Italienische Solarstrom-Produktion wächst im Vergleich zu 2011 um 76 ProzentTerna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Terna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Trebitsch Péter,
az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Paks,
2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Paks, 2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Paks, 2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
tsn.ua
Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy európai társainál 200 dollárral magasabb áron vásárolja a földgázt – jelentette ki Viktor Janukovics ukrán államf?.
Az államf? elmondása szerint a magas árak ahhoz vezetnek, hogy Oroszország elveszíti az ukrán piacot – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
„A magas árak megtartásával Oroszország évente 70 milliárd földgáz eladásától esik el” – mondta az államf?.
Janukovics kifejezte azon meggy?z?dését, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezik a gázkérdést illet?en. Az államf? hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg alternatív forrásokat keres, a gázt szénnel akarja felváltatni, a szénb?l szintetikus gázt terveznek termelni.
Mint ismeretes, Ildar Gazizullin, a Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének szakért?je úgy véli, hogy a gáz és közm? tarifákat a Miniszteri Kabinet 20-50 %-kal növelheti.
A szakért? szerint 3-4 év folyamán, negyedévenként fog áremelést el?írni a Miniszteri Kabinet. 2013-ban azonban 20-50 %-os gázáremelésre lehet majd számítani.
Gazizullin véleménye szerint ha ez év végén romlani fog a helyzet, akkor a Miniszteri Kabinet kénytelen lesz gyorsan meghozni a döntést.
tsn.ua
Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy európai társainál 200 dollárral magasabb áron vásárolja a földgázt – jelentette ki Viktor Janukovics ukrán államf?.
Az államf? elmondása szerint a magas árak ahhoz vezetnek, hogy Oroszország elveszíti az ukrán piacot – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
„A magas árak megtartásával Oroszország évente 70 milliárd földgáz eladásától esik el” – mondta az államf?.
Janukovics kifejezte azon meggy?z?dését, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezik a gázkérdést illet?en. Az államf? hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg alternatív forrásokat keres, a gázt szénnel akarja felváltatni, a szénb?l szintetikus gázt terveznek termelni.
Mint ismeretes, Ildar Gazizullin, a Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének szakért?je úgy véli, hogy a gáz és közm? tarifákat a Miniszteri Kabinet 20-50 %-kal növelheti.
A szakért? szerint 3-4 év folyamán, negyedévenként fog áremelést el?írni a Miniszteri Kabinet. 2013-ban azonban 20-50 %-os gázáremelésre lehet majd számítani.
Gazizullin véleménye szerint ha ez év végén romlani fog a helyzet, akkor a Miniszteri Kabinet kénytelen lesz gyorsan meghozni a döntést.
2014-ig az országban megtermelt, fogyasztásra szánt földgáz szabályozott ára 20%-kal emelkedik a lakosság, 260%-kal az ipari fogyasztók számára – írja a Mediafax. Jelenleg a cégek és a magánszemélyek is ugyanazt az árat, 45,71 lej/Mwh-t fizetnek a Romániában termelt földgázért, ez viszont csak a végs? fogyasztói ár egy részét teszi ki.
Novemberben például az ipari fogyasztás 39,2%-a külföldr?l származott, a helyi termelés csak a kosár 60,8%-át képezte, ez az arány viszont a lakosság esetében jóval magasabb: csak a földgáz 6%-át importálták.
A kormány IMF-el kötött egyessége alapján jöv?t?l folyamatosan liberalizálják az energiapiacot. Az intézkedés bevezetésével az elfogyasztott földgáz bizonyos részét szabadpiaci áron kell majd kifizetni, 2014 decemberét?l pedig a teljes árat a szabadpiaci árak alapján határozzák majd meg.
Becslések szerint jöv?re a magánszemélyek 10%-os, 2014-ben 12%-os drágulásra kell számítsanak, míg 2015-2018 évi 12%-kal fog emelkedni az energiahordozó ára. Forrás:mediafax / penzcsinalok.ro
2014-ig az országban megtermelt, fogyasztásra szánt földgáz szabályozott ára 20%-kal emelkedik a lakosság, 260%-kal az ipari fogyasztók számára – írja a Mediafax. Jelenleg a cégek és a magánszemélyek is ugyanazt az árat, 45,71 lej/Mwh-t fizetnek a Romániában termelt földgázért, ez viszont csak a végs? fogyasztói ár egy részét teszi ki.
Novemberben például az ipari fogyasztás 39,2%-a külföldr?l származott, a helyi termelés csak a kosár 60,8%-át képezte, ez az arány viszont a lakosság esetében jóval magasabb: csak a földgáz 6%-át importálták.
A kormány IMF-el kötött egyessége alapján jöv?t?l folyamatosan liberalizálják az energiapiacot. Az intézkedés bevezetésével az elfogyasztott földgáz bizonyos részét szabadpiaci áron kell majd kifizetni, 2014 decemberét?l pedig a teljes árat a szabadpiaci árak alapján határozzák majd meg.
Becslések szerint jöv?re a magánszemélyek 10%-os, 2014-ben 12%-os drágulásra kell számítsanak, míg 2015-2018 évi 12%-kal fog emelkedni az energiahordozó ára. Forrás:mediafax / penzcsinalok.ro
2014-ig az országban megtermelt, fogyasztásra szánt földgáz szabályozott ára 20%-kal emelkedik a lakosság, 260%-kal az ipari fogyasztók számára – írja a Mediafax. Jelenleg a cégek és a magánszemélyek is ugyanazt az árat, 45,71 lej/Mwh-t fizetnek a Romániában termelt földgázért, ez viszont csak a végs? fogyasztói ár egy részét teszi ki.
