatok alapján „A globális energiahatékonyság helyzete – Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák” címmel.
Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák
Az elmúlt 20 év során jelent?s el?relépést tapasztalhattunk az energiahatékonyság területén. Globális szinten az egy GDP-egység megtermeléséhez szükséges energiamennyiség mértéke (energiaintenzitás) 1990-t?l folyamatosan csökkent, évente 1,3 százalékkal.. Minden régióban javulást tapasztaltak, a legnagyobb mérték? csökkenés azonban azokban a régiókban volt, ahol a legnagyobb az energiaintezitás mértéke (Kína, FÁK országok és India). Az energiaigények csökkentésének több mint fele az ipari és az energiatermel? szektorban meghozott intézkedéseknek köszönhet? (ipari szektor 30%, energiatermel? szektor: megközelít?leg 15%).
1990 óta világszinten 3 százalékponttal javult a h?er?m?vek energiahatékonysága, amely nagyobb részt annak köszönhet?, hogy tömegesen tértek át kombinált ciklusú földgáztüzelési technológia alkalmazására, illetve kisebb részben a (ultra-) szuperkritikus technológiák elterjedésének tulajdonítható. Mindazonáltal, továbbra is jelent?s különbségek tapasztalhatók a fejlett országok – ahol a h?er?m?vek rendkívül hatékonyan m?ködnek (mintegy 48%-os hatékonysággal az élen álló Spanyolország esetében) – és a fejl?d? országok között, ahol az elöreged? er?m?vek és a f?képpen széntüzelésre támaszkodó h?termelés (különösen Kínában és Indiában) miatt a hatékonyság rendkívül alacsony. A villamoshálózat hatékonyságának javítása következtében, valamint a kisveszteség? vezet?k és transzformátorok alkalmazásának, a szabványosításnak, az átviteli és elosztási feszültségszintek növelésének és a medd?teljesítmény-
Olvassa el az Enerdata kutatásain alapuló dokumentáció teljes szövegét
Interaktív térképek az Enerdata kutatási adatai alapján
A fenti tanulmányokat szemléletes interaktív térképek egészítik ki, amelyek rávilágítanak a már említett különbségekre aközött, amit valójában teszünk, illetve amit tehetnénk a jobb energiahatékonyság érdekében. A legjobb teljesítményt nyújtó országok példáján látható, hogy milyen sokat lehet tenni az ügy érdekében a már ma is a meglév? technológiák segítségével. Minden oldalon rövid leírás található a számítások elvégzésénél alkalmazott módszerr?l.
Az interaktív térkép használata
Ha rákattintunk egy adott régióra, láthatóvá válnak az oda tartozó országok. Akár az összes régiót megnyithatjuk egyszerre, és három ország adatait is összehasonlíthatjuk a kördiagram segítségével, ha a kijelölt országok diagramjait egymásra húzzuk. Amennyiben további részletekre vagyunk kíváncsiak, a kördiagramra rákattintva grafikonos ábrázolást kapunk. A konkrét adatok megtekintéséhez rá kell kattintanunk az egyes adatpontokra. Tetszés szerint váltogathatunk a térképet és az arányszámokat bemutató nézetek között:
http://www.abb-
forrás: abb
