Elvetette a Miniszterelnökség azt a rezsicsökkentő tervét, hogy a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. évi 20 milliárd forintos befizetését elvonja a nukleáris alapból, az ugyanis az erőmű 1650 milliárdos bezárási költségének fedezetét veszélyezettné – tudta meg a Napi.hu. Az alapban tavaly decemberben 261,3 milliárd forint volt, ami még messze nem elég a négy paksi reaktor 20 év múlva kezdődő lebontásának költségeire.
A paksi atomerőmű első blokkja 1982-ben kezdett üzemelni, a 30 évre tervezett üzemidő 2012-ben járt volna meg. Ám időközben a négy blokk üzemidejének meghosszabbításról döntöttek, így a blokkok várhatóan 2032-2036 között állanak le, így a. következő húsz évben kell a cégnek kitermelnie a bezárás költségeit is. Egy atomerőmű lebontása ma már nem példátlan esemény, hisz az első hullámban, az ötvenes-hatvanas években épült reaktorokat már leszerelték, ennek ellenére még az atomenergia-iparban sincs ennek a több évtizedes eljárásnak kiforrott technológiája.
A magyar reaktorok bezárása – nem csak a négy paksi, de a Budapesti Műszaki Egyetem oktatórektorának és az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének csillebérci kutatóteatorának leállítása – a 2020-2030-es évekre várható, vagyis 2040 után egyszerre több projekttel kell megbirkóznia a magyar cégeknek és hatóságoknak. A lezárás után általában 15-20 évig pihenteik a reaktorokat – addig is gondoskodni kell az őrzésről -, a tényleges leszerelés ezt követően kezdődhet. A cél az, hogy a erőművet száz százalékban eltakarítsák, a területen zöldövezet létesítsenek.
Már évek óta spórolnak
A felkészülés jegyében az elmúlt évtizedekben több intézkedés is történt: 1998-tól életre hívták az államháztartáson belül működő Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amelybe a működő rektorok üzemeltető éves díjat fizetnek, így spórolva a majdani bezárásra. A legnagyobb befizető értelemszerűen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., amely az elmúlt években rendre évi 19-20 milliárd forintot fizetett az alapba. Ugyanakkor az alapból komoly kifizetések is történtek, hisz – többek közt – jelenleg is zajlik a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építése, a inaktivitású hulladéktároló helyének keresése, valamint a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítőzése. Így míg 2014-ben a pénzügyi alap megtakarításai 19,6 milliárd forinttal nőttek, tavaly ez az összeg már csak 11,4 milliárd forint volt – idén pedig a tervek szerint az alap vagyona nettó 12,7 milliárddal emelkedhet.
A KNPA-ban 2015 december végén 261,3 milliárd forint van – ami csak első látásra tűnik sok pénznek, hisz a készülő tervek szerint a majdani négy paksi blokk lebontásnak költségei 2084-ig elérhetik az 1650 milliárd forintot – vagyis ennek az összegnek – 40 évi működés után – alig 15 százaléka áll rendelkezésre.
Forrás: napi.hu