Novemberben például az ipari fogyasztás 39,2%-a külföldr?l származott, a helyi termelés csak a kosár 60,8%-át képezte, ez az arány viszont a lakosság esetében jóval magasabb: csak a földgáz 6%-át importálták.
A kormány IMF-el kötött egyessége alapján jöv?t?l folyamatosan liberalizálják az energiapiacot. Az intézkedés bevezetésével az elfogyasztott földgáz bizonyos részét szabadpiaci áron kell majd kifizetni, 2014 decemberét?l pedig a teljes árat a szabadpiaci árak alapján határozzák majd meg.
Becslések szerint jöv?re a magánszemélyek 10%-os, 2014-ben 12%-os drágulásra kell számítsanak, míg 2015-2018 évi 12%-kal fog emelkedni az energiahordozó ára. Forrás:mediafax / penzcsinalok.ro
Moszkva új megállapodást kötne Brüsszellel az orosz gázt Európába továbbító vezetékek státusáról – az elképzelést Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter pénteken ismertette.
Forrás:Elemzeskozpont.hu, MTI )
Moszkva új megállapodást kötne Brüsszellel az orosz gázt Európába továbbító vezetékek státusáról – az elképzelést Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter pénteken ismertette.
Forrás:Elemzeskozpont.hu, MTI )
Moszkva új megállapodást kötne Brüsszellel az orosz gázt Európába továbbító vezetékek státusáról – az elképzelést Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter pénteken ismertette.
Forrás:Elemzeskozpont.hu, MTI )
Moszkva új megállapodást kötne Brüsszellel az orosz gázt Európába továbbító vezetékek státusáról – az elképzelést Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter pénteken ismertette.
Forrás:Elemzeskozpont.hu, MTI )
A Nemzeti Megújuló Energia Platform közleményében az áll, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a Kormány felül kívánja vizsgálni Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (NCST).
A Platform, mint a hazai megújuló energiaipar érdekképviselettel rendelkez? valamennyi ágazatát magába foglaló, EU szint? érdekképviseleti kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkez? szervezete részt kíván venni ebben a munkában, az alábbi szempontok figyelembevételével.
A Nemzeti Megújuló Energia Platform nyilatkozata:
Az NCST-t tovább kell fejleszteni
– Az NCST-ben vállalt EU kötelezettségeink teljesítéséhez az eddigieknél nagyobb er?feszítésekre van szükség.
– A jelenlegi piaci folyamatok mellett fennáll a veszélye annak, hogy a most megnyíló nagy összeg? KEOP támogatások ellenére sem teljesülnek a vállalások a 2012-2013 években.
– AZ NCST szerkezetének változtatása lehetséges és indokolt lehet, de a 14.65% megújuló energia részarány elérése 2020-ra nem csökkenthet?. Magyarországnak számos szempontból (pl.: energiafügg?ség csökkentése, gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés) érdeke, hogy növelje a megújuló energiák részarányát. A feltételek javításával ez a célkit?zés túl is teljesíthet?. Támogatjuk, hogy EU szinten a 2020 utáni id?szakra új megújuló energia cél kerüljön meghatározásra.
– Üdvözöljük, hogy a Kormány nem adta fel a METÁR megalkotására irányuló szándékát. A METÁR-nak az NCST részének kell maradnia. A megújuló energiaforrások nagyobb mérték? elterjedése érdekében szükségesnek tartjuk a METÁR körüli bizonytalanság miel?bbi megszüntetését.
– Szükségesnek tartjuk, hogy a megújuló energiák elterjesztésének keretszabályait törvény szabályozza, amely magában foglalja azokat a legfontosabb kötelezettségeket is, amelyeket a jöv? beruházóinak figyelembe kell venniük.
A technológiai fejl?dés által kínált el?nyöket ki kell használni
– A technológiai fejl?dés és a piaci fejlemények (energia árak emelkedése, megújuló energia beruházások költség csökkenése és a hatékonyság javulása) jelent?s mértékben növelték egyes megújuló energia termelési technológiák versenyképességét, ami jelent?s el?nyt kínál a fogyasztóknak és egyre több helyen teszi lehet?vé e technológiáknak a felhasználását
– A technológia fejl?dés bizonyos esetekben indokolhatja az állami szabályozás változtatását. A változásoknak viszont a piaci szerepl?k számára átláthatóknak és kiszámíthatóknak kell lenniük.
– Az elmúlt id?szakban jelent?sen javult a szélenergia hasznosításának a technológiája és a piaci környezete. A szélenergia hasznosításának elterjedését akadályozó hazai korlátokat miel?bb le kell bontani, hogy a legversenyképesebb, a kockázatvállalásra leginkább hajlamos termel?k szabadon kiléphessenek a piacra. . Támogatjuk, hogy miel?bb meghirdetésre kerüljön egy újabb széler?m? kapacitás létesítési versenykiírás.
– A napelemek versenyképessége szintén jelent?sen javult, els?sorban a nemzetközi árak csökkenésének következtében. Ez a folyamat azonban lelassult, s?t az EU dömpingvámok esetleges bevezetése esetén a beruházási költségek növekedése várható.
