Energiafordulat és a hálózat kiépítése vagy: milyen hosszú vezeték kell ahhoz, hogy érezzük, hogy azon állunk?!
Hogy sikeres legyen az energiafordulat – és annak sikeresnek kell lenni –, úgy nem engedhetjük meg magunknak ezt a visszafelé irányuló drága spirálist, a központi ellátás jelleg? és atomáris energiatermelési múltba mutató utat!
Aki a jöv?ben valóban villamos energiát akar Magyarországon, aminek „tisztának és kifizethet?nek“ kellene lenni, az nem kerülheti ki a legjobb és fogyasztó közeli fotovoltaika kiépítését. Semmit sem lehet gyorsabban, könnyebben és költségkedvez?bben megépíteni mint a helybéli fogyasztású, decentrális fotovoltaikus naper?m?vet!
Amennyiben nem tévedek lényegesen, úgy röviden a következ?képpen halad el?re Magyarországon az energiafordulat:
1. Felismerés: A megújulók kiépítése elvileg feltartózhatatlan.
2. Felismerés: A konfliktusok elkerülése érdekében szükséges lenne, hogy ezt az elvileg elkerülhetetlent strukturálisan „hozzáillesszük” a hagyományosan kialakult energia infrastruktúránkhoz.
3. Felismerés: Ez az illesztési forma akkor lenne m?köd? képes, ha a megújuló energiákat azok decentrális és autonómikus energiaellátási lehet?ségeinek súlykozási oldaláról letisztáznánk és a politikai irányelveket ezáltal beállítanánk és elkövetnénk végre a meglépést az energiafordulat felé.
4. Felismerés: Az irányelveket még mindig a tévhitszóró médiák, a több éve ismeretlen METÁR-huza-vona, az állítólagosan határ nélküli szubvenciók körüli túltámogatás témája és a fotovoltaika diszkreditációja adja meg.
5. Felismerés: A közvélemény médiális megmunkálása és lefizetett félrevezetése a megújuló technológia piaci megtisztulása (olcsósága) utáni lehet?ségér?l csak az utolsók sorába történ? beilleszkedésünket segíti el?, de azt is mint a legvégs? beállónak. Röviden, a kormányzat azt gondolja, hogy az energiafordulat ilyen felfoghatatlan eszközökkel történ? átpaszírozása után sikerülni fog neki a megújulók el?relépésének masszív megfékezése! Ez részükr?l egyértelm? félreértés akkor, amennyiben a felel?s kormányzat energetikai irányelve nem tekinti magáénak és egyértelm? prioritásnak az energiafordulat megalkotásának alapelvi fontosságát.
6. Felismerés: A fotovoltaika mint egy gyorsan megvalósítható helyi szolgáltató egység megfékezése, a többféle ellen?rzött médiák és a lefizetett tanulmányokon keresztül, csak is a kormány alternatívikus megoldásának képtelenségét és a felel?s szektor tehetetlenségét valamint tanulatlanságát jelenti. A médiákban történ? állandó disputálás és a kormányzat felel?s államtitkárainak politikai- és médiális szint? két éven keresztüli ismételgetése az energiafordulat szükségességér?l már lassan közhellyé válik szemünkbe. Az energiaautópálya, a határos államok közös energiaprogramja, a t?lünk nyugatabbra lév? országokkal való energetikai együttm?ködés, a megújuló energiák kikerülhetetlen elfogadása az mind elcsépelt illúzióvá válik!
Lassan ránk illik az a közmondás, ami úgy megy értelemszer?en valahogy, hogy ha tízszer elmondasz valamit valakinek, akkor a következ? alkalomkor el is hiszi azt.
De hogyan mehetne akkor?
A lehetséges választ a következ? részben próbálom felrajzolni.
2012..06.15. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
Energiafordulat és a hálózat kiépítése vagy: milyen hosszú vezeték kell ahhoz, hogy érezzük, hogy azon állunk?!
