Magyarországon a szabályozás megakadályozza, hogy a széler?m?vek a leállításuk után a m?ködés egykori helyén legyenek az „enyészeté” – közölte a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT).
Korábban a svéd energia hivatal kongatta meg a vészharangot,
mert álláspontja szerint a széler?m? parkokból könnyen „rozsdaerd?k” válhatnak a kivitelezési szabályok módosítása nélkül. A hivatal feltételezése szerint Svédország mellett más országokban sem rendelkeznek a szabályok arról, hogy mi történjék a tönkrement vagy csak gazdaságtalanná vált szélturbinákkal.
Magyarországon a széler?m?vek szárazföldiek, így a berendezések könnyen elbonthatók. A lebontásról és rekultivációról az üzemeltet?nek mindenképpen gondoskodnia kell, csak így kaphat építési engedélyt – közölte az MSZIT, hozzátéve, hogy a 12-szer 12 méteres betonalapra rögzített tornyok felépítése nem jár nagyobb környezetváltoztatással, mint egy családi ház kivitelezése, ráadásul a széler?m?vek létesítésnek és lebontásának minden fázisát ellen?rzik a hatóságok.
Az üzemeltet?k a statikai, anyagavulási adatok alapján pontosan meg tudják mondani azt, hogy az egyes tornyok mikorra kerülnek olyan állapotba, hogy feltétlenül le kell szerelni ?ket, elkerülve a környezetszennyezés és -rongálás lehet?ségét vagy éppen a közvetlen balesetveszélyt. Takács Gábor, az MSZIT ügyvezet?je a közleményben kiemeli: az építés során a környezetvédelmi és építési hatóságok minden részfolyamatot ellen?riznek a term?réteg megfelel? elhelyezését?l kezdve, a betonalap lefektetésén és a szerviz utak létesítésén át, a földkábelek megfelel? szigeteléséig.
A közlemény szerint a nehezen megszerezhet? engedélyek, a mérési nehézségek és a kiosztott kvóták alacsony száma arra készteti a széler?m? cégeket, hogy a már egyszer bemért területen ne hagyjanak fel a tevékenységgel. Alapvet?n két lehet?ség áll a széler?m? társaságok el?tt a berendezések üzemidejének lejárta után: vagy teljesen levonulnak egy telephelyr?l, helyreállítva annak eredeti állapotát, vagy a már kipróbált helyen az elavult szerkezetek leszerelését követ?en új, modernebb tornyokat állítanak üzembe.
A leszerelés után a még felújítható generátorok, egyéb alkatrészek akár más egységekbe is beszerelhet?ek, a további üzemszer? felhasználásra nem alkalmas elemek – például a torony fém részei – pedig újrahasznosítható hulladékként értékesíthet?k. Ezzel a széler?m?vek tulajdonosai úgy csökkenthetik a leszerelési költségeket.
A Magyar Energia Hivatal internetes honlapján olvasható júniusi beszámoló szerint az év els? felében a 17 775 gigawattóra összes villamosenergia termelésb?l valamivel több mint 300 gigawattóra volt a széler?m?vek által termelt áram. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság a széler?m? kapacitások kétharmadát, összesen 238 megawatt beépített kapacitást üzemeltet? cégeket fogja össze.
forrás: hvg.hu
Kedden megnyílt a felújított gy?ri uszoda, amely a közelmúltban elhunyt legendás öttusa mesteredz?, Magyar Vilmos nevét vette fel – olvasható a város önkormányzatának honlapján.
A munkálatok során megújult az egykori GYÁÉV-uszoda épületének homlokzata, a földszinten kicserélték a nyílászárókat, álmennyezetet alakítottak ki, felújították a szolgáltató egységek tereit. A f?bejárattal szemben lév? pénztár elt?nt, helyén a névadó Magyar Vilmos emléktáblája köszönti a vendégeket. A papíralapú jegyeket kis karórák váltották fel, amelyeket a belép?kapuhoz érintve mindenki csak oda léphet be, ahová jegyet váltott – jelezte korábban az önkormányzat.
Emellett megújult az épület szell?z?rendszere, a földszinten m?köd? berendezéseket pedig korszer?bbekre és „árvízbiztosra” cserélték, az érzékenyebb elektronikus eszközöket pedig az emeletre helyezték át. (Árvíz esetén ez a rész szinte mindig víz alá kerül.)
Az uszoda tetejére 60 négyzetméternyi napkollektor került, ami segíti a medencevíz f?tését, illetve melegen tartását. Ezzel a megoldással az épületben évente 5-6000 köbméter földgázt lehet megtakarítani, így a napkollektoros berendezés költsége a számítások szerint 7-8 év alatt megtérül – közölték korábban, jelezve: a felújítás mintegy 150 millió forintos költségének legnagyobb részét a technológia korszer?sítésre fordították.
Fontos változásként említik, hogy a gyermekjegyek és bérletek immár nem hat, hanem tizenkét éves korig vehet?ek igénybe.
forrás: mti.hu