A megújuló energiák hasznosítása a fogyasztók érdekében áll
– A megújuló energiák hasznosításával a háztarások energia kiadásai hosszú távon és jelent?sen csökkenthet?k, és egyben a hazai energiaellátás biztonsága is növelhet?.
– A rezsiköltségek féken tartására az energia megtakarítást eredményez? beruházások, köztük a megújulók támogatását tartjuk a legcélravezet?bb állami beavatkozásnak.(Az energia árak támogatása csak rövidtávú segítséget kínál. Ez a legrászorultabb fogyasztók esetében sem a legjobb megoldás, mert meghatározó arányban importból származó termékek racionálisnál nagyobb mérték? fogyasztását ösztönzi. A jövedelemtámogatást a fogyasztás szerkezetét?l függetlenül érdemes biztosítani. Az energia cégek profitjának egy része, más EU tagállamok mintájára, viszont felhasználható lenne az energia fogyasztás mérséklését célzó beruházásokhoz.)
– Egyetértünk azzal, hogy a napaelemek hasznosításával a helyi villamos energia igény kielégítésesre irányuló beruházásokat kell támogatni. Az önfogyasztás céljára termel? az általa megszerzett el?nyök költségeit nem terheli rá aránytalan mértékben a többi fogyasztóra.
– A napelemek hasznosításának elterjedését ma még számos szabályozási korlát akadályozza. Ezek nem csak akadályozzák a technológia elterjedését, de gyakran a szolgáltatói monopóliumok fenntartását célozzák és jelent?s jogsérelmet okoznak a fogyasztók számára. Ezért ezeket sürg?sen le kell bontani.
– Ezzel összefüggésben emlékeztetünk arra, hogy a KEOP egyeztetés során – szemben a KEOP tervezetben foglaltakkal- többször javasoltuk, hogy a nagy naper?m? parkok támogatására szánt összegeket teljes egészében csoportosítsák át a helyi fogyasztást támogató napelem beruházások ösztönzésére. Ezért a KEOP tervezet ilyen értelm? átalakítása feltétlenül szükséges a kormányzati politika koherenciájának meg?rzése érdekében.
Több figyelmet a helyi f?tési energia igényre
– A magyar háztartások az energiafogyasztásuk 80%-át f?tésre hasznosítják.
– Üdvözöljük a biomassza, a sekély és a mély geotermikus energiaforrások nagyobb mérték? hasznosítására irányuló szándékokat, hiszen e területen a lehet?ségeink nemzetközileg is kiemelked?ek. A nagymélység? geotermikus energia nagyobb mérv? kihasználásához további kutatások szükségesek.
– Ennek ellenére a KEOP tervezetekben a h?szivattyúk alkalmazása indokolatlan módon hátrányos megkülönböztetést szenved, mivel az automatikus „A” pályázatokban nem vehet?ek igénybe támogatások ilyen beruházásokhoz. Pedig a h?szivattyús technológia hatékonysági fejl?dése és árcsökkenése indokolná a nagyobb arányú hazai hasznosítást. A kormányzat energiastratégiai célkit?zéseinek szempontjából is fontos, hogy ez a technológia alkalmas arra, hogy az esetlegesen megépül? új er?m?i kapacitások id?szakos többlet termelését gazdaságosan hasznosítsa. A nagyobb arányú hasznosítás megalapozhatná a hazai gyártást is.
– A biomassza felhasználás növekedésére az eredeti NCST is nagy hangsúlyt fektetett (50% növekedés 2020-ig).
– A biomassza ennél nagyobb mérték? hasznosítása csak abban az esetben valósítható meg fenntartható módon, ha jelent?sen és gyorsan b?vül a biomassza termelés, javul a mez?- és erd?gazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosítási aránya valamint a hasznosítás hatékonysága.
– Többek között a biomasszával (illetve az elektromos energiával) való hatékony gazdálkodás érdekében olyan kombi rendszerek elterjedését szorgalmazzuk, amelyek egyesítik a biomassza és napkollektor (illetve a h?szivattyú- sekély és mély geotermikus- és napkollektor) rendszereket.
– A biogáz f?tési célú felhasználásának el?segítése érdekében a gázhálózatba való betáplálás feltételeit jelent?sen egyszer?síteni és javítani kell.
A megújuló energiák a gazdaságot is fejlesztik, f?ként vidéken
– A megújuló energiák alkalmazása jelent?s gazdaságfejlesztési lehet?séget kínál, különösképpen a vidéki térségek számára, hiszen a megújuló energia források jelent?s része az erd?gazdálkodásból származik, illetve mez?gazdasági eredet? (biomassza, biogáz, bioüzemanyag), vagy a vidéki térségekben hasznosítható a leginkább (szélenergia). A geotermikus energia, a h?szivattyúk és a napenergia hasznosítása általános, de a mez?gazdasági alkalmazásra is széleskör? tapasztalatok állnak rendelkezésre.
– Hazánk adottságai szerint az EU legversenyképesebb bioüzemanyag el?állítója. Ezt ki kell használnunk, az ágazat EU szint? korlátozása ellentétes a magyar érdekekkel.
.- A biomassza termelés és hasznosítás számos új munkahelyet és kiegészít? jövedelmet teremthet a vidéki térségekben. A biomassza termelés b?vítését akadályozó szabályok lebontása ezért sürget? feladat. A mez?gazdaság által nem hasznosított területek miel?bbi erd?sítése gazdasági és ökológiai el?nyöket is kínál.