Hogy sikeres legyen az energiafordulat – és annak sikeresnek kell lenni –, úgy nem engedhetjük meg magunknak ezt a visszafelé irányuló drága spirálist, a központi ellátás jelleg? és atomáris energiatermelési múltba mutató utat!
Aki a jöv?ben valóban villamos energiát akar Magyarországon, aminek „tisztának és kifizethet?nek“ kellene lenni, az nem kerülheti ki a legjobb és fogyasztó közeli fotovoltaika kiépítését. Semmit sem lehet gyorsabban, könnyebben és költségkedvez?bben megépíteni mint a helybéli fogyasztású, decentrális fotovoltaikus naper?m?vet!
Amennyiben nem tévedek lényegesen, úgy röviden a következ?képpen halad el?re Magyarországon az energiafordulat:
1. Felismerés: A megújulók kiépítése elvileg feltartózhatatlan.
2. Felismerés: A konfliktusok elkerülése érdekében szükséges lenne, hogy ezt az elvileg elkerülhetetlent strukturálisan „hozzáillesszük” a hagyományosan kialakult energia infrastruktúránkhoz.
3. Felismerés: Ez az illesztési forma akkor lenne m?köd? képes, ha a megújuló energiákat azok decentrális és autonómikus energiaellátási lehet?ségeinek súlykozási oldaláról letisztáznánk és a politikai irányelveket ezáltal beállítanánk és elkövetnénk végre a meglépést az energiafordulat felé.
4. Felismerés: Az irányelveket még mindig a tévhitszóró médiák, a több éve ismeretlen METÁR-huza-vona, az állítólagosan határ nélküli szubvenciók körüli túltámogatás témája és a fotovoltaika diszkreditációja adja meg.
5. Felismerés: A közvélemény médiális megmunkálása és lefizetett félrevezetése a megújuló technológia piaci megtisztulása (olcsósága) utáni lehet?ségér?l csak az utolsók sorába történ? beilleszkedésünket segíti el?, de azt is mint a legvégs? beállónak. Röviden, a kormányzat azt gondolja, hogy az energiafordulat ilyen felfoghatatlan eszközökkel történ? átpaszírozása után sikerülni fog neki a megújulók el?relépésének masszív megfékezése! Ez részükr?l egyértelm? félreértés akkor, amennyiben a felel?s kormányzat energetikai irányelve nem tekinti magáénak és egyértelm? prioritásnak az energiafordulat megalkotásának alapelvi fontosságát.
6. Felismerés: A fotovoltaika mint egy gyorsan megvalósítható helyi szolgáltató egység megfékezése, a többféle ellen?rzött médiák és a lefizetett tanulmányokon keresztül, csak is a kormány alternatívikus megoldásának képtelenségét és a felel?s szektor tehetetlenségét valamint tanulatlanságát jelenti. A médiákban történ? állandó disputálás és a kormányzat felel?s államtitkárainak politikai- és médiális szint? két éven keresztüli ismételgetése az energiafordulat szükségességér?l már lassan közhellyé válik szemünkbe. Az energiaautópálya, a határos államok közös energiaprogramja, a t?lünk nyugatabbra lév? országokkal való energetikai együttm?ködés, a megújuló energiák kikerülhetetlen elfogadása az mind elcsépelt illúzióvá válik!
Lassan ránk illik az a közmondás, ami úgy megy értelemszer?en valahogy, hogy ha tízszer elmondasz valamit valakinek, akkor a következ? alkalomkor el is hiszi azt.
De hogyan mehetne akkor?
A lehetséges választ a következ? részben próbálom felrajzolni.
2012..06.15. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
Az éghajlat kialakításánál alapvet? az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. Globálsugárzás alatt a Napból érkez? közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részér?l érkez? szórt sugárzás összegét értjük.
