Megújuló energia, fotoszintézissel

Ban Ki-moon az ENSZ-f?titkár, aki az Egyesült Arab Emirátusok f?városában részt vesz az 5. világi jöv?i energiai csúcskonferencián, január 16-án kijelentette, hogy nagy innovációs jelent?sséggel bír, hogy a kínai kormány rengeteg t?két befektet a fenntartható energia fejlesztésében, mely vezet? szerepet játszik a nemzetközi közösség el?tt.

Ban Ki-moon kifejtette, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága, nagyon ügyes a jöv? energiai befektetések stratégiájában. Úgy véli az ENSZ-f?titkár, hogy ha minden ország, mint Kína intézkedéseket tesz, akkor az ENSZ célja 2023-re megvalósulhat, mely szerint mindenki élvezheti a fenntartható energiát.

Forrás: cri.cn

A napenergia-hasznosító berendezések szerelésének, beüzemelésének, szervizelésének tantárggyá tételét szorgalmazza a kísérleti képzési programot két éve elindító Zéró Energiaház Klaszter. Bocsó Imre, a salgótarjáni székhely? szervezet elnöke az MTI-nek kedden elmondta: eddig 24 végz?s középiskolás szerzett bizonyítványt, jelenleg 16 állástalan vesz részt a képzésben.

    A Zéró Energiaház Klaszter napkollektor és napelem gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégekkel és szakképz? intézményekkel együttm?ködve dolgozta ki a kísérleti képzési programot, amelynek oktatását 2010 februárjában kezdték meg Székesfehérváron az Árpád és a Vörösmarty Mihály Szakképz? Iskolában. A nyolchónapos elméleti és gyakorlati képzést 12-12 végz?s f?tés- és villanyszerel? tanuló végezte el fakultációként, és bekapcsolódott húsz térségi vállalkozó is. Salgótarjánban egy nyolcf?s, feln?tt szerel?kb?l, szakoktatókból álló csoport tavaly októberben vizsgázott, önköltséges tanfolyam keretében. Szintén októberben állami támogatással 16, 24 és 50 év közötti álláskeres? kezdte el a képzést. Az oktatást a Magyar Napenergia M?vek Zrt., a Buderus Hungária Kft., valamint a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség képvisel?i tartják.
A programot 2011 januárjában akkreditáltatták, de az jelenleg még nem tartozik az OKJ-s képzések közé, a jegyzékbe vételt ebben az évben szeretnék elérni. Bocsó Imre közölte: a napenergia hasznosító berendezésekkel kapcsolatos képzés hiányterület a magyar szakképzésben, ezért a Zéró Energiaház Klaszter azon dolgozik, hogy 2012 szeptemberében tantárgyként jelenjen meg a szakiskolákban és a munkaer?piaci képzés rendszerében.

Forrás: MTI

S?r? egymásutánban követik egymást az amerikai, német,
orosz, egyesült arab emírségi és más beruházók számára meghirdetett fórumok Görögországban.

A rendezvények többségére az Égei-tenger partjának valamelyik paradicsomi szállodájában kerül sor. Görögország eladó – írja az AFP hírügynökség.

Az egyik legutóbbi fórumon az Athént?l 50 kilométerre délre lév? tengerparton, a Szunion foknál mintegy félszáz nagy cég vett részt az Egyesült Arab Emírségekb?l, élükön a külügyminiszterével, Sejk Abdalláh bin Zajid an-Nahajannal. A szónoki emelvényen a miniszter az együttm?ködés és az ókor nagy görög filozófusainak dicséretét zengte, majd a kávészünetben a megbeszélések konkrétabb fordulatot vettek: „Szeretném látni a privatizálandó cégek listáját, tud szolgálni ilyennel?” – kérdezte egy megújuló energiával foglalkozó emírségi társaság illetékese a görög külügyminisztérium egyik vezet? tisztségvisel?jét?l, akit kissé meg is hökkentett a kérdés direktsége.

