Ezrek juthatnának munkához a megújuló energiaforrások megfelel? hasznosítása révén – Újvidéken megkezd?dött a Megújuló Energiaforrások V. Nemzetközi Fóruma
A Tartományi Képvisel?házban tegnap Bojan Pajti? tartományi kormányf? megnyitotta a Megújuló Energiaforrások V. Nemzetközi Fórumát. A tegnap elkezd?dött 6. Nemzetközi Befektetési Vásárral egyidej?leg és egy helyen – az Újvidéki Vásáron – tartott Energianapok keretében a két napig tartó szakmai összejövetelen több mint 400-an jelezték részvételüket. Mintegy félszáz munkával, de a legújabb m?szaki megoldások prezentációjával és a már megvalósult projektumokkal is megismerkedhetnek a fórum résztvev?i.
– Gazdasági, ökológiai okok és az európai minta indokolja, hogy miért érdemes befektetni a megújuló energiaforrásokba. A gazdasági okok aláhúzzák a tényt, hogy a tartományban olyan forrásokkal rendelkezünk, amelyek kielégíthetik a legkomolyabb elvárásainkat is. B?velkedünk a lehet?ségekben, a szélenergia, a vízenergia, a geotermális energia terén egyaránt, de mindezek közül a legfontosabban, a feldolgozható biomasszában is. A biomassza nyújtotta lehet?séget jelenleg nem használjuk ki kell?képpen, aratás után a szalma- és szármaradványokat gyakran elégetik, s ezzel nem csupán az energia megy kárba és a haszonszerzési lehet?ség veszik el, hanem ráadásul szennyezzük a környezetünket is. Ez a szektor több ezer embernek adhatna munkát Vajdaságban – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Bojan Pajti? tartományi kormányf?.
Tihomir Simi?, a fórum szervez?bizottságának elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a hatalom, a tudás és a képességek egymást föler?sít? együttm?ködése egy, a megújuló energiaforrásokat hasznosító jól kigondolt stratégia keretében esélyt adhatnak Vajdaságnak és Szerbiának, hogy utolérjék a világnak azt a felét, amely jelenleg messze el?ttük jár ezen a területen.
A nemzetközi fórum résztvev?it üdvözölte Radoslav Strikovi? tartományi energiaügyi titkár és Dušanka D. Srema?ki tartományi városrendezési és környezetvédelmi titkár is.
forrás: magyarszo.com
Ezrek juthatnának munkához a megújuló energiaforrások megfelel? hasznosítása révén – Újvidéken megkezd?dött a Megújuló Energiaforrások V. Nemzetközi Fóruma
– Gazdasági, ökológiai okok és az európai minta indokolja, hogy miért érdemes befektetni a megújuló energiaforrásokba. A gazdasági okok aláhúzzák a tényt, hogy a tartományban olyan forrásokkal rendelkezünk, amelyek kielégíthetik a legkomolyabb elvárásainkat is. B?velkedünk a lehet?ségekben, a szélenergia, a vízenergia, a geotermális energia terén egyaránt, de mindezek közül a legfontosabban, a feldolgozható biomasszában is. A biomassza nyújtotta lehet?séget jelenleg nem használjuk ki kell?képpen, aratás után a szalma- és szármaradványokat gyakran elégetik, s ezzel nem csupán az energia megy kárba és a haszonszerzési lehet?ség veszik el, hanem ráadásul szennyezzük a környezetünket is. Ez a szektor több ezer embernek adhatna munkát Vajdaságban – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Bojan Pajti? tartományi kormányf?.
Tihomir Simi?, a fórum szervez?bizottságának elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a hatalom, a tudás és a képességek egymást föler?sít? együttm?ködése egy, a megújuló energiaforrásokat hasznosító jól kigondolt stratégia keretében esélyt adhatnak Vajdaságnak és Szerbiának, hogy utolérjék a világnak azt a felét, amely jelenleg messze el?ttük jár ezen a területen.
A nemzetközi fórum résztvev?it üdvözölte Radoslav Strikovi? tartományi energiaügyi titkár és Dušanka D. Srema?ki tartományi városrendezési és környezetvédelmi titkár is.
forrás: magyarszo.com
A távh?szolgáltatók számára meghatározó tüzel?anyag árváltozása nagyban függ a dollár-árfolyamtól, és az árfolyamkockázatok viselésére csak kis mértékben alkalmas a szektor; a mostani rendszer pedig nem igazán kezeli az éven belüli változásokat – mondta el Fekete Csaba, a Magyar Távh?szolgáltatók Szövetségének (MaTáSzSz) elnöke, a F?táv Zrt. vezérigazgatója a lapunknak adott interjúban. Szavai szerint az utóbbi id?ben több épület tért vissza a távf?téshez.