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon
A globálsugárzás és a felh?borítottság átlagos havi értékei Magyarországon
A napfénytartam (óra) átlagos évi összegei Magyarországon
A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon
forrás: OMSZ.hu
Napsugárzás, napfénytartam és felh?zet Magyarországon
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
 |
 |
|---|---|
| 2a. ábra A globálsugárzás átlagos havi értékei Magyarországon az 1998-2009 közötti id?szak alapján |
2b. ábra A felh?borítottság átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti id?szak alapján |
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti id?szak alapján
A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon az
1971-2000 közötti id?szak alapján
Nem teljesíti Szlovákia a megújuló energiaforrások terén vállalt kötelezettségeit – derült ki a hivatalos statisztikákból. Ismét dotációkat folyósíthatnak a napkollektor-állomások létesítésére.
„A 2011 és 2015 közötti id?szakra csak 166 ezer négyzetméteres növekedést irányoztak el?, míg a következ? öt évben 764 ezer négyzetméternyi napelemet kellene bekapcsolni a hálózatba. A napelempiac jelenlegi szlovákiai helyzete és az, hogy nem járnak dotációk a napelemparkok felhúzása után azt jelzik, hogy ez a kevéssé ambíciózus terv sem teljesül be” – hangsúlyozta Novák.
A szakember szerint az állami hozzájárulás növelése ismét fellendítheti a napelemipart, hiszen a 2009 áprilisa és 2011 novembere közti dotációkat „kimondottan jól id?zítették”. A gazdasági minisztérium tervei között szerepel az intézkedés megújítása, viszont azzal el?zetesen a 2013 és 2014 közötti években sem számolnak a költségvetésben. A támogatások megszüntetését korábban azzal indokolták, hogy veszteségesen tudják értékesíteni az így nyert energiát.
Forrás: bumm.sk
Nem teljesíti Szlovákia a megújuló energiaforrások terén vállalt kötelezettségeit – derült ki a hivatalos statisztikákból. Ismét dotációkat folyósíthatnak a napkollektor-állomások létesítésére.
Az országban az el?z? évszázad hetvenes éveit?l gyártanak gy?jt?elemeket, 1993 és 2000 között évi 600-3000 négyzetméternyi, 2000 és 2005 között pedig évi 5-7000 négyzetméternyi napelemekkel gazdagodott az er?m?vek kínálata. Milan Novák, a cseh-szlovák napenergiatársaság alelnöke szerint az országra vonatkozó tervek nagyon ambíciózusak, és kevés az esély a megvalósulásukra.
„A 2011 és 2015 közötti id?szakra csak 166 ezer négyzetméteres növekedést irányoztak el?, míg a következ? öt évben 764 ezer négyzetméternyi napelemet kellene bekapcsolni a hálózatba. A napelempiac jelenlegi szlovákiai helyzete és az, hogy nem járnak dotációk a napelemparkok felhúzása után azt jelzik, hogy ez a kevéssé ambíciózus terv sem teljesül be” – hangsúlyozta Novák.
A szakember szerint az állami hozzájárulás növelése ismét fellendítheti a napelemipart, hiszen a 2009 áprilisa és 2011 novembere közti dotációkat „kimondottan jól id?zítették”. A gazdasági minisztérium tervei között szerepel az intézkedés megújítása, viszont azzal el?zetesen a 2013 és 2014 közötti években sem számolnak a költségvetésben. A támogatások megszüntetését korábban azzal indokolták, hogy veszteségesen tudják értékesíteni az így nyert energiát.
Forrás: bumm.sk
Nem teljesíti Szlovákia a megújuló energiaforrások terén vállalt kötelezettségeit – derült ki a hivatalos statisztikákból. Ismét dotációkat folyósíthatnak a napkollektor-állomások létesítésére.
„A 2011 és 2015 közötti id?szakra csak 166 ezer négyzetméteres növekedést irányoztak el?, míg a következ? öt évben 764 ezer négyzetméternyi napelemet kellene bekapcsolni a hálózatba. A napelempiac jelenlegi szlovákiai helyzete és az, hogy nem járnak dotációk a napelemparkok felhúzása után azt jelzik, hogy ez a kevéssé ambíciózus terv sem teljesül be” – hangsúlyozta Novák.