Mihálisz Kriszohoidisz görög gazdasági és versenyképességi miniszter minden egyes ilyen fórumon Görögország el?nyeit, az élet min?ségét, a magas oktatási színvonalat és a kit?n? konyhát méltatja. A súlyos pénzügyi és gazdasági válság közepette a legkisebb részlet is fontos lehet a potenciális beruházók megnyeréséhez. Így egy olyan pillanatban, amikor Athén éppen hitelez?i – az EKB, az EU és az IMF – küldöttségét várta az új költségvetési kiigazítások megtárgyalására, az a hír, hogy bár a 2011-es költségvetési hiány magasabb az el?irányzottnál, de a túllépés kisebb, mint amit?l tartottak, már-már jó hírnek számított.

„Az emírségekb?l nagyon magas szint? küldöttség érkezett, olyan csoportok képvisel?ivel, amelyek vezet? szerepet játszanak a zöld energia, az alumíniumipar, a kiköt?i és repül?téri infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus terén, de világos képet szeretnének kapni a helyzetr?l, miel?tt befektetnek” – ismerik el görög részr?l.

Az egyik legfontosabb hasonló jelleg? fórumot 2011 ?szén, Jeorjiosz Papandreu szocialista kormányának bukása el?tt szervezték a német gyáriparosok kezdeményezésére, akik olyan szektorokban kerestek befektetési lehet?ségeket, mint a megújuló energiák vagy az id?sek számára az Égei-tenger partján építend? egészségügyi létesítmények.

Decemberben az amerikai-görög kereskedelmi kamara szervezett nagy találkozót Athénban, erre meghívták az új görög miniszterelnököt, Lukasz Papademoszt is. A légkör igen baráti volt, hála az Egyesült Államokban él? jelent?s görög diaszpórának. Január 20-án Katarral terveznek hasonló fórumot a görög vendéglátók.

A világ utóbbi feléb?l érkez? beruházókat szívesen látja a görög fél, mert nem tartanak igényt arra, hogy megszerezzék azoknak a csoportoknak a vezetését, amelyekbe beruháznak,”csak a jövedelmez?ség garantálását kívánják elérni” – magyarázta az AFP-nek Théodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes.

Az emírségekkel két területen folytak a legkomolyabb tárgyalások, egyrészt az alumíniumiparról, mivel Görögország rendelkezik a Pechiney-cég által átadott gyártási technológiával, másrészt a haltenyésztésr?l. Az emírségeket annyira vonzotta a fórum, hogy ?k fizették az összes költséget – mondta elégedetten Pangalosz.

Szpirosz Kuvelisz szocialista képvisel?, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felel?s volt külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy „ha Görögország bizonyítani tudja, hogy van reális alapja a stabilitásnak és el ha tudja oszlatni az abbeli aggodalmakat, hogy esetleg kilépne az euróövezetb?l, akkor jó alapunk lesz az újrakezdéshez”.

Más kérdés, hogy a beruházásösztönz? offenzíva konkrét eredményeire egyel?re még várni kell. Igaz, Kína Pireusz kiköt?jében végrehajtott beruházásokat, Katar aranybányákat vásárolt és két görög bankba is beruházott. Ám egyel?re egyetlen nagyszabású projekt sem indult, bár a privatizációs bizottság továbbra is ösztönzi ezek benyújtását. A válság óvatossá tette a befektet?ket, nem csak Görögországban – írja az AFP.

(MTI)
S?r? egymásutánban követik egymást az amerikai, német, orosz, egyesült arab emírségi és más beruházók számára meghirdetett fórumok Görögországban.

S?r? egymásutánban követik egymást az amerikai, német, orosz, egyesült arab emírségi és más beruházók számára meghirdetett fórumok Görögországban.

A rendezvények többségére az Égei-tenger partjának valamelyik paradicsomi szállodájában kerül sor. Görögország eladó – írja az AFP hírügynökség.

Az egyik legutóbbi fórumon az Athént?l 50 kilométerre délre lév? tengerparton, a Szunion foknál mintegy félszáz nagy cég vett részt az Egyesült Arab Emírségekb?l, élükön a külügyminiszterével, Sejk Abdalláh bin Zajid an-Nahajannal. A szónoki emelvényen a miniszter az együttm?ködés és az ókor nagy görög filozófusainak dicséretét zengte, majd a kávészünetben a megbeszélések konkrétabb fordulatot vettek: „Szeretném látni a privatizálandó cégek listáját, tud szolgálni ilyennel?” – kérdezte egy megújuló energiával foglalkozó emírségi társaság illetékese a görög külügyminisztérium egyik vezet? tisztségvisel?jét?l, akit kissé meg is hökkentett a kérdés direktsége.

