Jelen Javaslat a MAVIR ZRt. által készített és a KSZB KÁT Albizottság tagjai részére kiküldött „A KÁT mérlegköri modell fejlesztési lehetőségei” című dokumentummal indított szakmai egyeztetés céljából készült.
Álláspontunk szerint az EU 2019/943-as rendeletének hazánk eleget tett a 2020 április 01.-én elindult kiegyenlítő energia költségviselési rendszerrel, melynek keretében minden KÁT termelői csoport felelős a menetrend tartásért és viseli az eltérés miatti kiegyenlítő energia költségeit, – fokozatos bevezetési időszakon keresztült – így nem indokolt az újabb módosítás.
Ez a jelentős többletteher is már eltér az eredeti KÁT-tól, mivel abban a kiegyenlítő energiát a termelőnek nem kellett volna kifizetnie.
Három kockázata van a KÁT rendszer további módosításának, a KÁT termelők átterelésének a METÁR rendszerbe:
- Bizonytalanság:
A kereskedelmi bankok az újabb változtatás miatt még nehezebben fognak naperőművet finanszírozni, melybe beleértendőek az új METÁR-os erőművek is! A befektetők kizárólag forint alapú finanszírozással tudják biztosítani a beruházások pénzügyi fedezetét, tekintettel a forint tartós és folyamatos leértékelődésére, valamint a hosszútávú forintalapú bevételekre. A banki finanszírozás ellehetetlenülése következtében, a Kormány által 2030-ig tervezett 6.000-7.000 MW napelemes kapacitás megvalósítása kétségessé válik. Az egy évtizede még nem is létező hazai napelemiparágra kiépült egy jelentős vállalkozói réteg, amire hosszútávon lehet ebben a szektorban számítani. Ezek a vállalkozások többezer munkahelyet hoztak létre a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és nem kis mértékben a haza gyártás területén, melyek az újabb és újabb változtatások következtében veszélybe kerülnek.
- A régi hitelek veszélybe kerülnek.
Eddig a KÁT-os naperőművek lehetőséget adtak a hazai KKV szektor fejlesztésére. Sok külföldi tőke érkezett az országba, mely könnyen ellehetetlenül. A 2020. április 01.-től életbe lépő változások miatt a KÁT termelők hitelét folyósító bankok már súlyos kérdéseket tettek fel a megtérülés biztonságáról. Amennyiben a beruházás cash flowja sérül, úgy a bankok ezt értelmezhetik olyan eseményként, amely alapján felmondhatják a finanszírozási szerződést és ezzel tömeges csődhullámot indítanak el. Ennek rövid távon az lesz az eredménye, hogy a naperőművek külföldi befektetőkhöz kerülnek, akik kellően tőkeerősek ahhoz, hogy egy esetleges befektetés védelmi per idejéig fenntartsák az erőművek működését.
- A valós probléma:
A hazai kiegyenlítő energia az EU-ban kiugróan magas ára. Jelenleg a magyar kiegyenlítő energia díj ugyanis magasabb, mint pl. a német, pedig ott sokkal több a megújuló termelő. A megoldás a valós kiegyenlítő energia piaci versenye lenne. A MAVIR a kiegyenlítő energia díjakon realizál nyereséget? Ha igen, akkor ez ellentétes a szervezet céljával, vagyis van miből csökkenteni költséget. Ha nincs nyereség, akkor miért ilyen magas a kiegyenlítő energia díja? Ezt kellene megrendszabályozni a MAVIR-nál nem pedig a termelőket kidobni a KÁT rendszerből.
A közületi felhasználók villamos energia számlában szereplő KÁT díj fedezi a KÁT-os projektek költségeit. Ha a KÁT-os projektek költségszintjét „optimalizálják”, akkor a KÁT díjat is csökkenteni kell, hiszen ez nem adó, hanem egy áthárított és megosztott költség. Egyszóval amennyivel csökken a KÁT mérlegkör költsége, annyival a KÁT díjat is csökkenteni kell. Így az állam semmilyen nyereséget nem realizál az új szabályozással. Ezzel szemben, nagyon sokaknak lesz sérelme. Ennek pedig társadalmi hatásai lehetnek.