A szakember szerint az állami hozzájárulás növelése ismét fellendítheti a napelemipart, hiszen a 2009 áprilisa és 2011 novembere közti dotációkat „kimondottan jól id?zítették”. A gazdasági minisztérium tervei között szerepel az intézkedés megújítása, viszont azzal el?zetesen a 2013 és 2014 közötti években sem számolnak a költségvetésben. A támogatások megszüntetését korábban azzal indokolták, hogy veszteségesen tudják értékesíteni az így nyert energiát.
Forrás: bumm.sk
Nem teljesíti Szlovákia a megújuló energiaforrások terén vállalt kötelezettségeit – derült ki a hivatalos statisztikákból. Ismét dotációkat folyósíthatnak a napkollektor-állomások létesítésére.
Az országban az el?z? évszázad hetvenes éveit?l gyártanak gy?jt?elemeket, 1993 és 2000 között évi 600-3000 négyzetméternyi, 2000 és 2005 között pedig évi 5-7000 négyzetméternyi napelemekkel gazdagodott az er?m?vek kínálata. Milan Novák, a cseh-szlovák napenergiatársaság alelnöke szerint az országra vonatkozó tervek nagyon ambíciózusak, és kevés az esély a megvalósulásukra.
„A 2011 és 2015 közötti id?szakra csak 166 ezer négyzetméteres növekedést irányoztak el?, míg a következ? öt évben 764 ezer négyzetméternyi napelemet kellene bekapcsolni a hálózatba. A napelempiac jelenlegi szlovákiai helyzete és az, hogy nem járnak dotációk a napelemparkok felhúzása után azt jelzik, hogy ez a kevéssé ambíciózus terv sem teljesül be” – hangsúlyozta Novák.
A szakember szerint az állami hozzájárulás növelése ismét fellendítheti a napelemipart, hiszen a 2009 áprilisa és 2011 novembere közti dotációkat „kimondottan jól id?zítették”. A gazdasági minisztérium tervei között szerepel az intézkedés megújítása, viszont azzal el?zetesen a 2013 és 2014 közötti években sem számolnak a költségvetésben. A támogatások megszüntetését korábban azzal indokolták, hogy veszteségesen tudják értékesíteni az így nyert energiát.
Forrás: bumm.sk
A nagy méret? szélenergia-telepek melegít? hatást gyakorolnak a térség éghajlatára, állapították meg tudósok az Egyesült Államokban. F?leg az éjszakai órákban melegebb a szélenergia-farmok feletti leveg?.
Az Albany-ban lév? State University of New York tudósai texasi adatokat tanulmányoztak, hiszen abban az államban rendkívül elterjedtek a szélenergia farmok, s?t ott találhatók a világ legnagyobb ilyen jelleg? infrastruktúrái.
A 2003 és 2011 között feljegyzett mérések szerint 0,72 Celsius fokkal melegebb a farmok fölött a leveg?, mint a közeli térségekben. Ez a különbség els?sorban az esti órákban érhet? tetten, mivel a szélfarmokon meleg marad a talaj.
Szakemberek a szélkerekek által megmozgatott leveg?nek, a turbinákból kiáramló energiának tulajdonítják a melegebb h?mérsékletet. Ha hatalmas kiterjedés? szélkerék-farmot üzemeltetnek, nagy a valószín?sége, hogy annak m?ködése befolyásolja a környez? éghajlatot és id?járást.
Ahhoz, hogy messzemen? következtetéseket lehessen levonni e kérdésben, további kutatások szükségesek, melyek nemcsak hosszabb id?intervallumot vesznek alapul, továbbá más országok eltér? helyrajzi viszonyaiból is merítenének adatokat.
forrás: piacesprofit.hu
A nagy méret? szélenergia-telepek melegít? hatást gyakorolnak a térség éghajlatára, állapították meg tudósok az Egyesült Államokban. F?leg az éjszakai órákban melegebb a szélenergia-farmok feletti leveg?.
