A nemzetközi ITER project földi fúziós er?m? megvalósításán dolgozik, mely kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál.
A cél megvalósítására összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok, és létrehozták az ITER projektet, a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttm?ködését. Tagjai az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió. A kutatásban magyar mérnökök is részt vesznek.
A csillagok fúziós energiát termelnek
A fúzió könny? atommagok egyesítését jelenti, a hozzánk legközelebb es? természetes fúziós reaktor pedig nem más, mint a Nap. A Nap fúzió segítségével állítja el? azt a hatalmas mennyiség? energiát, amely a földi életet is táplálja. Éjszaka felnézve a derült égboltra ezernyi fúziós reaktort láthatunk, hiszen az univerzum összes csillaga ilyen módon állítja el? az energiát. A számos m?köd? példa, és az évtizedek óta folyó kutatások ellenére egy pozitív energiamérleg?, az atommagok egyesülésén alapuló reaktor földi megvalósítása még várat magára.
Gyakorlatilag a Napot szeretnénk lehozni a Földre, ami nem kis feladat, viszont biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál. A sokféle fúziós reakció közül a Földön más folyamat valósítható meg gazdaságosan, mint ami a Napban történik.
A Napban f?képpen két egymással párhuzamosan zajló energiatermel? ciklus termeli a fúziós energiát. Az egyik a proton-proton (pp) ciklus, a másik a szén-nitrogén-oxigén (CNO) ciklus. Földi körülmények között két hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium fúziója (D-T reakció) valósítható meg a legkönnyebben, ennek reakcióterméke egy héliumatommag és egy neutron.
Mágneses plazmatartályok
A deutérium a Földön szinte mindenhol megtalálható, mivel nagyjából minden hatezredik vízmolekula egyik hidrogénje deutérium. A trícium ezzel szemben csak nyomokban fordul el?, ezért azt meg kell termelni, szakszóval élve „tenyészteni” kell. Ez a fúziós reakció termékeként el?álló neutronnal lehetséges úgy, hogy egy lítiumatommagot alakítunk át magreakcióval héliummá és tríciummá. Ilyen módon a reaktor magának termeli majd az üzemanyag egy részét lítiumból, ami szintén korlátlan mennyiségben megtalálható, kivonható a tengervízb?l, illetve számos vulkanikus k?zetb?l.
Magyarok az ITER projektben
Az Európai Unió fúziós kutatási programjának tagjaként az ITER projektben az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME munkatársai is részt vesznek. Több mint tíz magyar fizikus és mérnök járul hozzá számos részfeladat megvalósításán keresztül ehhez a hatalmas, Dél-Franciaországban épül? berendezéshez.
Az ITER a dél-franciaországi Cadarache-ban található berendezésénél öt magyar mérnök is dolgozik a helyszínen. Bede Ottó gépészmérnök így vélekedik arról, milyen érzés magyar mérnökként részt venni a világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési projektjében: „Mindenki örömmel végez olyan feladatot, aminek van értelme, kézzelfogható eredménye. Különösen jó érzés, hogy a munkánk hasznán nem egy sz?k befektet?i kör fog osztozni, hanem az egész emberiség. Itt Cadarache-ban nap mint nap megéljük, ahogy a nemes cél érdekében összefogó kollégák felülemelkednek a napi politikai vagy akár a több évtizedes nemzetközi feszültségeken, ellentéteken.?
További információk: az MTA weboldalán
Forrás: impressmagazin.hu
