Az idei kampányban a fosszilis lobbi fokozottan támogatja Mitt Romney programját, támadó hangvétel? újsághirdetésekben vonják kérd?re Obamát a tisztaenergia-politikája miatt, vagy éppen tévéreklámban kritizálják az adminisztráció olyan lépéseit, mint például a légszennyezéssel kapcsolatos új szabályozás, vagy a Kanadából olajat szállító Keystone XL vezeték megépítésének elhalasztása. A fosszilis energiahordozókat támogató, illetve a megújulókat kritizáló televíziós hirdetésekre ebben az évben a lap becslése szerint több mint 153 millió dollárt költöttek, ami körülbelül négyszerese a tiszta energia mellett kiálló hirdetésekre, a globális felmelegedés veszélyére felhívó sajtómegjelenésekre, és az Obama-kormányzat vonatkozó eredményeit bemutató reklámokra elköltött 41 millió dollárnak.
Az energiatémával foglalkozó idei kampányüzenetek éles kontrasztban állnak a négy évvel ezel?ttiekkel. Akkor a globális felmelegedés volt az egyik els?számú téma, a zöld energiaforrásokat népszer?sít? hirdetésekre elköltött dollárok pedig jócskán fölülmúlták a fosszilis lobbi költéseit – állapítja meg a lap a The Times felmérésére hivatkozva. El?bbiekre 152 millió dollárt költöttek, utóbbiakra pedig mindössze 109 millió dollár ment. A 2008-as helyzetet jól jellemzi, hogy például a Chevron a geotermális energiaforrás kiaknázása terén elért eredményeit kürtölte világgá jókora médiafelületen, John McCain pedig dollármilliókat költött a klímaváltozás elleni harc nevében a nap- és szélenergia mellett szóló hirdetésekre.
A klímaváltozás elleni harc azonban lendületét veszítette a kongresszusban, a republikánusok többséget szereztek a képvisel?házban, a közbeszédet pedig mindinkább az olyan témák határozták meg, mint például az üzemanyagárak. Miután Obama egyéves moratóriumot vetett ki a Mexikói-öbölben való olaj- és gázkitermelésre a 2010-es BP-katasztrófára válaszul, az elnök új energiastratégiával jelent meg.
Az „all of the above” („a fentiek közül mind”) stratégia a korábbiaknál nagyobb mélységekben engedélyezte a tengeri olajkutatást, új térségeket is megnyitott az olaj- és gázipar el?tt, mint például az alaszkai sarki vizek. Mindez a fosszilis energiaforrások számos kritikusának illúzióit szertefoszlatta, és jelent?sen mérsékelte Obama-támogatási hajlandóságukat. A hangsúlyváltozások után vélemények szerint az Obama-kormány energiapolitikája szinte megkülönböztethetetlenné vált a Bush-adminisztráció stratégiájától. Ráadásul, az „all of the above” vegyes jellege, és az ebb?l fakadó olyan intézkedések, mint például a Keystone vezeték megépítésének elhalasztása a fosszilis lobbi tetszését sem nyerte el. A nagy játékosok közül sokan azért támogatják Romney megválasztását, mert a republikánus kihívó új szárazföldi és tengeri területek megnyitását ígérte a kutatások el?tt, emellett a szél- és napenergia támogatásának megszüntetését, illetve a szénalapú villamosenergia-termelést támogató szabályozást.
A The Times elemzése szerint az energiatémák olyannyira kiemelt szerepet játszanak az idei kampányban, hogy vetekednek a munkahelyekkel és az általános gazdasági helyzettel kapcsolatos kérdésekkel. Az energiatéma egyébként a négy évvel ezel?tti kampányban vetült föl el?ször mint nagy hirdetési téma. Akkor az Al Gore nevéhez köt?d? Szövetség az Éghajlat Védelméért (Alliance for Climate Protection) becslések szerint 32 millió dollárt költött el a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozó hirdetésekre. A szövetség, ami ma már a Climate Reality Project néven fut, ebben a kampányban a tévé helyett a közösségi médiára, a képzésekre, illetve a szervezésre fókuszál. A megújuló energia amerikai ügyének persze az olyan esetek sem használnak, mint a Solyndra esete. A kaliforniai napelemgyártó ugyanis mintegy félmilliárd dolláros állami hitelt megkapva is cs?dbe jutott, és a republikánusok kedvelt hivatkozási alapjává vált.
Ezzel együtt, bizonyos, a környezetvédelmet kiemelt fontosságú ügynek tartó csoportok továbbra is Obamát támogató hirdetési tevékenységet folytat, akár a televízió felületén is – noha bevallásuk szerint nem konkurrálhatnak a világ leggazdagabb vállalataival.
Energy voters
Az idei kampányban egyértelm?en az olaj- és gázipar nagyját reprezentáló Amerikai Petroleum Intézet költi a legtöbbet energetikai témák megjelenítésére, a becslés szerint eddig mintegy 37 millió dollárt csak televíziós hirdetésekre. Bár direkt módon nem említi, könnyen felismerhet?, hogy kampánya („I’m an energy voter”) a Romney-féle álláspontot képviseli: ellenzi a fúrásokat visszafogó szabályozást, és er?sen kritizálja az olajipari támogatások Obama által tervezett leépítését. Mellette pedig csaknem további kéttucatnyi hasonlóan t?keer?s, a fosszilis lobbit képvisel? csoport aktivizálta magát a kampányban.
Bizonyos társaságok és iparágak fenyegetve érzik magukat – fogalmaz a jelenséget elemz? Kantar Media elnöke, Ken Goldstein. Ha pedig a társaságok és iparágak fenyegetést érzékelnek, hirdetnek. Obama elnök gyakorlatilag embargó alá helyezte az amerikai földön és vizeken való energiatermelést – fogalmaz Benjamin Cole, az American Energy Allience szóviv?je, a nem konvencionális földgáz-kitermelés (palagáz) er?teljes egyesült államokbeli felfutása ellenére is. A szervezet mintegy 7 millió dollárt tervez a kampányban elkölteni.
Romney republikánus kampánycsapata legkevesebb 13 millió dollárhoz juthat közvetlenül az olaj-, gáz- és szénipartól. Összehasonlításul, Obama elnök és a demokraták az elmúlt két évben nem kaptak 1 millió dollárt a fosszilis iparágtól. A tisztaenergia-ipartól közvetlenül mindössze 78 ezer dollárt gy?jtöttek be Obama és demokratái.
forrás: napi.hu
