Noha néhány napja a rendszerirányító (National Grid – a brit Mavir) nem frissíti a publikus adatokat, azonban így is biztos, hogy akkora rekord született az Egyesült Királyságban, amekkoráról még 1-2 éve se álmodozott senki. Április 9. óta egész egyszerűen nem termelnek a hálózatra a brit szénerőművek – mert nincs rájuk szükség. Jól lehet, a koronavírus-járvány egyik következménye az Egyesült Királyságban is a visszaeső áramfogyasztás, ám csak erre fogni mindezt nem lehet.
Néhány napja az National Grid a Twitter oldalán számolt be arról, hogy a szigetországban rekordidőt értek el az energetikai rendszer szénmentes üzemeltetésében. Az Egyesült Királyság villamos energia hálózata hétfő délig 30 nap, 7 óra és 36 perce üzemelt mindenféle fennakadás nélkül úgy, hogy a szénerőműveket kivonták a termelésből. Az egyik legjelentősebb brit energetikai termelő és szolgáltató, a Drax (a cég leegyszerűsítve „a brit MVM”, azzal a különbséggel, hogy ott az állami vállalatot 1990-ben privatizálták) a hírhez gyorsan azt is hozzátette: az említett időszakban a szigetország energiaszükségletének 70 százalékát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokból tudták biztosítani. A csaknem 140 éves rekord egyébként már múlt pénteken megdőlt – ahogyan arról az Euronews is beszámolt -: akkor már több mint 727 órája nem termeltek a hálózatra a környezetszennyező brit erőművek.
A bő egy hónapos rendkívüli időszakban az energiaszükségletek majdnem negyedét (23 százalékát) megújuló energiaforrásokból fedezték, közel egyharmadot (32 százalékot) a földgáz adott a mixbe, 22 százalékot pedig a nukleáris erőművek. Az energiamix további bő 20 százalékát az importáram és a lokális biomassza erőművek biztosították.
Az új rekord nem az első ilyen, és valószínűleg nem is az utolsó az Egyesült Királyság történetében. S habár a friss bejelentés mögött részben a szigetországot is maga alá gyűrő koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásai is felismerhetők, a megszokottnál lényegesen alacsonyabb energiaigény valójában csak azt a tempót gyorsította fel, amivel a britek az energiaszektorukat átalakítják.
Állva hagytak minket
A Napi.hu-n többször írtam már arról, miért fontos viszonyítási pont Magyarország számára az, amit a szigetországban energiapolitika címszó alatt az elmúlt szűk egy évtizedben elvégeztek. Röviden: azért, mert míg 2013-ban – e mára globális méretűvé váló „társasjátékban” – még velünk egy mezőn álltak, mostanra sokszorosan lekörözték Magyarországot.
Az Egyesült Királyság akkori energiaügyi minisztere arról tárgyalt ekkor Budapesten, hogy mivel a két országnak ugyanazok az adottságai (értsd: kiöregedő atomerőművek, tetemes gáz-, illetve energiaimport, környezetszennyező szénerőművek stb.), együtt gyorsabban jutnánk előbbre; de Ed Davey érvelése sajnos süket fülekre talált.
2018 decemberére kétség kívül láthatóvá vált, hogy a brit elképzelés – ami szerint minden szóba jöhető technológiát ki kell próbálni, le kell tesztelni technológiai, gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból, hogy aztán a leginkább megfelelő tételekből kezdjék el építeni az új energiatermelő portfóliót – jó úton halad. A káros és egyre drágább szénről előbb a szél felé, majd egyre inkább mást is preferáló érdeklődés írni kezdte a rekordokat. Alig másfél éve a néhány év alatt felpörgetett szélerőmű beruházások már a 15 GW-os rekord teljesítményszint tudták ostromolni, tavaly februárban már arról gondolkodtak, hogy inkább veszni kéne hagyni a drága, elhúzódó, beruházásként is kockázatos új atomerőmű építéseket és inkább az energiatárolásra, a termelés-fogyasztás közti egyensúly biztosabb fenntarthatóságára kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.
De az idei év sem csupán a szélről szól már a zöldenergiában, miután a nap is feliratkozott a már rendszer szinten is látható rekordot írók közé: április 20-án a szigetország teljes napi fogyasztásának 30 százalékát a napelempanelek által termelt energiából elégítették ki.
Ez utóbbi rekorddal kapcsolatban érdemes Chris Hewettet, a Solar Trade Association (STA) vezérigazgatóját idézni, aki szerint, ha majd a brit kormány elkezdi megtervezni, hogy miként volna a legjobb paraméterekkel újraindítható a gazdaság a Covid-19 által előidézett válságot követően, akkor „kínálkozik a lehetőség, hogy a megújuló energiákat tegye a helyreállítási csomagja középpontjába”.
Hewett úgy véli, azon már nincs vitatkozni való, hogy a napelemes rendszerek telepítése önmagában is képes rövid időn belül minőségi munkahelyeket teremteni – ugyanakkor a gazdasági növekedést is biztosítani. Mivel egy átlagos napelemparkot kevesebb, mint hat hónap alatt meg lehet építeni, a lakóházakra pedig ez az idő kevesebb egyetlen napnál is, a CEO magabiztosan kijelentette: „az iparág készen áll arra, hogy segítse az újraindulást”.
Füstmentes órák száma
Tavaly májusban már több mint 300 órás szénerőmű-mentes rendszerüzemeltetésről adott hírt a National Grid, mely az első, 2017 májusában bekövetkezett eset óta rendszeresen közli a villamos energia rendszer szénmentesen eltöltött napjainak számát.
Az Euractive tavaly áprilisban azt jelentette, hogy 2019 első három hónapjában az Egyesült Királyság villamosenergia-hálózata összesen 650 órán át volt képes szénerőművi betáplálás nélkül működni, a május aztán már a kéthetes folyamatos szénmentességet hozta el. Hogy aztán egy hónappal később, júniusban ezt a rekordot is megdöntsék…
Az utóbbi öt évben az Egyesült Királyság szénfogyasztása 92 százalékkal csökkent – ez idő alatt megduplázódott a szélerőművek termelése. A Sky News május elején arról írt, hogy brit kormányzati elképzelések szerint 2022-ben bezárnak az utolsó szénbányák, és legkésőbb három évvel később lekapcsolják az akkor még működő, néhány szigetországi szénerőműveket is.
Nem sok marad, ha a jelenlegi tempót csupán tartani tudják: a tavaly óta cseh kézben lévő észak-írországi Kilroot erőművel (560 MW) kapcsolatban a napokban már azt jelentették be, hogy azt átalakítják gázüzemre; a Drax tulajdonában lévő nagy teljesítményű Észak-Yorkshire-i blokkokkal kapcsolatban pedig februárban írta meg a BBC, hogy azok jövő márciustól abbahagyják a jelenleg névlegesen 1300 MW teljesítményű szénégetést, s így Selbyben is új időszámítás kezdődik.
