Az európai villamosenergia-felhasználás a Covid-19 világjárvány legrosszabb időszakában tapasztalt szintre csökken, bár néhány országnak tovább kell csökkentenie a fogyasztást, hogy felkészüljön a téli energiaellátás esetleges kapacitáshiányára.
Az európai országok a télre készülve igyekeznek energiát megtakarítani, miután a nyugati szankciókra válaszul összeomlott az orosz gázexport. Franciaország elöregedő nukleáris flottájának széles körű leállása tovább súlyosbította Európa szűkös energiaellátását. A téli csúcskereslet idején bekövetkező kényszerű áramkimaradások elkerülése érdekében az uniós energiaügyi miniszterek szeptember végén megállapodtak abban, hogy önkéntes alapon 10 százalékkal csökkentik a villamosenergia-fogyasztást, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden hónapban 5 százalékkal csökkentik a csúcsidőszakokban a fogyasztást.
Magyarországon például az energiaspórolást célzó intézkedés, hogy a közintézményekben tilos 18 foknál melegebbre fűteni a helyiségeket, az önkormányzatok országszerte állítják le a közvilágítást az éjszakai órákban, vagy szüntetik meg a nevezetességek díszkivilágítását. Ráadásul a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt a lakosság is takarékoskodik a gázzal és a villamosenergiával.
Az Európai Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítók Hálózatának (ENTSOE) adatai szerint az áramfogyasztás jóval a 2015 óta az év azonos időszakában mért szintek alatt van, és olyan mélypontra süllyedt, amilyenre azóta nem volt példa, hogy a koronavírus miatti járványügyi zárlatok 2020 áprilisában és májusában csökkentették a keresletet – számolt be a Reuters a villamosenergia-felhasználási adatok összehasonlítása alapján.
Mivel a gyenge nukleáris termelés, valamint a száraz nyár korlátozta a vízenergia-termelését, a magas villamosenergia-árak is lefelé nyomják az áramkeresletet, és valószínűleg még egy ideig fogyasztáscsökkentésre fognak sarkallni – közölte a Morgan Stanley. Az elemzőcég szerint a keresletromlás döntő szerepet fog játszani az energia-kínálat-kereslet egyenlet egyensúlyának megteremtésében a következő két télen.
Már most is erős a visszaesés, de több kell
Az európai összfogyasztás szeptemberben 4,3 százalékkal csökkent a 2015-2021-es év azonos időszakának átlagához képest – derül ki a Reutersnek az ENTSOE adatai alapján végzett számításaiból.
Az adatok Ciprus, Románia, Luxemburg és Spanyolország kivételével az összes uniós országra kiterjednek, mivel ezek adatai eltérnek egymástól. Norvégia és Svájc is szerepel, de Nagy-Britannia nem, mivel annak adatai nem naprakészek. Az energiafogyasztás ingadozása olyan tényezőktől függhet, mint a szokatlanul meleg vagy hideg időjárás, valamint a fogyasztók és a vállalkozások viselkedése. A fogyasztás tükrözheti a gazdasági tevékenységet is, és a villamosenergia-felhasználás csökkenése valós idejű bizonyíték lehet a termelés visszaesésére.
A Nemzetközi Valutaalap keddi becslése szerint az euróövezet gazdasága az év végi zsugorodás felé tart, és 2023-ban mindössze 0,5 százalékos növekedést ér el, Németország és Olaszország pedig recesszióba kerül. Mindez köszönhető lehet a magas energiaáraknak.
Az októberi energiafogyasztási adatok még nagyobb – akár 10 százalékos vagy annál is nagyobb – visszaesésre utalnak, ha az első héten tapasztalt tendencia a hónap folyamán is fennmarad. Az általános adatok azonban az egyes országok között nagy eltéréseket mutatnak: Szlovákiában a fogyasztás a hosszú távú átlaghoz képest 14,5 százalékkal csökkent, míg Svájcban, amely kevésbé van kitéve a válságnak, mivel az energia 60 százalékát vízenergiából termeli, 4 százalékkal nőtt.
Sorra dőlhetnek el a válság dominói
Az árnövekedés miatt Szlovákiában a helyzet olyannyira súlyos, hogy az ország azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az Európai Unió más országaiba irányuló villamosenergia-szállításokat, ha nem kap több segítséget az energiaköltségek kezeléséhez. Eduard Heger miniszterelnök központi brüsszeli támogatást kért, amelyre a múlt héten elfogadott RePowerEU-program választ is jelenthet, amelynek kerete akár 300 milliárd euró is lehet, amelyet a tagállamok között osztanak szét.
Mivel az országok igen eltérő összegeket fordítanak arra, hogy segítsenek a fogyasztóknak megbirkózni a magas áramárakkal, a fogyasztási adatok csak korlátozottan bizonyítják, hogy az agresszívebb kormányzati segítség gyengíti a fogyasztás csökkentésére való ösztönzést, ahogyan attól olyan szervezetek, mint az Európai Központi Bank és az IMF tartottak.
Franciaországban, ahol a kormány idén mindössze 4%-ban korlátozta az áramárak emelkedését, a fogyasztás szeptemberben 4,4 százalékkal csökkent, míg Hollandiában több mint 10 százalékkal esett vissza, mivel számos holland energiacég októberre áremelést jelentett be. Eközben Európa legnagyobb villamosenergia-piacán, Németországban szeptemberben alig 1 százalékkal esett vissza a hálózaton a villamosenergia-terhelés, bár Németország jelentős tranzitországként torzíthatja a belföldi fogyasztás képét.
