2012-ben ismét n?ni tudott a napelemes piac a világban: bár a korábbi évek dinamikus növekedése lassult, de így is 14%-kal n?tt a telepített gigawattok mennyisége 2012-ben az el?z? évhez viszonyítva.
A piacelemz?k ez alapján frissítették el?rejelzéseiket is: tavaly mindenki nagyon óvatos volt, többen piac stagnálását vagy akár kismérték? csökkenését várták, ezt most mérsékelt növekedésre módosították a következ? évekre:
Volt némi átrendez?dés is a napelem gyártók éves teljesítményében is.
A legnagyobb változás, hogy az elmúlt két évben els? Suntech visszaesett a harmadik helyre, és a tavaly el?tt már második Yingli lett a legnagyobb napelem gyártó a 2012-ben eladott napelemek alapján. Az els? helyhez 2,2 GW napelemet kellett gyártani 2012-ben.
Alapvet?en más jelent?s változás nincs, csak a tavalyi trendek folytatódtak: a kínai napelem gyártók már tavaly is a világpiac nagy részét jelentették. Idén a TOP 10 cégb?l már hét kínai (tavaly még csak 6 volt).
A top 10-b?l kihullott a japán Kyocera, és az új belép? a kínai JA Solar: ?k viszonylag újak a napelem gyártásban, az iparágban jártasak azonban régóta ismerik ?ket, mivel ?k a legnagyobb cella-gyártók már évek óta Kínában.
A nem kínai cégeket már csak a japán Sharp és a két amerikai, a Sunpower és a First Solar képviseli a tizes listán – érdekes, hogy a nem kínai napelem gyártók közül a piaci részesedés növelése csak a First Solar-nak sikerült, igaz, fájdalmas intézkedések és jelent?s átalakítások árán (pl. európai gyártásukat szinte teljesen leépítették).
Ha piaci koncentrációt nézzük, akkor ez tovább n?tt: a tíz vezet? gyártóadja ma már egyébként a teljes világpiaci termelés közel 50%-át. Ahogytavaly is már írtuk, a kis napelem gyártók egyszer?en nem bírják a költségversenyt a nagyokkal. 2012-ben minden hétre jutott egy kisebb, és minden hónapra egy közepes napelem gyártó leállásáról vagy cs?djér?l szóló hír – f?leg az európai gyártás hanyatlik gyorsan, nem bírják a versenyt a távol-keleti gyártókkal. Várhatóan ez folytatódik 2013-ban, mert a hírek szerint a gyártásban számos cég küzd problémával. Ez már a kínai gyártókat is érinti, pl. a kínai nagy tisztaságú poliszilícium gyártók 90%-a leállt a termeléssel, mert veszteségesen nem érte meg nekik a gyártás. Hasonlóan tucatjával mennek cs?dbe a kis kínai napelem gyártók is havi szinten: tavaly 300 kis kínai napelem gyártó függesztette fel vagy állította le végleg a gyártását.
Érdekes mellékjelensége a piactisztulásnak, hogy a piacon nagy számban kapható ma nagyon olcsó (gyártási ár alatti) napelem – jellemz?en már cs?dbe ment, vagy felszámolási eljárás alatt lév? gyártóktól. Persze aki nem követi a külföldi napelemes szakoldalakat, az nem is tudhatja, hogy mi a helyzet a gyártóval – és talán majd néhány év múlva jön a kellemetlen meglepetés, egy garanciális ügy esetén: ugyanis ha megsz?nt a gyártó, akkor már garancia sincs, hiszen nincs aki cseréljen vagy helytálljon.
A világpiaci kereslet egyébként egyenletesebbé vált: tavaly már kisebb volt a negyedéves eltérés a szállított mennyiségekben:
Ennek f? oka, hogy már nem csak az északi félteke a f? napelem piac, és a kivitelezések és jobban eloszlanak id?ben a világban így.
2013-ban kismérték? további b?vülés várható a világban: ennek f? húzó országai azonban már nem csak Németország és más európai országoklesznek, hanem a dinamikusan b?vül? kínai, indiai és dél-amerikai piac.
A napelemes piac tehát globális b?vülés el?tt áll egy letisztultabb, gyártók szempontjából pedig koncentráltabb összetétellel – úgy t?nik, ezen a piacon is igaz lesz, hogy csak az igazán nagy és meger?södött szerepl?k fogják bírni a versenyt.
Forrás: napelemek.blog.hu
2012-ben ismét n?ni tudott a napelemes piac a világban: bár a korábbi évek dinamikus növekedése lassult, de így is 14%-kal n?tt a telepített gigawattok mennyisége 2012-ben az el?z? évhez viszonyítva.
A piacelemz?k ez alapján frissítették el?rejelzéseiket is: tavaly mindenki nagyon óvatos volt, többen piac stagnálását vagy akár kismérték? csökkenését várták, ezt most mérsékelt növekedésre módosították a következ? évekre:
Volt némi átrendez?dés is a napelem gyártók éves teljesítményében is.
A legnagyobb változás, hogy az elmúlt két évben els? Suntech visszaesett a harmadik helyre, és a tavaly el?tt már második Yingli lett a legnagyobb napelem gyártó a 2012-ben eladott napelemek alapján. Az els? helyhez 2,2 GW napelemet kellett gyártani 2012-ben.
Alapvet?en más jelent?s változás nincs, csak a tavalyi trendek folytatódtak: a kínai napelem gyártók már tavaly is a világpiac nagy részét jelentették. Idén a TOP 10 cégb?l már hét kínai (tavaly még csak 6 volt).
