A portfolio.hu oldalon megjelent hír szerint a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
Nagy tervekre sok pénz várható
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv fő fejlesztési fókusza a zöld átmenet, és ezen belül az egyik legjelentősebb terület a megújuló alapú energiatermelés és -felhasználás fokozása, amelyet több reform és beruházás is igyekszik elősegíteni.
Az Európai Bizottság által tavaly novemberben jóváhagyott, az Európai Tanács által decemberben elfogadott – a magyar kormány által módosított -, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási terv (HET) nagy része a zöld átállással kapcsolatos: a program összesen 10,4 milliárd euró uniós forrás felhasználási céljait rögzíti, a teljes forráskeretnek pedig a 67%-a a zöld átmenetet segíti (az uniós minimum elvárás 37%). A terv az ország tiszta energiagazdaságra való átállását elősegíteni hivatott számos, egymással összefüggő reformot és beruházást tartalmaz, melyek egy része a kormány előfinanszírozásában már elkezdődött, de a korábbiakhoz képest új elemeket is tartalmaz.
Az intézkedéscsomag elemei néhány nagyobb altémakörbe csoportosíthatóak (elektromos hálózat modernizációja, megújuló energiák fokozott használata, energiahatékonyság növelése, ipar dekarbonizálása, közlekedés zöldítése, zöld készségek fejlesztése). A fejlesztési fókuszon belüli egyik legjelentősebb területet
A MEGÚJULÓ ALAPÚ ENERGIATERMELÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS FOKOZÁSÁT KÖZVETLENÜL ELŐSEGÍTŐ REFORMOK, ILLETVE BERUHÁZÁSOK KÉPEZIK.
Ezek – a megújulók térnyerését közvetetten támogató olyan intézkedésekkel együtt, mint a külön cikkben tárgyalt hálózatfejlesztések – nélkülözhetetlenek az idén felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) rögzített stratégiai célok eléréséhez; nem csupán a kormány klímavédelmi céljainak teljesítéséhez, hanem Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez is.
A HET-ben számos, a magyar kormány által vállalt tervezett és már megvalósított intézkedés – reform, valamint vissza nem térítendő támogatás és/vagy hitel formájában támogatott beruházás – irányul direkt módon a megújuló energiaforrások szerepének növelésére. A zöld átállást célzó nagy fejlesztési fókusznak azonban lényegében minden eleme ezt a célt szolgálja közvetve vagy közvetlenül, és az intézkedések nem mindig sorolhatóak be egyértelműen. Így például az energiatárolók hazai terjedését támogató intézkedések nagyrészt megújuló alapon termelt energiát tárolnak, ezért akár a megújulók térnyerését direkt módon elősegítő intézkedések közé is besorolhatóak, de mivel közvetlenül mégiscsak elsősorban a villamosenergia-rendszer korszerűsítését szolgálják, ezért ezeket az elektromos hálózat fejlesztése címszó alatt mutatjuk be.
Szélerőművek építése elé állított akadályok megszüntetése
A megújulók fokozott használatát célzó intézkedéscsoporton belül az egyik legfontosabb altémakört a szélerőművek hazai létesítése elé állított mesterséges „szükségtelen” szabályozási akadályok felszámolására irányuló tervek alkotják. A kormány által az uniós pénzért vállalt és már lényegében végrehajtott reformnak köszönhetően a szabályozási környezet 2024-től úgy alakult át, hogy 2011 után ismét épülhetnek szélerőművek itthon. A hálózatfejlesztések kívánatosnál lassabb sebessége miatt azonban jelen állás szerint 2029 előtt nem állhat termelésbe új turbina, a NEKT-ben 2030-ra előirányzott mintegy 1 GW-os kapacitás pedig töredéke a szakmai tanulmányok szerint már az évtized végére elérhető beépített teljesítőképességnek.