– A szeptember végén elfogadott új távh?-koncepció milyen változásokat hozott a szolgáltatók szempontjából? Azt lehet hallani szakmai körökb?l, hogy egyes településeken túltámogatottak a társaságok.
– A távh?szolgáltatók szempontjából azon volt a hangsúly, hogy ne lehetetlenüljenek el sem a következ? fél évben, sem az azt követ? id?szakban. Úgy gondolom, ez az árszabályozási és támogatási rendszer hosszabb távon is megmarad; mindenképp ezzel kell együtt élnünk, ebben kell gondolkodnunk. Míg korábban az önkormányzatok szabályozták az árakat, a mostani szándék teljesen egyértelm?: központi szabályozás lesz – most ezt kell úgy finomítani, alakítani, hogy m?köd?képes legyen. Az biztos, hogy további egyeztetések lesznek, látjuk az erre irányuló szándékot a minisztérium és az Energiahivatal részér?l is.
A rendeletek kiadása el?tt is voltak egyeztetések, ugyanakkor úgy látjuk, lehet?ség van a korrekcióra. Ebben a formában ezek a rendeletek nem tükrözik teljes mértékben azt a szándékot, amit a törvényalkotó szánt nekik. A MaTáSzSz az el?zetes vizsgálatok alapján úgy látja, hogy valóban vannak túltámogatott társaságok – ezért is szeretnénk folytatni a tárgyalásokat.
A fogyasztók számára pedig vélhet?en ez a legfontosabb következmény, hogy nem változnak a távh?árak. Számukra minden bizonnyal mellékes, hogy a háttérben hogyan próbálunk meg zöld ágra verg?dni támogatási rendszerr?l és egyebekr?l a termel?kkel, illetve a döntéshozókkal.
– Milyen hatásokkal számol a szakma a továbbra is érvényes árbefagyasztás kapcsán?
– Az árbefagyasztás költségét valakinek meg kell fizetnie. Jelenleg a villamos energia árába beépített 1 forint 20 fillér szolgálja ezt a célt, ebb?l a támogatásból lehet az elmaradó bevételek hatását ellensúlyozni.
Másrészt: mind a távh?szolgáltatóknak, mind a távh?termel?knek van lehet?sége arra, hogy hatékonyságnövelés révén hozzájáruljanak a fogyasztói árak szinten tartáshoz. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy hatékonyságnöveléssel nem lehet egy nagyon er?s indexárváltozást, egy nagyon er?s dollár-árfolyamváltozást teljes mértékben ellensúlyozni.
Fontos kiemelni, hogy a távh?szolgáltatás saját költsége a teljes költségtömegnek átlagosan 30 százaléka, míg a fennmaradó 70 százalék a tüzel?anyaggal függ össze. Ebb?l az következik, hogy ha ebb?l a 30 százalékból meg is takarítunk 10, vagy akár 20 százalékot, az nyilvánvalóan nem tud ellensúlyozni egy 10-20 százalékos üzemanyag-drágulást. A tüzel?anyag árváltozása pedig nagyban függ a dollár-árfolyamtól; jelenleg is egy nagyon komoly emelkedésnek lehetünk a tanúi.
A kialakított rendszer egy statikus szisztéma, vagyis nem igazán kezeli az éven belüli változásokat. Az árfolyamok változásának persze lehetnek kedvez? és kedvez?tlen hatása is, ám ilyen kockázatviselésre a szolgáltatók jelenleg – és azt gondolom a termel?k is csak kis mértékben képesek. Valamennyit nyilvánvalóan tudnak ebb?l tolerálni, de nagyon sokat nem. Piaci környezetben az árbefagyasztás hosszabb távon nem fönntartható megoldás, egyebek mellett az üzembiztonságot is rontja.
Ugyanakkor érzékeljük az árbefagyasztás fenntartására vonatkozó er?s kormányzati szándékot, illetve, hogy a negatív piaci hatások minél inkább tompítva jussanak el a fogyasztókhoz. A moratórium a f?tési szezon végéig kitarthat, legfeljebb egy-két városban kerülhet sor korrekcióra. A hatásokat illet?en nagyon vegyes a kép – még olyan társaság is akad, amelyik jól jön ki a változásokból. A kétszázalékos nyereségkorlát persze behatárolja a lehet?ségeket.