A top 10-b?l kihullott a japán Kyocera, és az új belép? a kínai JA Solar: ?k viszonylag újak a napelem gyártásban, az iparágban jártasak azonban régóta ismerik ?ket, mivel ?k a legnagyobb cella-gyártók már évek óta Kínában.
A nem kínai cégeket már csak a japán Sharp és a két amerikai, a Sunpower és a First Solar képviseli a tizes listán – érdekes, hogy a nem kínai napelem gyártók közül a piaci részesedés növelése csak a First Solar-nak sikerült, igaz, fájdalmas intézkedések és jelent?s átalakítások árán (pl. európai gyártásukat szinte teljesen leépítették).
Ha piaci koncentrációt nézzük, akkor ez tovább n?tt: a tíz vezet? gyártóadja ma már egyébként a teljes világpiaci termelés közel 50%-át. Ahogytavaly is már írtuk, a kis napelem gyártók egyszer?en nem bírják a költségversenyt a nagyokkal. 2012-ben minden hétre jutott egy kisebb, és minden hónapra egy közepes napelem gyártó leállásáról vagy cs?djér?l szóló hír – f?leg az európai gyártás hanyatlik gyorsan, nem bírják a versenyt a távol-keleti gyártókkal. Várhatóan ez folytatódik 2013-ban, mert a hírek szerint a gyártásban számos cég küzd problémával. Ez már a kínai gyártókat is érinti, pl. a kínai nagy tisztaságú poliszilícium gyártók 90%-a leállt a termeléssel, mert veszteségesen nem érte meg nekik a gyártás. Hasonlóan tucatjával mennek cs?dbe a kis kínai napelem gyártók is havi szinten: tavaly 300 kis kínai napelem gyártó függesztette fel vagy állította le végleg a gyártását.
Érdekes mellékjelensége a piactisztulásnak, hogy a piacon nagy számban kapható ma nagyon olcsó (gyártási ár alatti) napelem – jellemz?en már cs?dbe ment, vagy felszámolási eljárás alatt lév? gyártóktól. Persze aki nem követi a külföldi napelemes szakoldalakat, az nem is tudhatja, hogy mi a helyzet a gyártóval – és talán majd néhány év múlva jön a kellemetlen meglepetés, egy garanciális ügy esetén: ugyanis ha megsz?nt a gyártó, akkor már garancia sincs, hiszen nincs aki cseréljen vagy helytálljon.
A világpiaci kereslet egyébként egyenletesebbé vált: tavaly már kisebb volt a negyedéves eltérés a szállított mennyiségekben:
Ennek f? oka, hogy már nem csak az északi félteke a f? napelem piac, és a kivitelezések és jobban eloszlanak id?ben a világban így.
2013-ban kismérték? további b?vülés várható a világban: ennek f? húzó országai azonban már nem csak Németország és más európai országoklesznek, hanem a dinamikusan b?vül? kínai, indiai és dél-amerikai piac.
A napelemes piac tehát globális b?vülés el?tt áll egy letisztultabb, gyártók szempontjából pedig koncentráltabb összetétellel – úgy t?nik, ezen a piacon is igaz lesz, hogy csak az igazán nagy és meger?södött szerepl?k fogják bírni a versenyt.
Forrás: napelemek.blog.hu
Szolnok, 2013. február 13., szerda (MTI) – A kedvez?bb árak és az ellátás biztonságának növelése érdekében Magyarország er?s elosztó szerepre törekszik az európai áram- és gázpiacon – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára szerdán Szolnokon.
A Hozam Klubban tartott fórumon Kovács Pál emlékeztetett: a Nemzeti Energiastratégia legfontosabb célja, hogy az ország képes legyen csökkenteni jelenlegienergiafügg?ségét.
Rámutatott: az ország energiaszükségletének 62 százalékát fosszilis energiahordozók importjából fedezi, és a földgázigény 82 százaléka származik behozatalból. Az er?m?vek zöme elavult, alacsony hatásfokú, az épületek 70 százaléka energiapazarló – tette hozzá.
A helyzet javításához az energiahatékonyság növelésére van szükség, valamint Magyarországnak az eddiginél szorosabban kell kapcsolódnia az európai energiainfrastruktúrához – hangsúlyozta az államtitkár.
Jelezte: 2050-ig az 1990-es mennyiséghez képest Magyarországnak 85 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. Úgy vélte, hogy mindemellett elengedhetetlen a – részben kiaknázatlan – fosszilis energiaforrások – így a szén- és lignitkészletek – bányászatának fenntartása, s?t növelése, aminek feltétele a jelenleginél korszer?bb technológiák alkalmazása.
Ugyancsak fontos része e folyamatnak a megújuló energiák növekv? mérték? hasznosítása, amit a kormány 2010 óta mintegy 150 milliárd forint beruházási támogatással segített. Ennek kapcsán a politikus emlékeztetett: az uniós klímapolitikai vállalások között szerepel, hogy az ország 2020-ig a mostani nem egészen 9 százalékról 14,65 százalékra növeli a megújuló energiák felhasználásának részarányát és összességében 10 százalékos energiamegtakarítást ér el.
Ugyanakkor aláhúzta, hogy az egy f?re jutó magyar energiafogyasztás 35-40 százalékkal alacsonyabb, mint Csehországban, Dániában vagy éppen Németországban, ami hosszabb távon versenyképesség-javító tényez? lehet.
Az államtitkár közölte: az ország ásványkincsei közül eddig kisebb hangsúlyt kapott a világpiacon jelenleg rendkívül értékes ritkaföldfémek kitermelése, amire tavasszal koncessziós pályázat kiírását tervezi a kormány.
