„Gázerőműveket építünk azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves gazdaságpolitikai fórumán.
A kormányfő rávilágított:
MAGYARORSZÁGNAK A KORMÁNY SZÁMÍTÁSAI SZERINT 2030-RA 68 TERAWATTÓRA ENERGIÁRA LESZ SZÜKSÉGE, EZ 2022-BEN 43 TERAWATTÓRA VOLT.
Az unió a gázerőműveket nem tiltja, 2-3 ilyen nagy teljesítményű létesítménnyel elláthatók lennének az ország keleti felében zajló fejlesztések – jelezte Orbán Viktor, aki a finanszírozásról kiemelte: ha az unió ad rá pénzt, akkor abból finanszírozzák ezeket az erőművi beruházásokat, ha nem, akkor „a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén csütörtökön további részleteket osztott meg. Mint elmondta, az egyik legfontosabb célkitűzés az ország energiaellátását a legnagyobb mértékben hazai forrásból biztosítani, és azt is kiemelte, hogy a gázerőművek gyorsan, 2-3 év alatt megépíthetők.
Tarolnak az energetikai kérdések
Az Indexnek most birtokába jutott egy prezentáció, amelyet Steiner Attila energetikai államtitkár adott elő még március elején egy konferencián – fontos kiemelni, hogy a számokat és a helyszínt korábban is lehetett sejteni, illetve ismerni. A prezentációból kiderül, hogy a következő szűk másfél évtizedben mintegy 2000 megawatt teljesítményű gázerőmű épülhet Magyarországon. Összehasonlításképp: jelenleg több mint 4000 megawatt ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel.
Nagy Márton az Indexnek: Tárgyalásban állunk a Budapest Airporttal
Mi a kormány és mi a jegybank felelőssége? Mindenre válaszolt a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az előadásban több érvet is hangsúlyozott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy miért jók a gázerőművek: egyrészt földgáztüzelésű és magas hatásfokúak, amelyek alacsony szén-dioxid-intenzitás mellett rugalmasan szabályozhatók, valamint villamosenergia-termelő gázturbinás egységek.
Steiner Attila is hangsúlyozta, hogy megnő a lakossági és ipari fogyasztók áramigénye, ezért 2030-ig 55 százalékos növekedéssel számolnak. A prezentációban úgy fogalmazott, az uniós források döntő részét energetikai beruházásokra fordítják: „az előző uniós költségvetési ciklushoz képest megötszörözzük az energetikai célú ráfordítások összegét” – olvasható a prezentációban.
A kormány az alábbi prognózissal számol:
| Az adatok %-ban értendők, ahol nem, ott külön jelezzük | 2021 | 2023 | 2025 | 2030 | 2050 |
| Hidrogén: | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Biomassza: | 11 | 11 | 11 | 11 | 15 |
| Villamosenergia: | 20 (44 TWh) | 22 (+2 TWh) | 23 (+2,5 TWh) | 26 (+7,5 TWh) | 45 (+38 TWh) |
| Távhő: | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 |
| Földgáz: | 35 | 31 | 30 | 26 | 11 |
| Kőolaj és egyéb: | 28 | 30 | 30 | 30 | 18 |
| Szén: | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Összesen: | 220 TWh | 212 TWh | 214 TWh | 214 TWh | 207 TWh |
A PREZENTÁCIÓBAN EGYÉRTELMŰVÉ TESZIK A GÁZERŐMŰVEKET IS: A MÁTRAI, ILLETVE A TISZA II. ERŐMŰ.
A tartalékmegújítás kapcsán Steiner Attila négy helyszínt jelölt meg:
- a litéri,
- a bakonyi,
- a lőrinci
- és a sajószögedi erőművek élettartam-hosszabbítását emelte ki.
Gázerőművekre szükség van
Orbán Viktor bejelentéséről több energiapiaci szakértővel is beszéltünk. Bár a fent említett információk nem titkosak, részben már ismertek voltak, a szenzitívebb adatok miatt most az energetikai szakértőket arra kértük, hogy név nélkül értékeljék Orbán Viktor bejelentését, illetve az ismertetett adatokat.
SZINTE BIZTOSAN KIJELENTHETŐ, HOGY A KORMÁNY HÁROM GÁZERŐMŰVEL SZÁMOL.
Az előnyük, hogy 2-3 év alatt felépíthetők, a hátrányuk, hogy a gázfüggőségünk tovább nőne (ezzel szemben a kormány az említett prezentációban többször is hangsúlyozza, hogy prioritás „a földgáz arányának csökkentése az energiamixben”).
Ezek az erőművek nem teljesen zöldek, bár kisebb szén-dioxid-lábnyomuk van, mint mondjuk a szenes erőműveknek
– emelte ki lapunknak az egyik piaci szakértő, aki hozzátette: a 2000 megawatt teljes kapacitás 90 százalék feletti kihasználtság mellett lehetne elérhető. A megkérdezett szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást: szükség van ezekre az erőművekre a növekvő áramigény miatt, főleg a CATL és az egyre sokasodó akkumulátorgyárak hatalmas fogyasztása miatt – itt fontos kiemelni a kiegyensúlyozottság érdekében: kifejezetten megújuló energetikai szakértővel nem beszéltünk, ő ezt a kijelentést biztosan árnyalná.
A gázerőművekkel kapcsolatban nem utolsó szempont, hogy a napenergia kiegyenlítésére is tökéletesen alkalmas. A prezentációból az is kiderült, hogy három erőmű a Mátrai, illetve a Tisza II erőmű telephelyén vagy azok közelében lenne.
EZ AZÉRT FONTOS, MERT OTT MÁR RENDELKEZÉSRE ÁLL A BETÁPLÁLÁSI LEHETŐSÉG.
A szén-dioxid-kibocsátás mellett más hátránya nem igazán van, és ez egy relatív tiszta technológiának minősül, valamint ennél gyorsabban nem lehet nagyobb kapacitást építeni.