A reform fő eleme a lakott területtől számított védőtávolság – valószínűleg világrekordnak számító – 12 kilométerről az európai gyakorlatnak megfelelő 700 méterre való csökkentése, a méret- és teljesítménykorlátozások kizárása, valamint az, hogy az új szabályok lehetővé teszik a kormány számára nyilvános konzultációt követően olyan területek kijelölését, ahol egyszerűsített engedélyezési eljárásrend és rövidebb határidők ösztönzik a szélerőmű-beruházásokat. A módosított szabályozás előír a műszaki biztonságra, az emberi és állati egészségre, valamint a környezet védelmére vonatkozó követelményeket is, továbbá a helyi hatóságok is állíthatnak indokolt követelményeket a beruházásokkal szemben egyéb jogos érdekek, például az egyéb földhasználat, a természet- vagy a tájvédelem figyelembevétele érdekében.
A megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése
A HET-ben a kormány azt is vállalta, hogy általában a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárását is megkönnyíti. Ennek érdekében rövidebb engedélyezési folyamatot lehetővé tevő integrált, egyablakos eljárást vezet be a 0,5 MW-nál nagyobb beépített teljesítményű nap- és szélerőművek környezetvédelmi engedélyezésére és építési engedélyére. A reform értelmében az integrált engedélyt 75 napon belül ki kell adni, ellenkező esetben az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
Az 50 kVA-t meg nem haladó csatlakozási teljesítményű háztartási méretű (hmke) naperőművek esetében a kormány vállalta, hogy legkésőbb 2024. végéig az egész országban megszünteti az újonnan telepítendő hmke-kre 2022 novemberétől bevezetett átmeneti hálózati betáplálási stopot. Ennek érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az átviteli rendszerirányítóval (Mavir) és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködve rendszeresen, legalább félévente felülvizsgálja a korlátozást. Amint az értékelés eredménye megállapítja, hogy a hálózat képes a megtermelt villamos energia integrálására, a korlátozást – akár regionális szinten – fel kell oldani. Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábbi bejelentése szerint erre már 2024. január 1-jén sor került, amikor
AZ ÁRAMKÖRÖK 93%-A ESETÉN MEGSZŰNT A BETÁPLÁLÁSI STOP, AMI A HÁZTARTÁSOK 84%-ÁT ÉRINTI KEDVEZŐEN.
A terv a jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók által nem engedélyezett, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazható úgynevezett erkélynapelemekkel kapcsolatban is érdekes részleteket tartalmaz. Ezekből arra lehet következtetni, hogy
A HAZAI SZABÁLYOZÁS MEGENGEDŐVÉ VÁLIK ÉS MEGSZŰNHET AZ ERKÉLYNAPELEMEK HAZAI TILTÁSA.
A 2023. március 31-i nem kötelező határidővel ellátott tervezett intézkedés – az európai gyakorlatnak megfelelően – mindössze bejelentési/regisztrációs kötelezettséget írna elő az ügyfél számára a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezések telepítése előtt. A jogszabálynak azt is elő kell írnia, hogy e kiserőművek csatlakoztatásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot a bejelentéstől számítva, kivéve, ha a késedelmet olyan tényezők okozzák, amelyek nem tartoznak az elosztó hatáskörébe.
A hálózati csatlakozás átláthatóságának, kiszámíthatóságának és elérhetőségének javítása
A reformnak úgy kell módosítania a hálózati csatlakozási eljárásokra vonatkozó jogszabályokat, hogy biztosítsa a technológiasemleges, megkülönböztetéstől mentes megközelítést annak érdekében, hogy ugyanazon, objektív technológiai paramétereken alapuló csatlakozási szabályok vonatkozzanak minden áramtermelő technológiára. Az intézkedés eredményeképpen az átviteli és az elosztó hálózat üzemeltetőinek 2026. június 30-áig összesen legalább 12 GW időjárásfüggő megújulóenergia-termelő (nap- és szélerőművek) kapacitásra vonatkozó hálózati csatlakozási engedélyt kell kiadniuk.