Mihálisz Kriszohoidisz görög gazdasági és versenyképességi miniszter minden egyes ilyen fórumon Görögország el?nyeit, az élet min?ségét, a magas oktatási színvonalat és a kit?n? konyhát méltatja. A súlyos pénzügyi és gazdasági válság közepette a legkisebb részlet is fontos lehet a potenciális beruházók megnyeréséhez. Így egy olyan pillanatban, amikor Athén éppen hitelez?i – az EKB, az EU és az IMF – küldöttségét várta az új költségvetési kiigazítások megtárgyalására, az a hír, hogy bár a 2011-es költségvetési hiány magasabb az el?irányzottnál, de a túllépés kisebb, mint amit?l tartottak, már-már jó hírnek számított.

„Az emírségekb?l nagyon magas szint? küldöttség érkezett, olyan csoportok képvisel?ivel, amelyek vezet? szerepet játszanak a zöld energia, az alumíniumipar, a kiköt?i és repül?téri infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus terén, de világos képet szeretnének kapni a helyzetr?l, miel?tt befektetnek” – ismerik el görög részr?l.

Az egyik legfontosabb hasonló jelleg? fórumot 2011 ?szén, Jeorjiosz Papandreu szocialista kormányának bukása el?tt szervezték a német gyáriparosok kezdeményezésére, akik olyan szektorokban kerestek befektetési lehet?ségeket, mint a megújuló energiák vagy az id?sek számára az Égei-tenger partján építend? egészségügyi létesítmények.

Decemberben az amerikai-görög kereskedelmi kamara szervezett nagy találkozót Athénban, erre meghívták az új görög miniszterelnököt, Lukasz Papademoszt is. A légkör igen baráti volt, hála az Egyesült Államokban él? jelent?s görög diaszpórának. Január 20-án Katarral terveznek hasonló fórumot a görög vendéglátók.

A világ utóbbi feléb?l érkez? beruházókat szívesen látja a görög fél, mert nem tartanak igényt arra, hogy megszerezzék azoknak a csoportoknak a vezetését, amelyekbe beruháznak,”csak a jövedelmez?ség garantálását kívánják elérni” – magyarázta az AFP-nek Théodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes.

Az emírségekkel két területen folytak a legkomolyabb tárgyalások, egyrészt az alumíniumiparról, mivel Görögország rendelkezik a Pechiney-cég által átadott gyártási technológiával, másrészt a haltenyésztésr?l. Az emírségeket annyira vonzotta a fórum, hogy ?k fizették az összes költséget – mondta elégedetten Pangalosz.

Szpirosz Kuvelisz szocialista képvisel?, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felel?s volt külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy „ha Görögország bizonyítani tudja, hogy van reális alapja a stabilitásnak és el ha tudja oszlatni az abbeli aggodalmakat, hogy esetleg kilépne az euróövezetb?l, akkor jó alapunk lesz az újrakezdéshez”.

Más kérdés, hogy a beruházásösztönz? offenzíva konkrét eredményeire egyel?re még várni kell. Igaz, Kína Pireusz kiköt?jében végrehajtott beruházásokat, Katar aranybányákat vásárolt és két görög bankba is beruházott. Ám egyel?re egyetlen nagyszabású projekt sem indult, bár a privatizációs bizottság továbbra is ösztönzi ezek benyújtását. A válság óvatossá tette a befektet?ket, nem csak Görögországban – írja az AFP.

(MTI)

Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a h?vel kapcsoltan áramot termel?k részesedése Európa áramtermelésében, és jellemz?en megújuló energiát használnak majd – áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség legfrissebb jelentésében.

Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a h?vel kapcsoltan áramot termel?k részesedése Európa áramtermelésében, és jellemz?en megújuló energiát használnak majd – áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség legfrissebb jelentésében.