Az Albany-ban lév? State University of New York tudósai texasi adatokat tanulmányoztak, hiszen abban az államban rendkívül elterjedtek a szélenergia farmok, s?t ott találhatók a világ legnagyobb ilyen jelleg? infrastruktúrái.
A 2003 és 2011 között feljegyzett mérések szerint 0,72 Celsius fokkal melegebb a farmok fölött a leveg?, mint a közeli térségekben. Ez a különbség els?sorban az esti órákban érhet? tetten, mivel a szélfarmokon meleg marad a talaj.
Szakemberek a szélkerekek által megmozgatott leveg?nek, a turbinákból kiáramló energiának tulajdonítják a melegebb h?mérsékletet. Ha hatalmas kiterjedés? szélkerék-farmot üzemeltetnek, nagy a valószín?sége, hogy annak m?ködése befolyásolja a környez? éghajlatot és id?járást.
Ahhoz, hogy messzemen? következtetéseket lehessen levonni e kérdésben, további kutatások szükségesek, melyek nemcsak hosszabb id?intervallumot vesznek alapul, továbbá más országok eltér? helyrajzi viszonyaiból is merítenének adatokat.
forrás: piacesprofit.hu
A nagy méret? szélenergia-telepek melegít? hatást gyakorolnak a térség éghajlatára, állapították meg tudósok az Egyesült Államokban. F?leg az éjszakai órákban melegebb a szélenergia-farmok feletti leveg?.
Az Albany-ban lév? State University of New York tudósai texasi adatokat tanulmányoztak, hiszen abban az államban rendkívül elterjedtek a szélenergia farmok, s?t ott találhatók a világ legnagyobb ilyen jelleg? infrastruktúrái.
A 2003 és 2011 között feljegyzett mérések szerint 0,72 Celsius fokkal melegebb a farmok fölött a leveg?, mint a közeli térségekben. Ez a különbség els?sorban az esti órákban érhet? tetten, mivel a szélfarmokon meleg marad a talaj.
Szakemberek a szélkerekek által megmozgatott leveg?nek, a turbinákból kiáramló energiának tulajdonítják a melegebb h?mérsékletet. Ha hatalmas kiterjedés? szélkerék-farmot üzemeltetnek, nagy a valószín?sége, hogy annak m?ködése befolyásolja a környez? éghajlatot és id?járást.
Ahhoz, hogy messzemen? következtetéseket lehessen levonni e kérdésben, további kutatások szükségesek, melyek nemcsak hosszabb id?intervallumot vesznek alapul, továbbá más országok eltér? helyrajzi viszonyaiból is merítenének adatokat.
forrás: piacesprofit.hu
Tavaly feleakkora ártámogatást kaptak a KÁT rendszeren keresztül a hazai er?m?társaságok együtt, mint egy éve. A 2011-es 41, 2 milliárd b? fele jutott a megújuló alapú termel?kre, kevesebb a h?vel kapcsoltan áramot termel?kre, s csak jelzés érétk? a hulladékot hasznosítókra.
Tavaly az el?z? évinél 44,8 százalékkal kevesebb, 4011 gigawattóára villamos energiát értékesítettek a kapcsoltan h?t és áramot termel? (kapcsolt) és megújuló energiát hasznosító er?m?társaságok a Magyar Energia Hivatal (MEH) összegzése szerint.
E cégek együtt 41,2 milliárd forint ártámogatást kaptak a számukra létrehozott támogatási rendszeren (KÁT) belül, ami majdnem a fele az egy évvel korábbi 85,5 milliárdnak. A csökkenés f? oka az, hogy több kapcsolt termel? 2011. július 1-jével kikerült a KÁT rendszerb?l, továbbá az, hogy egyes nem kapcsolt er?m?veknek KÁT rendszerb?l való kiesésével esett a biomassza, illetve a hulladék alapú KÁT-os villamos energia értékesítése.