Az önkormányzatok többsége vélhet?en nincs abban a helyzetben, hogy többletforrást tudjon cimkézni a távh?szolgáltatásra. A szolgáltatók eddig sem kértek pénzt az önkormányzatoktól, inkább valamennyit beadtak a tulajdonosok – települések, önkormányzatok kasszáiba. A távh?szolgáltatás, ha nem is extrém mértékben, de nyereséges tevékenység volt. Vannak olyan távh?szolgáltatók, amelyek az el?zetes számítások szerint a pécsinél is rosszabb helyzetbe kerültek az új szabályozás révén. Mindazonáltal, a szabályozó oldalán nyilvánvalóan nincs olyan szándék, miszerint veszteséget termeltetne a távh?szolgáltatóval.
– Jelenthet-e az új szabályozás átrendez?dést a beszállítói oldalon; például a megújulók nagyobb szerepet kaphatnak-e a szabályalkotó szándékának megfelel?en?
– Az új szabályozás nincs hatással a megújuló energiák felhasználására, ám a megújulók arányának növelésére abszolút látjuk a szándékot. A Metár (megújuló alapú energiatermelés támogatott átvétele) koncepciója jelenleg véleményezés alatt van, a részletes szabályozás kidolgozását a jöv? év közepére ígérték. Ez fogja meghatározni, hogy a megújuló vonal milyen mértékben tud távh?forrás oldalon bekapcsolódni.
Azt azért érdemes elmondani, hogy vannak már futó projektek – a legnagyobb Pécsett, ahol egy korábban elkezdett projekt befejez? fázisában vannak. A szektor is érzi, hogy ez az irány, de amíg nem jelenik meg konkrét számokban testet ölt? koncepció a biomassza, a geotermia, vagy más megújuló energiaforrás támogatására, addig új befektet?i szándékokról nagyon nehéz bármit is mondani. Hiszen a befektet?k úgy gondolkodnak, hogy amelyik országban kedvez?bbek a feltételek, ott fognak befektetéseket eszközölni.
Nem gondolom, hogy t?kebevonás nélkül ez megvalósulhat, ám a szolgáltatói szektorban egészen biztosan nincsen annyi t?ke, tehát itt mindenképpen komoly küls? t?ke bevonására lesz szükség ahhoz, hogy elérjük a 2020-as célokat, amelyeket amúgy is nagyon nehéz lesz teljesíteni. Különös tekintettel arra, hogy egy-egy komolyabb projekt végigvitele optimális esetben 5 évet, helyenként inkább többet vesz igénybe.
– Van-e visszajelzés a befektet?k részér?l az új szabályozásról, például a meghatározott nyereségkorlát kapcsán?
– Külön kell választani a szolgáltatókat és a termel?ket; a szabályozó hatóság eltér? mérték? nyerségkorlátot határozott meg számukra. A szolgáltatóknál ez a bruttó eszközérték 2 százaléka, míg a termel?k esetében 4,5 százalék. A szolgáltatók esetében – miután önkormányzati tulajdonban vannak – a 2 százalék ugyan nem mondható nagyon soknak, de azt sem gondolnám, hogy tönkretenné ?ket; ez egy élhet? helyzetet jelent.
A termel?i oldalon a 4,5 százalék egy új befektetésnél nem csábító. Nem hiszem, hogy ez új beruházásokat vonzana; nyilván az új beruházásokhoz ennél magasabb megtérülésre van szükség. A már megvalósult beruházásoknál pedig a tulajdonosok fogják eldönteni, hogy milyen stratégiát követnek a 4,5 százalék ismeretében.
– A f?tési szezon elején járunk; várhatóak-e kellemetlen lépések, leépítések, avagy a korábban vizionált tömeges bed?lés a szektorban?
– Nem riogatnék a tömeges bed?lés rémképével, sem azzal, hogy nem lesz h?szolgáltatás. Ha nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének egyes távh?szolgáltatók, akkor szükség lehet közvetlen beavatkozásra.