Ezt a forgatókönyvet valószín?síti az Európai Bizottság 2050-ig szóló „Energia Útitervének” legfontosabb célkit?zése, amely szerint a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság fokozásán keresztül vezet az út. El?nyei miatt a célok eléréséhez megkerülhetetlen lesz a kapcsolt energiatermelés. A kapcsolt energiatermelés a megújuló energiaforrások felhasználásával, az ipari h?termelés dekarbonizációjával, a lokális térhódítással, a technológiai fejl?déssel a hálózati veszteségek csökkentésével járulhat hozzá a célok megvalósulásához.
A jelentés felvázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek alapján a kapcsolt energiatermelés az európai energetikai rendszer egyik legfontosabb elemévé válhat.

A jelentés készít?i arra számítanak, hogy kevés alaper?m?, ugyanakkor sok megújuló alapú szabályozható elem lesz az európai villamosenergia-rendszerben. A folyamatosan termel? kapacitások jelenlegi 79 százalékos aránya 50 százalék alá esik, és helyét a nap- és szélenergia foglalja el. Ebben a rendszerben jelent?s szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethet? és gyorsan indítható egységeknek. Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke úgy véli, nem véletlenül szánnak kiemelt szerepet a belföldi energiarendszer fejlesztésében a decentralizált, h?termelésre is képes áramtermel?knek, azaz a kapcsolt er?m?veknek. Hozzáf?zte: a f?tést és h?tést egy rendszerben kezelni képes – trigenerációs megoldások (villamosenergia-termelés és f?tés/h?tés egy egységben történ? biztosítása) elterjedése várható Magyarországon is.

Európai viszonylatban – a COGEN Europe jelentése szerint – az ipari h?energia igény már 2030-ra a jelenlegi 3.200 petajoule-ról várhatóan 4.200-4.300 petajoule-ra n?. Az igények növekedése mellett emelkednek a költségek is többek között a szén-dioxid-kvóta miatt, s mindez a takarékos megoldások felé tereli a gazdasági szerepl?ket.

Ezeknek a kihívásoknak a kapcsoltenergia-termel?k csak a „zöldüléssel” felelhet meg. A várakozások szerint 2050-ben már nem használnak se szenet, se k?olajat a kapcsolt energiatermelésben. Bercsi Gábor megjegyezte, hogy Szarvason már biogáz a tüzel?anyaga a kapcsolt termelésnek, Pécsett pedig hamarosan biomassza lesz.

A jelentés beszámol arról, hogy a legfrissebb felmérések Dániában – a jelenlegi 10 százalékkal szemben – már mintegy 25 százalékos megtakarításról szólnak, de Magyarországon is 15-20 százalék között mozog az energiamegtakarítás mértéke. Ez jelent?s kibocsátás-csökkentéssel, és így költségmegtakarítással jár.
Ezzel a témával kiemelten foglalkozók a Magyar Kapcsolt Energia Társaság március 6-7-én megrendezend? XV. konferenciája is.

forrás: mti.hu

Az ez utóbbi kutatást végz? munkacsoport vezet?je, Kovács Kornél biológus szerint a nevezett, a fényenergiát tápanyagok formájában elraktározó baktériummal már rövidebb távon iparszer?en is termelhet? hidrogén, amely több szempontból is kiváló megújulóenergia-hordozó.
Kilenc európai ország 12 világszínvonalú laboratóriumának együttm?ködésével a végéhez közeled? Solar-H2 projekt olyan új környezetbarát eljárások kidolgozásában kíván segíteni alapkutatásokkal, amelyekkel hidrogén állítható el? a gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre álló napenergiából és vízb?l.

A program evégett két – széles kör? érdekl?dés övezte – kutatási témát ölel fel: a fotoszintézis létrehozását a biológiait utánzó mesterséges rendszerekben, illetve a fotobiológiai hidrogéntermelés optimalizálását olyan természetes fotoszintetikus szervezetekben, mint az algák és a cianobaktériumok.

Egyetlen magyar résztvev?ként az SZBK mindkét tématerületen vállalt kutatási feladatokat, részben a fotoszintetikus vízbontást végz? fotokémiai rendszer m?ködésének, részben a különféle természetes fotoszintetikus szervezetek hidrogéntermelési mechanizmusának vizsgálatával. E tevékenysége finanszírozására 200 ezer eurót kapott az EU hetedik kutatási keretprogramja keretében a projektnek nyújtott közel négymillió eurós össztámogatásból. Emellett az NKTH pályázati rendszerében hatmillió forint hazai forráshoz is jutott. Gárdonyi Imre