Míg a korábbi években a kifizetett támogatásnak körülbelül a kétharmada jutott a kapcsolt, és egyharmada a megújuló és hulladék alapú termelésre, tavaly fordult a kocka: a pénz b? felét, (23,34 milliárdot) a megújuló bázisú termel?k kapták. Emellett a kapcsolt er?m?vekhez került támogatás több mint 43 százaléka (17,78 milliárd forintot), míg a hulladékból energiát termel?k a támogatásnak kevesebb, mint 1 százaléka (102 millió forint).
A fajlagos támogatás 2011-ben átlagosan 10,27 forint volt kilowattóránként, 12,8 százalékkal kisebb az el?z? évinél. A KÁT rendszeren belüli megújuló alapú villamosenergia-értékesítés 2011-ben némileg b?vülve 12,68 forintban részesült kilowattóránként, a hulladék alapú pedig, enyhén növekv? mértékben átlagosan 7,87 forintosban.
A MEH, megállapította, hogy 2011-ben a KÁT értékesít?k a havi termelésüket jellemz?en felültervezték, így a KÁT értékesít?k által adott havi termelési tervek szerinti villamos energia mennyiségek július kivételével rendre meghaladták a tényleges értékesítést.
A megújuló energiaforrások közül a szélenergia, vízenergia, biogáz, depóniagáz, illetve szennyvízgáz hasznosítása 2011-ben n?tt, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A biomassza alapú beépített villamos energia kapacitás és zöldáram termelés viszont visszaesett. Ez nagyrészt a kazincbarcikai biomassza tüzelés? er?m? (AES Borsodi H?er?m?) kiesésének, valamint a vegyes tüzelés? er?m?vek biomassza alapú termelésében bekövetkez? (kapacitásban is figyelembe vett) csökkenésének tudható be. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy két vegyes tüzelés? er?m? KÁT kvótája 2010 végén lejárt, ezért kevésbé voltak ösztönözve a biomassza alapú villamosenergia-termelésre.
A hulladékból nyert energiával történ? villamosenergia-termelés szerkezete az elmúlt évben jelent?sen átrendez?dött, hiszen a legnagyobb hulladékéget? er?m?vet m?ködtet? F?városi Közterület-fenntartó Zrt. KÁT kvótája lejárt, ezért 2011-ben a Mátrai Er?m?höz hasonlóan (amely szintén termel hulladékból villamos energiát) a szabadpiacon értékesített. Ily módon a hulladék alapon termel?k KÁT-os értékesítése 2011-ben jelent?sen lecsökkent.
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 2020-ra 14,65 százalékos megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végs? energiafelhasználáson belül. Ehhez a villamos energia szektor évi 5597 gigawattóra megújuló alapú villamosenergia-termeléssel járulna hozzá. 2011-ben ez az érték 2689 gigawattórát tett ki, ami a teljes bruttó végs? villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva 6,27 százalékos részarány.
A kis kapcsolt er?m?vek által értékesített villamos energia mennyisége 2011-ben jelent?sen csökkent. Ennek oka, hogy 2011. július 1-jével a (nem megújuló alapú) kapcsolt termel?k már nem részesülnek KÁT támogatásban, így tehát támogatott áron történ? garantált értékesítési lehet?ségük megsz?nt. A MEH szerint ez lehetett az oka annak is, hogy néhány kis kapcsolt termel?nek ily módon már nem érte meg termelnie és értékesítenie.
A kapcsolt termel?k villamos oldali KÁT támogatását felváltotta a h?oldali támogatás: a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási pénzeszközb?l befolyt összegekb?l csak az a távh?szolgáltató részesülhet, amely meg nem térült, kapcsoltan termel? létesítményb?l szerez be h?energiát és/vagy a lakosságnak értékesíti a h?t (a beszerzett, illetve a lakosságnak értékesített h?energiával arányos mértékben). Az 50 megawatt névleges teljesít? képességet el nem ér? kapcsolt er?m?vek ezen kívül lehet?séget kaptak arra, hogy 2011. július 1-jét?l átmeneti id?szakra egy úgynevezett kapcsolt mérlegkörhöz csatlakozzanak és a termelt villamos energiát ott piaci áron értékesítsék a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX-en) keresztül.