Arra a kérdésre jelenleg nem tudok válaszolni, hogy várható-e tömeges leépítés az ágazatban; minden cég maga fogja eldönteni, hogy milyen változásokat szeretne. A szektorban szükség van változásra, de a lehet?ségeket szolgáltatóként külön-külön kell értékelni. Vannak, akik már el?rébb tartanak azon az úton, hogy megreformálják, piacibbá tegyék a távhsz?lgáltató céget; és vannak akik ebben még hátrébb tartanak. Egyes esetekben a kiszervezés, leépítés is vezethet hatékonyságnövekedéshez, de mivel ez a költségeknek legfeljebb a 30 százalékát érintheti a fenti okok miatt.
– Mi a helyzet a kintlév?ségekkel, változik-e az ügyfelek száma?
– Szolgáltatónként más és más a helyzet; van, ahol a kintlév?ségek komoly problémát jelentenek. Egyébként, a távh?t sokszor drágának min?sítik, de ha valaki reálisan összehasonlítja a költségeket a gázf?tésével, és beleveszi a gázkazán beszerzési költségét, üzemeltetését, id?nkénti lecserélését – és nem csak a gázszámlát hasonlítja össze a távh?számlával, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a távf?tés nem drága. Persze, ebben benne van az áfael?ny is – enélkül bizony más lenne a helyzet.
Vannak települések, ahol meglehet?sen magas a távh? ára – ott biztosan szükség van intézkedésekre hogy az egyensúly javuljon. Ami a lekapcsolódásokat illeti: vannak olyan épületek, amelyek visszatértek a távf?téshez, miután korábban leváltak. Sok helyen gázkazánra váltottak, ám most, hogy id?szer? lenne a felújítás, rájöttek, hogy itt bizony 10 évente komoly összegeket kell rákölteni a rendszerre – így inkább visszatérnek a távh?höz. Ma tehát a távh?re kapcsolódás a jellemz?.
– Az alakuló új lakossági árképlet kialakításában részt vesznek-e a MaTáSzSz részér?l, lehet-e már konkrétumokat tudni a koncepcióról?
– Bízom benne, hogy ez a tél apróbb korrekciókkal el fog telni. Ezután viszont olyan árszabályozáshoz kellene jutni, ami hosszabb távon m?köd?képes és áttekinthet? lesz. Hogy ez pontosan milyen lesz, azt nem tudom – err?l nincs információnk. A szövetség elképzelhet?nek tartja egy benchmark típusú szabályozás felépítését, ami azt jelentené, hogy bizonyos tényez?k figyelembe vételével egy lényegesen egységesebb rendszerben lehetne meghatározni a távh? árát – ett?l a konstrukciótól a jelenleginél nagyobb összehasonlíthatóságot is várok. A jelenleginél egységesebb árrendszer elképzelhet?, teljesen uniformizált szisztéma azonban a feltételek szóródása miatt nehezen.
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt 20 évben kialakultak helyi tarifaképzési szokások, amelyekkel megbarátkoztak a fogyasztók. A legszerencsésebb az lenne, ha szétválna a szociális támogatás és az árpolitika. Nem csupán az áremelési tilalom inti önmérsékletre a szolgáltatókat.
Amennyiben az árbefagyasztás megsz?nne, a szolgáltatók akkor sem emelhetnék szabadon a tarifákat, hiszen a földgáz támogatott árai továbbra is er?s viszonyítási pontot adnának a versenykörülmények között. Amennyiben a földgáz oldalán megsz?nne a keresztfinanszírozás és a távh?szolgáltatóknak a piaci gázárakkal kellene versenyezniük, az sokkal tisztább helyzetet teremtene.
Az árbefagyasztással nem csupán a rászorulókat támogatjuk, ráadásul a fix tarifák nem ösztönzik takarékosságra a fogyasztókat. Ezen túl, nyomott árak mellett az energiahatékonysági fejlesztések jóval kisebb megtérülést ígérnek, mint tiszta piaci körülmények között.
forrás: napi.hu
A távh?szolgáltatók számára meghatározó tüzel?anyag árváltozása nagyban függ a dollár-árfolyamtól, és az árfolyamkockázatok viselésére csak kis mértékben alkalmas a szektor; a mostani rendszer pedig nem igazán kezeli az éven belüli változásokat – mondta el Fekete Csaba, a Magyar Távh?szolgáltatók Szövetségének (MaTáSzSz) elnöke, a F?táv Zrt. vezérigazgatója a lapunknak adott interjúban. Szavai szerint az utóbbi id?ben több épület tért vissza a távf?téshez.
– A szeptember végén elfogadott új távh?-koncepció milyen változásokat hozott a szolgáltatók szempontjából? Azt lehet hallani szakmai körökb?l, hogy egyes településeken túltámogatottak a társaságok.