A vállalás értelmében a hálózati csatlakozási eljárás átláthatóságát az elfogadott és elutasított (anonimizált) kérelmek, a megújuló erőművek számára rendelkezésre álló és prognosztizált hálózati csatlakozási kapacitások és a különböző csatlakozástípusokra vonatkozó egyszerűsített példák rendszeres közzétételével, valamint a piaci szereplők számára szervezett információs fórumok révén is növelni kell. A beruházó számára ugyanakkor előírható, hogy a csatlakozási korlátot meghaladó csatlakozási igény esetében teljesítse a (termelés esetleges hullámzásait kiegyensúlyozni képes) kiegyenlítő kapacitásra vonatkozó követelményeket, amelynek az energiatermelő kapacitáshoz viszonyított nagysága nem haladhatja meg a 30%-ot.
Az intézkedés másik alintézkedése a hálózati csatlakozási eljárás elosztórendszer-üzemeltetők általi felülvizsgálatára és harmonizációjára irányul. Célja az egységes megközelítés kialakítása, amelyet valamennyi elosztó társaságnak alkalmaznia kell a hálózati csatlakozási eljárás iránti kérelmek elbírálásakor.
Lakossági napelemhasználat és fűtéskorszerűsítés támogatása
A lakossági napelemes pályázat néven ismert, már 2021 végén, 2022 elején kinyitott konstrukció keretében a rászoruló háztartások két típusú tevékenységre nyerhettek el támogatást: napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra; illetve napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra egybekötve nyílászárócserével, tárolókapacitás és elektromos fűtés kialakításával. A beruházásokat 2026. június 30-áig kell befejezni.
A kormány eredetileg azt vállalta Brüsszel felé, hogy a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat (RRF-6.2.1.2021) keretében 34 920 háztartás kap támogatást napelemes rendszereikhez, akik közül 11 600 háztartás a napelemes rendszer mellett elektromos fűtési rendszerre, ablakcserére és tárolóegységre is. A lassú pályázati elbírálás és a körülményes lebonyolítás alatt azonban elszálltak a kivitelezési költségek, így sok család nem tudta vállalni az akár több milliós önerőt, ezért sokan inkább elálltak a lehetőségtől. Ennek ismeretében a kormány mintegy 4 ezerrel 30 974 darabra csökkentette a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát, amint az Európai Bizottság közléséből kiderült. Ez nagyrészt a komplex projekteket érintette, így erre 11 600 helyett csak 7 385 háztartás kap támogatást.
A CSÖKKENTÉSBŐL FELSZABADULÓ FORRÁSOKAT A KORMÁNY KÖZÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA FORDÍTJA.
A negatív tapasztalatokra tekintettel a kormány úgy döntött, hogy lezárja a napelemes pályázatot, és tisztán költségvetési forrásból elindít egy 75,8 milliárd forintos keretösszegű másikat, Napelem Plusz Program néven melynek keretében idén január közepétől napelem és a tároló telepítésére lehet támogatást elnyerni.
Zöldhidrogén-gazdaság kiépítésének ösztönzése
Az intézkedéscsomag egyrészt a jogszabályi keret kiigazításával kívánja előmozdítani a megújuló hidrogén hazai termelését és felhasználását elsősorban az iparban és a nehéz teherszállítási ágazatban. A helyreállítási terv vonatkozó része szerint a zöldhidrogén-ökoszisztéma kialakítását ma „jelentős jogszabályi hiányosságok” akadályozzák Magyarországon, amelyeket azonosítani kell, majd a szabályozás megújításával 2024. szeptember 30-áig kezelni szükséges a reform keretében.
A terv szerint az Energiaügyi Minisztérium értékelést készít a szabályozási hiányosságokról, majd az érdekeltek bevonásával intézkedési tervet készít és publikál a megújuló hidrogénre vonatkozó uniós jogi kerettel való összhang biztosítása érdekében. A tárcának az indikatív határidő szerint 2024 első negyedéve végéig kell elvégeznie a kapcsolódó feladatokat.
