Jövő januártól léphet hatályba az új zöldenergia-támogatási rendszer, a METÁR – mondta el az NRGreportnak Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, aki szerint a KÁT hatékonyan működik, de az idő eljárt felette. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti majd a legnagyobb árat az áramért, amikor nagy az energiafelhasználás. A politikus arról is beszélt: a mosógép- és hűtőgépcsere program után vizsgálják, milyen egyéb háztartási gép jöhet szóba.
A közelmúltban szakmai vitára bocsátották a METÁR koncepciót. Miért kellett közel négy évet várni erre? Mi akadályozta azt, hogy korábban elinduljon?
Mi az a METÁR?
A METÁR a megújuló energiaforrásból származó villamos energiatermeléshez nyújtott új magyar működési támogatási rendszer, amely az Európai Bizottság iránymutatásának követelményein alapul.
A termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként kapnák, a termelt zöldáramot ugyanis a szabadpiacon, piaci áron kellene értékesíteniük – bár bizonyos erőművekre ez nem vonatkozna, így fönnmaradna a kötelező átvétel rendszere is.
A piaci referencia áron felül fizetett felár költségviselői a tervek szerint az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (tehát a nem lakossági) energiafogyasztók lennének.
Az uniós tagországok több mint fele még el sem kezdett ezzel a rendszerrel dolgozni. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) kiegyensúlyozottságot nyújtott és segítette a gazdasági megfelelést,nem volt szükség az azonnali váltásra. Most azonban a megújuló energiák és más gazdasági viszonyok terén olyan nagy lépéseket teszünk, például a Magyarországon letelepedett nagyvállalatok által végrehajtott fejlesztések révén, ami elengedhetetlenné tette, hogy a METÁR jogszabályi hátterét megalkossuk.
A KÁT tehát hatékonyan működött?
Működött, de az idő eljárt felette. A KÁT egy merev, beállított rendszer: minél több megújuló energia, annál több kifizetés. A mai viszonyokat azonban nem tudja jól lekövetni. Az energiapiac teljesen megváltozott: a palagáz, a kőolaj kitermelési válság, a villamos energiában néha tapasztalható túltermelés egy olyan rugalmas jogszabályi keret bevezetését igénylik, mint a METÁR. Az új rendszer az energiatőzsdéhez alkalmazkodva akkor fizeti a legnagyobb árat az áramért,amikor nagy az energiafelhasználás, a nyári időszakban, napközben. Az éjszakai áramtermelésért, ami nem ér annyit a rendszernek, az államnak, kevesebbet fizet.
Az energiahatékonyságról, épületenergetikáról stb. szóló jogszabályokba, az európai uniós irányelveket átültető rendelkezésekbe eddig is beépítettük a METÁR alapjait. A teljes szabályozás várhatóan jövő januárban léphet hatályba.
A rezsicsökkentés politikája nem játszott szerepet a METÁR időzítésében?
Nem látom a közvetlen összefüggést. Az ipari és az önkormányzati felhasználók arányaiban továbbra is messze meghaladják a lakossági felhasználói kört.
Németországban a megújulók támogatását beépítették az energia fogyasztói/végfelhasználói árba, amit a lakosság is fizet. A METÁR-tervezet szerint itthon az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult (ipari) fogyasztók viselik majd ezt a terhet.
Ez európai uniós rendszer: valakire rá kell terhelni. A piaci érték alapján, aki csúcsidőszakban használ, az többet fizet.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.
A METÁR egyik lényeges eleme, hogy 2017. január elsejétől pályázaton lehet a támogatásokat elnyerni. Mit eredményez mindez a piacon?
Vállaltuk, hogy a megújulók részaránya az összenergián belül 2020-ig 14,65%-ot fog elérni. Ide számos energiatípus, például napelemek, fával való tüzelés stb. beletartozik. A piacon is le kell követnünk mindezt, hogy akkor tudjuk fedezni, amikor valós felhasználási igény van.
Mekkora mértékben javulhat a megújulók iránti beruházási kedv a METÁR bevezetésével?Jövő januári indulással számolva három év van arra, hogy a fenti részarányt elérje az ország.
A 14,65%-os arányt uniós pályázatokból, bizonyos tervezett beruházásokból (például biogáz üzemek), egyéb pályázati forrásokból finanszírozva biztonsággal tartani tudjuk. A METÁR szabályozottságot hoz a rendszerbe.
Tehát nem számolnak azzal, hogy nő a beruházási kedv? Az elmúlt években a piac leginkább a megújuló beruházási környezet kiszámíthatatlanságát kritizálta, melyhez a METÁR bevezetésének elmaradása is hozzájárult.
Egy beruházó 15-20 évre szeretné előre látni a biztos bevételeket és a biztos támogatási rendszert. Erre nincs reális lehetőség, ahogy a tőzsdei árakat sem látni előre. Az a biztonság, amit ők keresnek, más, mint amiről mi beszélünk. Mi biztosítjuk, hogy a megújulókból származó energiát el tudják helyezni a piacon. Voltak olyan esetek, amikor az éjszaka termelő szélerőmű nem talált felhasználót, nem tudta az áramot a piacon elhelyezni. Ez megszűnik, az állam kevesebb rizikót vállal.
Itthon évek óta nem épült szélerőmű.
Nyilván azért nem építenek, mert nem térül meg. A minisztérium nem tiltja. Tény, hogy a napelem, a geotermia vagy a biogáz jobban megtérül.
Melyik megújuló energiatípus felfutásával számolnak?
A napelemek, a biogáz – bár ez utóbbi hatásait még nem látjuk – és az olyan kis energia felhasználóknál számítunk növekedésre, melyek fa-, pellet vagy aprítéktüzelésre térnek át, geotermiában is mindenképpen.
A világpiaci folyamatok (olajtúltermelés, csökkenő villamos energia árak) vagy a hazai szabályozás (rezsicsökkentés) is fékezik a megújulók térnyerését.
A piac maga szabályoz. Ha a megújulóknak van nagyobb esélye, a vállalkozói szféra feléjük fordul. Ha a világpiacon olcsóbb energiaforrás kerül képbe, az leszabályozza a másik energiahordozót, nem lesz befektető. A megújuló energia a közintézményeknek, közszolgálatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeknek térül meg a legjobban. A támogatás mértéke miatt ugyanis közel nullás energiaellátást jelent számukra.
Forrás: nrgreport.com