– A távh?szolgáltatók szempontjából azon volt a hangsúly, hogy ne lehetetlenüljenek el sem a következ? fél évben, sem az azt követ? id?szakban. Úgy gondolom, ez az árszabályozási és támogatási rendszer hosszabb távon is megmarad; mindenképp ezzel kell együtt élnünk, ebben kell gondolkodnunk. Míg korábban az önkormányzatok szabályozták az árakat, a mostani szándék teljesen egyértelm?: központi szabályozás lesz – most ezt kell úgy finomítani, alakítani, hogy m?köd?képes legyen. Az biztos, hogy további egyeztetések lesznek, látjuk az erre irányuló szándékot a minisztérium és az Energiahivatal részér?l is.
A rendeletek kiadása el?tt is voltak egyeztetések, ugyanakkor úgy látjuk, lehet?ség van a korrekcióra. Ebben a formában ezek a rendeletek nem tükrözik teljes mértékben azt a szándékot, amit a törvényalkotó szánt nekik. A MaTáSzSz az el?zetes vizsgálatok alapján úgy látja, hogy valóban vannak túltámogatott társaságok – ezért is szeretnénk folytatni a tárgyalásokat.
A fogyasztók számára pedig vélhet?en ez a legfontosabb következmény, hogy nem változnak a távh?árak. Számukra minden bizonnyal mellékes, hogy a háttérben hogyan próbálunk meg zöld ágra verg?dni támogatási rendszerr?l és egyebekr?l a termel?kkel, illetve a döntéshozókkal.
– Milyen hatásokkal számol a szakma a továbbra is érvényes árbefagyasztás kapcsán?
– Az árbefagyasztás költségét valakinek meg kell fizetnie. Jelenleg a villamos energia árába beépített 1 forint 20 fillér szolgálja ezt a célt, ebb?l a támogatásból lehet az elmaradó bevételek hatását ellensúlyozni.
Másrészt: mind a távh?szolgáltatóknak, mind a távh?termel?knek van lehet?sége arra, hogy hatékonyságnövelés révén hozzájáruljanak a fogyasztói árak szinten tartáshoz. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy hatékonyságnöveléssel nem lehet egy nagyon er?s indexárváltozást, egy nagyon er?s dollár-árfolyamváltozást teljes mértékben ellensúlyozni.
Fontos kiemelni, hogy a távh?szolgáltatás saját költsége a teljes költségtömegnek átlagosan 30 százaléka, míg a fennmaradó 70 százalék a tüzel?anyaggal függ össze. Ebb?l az következik, hogy ha ebb?l a 30 százalékból meg is takarítunk 10, vagy akár 20 százalékot, az nyilvánvalóan nem tud ellensúlyozni egy 10-20 százalékos üzemanyag-drágulást. A tüzel?anyag árváltozása pedig nagyban függ a dollár-árfolyamtól; jelenleg is egy nagyon komoly emelkedésnek lehetünk a tanúi.
A kialakított rendszer egy statikus szisztéma, vagyis nem igazán kezeli az éven belüli változásokat. Az árfolyamok változásának persze lehetnek kedvez? és kedvez?tlen hatása is, ám ilyen kockázatviselésre a szolgáltatók jelenleg – és azt gondolom a termel?k is csak kis mértékben képesek. Valamennyit nyilvánvalóan tudnak ebb?l tolerálni, de nagyon sokat nem. Piaci környezetben az árbefagyasztás hosszabb távon nem fönntartható megoldás, egyebek mellett az üzembiztonságot is rontja.
Ugyanakkor érzékeljük az árbefagyasztás fenntartására vonatkozó er?s kormányzati szándékot, illetve, hogy a negatív piaci hatások minél inkább tompítva jussanak el a fogyasztókhoz. A moratórium a f?tési szezon végéig kitarthat, legfeljebb egy-két városban kerülhet sor korrekcióra. A hatásokat illet?en nagyon vegyes a kép – még olyan társaság is akad, amelyik jól jön ki a változásokból. A kétszázalékos nyereségkorlát persze behatárolja a lehet?ségeket.