– A biogáz termelés terén is jelent?s a versenyel?nyünk az EU versenytársainkkal szemben, els?sorban a nagyobb mérték? állattartó telepek miatt. A biogáz termelésben rejl? lehet?ségek kiaknázása nélkül állattartóink versenyhátrányba kerülhetnek
– A biogáz el?állítás egyes melléktermékeinek trágyaként való hasznosítását akadályozó szabályokat meg kell szüntetni.
A stratégia fejlesztése mellett sürg?s intézkedések is szükségesek
– A kormányhatározat értelmében az NCST továbbfejlesztésének határideje 2013. december 31. Mint már kifejtettük, sürg?s lépésekre van szükség ahhoz, hogy a rövidtávú kötelezettségek teljesíthet?ek legyenek. Ezért a megújuló energia termelés feltételeinek a KEOP pályázatokon túlmutató további sürg?s javítása szükséges még a Kormányhatározatban említett határid? el?tt.
2012. december 12.
Nemzeti Megújuló Energia Platform Elnöksége
A Nemzeti Megújuló Energia Platform közleményében az áll, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a Kormány felül kívánja vizsgálni Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (NCST).
A Platform, mint a hazai megújuló energiaipar érdekképviselettel rendelkez? valamennyi ágazatát magába foglaló, EU szint? érdekképviseleti kapcsolatokkal és tapasztalattal rendelkez? szervezete részt kíván venni ebben a munkában, az alábbi szempontok figyelembevételével.
A Nemzeti Megújuló Energia Platform nyilatkozata:
Az NCST-t tovább kell fejleszteni
– Az NCST-ben vállalt EU kötelezettségeink teljesítéséhez az eddigieknél nagyobb er?feszítésekre van szükség.
– A jelenlegi piaci folyamatok mellett fennáll a veszélye annak, hogy a most megnyíló nagy összeg? KEOP támogatások ellenére sem teljesülnek a vállalások a 2012-2013 években.
– AZ NCST szerkezetének változtatása lehetséges és indokolt lehet, de a 14.65% megújuló energia részarány elérése 2020-ra nem csökkenthet?. Magyarországnak számos szempontból (pl.: energiafügg?ség csökkentése, gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés) érdeke, hogy növelje a megújuló energiák részarányát. A feltételek javításával ez a célkit?zés túl is teljesíthet?. Támogatjuk, hogy EU szinten a 2020 utáni id?szakra új megújuló energia cél kerüljön meghatározásra.
– Üdvözöljük, hogy a Kormány nem adta fel a METÁR megalkotására irányuló szándékát. A METÁR-nak az NCST részének kell maradnia. A megújuló energiaforrások nagyobb mérték? elterjedése érdekében szükségesnek tartjuk a METÁR körüli bizonytalanság miel?bbi megszüntetését.
– Szükségesnek tartjuk, hogy a megújuló energiák elterjesztésének keretszabályait törvény szabályozza, amely magában foglalja azokat a legfontosabb kötelezettségeket is, amelyeket a jöv? beruházóinak figyelembe kell venniük.
A technológiai fejl?dés által kínált el?nyöket ki kell használni
– A technológiai fejl?dés és a piaci fejlemények (energia árak emelkedése, megújuló energia beruházások költség csökkenése és a hatékonyság javulása) jelent?s mértékben növelték egyes megújuló energia termelési technológiák versenyképességét, ami jelent?s el?nyt kínál a fogyasztóknak és egyre több helyen teszi lehet?vé e technológiáknak a felhasználását
– A technológia fejl?dés bizonyos esetekben indokolhatja az állami szabályozás változtatását. A változásoknak viszont a piaci szerepl?k számára átláthatóknak és kiszámíthatóknak kell lenniük.
– Az elmúlt id?szakban jelent?sen javult a szélenergia hasznosításának a technológiája és a piaci környezete. A szélenergia hasznosításának elterjedését akadályozó hazai korlátokat miel?bb le kell bontani, hogy a legversenyképesebb, a kockázatvállalásra leginkább hajlamos termel?k szabadon kiléphessenek a piacra. . Támogatjuk, hogy miel?bb meghirdetésre kerüljön egy újabb széler?m? kapacitás létesítési versenykiírás.
– A napelemek versenyképessége szintén jelent?sen javult, els?sorban a nemzetközi árak csökkenésének következtében. Ez a folyamat azonban lelassult, s?t az EU dömpingvámok esetleges bevezetése esetén a beruházási költségek növekedése várható.
A megújuló energiák hasznosítása a fogyasztók érdekében áll
– A megújuló energiák hasznosításával a háztarások energia kiadásai hosszú távon és jelent?sen csökkenthet?k, és egyben a hazai energiaellátás biztonsága is növelhet?.
– A rezsiköltségek féken tartására az energia megtakarítást eredményez? beruházások, köztük a megújulók támogatását tartjuk a legcélravezet?bb állami beavatkozásnak.(Az energia árak támogatása csak rövidtávú segítséget kínál. Ez a legrászorultabb fogyasztók esetében sem a legjobb megoldás, mert meghatározó arányban importból származó termékek racionálisnál nagyobb mérték? fogyasztását ösztönzi. A jövedelemtámogatást a fogyasztás szerkezetét?l függetlenül érdemes biztosítani. Az energia cégek profitjának egy része, más EU tagállamok mintájára, viszont felhasználható lenne az energia fogyasztás mérséklését célzó beruházásokhoz.)
