Megújuló energiaforrás energetikus képzés indul Szegeden!

Kevesen tudták, hogy idén januárig havi pár száz forinttal támogatták a zöld energiákat. Ez a tétel a rezsicsökkentéssel elt?nt a lakossági villanyszámlákról. Az így kies? összeget a vállalkozások fogják megfizetni, a többletköltséget viszont várhatóan a lakosságra fogják hárítani.

„Továbbterhelt tétel”, „pénzeszközök”, „pénzeszköz jelleg? tételek összesen” – valószín?leg csak a nagyon precíz fogyasztók kérdeztek rá eddig, miért szerepeltek ezek a semmitmondó elemek a villanyszámlájukon. Az energiaszolgáltatónként változó név a megújuló energiát termel? er?m?veknek adott támogatást fedte. Egy magyarországi család átlagosan 120 kWh áramot fogyaszt havonta, így idén januárig körülbelül havi 200 forinttal járult hozzá a szél-, a biomassza vagy a vízier?m?vek m?ködéséhez – a legtöbb esetben valószín?leg anélkül, hogy tudta volna.

A megújuló energia el?állítása drágább a hagyományosnál, a fejlettebb technológia és az alacsonyabb kihasználtság miatt. A 2001-es villamosenergia-törvény ezért vezette be ezt a támogatási rendszert. A rezsicsökkentés bevezetésével azonban ez megsz?nik, mert a kormány többek között úgy igyekszik csökkenteni a lakosság energiaszámláit, hogy januártól már csak a céges fogyasztóknak kell hozzájárulniuk a megújuló energiatermelés fenntartásához.

A megújulú energiaszektorban zajló pénzmozgások az úgynevezett kötelez? átvételi rendszerben (kát) zajlanak. Ennek lényege, hogy a villamos rendszerirányítónak – a MAVIR-nak – muszáj átvennie a megújuló forrásból drágábban termelt áramot.

Összesítik, visszaosztják

„Vegyünk például egy szélturbinát. Leegyszer?sítve úgy néz ki a rendszer, hogy a szélenergiát termel? betáplálja az áramot a hálózatba, amelyet jogszabály szerint a MAVIR-nak bármikor és bármilyen mennyiségben kötelez? átvennie. A MAVIR ezután a szolgáltatóknak osztja szét a szélenergiából – illetve az egyéb megújuló energiaforrásokból – termelt áramot, a szolgáltatók ügyfeleinek tervezett fogyasztása szerint. A szolgáltatók ez alapján számlázhatják tovább a fogyasztóiknak a megújulókért kifizetett többletköltséget” – magyarázza a támogatási rendszer m?ködését Varga Katalin, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújuló energiával foglalkozó projektvezet?je. Ez az a többletköltség, amely eddig megjelent a lakossági villanyszámlákon is.

„A megújulós termel?k azért kapnak kiemelt árat, mert így ösztönözzük ?ket további beruházásokra. Ezzel ismerjük el, hogy környezetbarát módon, alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátással állítják el? az energiát. Az egyes technológiák különböz? mérték? átvételi árat kapnak, költségigényük szerint, illetve például a kisebb biomassza-er?m?vek is többet kapnak mint a nagyobbak, vagyis a rendszer elvileg a helyi energiatermelést ösztönzi a fél országot ellátó gigaer?m?vekkel szemben” – magyarázza a szakért?.

MTI/H. Szabó Sándor

Transzformátorállomás Gyöngyösön

Százmilliárdos tétel

Egy kilowattóra megújuló energiára 2011-ben átlagosan 12,68 forint támogatás jutott a Magyar Energiahivatal szerint. 2011-ben a kát keretében 4011 gigawattóra áramot adtak el a termel?k Magyarországon. A kát-os támogatás összege így 41,2 milliárd forintra rúgott. Ebb?l a summából viszont 17,8 milliárdot kaptak azok az úgynevezett kapcsolt (jellemz?en gázt használó) er?m?vek, amelyek egyszerre termelnek villamos áramot és h?energiát.

A kapcsolt er?m?vek hatékonyabban használják fel fosszilis energiahordozókat, mint a hagyományosak, de valójában nem számítanak megújulós er?m?veknek. (Több ilyen er?m? kát-os támogatása le is járt 2011-ben.) Az egész megújulóenergia-rendszer m?ködtetése 126,7 milliárd forintba került 2011-ben (a költségeket növelte többek között az is, hogy a villamos rendszerirányítónak áramot kell vásárolnia a termelés és a fogyasztás egyensúlyának meg?rzéséhez akkor, amikor például szélcsend van, és leállnak a széler?m?vek).

Az elmaradó reform

Magyarország nem jeleskedik a fenntartható energiaforrások hasznosításában. Tisztán megújulókkal (tehát a fent említett kapcsolt er?m?vek nélkül) összesen 2689 GWh-t termeltek 2011-ben – összegezte az energiahivatal, vagyis az ország teljes áramfogyasztásának 6,27 százalékát fedezte a szél, a biomassza, a biogáz és a víz. A környez? EU-tagállamokat nézve Ausztria vezet 30 százalékos részaránnyal, majd Románia következik 23 és Szlovénia szinte 20 százalékkal. Szlovákiában 9,8 százalékban fedezik az áramigényt a megújulók.