Az önkormányzatok többsége vélhet?en nincs abban a helyzetben, hogy többletforrást tudjon cimkézni a távh?szolgáltatásra. A szolgáltatók eddig sem kértek pénzt az önkormányzatoktól, inkább valamennyit beadtak a tulajdonosok – települések, önkormányzatok kasszáiba. A távh?szolgáltatás, ha nem is extrém mértékben, de nyereséges tevékenység volt. Vannak olyan távh?szolgáltatók, amelyek az el?zetes számítások szerint a pécsinél is rosszabb helyzetbe kerültek az új szabályozás révén. Mindazonáltal, a szabályozó oldalán nyilvánvalóan nincs olyan szándék, miszerint veszteséget termeltetne a távh?szolgáltatóval.
– Jelenthet-e az új szabályozás átrendez?dést a beszállítói oldalon; például a megújulók nagyobb szerepet kaphatnak-e a szabályalkotó szándékának megfelel?en?
– Az új szabályozás nincs hatással a megújuló energiák felhasználására, ám a megújulók arányának növelésére abszolút látjuk a szándékot. A Metár (megújuló alapú energiatermelés támogatott átvétele) koncepciója jelenleg véleményezés alatt van, a részletes szabályozás kidolgozását a jöv? év közepére ígérték. Ez fogja meghatározni, hogy a megújuló vonal milyen mértékben tud távh?forrás oldalon bekapcsolódni.
Azt azért érdemes elmondani, hogy vannak már futó projektek – a legnagyobb Pécsett, ahol egy korábban elkezdett projekt befejez? fázisában vannak. A szektor is érzi, hogy ez az irány, de amíg nem jelenik meg konkrét számokban testet ölt? koncepció a biomassza, a geotermia, vagy más megújuló energiaforrás támogatására, addig új befektet?i szándékokról nagyon nehéz bármit is mondani. Hiszen a befektet?k úgy gondolkodnak, hogy amelyik országban kedvez?bbek a feltételek, ott fognak befektetéseket eszközölni.
Nem gondolom, hogy t?kebevonás nélkül ez megvalósulhat, ám a szolgáltatói szektorban egészen biztosan nincsen annyi t?ke, tehát itt mindenképpen komoly küls? t?ke bevonására lesz szükség ahhoz, hogy elérjük a 2020-as célokat, amelyeket amúgy is nagyon nehéz lesz teljesíteni. Különös tekintettel arra, hogy egy-egy komolyabb projekt végigvitele optimális esetben 5 évet, helyenként inkább többet vesz igénybe.
– Van-e visszajelzés a befektet?k részér?l az új szabályozásról, például a meghatározott nyereségkorlát kapcsán?
– Külön kell választani a szolgáltatókat és a termel?ket; a szabályozó hatóság eltér? mérték? nyerségkorlátot határozott meg számukra. A szolgáltatóknál ez a bruttó eszközérték 2 százaléka, míg a termel?k esetében 4,5 százalék. A szolgáltatók esetében – miután önkormányzati tulajdonban vannak – a 2 százalék ugyan nem mondható nagyon soknak, de azt sem gondolnám, hogy tönkretenné ?ket; ez egy élhet? helyzetet jelent.
A termel?i oldalon a 4,5 százalék egy új befektetésnél nem csábító. Nem hiszem, hogy ez új beruházásokat vonzana; nyilván az új beruházásokhoz ennél magasabb megtérülésre van szükség. A már megvalósult beruházásoknál pedig a tulajdonosok fogják eldönteni, hogy milyen stratégiát követnek a 4,5 százalék ismeretében.
– A f?tési szezon elején járunk; várhatóak-e kellemetlen lépések, leépítések, avagy a korábban vizionált tömeges bed?lés a szektorban?
– Nem riogatnék a tömeges bed?lés rémképével, sem azzal, hogy nem lesz h?szolgáltatás. Ha nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnének egyes távh?szolgáltatók, akkor szükség lehet közvetlen beavatkozásra.
Arra a kérdésre jelenleg nem tudok válaszolni, hogy várható-e tömeges leépítés az ágazatban; minden cég maga fogja eldönteni, hogy milyen változásokat szeretne. A szektorban szükség van változásra, de a lehet?ségeket szolgáltatóként külön-külön kell értékelni. Vannak, akik már el?rébb tartanak azon az úton, hogy megreformálják, piacibbá tegyék a távhsz?lgáltató céget; és vannak akik ebben még hátrébb tartanak. Egyes esetekben a kiszervezés, leépítés is vezethet hatékonyságnövekedéshez, de mivel ez a költségeknek legfeljebb a 30 százalékát érintheti a fenti okok miatt.
– Mi a helyzet a kintlév?ségekkel, változik-e az ügyfelek száma?