– Egyetértünk azzal, hogy a napaelemek hasznosításával a helyi villamos energia igény kielégítésesre irányuló beruházásokat kell támogatni. Az önfogyasztás céljára termel? az általa megszerzett el?nyök költségeit nem terheli rá aránytalan mértékben a többi fogyasztóra.
– A napelemek hasznosításának elterjedését ma még számos szabályozási korlát akadályozza. Ezek nem csak akadályozzák a technológia elterjedését, de gyakran a szolgáltatói monopóliumok fenntartását célozzák és jelent?s jogsérelmet okoznak a fogyasztók számára. Ezért ezeket sürg?sen le kell bontani.
– Ezzel összefüggésben emlékeztetünk arra, hogy a KEOP egyeztetés során – szemben a KEOP tervezetben foglaltakkal- többször javasoltuk, hogy a nagy naper?m? parkok támogatására szánt összegeket teljes egészében csoportosítsák át a helyi fogyasztást támogató napelem beruházások ösztönzésére. Ezért a KEOP tervezet ilyen értelm? átalakítása feltétlenül szükséges a kormányzati politika koherenciájának meg?rzése érdekében.
Több figyelmet a helyi f?tési energia igényre
– A magyar háztartások az energiafogyasztásuk 80%-át f?tésre hasznosítják.
– Üdvözöljük a biomassza, a sekély és a mély geotermikus energiaforrások nagyobb mérték? hasznosítására irányuló szándékokat, hiszen e területen a lehet?ségeink nemzetközileg is kiemelked?ek. A nagymélység? geotermikus energia nagyobb mérv? kihasználásához további kutatások szükségesek.
– Ennek ellenére a KEOP tervezetekben a h?szivattyúk alkalmazása indokolatlan módon hátrányos megkülönböztetést szenved, mivel az automatikus „A” pályázatokban nem vehet?ek igénybe támogatások ilyen beruházásokhoz. Pedig a h?szivattyús technológia hatékonysági fejl?dése és árcsökkenése indokolná a nagyobb arányú hazai hasznosítást. A kormányzat energiastratégiai célkit?zéseinek szempontjából is fontos, hogy ez a technológia alkalmas arra, hogy az esetlegesen megépül? új er?m?i kapacitások id?szakos többlet termelését gazdaságosan hasznosítsa. A nagyobb arányú hasznosítás megalapozhatná a hazai gyártást is.
– A biomassza felhasználás növekedésére az eredeti NCST is nagy hangsúlyt fektetett (50% növekedés 2020-ig).
– A biomassza ennél nagyobb mérték? hasznosítása csak abban az esetben valósítható meg fenntartható módon, ha jelent?sen és gyorsan b?vül a biomassza termelés, javul a mez?- és erd?gazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosítási aránya valamint a hasznosítás hatékonysága.
– Többek között a biomasszával (illetve az elektromos energiával) való hatékony gazdálkodás érdekében olyan kombi rendszerek elterjedését szorgalmazzuk, amelyek egyesítik a biomassza és napkollektor (illetve a h?szivattyú- sekély és mély geotermikus- és napkollektor) rendszereket.
– A biogáz f?tési célú felhasználásának el?segítése érdekében a gázhálózatba való betáplálás feltételeit jelent?sen egyszer?síteni és javítani kell.
A megújuló energiák a gazdaságot is fejlesztik, f?ként vidéken
– A megújuló energiák alkalmazása jelent?s gazdaságfejlesztési lehet?séget kínál, különösképpen a vidéki térségek számára, hiszen a megújuló energia források jelent?s része az erd?gazdálkodásból származik, illetve mez?gazdasági eredet? (biomassza, biogáz, bioüzemanyag), vagy a vidéki térségekben hasznosítható a leginkább (szélenergia). A geotermikus energia, a h?szivattyúk és a napenergia hasznosítása általános, de a mez?gazdasági alkalmazásra is széleskör? tapasztalatok állnak rendelkezésre.
– Hazánk adottságai szerint az EU legversenyképesebb bioüzemanyag el?állítója. Ezt ki kell használnunk, az ágazat EU szint? korlátozása ellentétes a magyar érdekekkel.
.- A biomassza termelés és hasznosítás számos új munkahelyet és kiegészít? jövedelmet teremthet a vidéki térségekben. A biomassza termelés b?vítését akadályozó szabályok lebontása ezért sürget? feladat. A mez?gazdaság által nem hasznosított területek miel?bbi erd?sítése gazdasági és ökológiai el?nyöket is kínál.
– A biogáz termelés terén is jelent?s a versenyel?nyünk az EU versenytársainkkal szemben, els?sorban a nagyobb mérték? állattartó telepek miatt. A biogáz termelésben rejl? lehet?ségek kiaknázása nélkül állattartóink versenyhátrányba kerülhetnek
– A biogáz el?állítás egyes melléktermékeinek trágyaként való hasznosítását akadályozó szabályokat meg kell szüntetni.
A stratégia fejlesztése mellett sürg?s intézkedések is szükségesek
– A kormányhatározat értelmében az NCST továbbfejlesztésének határideje 2013. december 31. Mint már kifejtettük, sürg?s lépésekre van szükség ahhoz, hogy a rövidtávú kötelezettségek teljesíthet?ek legyenek. Ezért a megújuló energia termelés feltételeinek a KEOP pályázatokon túlmutató további sürg?s javítása szükséges még a Kormányhatározatban említett határid? el?tt.