A terv beruházások támogatásával is elősegítené a hidrogéngazdaság hazai kiépülését. A zöldhidrogén értéklánc mentén 2026. június végéig megvalósítandó projektek támogatása két részterületre összpontosít: a zöldhidrogén termelésére és a hidrogén szállítási szektorban történő felhasználására. A beruházás első részében legalább 30 MW hidrogéntermelő (elektrolizáló) kapacitás létesítése támogatandó felhívás útján, de miután a zöldhidrogén-termelés jellemzően nap- vagy szélenergia felhasználásával megy végbe, ezért az intézkedés keretében a megújulóenergia-termelés növelése is támogatható. A beruházás második része
LEGALÁBB 40 DARAB HIDROGÉN ÜZEMANYAGCELLÁS AUTÓBUSZ, MINIMUM 7 DARAB HIDROGÉNÜZEMŰ KISTEHERGÉPJÁRMŰ ÉS NEHÉZGÉPJÁRMŰ BESZERZÉSÉT, TOVÁBBÁ LEGALÁBB 5 DARAB HIDROGÉNTÖLTŐ ÁLLOMÁS TELEPÍTÉSÉT
támogatja.
Biogáz/biometán stratégia és cselekvési terv
A reform célja az uniós irányelvekkel és akciótervekkel összhangban álló, a fenntartható biogáz- és biometántermelés elterjedését elősegítő stratégia és cselekvési terv kidolgozása, melyek részletesen meghatározzák a célokat és az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket.
A dokumentumokban meg kell határozni egyebek mellett a biogáz/biometán előállítására szolgáló fenntartható nyersanyag-potenciált; azonosítani szükséges és meg kell szüntetni a fenntartható biometán földgázhálózatba történő bejuttatását korlátozó akadályokat; a biometán-termelés üzleti modelljének javítása céljával rögzíteni szükséges a képződő melléktermék és szén-dioxid lehetőleg helyi értékesíthetősége megteremtését szolgáló tervezett intézkedéseket; valamint meg kell határozni az ágazat fejlesztését előmozdítani hivatott jogszabályi és pénzügyi (támogató) intézkedéseket. A stratégiát és cselekvési tervet 2024. március 31-éig kell kidolgozni a nem kötelező határidő alapján, és a hírek szerint ez folyamatban is van.
Geotermia térnyerésének előmozdítása
A reform célja a geotermikus energia feltárására és felhasználására vonatkozó szabályozási keret javítása, valamint a geotermikus kutatások ösztönzése. A kormány által vállalt, 2024 végéig végrehajtandó reform két szakaszból áll. Az első ütem keretében átfogó stratégiai dokumentumot kell megalkotni, amely felvázolja a geotermikus energia kutatásának és felhasználásának szabályozási keretét javítani hivatott politikai lépéseket (a 2023-ban bevezetett engedélyezési rendszer értékelésén alapulva). A második szakaszban figyelemmel kell kísérni a stratégiai dokumentumban körvonalazott szakpolitikai lépések megvalósulását, így például a geotermikus energia kutatásának és kiaknázásának optimalizálását célzó jogszabályok elfogadását, majd ennek eredményeit is nyilvános dokumentumban szükséges ismertetnie.
A terv beruházások pénzügyi támogatásával is segítené a geotermikus kutatásokat, illetve a kutatási tevékenységben részt vevő vállalkozásokat. A geotermikus kutatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára meghirdetendő pályázat eredményeképpen
2024 VÉGÉIG LEGALÁBB 20 TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉRE ÉS 2026 JÚNIUSÁNAK VÉGÉIG LEGALÁBB 13 KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG BEFEJEZÉSÉRE KELL SORT KERÍTENI.
Az MFB által kezelendő eszköz 2026 második negyedévének végéig hiteltámogatást nyújt 326 715 730 euró összegben (aktuális középárfolyamon mintegy 124 milliárd forint) érvényes geotermikus kitermelési engedéllyel rendelkező társaságok számára a geotermikus energia kutatásának és hasznosításának támogatására. Egyelőre egy friss bejelentés alapján közel 100 darab geotermikus kutatási kérelem érkezett be, és 39 kutatási projektet már jóvá is hagyott az illetékes hatóság.
Forrás: portfolio.hu
