A jelek szerint az idei els? negyedévben rekordot ér el az importgáz ára Magyarországon, és az olajár alakulásától függ?en akár hosszabb távon is csúcson maradhat ? mondta a Napi Gazdaságnak Pletser Tamás, az ING elemz?je. Az els? számú ellátó Gazprom formulája ugyanis kilenc hónapos késleltetéssel köti az olajtermékekhez az árat, márpedig a Brent irányadó határid?s piaci jegyzése tavaly áprilisban 125 dollár felett tet?zött.
Az orosz importárak minden jel szerint növekednek ? véli Drucker György, az Energiainfo.hu vezet? elemz?je. A Gazprom ugyan ? akár a közeljöv?ben is ? minden bizonnyal enyhíti majd az árképletet (azaz növeli a spot-indexálás arányát), de az olajindexálás miatt n?ni fog a nyugat-európai ár, hiszen minden jel az olajár emelkedésére utal. Drucker szerint emellett a forintárfolyam kilátásai sem adnak okot optimizmusra. Az év végén újra jobban szétnyílt az olló az orosz importárak és a spot-piacok között (az átlagos nyugat-európai ár ezer köbméterenként 440?450, a német határár 430, míg a brit NBP és a belga PEG Nord hubon 295?300, a holland TTF-en pedig 280?285 dollár körül alakul).
Jelent?sebb kockázatot csak az iráni feszültségek fokozódása jelenthetne ? hangsúlyozta Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezet? igazgatója. A tengerentúlon is hasonló trend figyelhet? meg, s?t a New York-i árut?zsdén a 2008-as csúcshoz képest körülbelül negyedére csökkent az árfolyam. Az egyesült államokbeli helyzet azonban a palagáz el?rehaladott kitermelése miatt eltér az európaitól ? igaz, az onnan ekképp kiszoruló, els?sorban a folyékony földgázra (lng) megnyilvánuló kínálat így részben az európai piacra átirányulva itt is lefelé szorítja az árakat.
A magyar gazdaság számára (is) a földgáz bekerülési költségét márpedig dönt?en a hosszú távú orosz szerz?désekb?l levezetett árak határozzák meg, ahogyan az érintett európai államok többségében is. A nagy európai cégek azonban igyekeznek eltérni a formulától, és lejjebb alkudni a Gazprom tarifáit. Lengyelország, illetve Németország esetében már engedett az orosz gázóriás, Magyarországgal kapcsolatban azonban ez még kérdéses ? tette hozzá Pletser A régióban várhatóan mind nagyobb szerephez juthatnak a t?zsdei beszerzések, ennek feltétele azonban a források további diverzifikálása. E téren mutatkoznak is fejlemények, az elemz? szerint azonban a folyamatot lassítja, hogy a kereslet még mindig meglehet?sen visszafogott, ráadásul a dönt?en közel-keleti szóba jöhet? források körül is sok a bizonytalanság. Drucker szerint az orosz szerz?dés hasznos és nem kiváltható, a feltételek javításával (futamid? csökkentése, indikatív mennyiségekt?l eltérés sávjainak b?vítése, olajindexálás enyhítése) pedig mindkét fél számára el?nyös és biztonságos lehet a rendszer.
A jelek szerint az idei els? negyedévben rekordot ér el az importgáz ára Magyarországon, és az olajár alakulásától függ?en akár hosszabb távon is csúcson maradhat ? mondta a Napi Gazdaságnak Pletser Tamás, az ING elemz?je. Az els? számú ellátó Gazprom formulája ugyanis kilenc hónapos késleltetéssel köti az olajtermékekhez az árat, márpedig a Brent irányadó határid?s piaci jegyzése tavaly áprilisban 125 dollár felett tet?zött.
Az orosz importárak minden jel szerint növekednek ? véli Drucker György, az Energiainfo.hu vezet? elemz?je. A Gazprom ugyan ? akár a közeljöv?ben is ? minden bizonnyal enyhíti majd az árképletet (azaz növeli a spot-indexálás arányát), de az olajindexálás miatt n?ni fog a nyugat-európai ár, hiszen minden jel az olajár emelkedésére utal. Drucker szerint emellett a forintárfolyam kilátásai sem adnak okot optimizmusra. Az év végén újra jobban szétnyílt az olló az orosz importárak és a spot-piacok között (az átlagos nyugat-európai ár ezer köbméterenként 440?450, a német határár 430, míg a brit NBP és a belga PEG Nord hubon 295?300, a holland TTF-en pedig 280?285 dollár körül alakul).
Jelent?sebb kockázatot csak az iráni feszültségek fokozódása jelenthetne ? hangsúlyozta Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezet? igazgatója. A tengerentúlon is hasonló trend figyelhet? meg, s?t a New York-i árut?zsdén a 2008-as csúcshoz képest körülbelül negyedére csökkent az árfolyam. Az egyesült államokbeli helyzet azonban a palagáz el?rehaladott kitermelése miatt eltér az európaitól ? igaz, az onnan ekképp kiszoruló, els?sorban a folyékony földgázra (lng) megnyilvánuló kínálat így részben az európai piacra átirányulva itt is lefelé szorítja az árakat.
A magyar gazdaság számára (is) a földgáz bekerülési költségét márpedig dönt?en a hosszú távú orosz szerz?désekb?l levezetett árak határozzák meg, ahogyan az érintett európai államok többségében is. A nagy európai cégek azonban igyekeznek eltérni a formulától, és lejjebb alkudni a Gazprom tarifáit. Lengyelország, illetve Németország esetében már engedett az orosz gázóriás, Magyarországgal kapcsolatban azonban ez még kérdéses ? tette hozzá Pletser A régióban várhatóan mind nagyobb szerephez juthatnak a t?zsdei beszerzések, ennek feltétele azonban a források további diverzifikálása. E téren mutatkoznak is fejlemények, az elemz? szerint azonban a folyamatot lassítja, hogy a kereslet még mindig meglehet?sen visszafogott, ráadásul a dönt?en közel-keleti szóba jöhet? források körül is sok a bizonytalanság. Drucker szerint az orosz szerz?dés hasznos és nem kiváltható, a feltételek javításával (futamid? csökkentése, indikatív mennyiségekt?l eltérés sávjainak b?vítése, olajindexálás enyhítése) pedig mindkét fél számára el?nyös és biztonságos lehet a rendszer.
Az új telepítéseknek köszönhet?en globálisan 54 százalékkal b?vült a villamosenergia termelésre alkalmas napelemek kapacitása – derül ki a Bloomberg New Energy Finance adataiból. A b?vülést els?sorban a Németországban és Olaszországban megvalósított rekord szint? telepítések hajtották.
A 2010-es 18, 2 gigawattról így 26, 5-29, 4 gigawattra b?vült a beépített kapacitás 2011-ben.
A technológia fejl?désével egyre csökken a fotovoltaikus panelek ára, ez pedig a támogatások mérséklésére sarkallja az európai kormányokat, amelyek igyekeznek megzabolázni a részben a piaciakat meghaladó átvételi tarifák tüzelte fellendülést. A várakozások szerint minden esetre 2012-ben jócskán megfogyatkozhat a lendület.
A telepített kapacitások világszerte b?vültek. A napenergetikai célú ráfordítások a napkollektorokat is ide számítva 38 százalékkal 136,6 milliárd euróra n?ttek 2011-ben, ezzel messze meghaladja a 74,9 milliárd dolláros, szélenergiára fordított tételt, és a teljes megújuló szegmensben végrehajtott befektetéseknek csaknem felét teszik ki.
Forrás:napi.hu