2012. december 12.
Nemzeti Megújuló Energia Platform Elnöksége
Aki az atomenergiát választja, annak meg kell birkóznia azokkal a hátrányokkal is, amik a tervezett m?ködéssel járnak, ráadásul az ehhez szükséges pénzügyi terheket azoknak kell állniuk, akik a technológia el?nyeit is élvezik. Röviden így foglalható össze a hazai radioaktívhulladék-kezelés hitvallása, és bár a végs? megoldásig még hosszú évtizedek vannak hátra, legalább annyi biztos, hogy ezen a területen nem hagyott minket állva a világ többi része.
Kapcsolódó
- Hétf?n átadják radioaktív hulladéktárolót Bátaapátiban
- Felfüggesztetné az atomtemet? építést a Fidesz
- Huszonhat milliárdból épül az atomhulladék-tároló
- Igent mondott Bátaapáti az atomhulladék-tárolóra
- Sugárfert?zöttek tiltakoztak Gyurcsánynál az atomhulladék ellen
- Boda lehet a paksi atomhulladék temet?je
Bátaapáti mellett már elkezdték tölteni azt az atomhulladék-tárolót, aminek els? kamráját a napokban adták át. Nagy költséggel fúrtak óriási lyukat a sziklába, hogy aztán betonnal és veszélyes sugárzó anyaggal tömjék be az egészet, és állni hagyják pár ezer évig. Egyel?re nincs jobb megoldás a radioaktív hulladék kezelésére. Márpedig egy nukleáris létesítmény – így a paksi er?m? – m?ködése közben akkor is sugárzó hulladék keletkezik, ha nincs baleset.
Ássunk neki egy nagy gödröt
A hulladékot általában a sugárzás aktivitása alapján csoportosítják. Nagy aktivitásúnak a f?t?elemeket tekintjük, a fennmaradó dolgok, például a reaktorok közelében használt, sugárzásnak kitett szerszámok, a szell?z?rendszer sz?r?i, a dolgozók bizonyos ruhadarabjai, a takarítás közben használt anyagok a kis és közepes aktivitású anyagok közé tartoznak. A két hulladéktípus nemcsak veszélyességében tér el, de abban is, hogy az utóbbiaknak jóval kevesebb id? kell ahhoz, hogy a leadott radioaktív sugárzás a határérték alá, ideális esetben a környezeti háttérsugárzással megegyez? szintre essen vissza.
Magyarország a nemzetközi gyakorlatnak megfelel?en a hulladékok felszín alatti tárolásában látja a megoldást. A módszer lényege, hogy olyan talajréteget kell találni, ami egyszerre akadályozza meg, hogy a víz a tárolókhoz jusson, és közben abban is segít, hogy az esetleges sugárzás bent maradjon. A megvalósítás azonban csak a kezdeti fázisban tart, éppen most szerdán adták át azt a felszín alatti tárolót, ami a Paksi Atomer?m?b?l kikerül? kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését oldja meg.
A hulladék 600-1000 éves biztonságos elhelyezéséhez szükséges folyamat Pakson kezd?dik. A veszélyesnek ítélt dolgokat acélhordókba teszik. A hordókat a Bátaapátiban található felszíni tárolóba szállítják, ahol kilencesével vasbeton konténerbe pakolják ?ket. Miel?tt azonban a már ekkor sem elhanyagolható súlyú konténert a föld alá szállítanák, a 2008-ban átadott felszíni puffertárolóban a hordók közti teret és úgy általában a konténer egész vázát kiöntik betonnal. Ez nagyjából egy hétig köt és pihen, majd a körülbelül 16 tonnás betonkockát egy platós autó leviszi a 250 méter mélyen a gránitba fúrt tárolóba. A hulladékleltár miatt fontos, hogy a konténer csak az el?re meghatározott helyre kerülhet, ezt a tároló padlójára felfestett táblázat segíti.
Az els?ként átadott, 90 méter hosszú és 96 négyzetméter szelvényméret? kamrába 510 darab konténer fér el, ez nagyjából 4600 darab hulladékos hordót jelent. Ha megtelt, a tervek szerint gránittörmelékkel és betonnal tömik be az egyel?re üresen kongó, de a megnyitó másnapjától már szorgosan töltögetett vájatot, végül a bejárat elé is speciális betonzár kerül.
A helyszínen járva nem t?nik túlzásnak az, amit dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója mondott a felszín alatti tározó megnyitója el?tt tartott sajtótájékoztatón: az összesen közel hat kilométernyi vájat a magyar bányászat elmúlt évtizedeinek legnagyobb, és egyben legsikeresebb vállalkozása. Csak az a két, egymással nagyjából végig párhuzamos, 10 százalékos lejtés?, jó 25 négyzetméteres szelvényméret? lejt?s akna 1700 métert tesz ki, ami az els?, illetve a nem messze már készül? második tárolóhoz vezet. Ahogy a mélybe tartó buszon körülöttünk álló meghívottak (akik között helyi és parlamenti képvisel?k, a nukleáris ágazat munkatársai és Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, a Paksi Atomer?m? kommunikációs igazgatója is helyet kapott) beszélgetéséb?l kiderül, a munka más szempontból is kivételes. Bár a bányászatban elfogadott, hogy egy halálos baleset jusson két kilométernyi vájatszakaszra, a bátaapáti munkálatok során egy bokatörés volt a legkomolyabb ilyen jelleg? esemény.