– Szolgáltatónként más és más a helyzet; van, ahol a kintlév?ségek komoly problémát jelentenek. Egyébként, a távh?t sokszor drágának min?sítik, de ha valaki reálisan összehasonlítja a költségeket a gázf?tésével, és beleveszi a gázkazán beszerzési költségét, üzemeltetését, id?nkénti lecserélését – és nem csak a gázszámlát hasonlítja össze a távh?számlával, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a távf?tés nem drága. Persze, ebben benne van az áfael?ny is – enélkül bizony más lenne a helyzet.
Vannak települések, ahol meglehet?sen magas a távh? ára – ott biztosan szükség van intézkedésekre hogy az egyensúly javuljon. Ami a lekapcsolódásokat illeti: vannak olyan épületek, amelyek visszatértek a távf?téshez, miután korábban leváltak. Sok helyen gázkazánra váltottak, ám most, hogy id?szer? lenne a felújítás, rájöttek, hogy itt bizony 10 évente komoly összegeket kell rákölteni a rendszerre – így inkább visszatérnek a távh?höz. Ma tehát a távh?re kapcsolódás a jellemz?.
– Az alakuló új lakossági árképlet kialakításában részt vesznek-e a MaTáSzSz részér?l, lehet-e már konkrétumokat tudni a koncepcióról?
– Bízom benne, hogy ez a tél apróbb korrekciókkal el fog telni. Ezután viszont olyan árszabályozáshoz kellene jutni, ami hosszabb távon m?köd?képes és áttekinthet? lesz. Hogy ez pontosan milyen lesz, azt nem tudom – err?l nincs információnk. A szövetség elképzelhet?nek tartja egy benchmark típusú szabályozás felépítését, ami azt jelentené, hogy bizonyos tényez?k figyelembe vételével egy lényegesen egységesebb rendszerben lehetne meghatározni a távh? árát – ett?l a konstrukciótól a jelenleginél nagyobb összehasonlíthatóságot is várok. A jelenleginél egységesebb árrendszer elképzelhet?, teljesen uniformizált szisztéma azonban a feltételek szóródása miatt nehezen.
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt 20 évben kialakultak helyi tarifaképzési szokások, amelyekkel megbarátkoztak a fogyasztók. A legszerencsésebb az lenne, ha szétválna a szociális támogatás és az árpolitika. Nem csupán az áremelési tilalom inti önmérsékletre a szolgáltatókat.
Amennyiben az árbefagyasztás megsz?nne, a szolgáltatók akkor sem emelhetnék szabadon a tarifákat, hiszen a földgáz támogatott árai továbbra is er?s viszonyítási pontot adnának a versenykörülmények között. Amennyiben a földgáz oldalán megsz?nne a keresztfinanszírozás és a távh?szolgáltatóknak a piaci gázárakkal kellene versenyezniük, az sokkal tisztább helyzetet teremtene.
Az árbefagyasztással nem csupán a rászorulókat támogatjuk, ráadásul a fix tarifák nem ösztönzik takarékosságra a fogyasztókat. Ezen túl, nyomott árak mellett az energiahatékonysági fejlesztések jóval kisebb megtérülést ígérnek, mint tiszta piaci körülmények között.
forrás: napi.hu
Rezsiköltség – A gáz Romániában a legolcsóbb
A magyar lakossági gáz- és áramdíjak az uniós középmez?nybe tartoznak – derül ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) most közzétett éves jelentéséb?l. Az Eurostat idézett 2010-es gra?konja alapján a bruttó gázár messze a legdrágább Svédországban és Dániában.
Bizonyosan többet fizetnek a holland, szlovén, portugál és belga polgárok, viszont olcsóbb nálunk Írország, Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Szlovákia is. A felmérésben szerepl?k közül messze a legkevesebbet a román polgár fizet a gázért. Az adatok szerint 2010 második fél évében minden tagállam területén n?tt a tarifa, de ennek mértéke hazánkon kívül Dániában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban volt viszonylag alacsonynak nevezhet?.
Az áramárak tekintetében a legdrágább Dánia és Németország. Magasabb az ár a kiugró drágulási ütemet mutató Cipruson, valamint Belgiumban, Svédországban, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában, illetve – a 2010. els? félévi adatok alapján – Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is. Olcsóbban világítanak viszont a britek, a szlovénok, a finnek és a románok. (A lakosság fizet?képességéhez viszonyított energiaár-grafikonokon Magyarország ennél jóval „el?kel?bb” helyezést ért el.)