Áldozatos munka áldozatok nélkül
Pedig lett volna mibe belehalni, az íves keresztmetszet? tárolót például robbantással alakították ki, és eddig összesen 188 ezer köbméternyi gránitot termeltek ki a mélyb?l. Mint azt egy a munkálatokban komoly szerepet vállaló szakember elmondta, az építéskor alkalmazott megoldások szinte teljesen biztosan kivédik a legnagyobb veszélyt, a vizet.
A hulladék izotópjait els?sorban ugyanis a víz moshatná bele a környezetbe, azonban ezt több biztonsági réteg bevezetése el?zi meg. A többszörösen körbebetonozott hulladékkockák már önmagukban is csak nehezen áznak át, a föld alatti tároló falára felhordott, több réteg? beton pedig nemcsak a vájat stabilitásához járul hozzá, de a vízzárást is el?segíti. „A környéken ráadásul több speciális kút van, ami kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy elvezesse a talajvizet a környékr?l”, tette hozzá neve elhallgatását kér? szakért?nk. Szerinte ha a víz át is jut a 200 méternyi grániton, aztán keresztültör a falat borító betonrétegen, majd valahogy beszivárog a betonkonténer küls? részein, és az acélhordó fala sem jelent neki akadályt, még mindig ott van az, hogy ezt az utat visszafelé is meg kell tennie.
A bátaapáti tároló nagyjából 68 milliárd forintba került, ezt az összeget az a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizeti, ami a törvény szerint az összes, a nukleáris technológia miatt felmerül? hulladékkezelési kérdésért fizetni köteles. Az alap f? befizet?je természetesen az ország áramtermelésének mintegy 40 százalékáért felel?s Paksi Atomer?m?, így közvetve mindenki, aki fizet villanyszámlát, bedob néhány forintot az évente húsz-harminc milliárdos pluszt felíró alapba.
Kemény dió
A költségek azonban itt nem állnak meg. A most átadott projekt 68 milliárdját fele-fele arányban fordították a 2008-ig tartó, tíz évet felölel? felmérési és tervezési feladatokra, és nagyjából ugyanennyi ment el a létesítés munkálataira is. Ebben azonban még nincs benne a további tárolók kialakításához kell? összeg, és mindez ráadásul valószín?leg aprópénz lesz ahhoz képest, amennyibe a nagy aktivitású anyagok biztonságos elhelyezése kerül majd.
A nagy aktivitású hulladékot legnagyobbrészt a Pakson használt f?t?elemek teszik ki. Ezek kezelésés a kis és közepes aktivitású hulladékhoz hasonló módszerrel tervezik: speciális tárolókba zárják ?ket, majd ezeket a földkéreg egy speciális vízzáró rétegébe ásott bányában eltemetik. A részleteket tekintve azért akad néhány fontos különbség.
Az egyik, hogy míg a Bátaapátiban elhelyezett konténerek mellé bárki odaállhat anélkül, hogy tartania kellene bármiféle sugárveszélyt?l, a f?t?elemek ennél jóval nagyobb veszélyt jelentenek. Mint azt Szabó Attila, a Nemzeti Radioaktiv Hulladékokat Kezel? Küzhasznú Nonprofit (RHK) Kft kommunikációs vezet?je elmondta, a kiégett f?t?elemeket olyan konténerekben tárolják és szállítják, ami már önmagában is nagyban lefogja a sugárzást, de a végleges elhelyezésre kitalált módszer még ennél is tovább megy.
„A vizsgálatok szerint a Boda község környékén található speciális agyagk?, az aeurolit az eddigi kutatások alapján megfelel arra, hogy ott olyan tárolót létesítsünk, ami százezer éves léptékben is garantálja hogy a sugárzó anyag nem kerül ki a környezetbe” – mondja Szabó. Szerinte nemzetközi szinten sincs más terv, mint hogy a f?t?anyagkazettákat vastag falú acélkosárban megtartó, öt centiméteres falvastagságú rézkonténereket tartalmazó ötszáz méter mélyen földbe telepítetett bentonitbölcs?kben hagyjuk addig, míg veszélyességük a befogadó k?zet szintjére nem esik vissza. Az elmélet megvalósításától azonban ma még több évtized, és a Bátaapátiban elköltött 68 milliárdnál jóval több pénz választ el minket.
A nukleáris hulladék kezelésével megbízott cég menetrendje szerint 2013-ban kezd?dhet el az a felmérés, ami meghatározza, hova is kerüljön az a föld alatti laboratórium, ami különböz? kísérletekkel megvizsgálja, miként válik be az elgondolás a gyakorlatban. A hírek szerint 15 milliárdos költségvetéssel számol a bevezet? projekt, és ez els? hallásra meglehet?sen nagy összegnek t?nik. Az RHK Kft szakembere szerint azonban ez a pénz rengeteg feladat elvégzésére elég. Szabó elmondása alapján a telephely kiválasztásához el?ször felszíni méréseket végeznek, aztán az olajkutatásnál is használt fúrással k?zetmintákat vesznek. Ha k?zetminták lényeges tulajdonságainak, mint például a vízátereszt?-képességének meghatározása segítségével kijelölnek egy nagyjából két négyzetkilométeres, összefügg? területet, oda már érdemes lemenni. Az üregrendszer kialakítása a következ? nagyobb falat, majd ha ez megvan, kísérleti izotópok segítségével hosszadalmas méréssorozat kezd?dik, ami alapján kiderül, hogy valójában milyen gyorsan jut el például a talajvíz segítségével 20 centiméter, öt méter, negyed kilométer messzire az adott izotóp. Azt is vizsgálják, hogy viselkedik h? hatására a befogadó k?zet.
Mindeközben azt a teljesen automatizált és gépesített sín- és csörl?rendszert is ki kell építeni, ami a konténereket emberi jelenlét nélkül is a helyükre tudja majd szállítani. Ez m?szaki szempontból nem olyan nagy kihívás, a Marson is távirányítással m?ködnek a gépek, ráadásul az elhasznált f?t?anyagok átmeneti tárolójában, Pakson is automata rendszer végzi a kazetták és konténerek mozgatását. „Persze ez nem jelenti, hogy olcsó lesz” – teszi hozzá Szabó. „A jelent?s költséget a sok részfeladat hozza össze, például az is, hogy a kés?bb alaposan kib?vül? vájatrendszer 1:1 arányú modelljét is fel kell építenünk, ki kell kísérletezzük az elhelyezési technológia pontos módját, a tömedékeléssel is van még tennivaló, és akkor még nem is beszéltünk a személyzet és a gépek több éves költségér?l, illetve arról, hogy akkora vájatokról beszélünk, amikbe teherautóknak is b?ven el kell férniük.”
Van ellenkezés, de nem sok
A nagy aktivitású nukleáris hulladék végleges tárolásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a világon sehol sincs még kész, m?köd? modell. Svédországban annyival vannak el?rébb, hogy ?k az 1970-es években kezdték el a labor építését, így nekik az már elkészült, és a tároló engedélyeztetési folyamatánál járnak. Ott a f?t?elemkazetták tíz éven belül bekerülhetnek a végleges helyükre. Nekünk ez még odébb van, de vannak már részsikerek.
A projekt sikeréhez elengedhetetlen feltétel a tárolók társadalmi elfogadottsága. Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft ügyvezet? igazgatója valószín?leg erre gondolt, amikor a bátaapáti telephely megnyitója el?tt arról beszélt, hogy az atomhulladékok kezelése csak akkor lehet sikeres, ha a munkálatok általános társadalmi elfogadottság mellett, nyugodt szociológiai környezetben folynak. Bátaapátiban ez megvolt, egy korábbi, 75 százalékos részvétel mellett megtartott népszavazáson a lakosok 90 százaléka arra voksolt, hogy elfogadja, ha a falu határába épülne meg a ma 15-20, jelent?s részben helybelit foglalkoztató üzem.
A nagy aktivitású hulladékok tervezett helyéhez legközelebb Boda község van, az eddigi felmérések alapján a helyiek – ha feltételekkel is, de – szintén hozzájárulnak, hogy a hazai nukleáris stratégia ilyen fontos részévé váljon a település, és ez legalább olyan fontos, mint hogy a k?zetminták megfeleljenek a vizsgálatok feltételeinek.
Bár a környezetvéd? szervezetek szerint veszélyes és felel?tlen, ami az atomhulladék körül történik, az biztos, hogy a helyzetet valahogy kezelni kell. Az RHK Kft. álláspontja szerint a következ? ötven évben d?l el, hogy a jelenleg használni kívánt technológia megfelel-e végleges megoldásként. A cég kommunikációs vezet?je szerint az például nemzetközi szinten elfogadott, hogy a felhasznált konténerek a kis és közepes veszélyesség?, illetve a nagy aktivitású hulladékok szállítása és tárolása közben is megfelel? védelmet nyújtanak a sugárzással szemben. „A Boda környéki kísérletek során legfeljebb az derülhet ki, hogy a fogadó k?zet mégsem rendelkezik a kell? vízzáró és egyéb tulajdonságokkal” – mondja Szabó, aki szerint ebben az esetben egy másik, korábban már kiszemelt helyszín léphet el?, de itt a felszíni kutatások mellett a társadalmi kapcsolatok kiépítését is el?röl kell kezdeni.
Akik eleve ellenzik
A Greenpeace szerint az atomhulladék veszélyei már eleve a szállításnál is elfogadhatatlanul nagyok, ráadásul a hulladékkezelés és az atomer?m?vek majdani leszerelésének költségei sokszorosát teszik majd ki annak, amit a szakért?k most számolnak, és ma azért számít olcsó energiának a Pakson termelt áram, mert az emberek nem fizetik ki a kés?bbi környezetszennyezés árát.
Rohonyi Péter, a Greenpeace magyar szervezetének nukleáris ügyekkel foglalkozó szakembere szerint az RHK Kft. mélygeológiai tárolós tervei nemcsak túlzóan optimisták, de bizonyos szempontból megvalósíthatatlanok is (ennek némileg ellentmond a tény, hogy a hasonló technológiával m?köd? bátaapáti telephely megépült). A szakember szerint jó példa a költségek alulbecslésére a 70 megawattos brennilisi atomer?m?nél szerzett tapasztalat, ahol a leszerelés három fázisából az els? kett? is hússzor többe került az el?zetes terveknél. Rohonyi szerint ezért nem véletlen az sem, hogy az USA-ban pillanatnyilag jegelték a mélygeológiai tárolók kérdését, bár tudomásunk szerint ez a leállás inkább helyi politikai csaták, és nem a tudomány állása miatt alakult így.
Forrás: index.hu