A MEH összeállítása szerint Magyarországon az áram lakossági ára 1990 óta folyamatosan n?tt, és a 2003 ótatapasztalható nagyarányú emelkedés után a gázár is csak 2010-ben mutatott némi megnyugvást.
forrás: nol.hu
Rezsiköltség – A gáz Romániában a legolcsóbb
A magyar lakossági gáz- és áramdíjak az uniós középmez?nybe tartoznak – derül ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) most közzétett éves jelentéséb?l. Az Eurostat idézett 2010-es gra?konja alapján a bruttó gázár messze a legdrágább Svédországban és Dániában.
Bizonyosan többet fizetnek a holland, szlovén, portugál és belga polgárok, viszont olcsóbb nálunk Írország, Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Szlovákia is. A felmérésben szerepl?k közül messze a legkevesebbet a román polgár fizet a gázért. Az adatok szerint 2010 második fél évében minden tagállam területén n?tt a tarifa, de ennek mértéke hazánkon kívül Dániában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban volt viszonylag alacsonynak nevezhet?.
Az áramárak tekintetében a legdrágább Dánia és Németország. Magasabb az ár a kiugró drágulási ütemet mutató Cipruson, valamint Belgiumban, Svédországban, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában, illetve – a 2010. els? félévi adatok alapján – Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is. Olcsóbban világítanak viszont a britek, a szlovénok, a finnek és a románok. (A lakosság fizet?képességéhez viszonyított energiaár-grafikonokon Magyarország ennél jóval „el?kel?bb” helyezést ért el.)
A MEH összeállítása szerint Magyarországon az áram lakossági ára 1990 óta folyamatosan n?tt, és a 2003 ótatapasztalható nagyarányú emelkedés után a gázár is csak 2010-ben mutatott némi megnyugvást.
forrás: nol.hu
melynek során a lakosság közvetlenül találkozhat a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazásával, mégpedig közérthet?, emészthet? formában. A programban közel 50 olyan szervezet és vállalkozás vesz részt, amelyek tevékenységükben a megújuló energia témaköréhez kapcsolódónak.
A rendezvénysorozat keretében az ország konvergencia régióinak központjaiban, illetve a csatlakozott kistérségekben kívánnak megvalósítani egy három lépcs?s rendezvénysorozatot. A „Megújuló Energia Nyílt Nap – A megújulók ünnepe” egy fenntarthatósági tematikájú rendezvénysorozat, amelynek f? pillére egy olyan programsorozat megvalósítása, melynek során a lakosság közvetlenül találkozhat a megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazásával, mégpedig közérthet?, emészthet? formában. A programban részt vesz közel 50 olyan szervezet és vállalkozás, amelyek tevékenységükben a megújuló energia témaköréhez kapcsolódónak.
A szervez?k célja, hogy lehet?séget teremtsenek a lakosság számára, hogy közvetlenül a megújuló energiapiac szerepl?it?l tájékozódhasson a megújuló energiaforrások alkalmazási lehet?ségeir?l, és a téma aktuális kérdéseir?l. Számtalan – a megújuló energiák egyes speciális területeivel foglalkozó vállalkozás – nyitja meg kapuit november 12-én, szombaton, hogy különleges nyitva tartással, saját helyszíneiken a saját lehet?ségeikhez képest, a kereskedelmi érdekeket mell?zve, speciális bemutatókkal, el?adásokkal szerettesse meg a látogatókkal e területet.
Különleges helyszínek is várják majd e napon a látogatókat: biogáz és depónia er?m?veket lehet meglátogatni, nagyszabású, már megvalósult projekteket lehet meglátogatni és két egyetem is várja a látogatókat, kifejezetten erre a napra összeállított programjával.
A november 12-i Nyílt Napot hagyományos és elektronikus médiakampány el?zi meg, illetve egy 7 állomásos RoadShow. Ez utóbbi egy „mobil otthon” felépítmény? kamion, amely a nagyvárosok forgalmas pontjain várja és hívogatja a betér?ket. A mobil otthon nemcsak a Nyílt Napot népszer?síti, hanem az ott tartózkodó szakemberek máris kedvet csinálnak a megújuló eszközökhöz az erre a célra berendezett építményben.
A RoadShow állomásai:
október 29. Pécs
Október 30. Veszprém
október 31. Gy?r
november 3. Miskolc
November 4. Debrecen
november 5. Kecskemét
november 6. Szeged
forrás: OrientPress Hírügynökség