[origo]

Így futna fel a tervek szerint a megújulók használata

A hazai megújulóenergia-termelést elvileg meg kéne duplázni 2020-ig, mert az ország uniós hasznosítási tervében az a cél, hogy hét év múlva már közel 15 százalék legyen a szélb?l, biomasszából, napfényb?l termelt áram részaránya a teljes villanyfogyasztáson belül. Ennek viszont az állami szabályozás bizonytalansága a legnagyobb akadálya az Energiaklub elemz?je szerint.

„A kormányzat többször elhalasztotta a kötelez? átvételi rendszer reformját és az úgynevezett Metár-rendszer bevezetését. Erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi kát-rendszer nem tükrözi megfelel?en az egyes technológiák igényeit és nem ösztönzi az áramtermelés közben keletkez? h?energia hasznosítását” – mondja Varga Katalin.

MTI

Próbaüzem a szarvasi biogázüzemben

Itthon a széler?m?vek adják a kát-rendszerb?l támogatott megújuló er?m?vek összkapacitásának felét, a biomassza-er?m?vek kapacitása 40 százalékra rúg, míg a többi megújuló, jelesül a biogáz vagy a víz elenyész? mérték?. Napenergiás beruházás nem vesz részt a kát-ban a túl alacsonyan megállapított átvételi ár miatt. Pedig az ország több napsütést kap, mint az északabbra fekv? Németország.

A f? különbség, hogy itthon nem kiszámítható a támogatási és jogi környezet, ami megnehezíti az energetikai beruházások tervezését és a szükséges bankhitelek megszerzését egyaránt – mondja az Energiaklub projektvezet?je. „Nálunk most csak a napkollektorosok és a biomasszások vannak szerencsés helyzetben, de bízunk abban, hogy a három-négy éve elkezdett, megújulós nagyberuházások befejez?dnek” – teszi hozzá Zavaczky Andrea, aki 2012 decemberéig foglalkozott ilyen beruházásokat tervezésével.

Otthonra még méregdrága a szélturbina

Az átlagfogyasztó mindebb?l nem sokat érzékel: februártól elt?nik egy olyan apró tétel a villanyszámlájából, amely eddig sem különösebben érdekelte, és kevesebbet kell fizetnie a hatósági árváltozások miatt. A megújuló energia elterjedése ugyanis csak hosszabb távon nyomja le az árakat. Németországban 2007 és 2010 között 10 százalékkal csökkent az áram nagykereskedelmi ára a kisebb-nagyobb szél- és naper?m?vek miatt, de csúcsid?ben már 40 százalékkal olcsóbban is lehet áramot venni az iparági t?zsdén, mint pár évvel ezel?tt.

Azzal, hogy a lakosság már nem támogatja a megújuló energiát, gyakorlatilag az történik, hogy körülbelül 14 milliárd forinttal többet fizetnek be a kötelez? átvételi rendszerbe az áramszolgáltatók és az áramot importálók az Energiaklub számításai szerint. Az áramszolgáltatók ezt várhatóan továbbszámlázzák céges ügyfeleiknek, ami közvetve megjelenhet az összes olyan vállalkozás áraiban, amelyik áramot használ, kezdve a sarki közértt?l a nagyvállalatokig.

[origo]

Aki saját célra akarja hasznosítani a napot vagy a szelet, nem kell foglalkoznia a kötelez? átvételi rendszerrel, mert az csak az ipari méretekben termel? egységekre vonatkozik. Például otthoni célra szélturbinát telepíteni még egyértelm?en luxusberuházás: az oszloppal és a szereléssel együtt legalább nettó 4,5 millió forintba kerül.

Egy-két-három millió forintból inkább napelemes rendszert érdemes felszereltetni, mert szinte nincs olyan épület Magyarországon, amelyen ne férne el 10-12 napelempanel, amellyel már egy háztartás áramigényét fedezni lehet. Ilyen esetben az áramszolgáltatótól oda-vissza mér? villanyórát kell igényelni, hogy a fölöslegben termelt áramot értékesíteni lehessen, illetve éjszaka áramot lehessen vételezni.

Figyelni kell azonban arra, nehogy túlméretezzük a napelem-rendszert. Ha ugyanis a (féléves, vagy éves) szaldó-elszámolás során kevesebb áramot fogyasztottunk, mint amennyit a napelemünk megtermelt, a többletért csak nagyon alacsony, 25-3 forintos kilówattóránkénti árat fizet a szolgáltató. Rossz hír emellett, hogy jelenleg nincsen a lakosság számára megújuló energiás támogatási pályázat itthon. A beruházásra érdemes a lakástakarékpénztárban felhalmozott összeget felhasználni, vagy aki hitelképes, speciális kölcsönt vehet fel rá a bankjától, mert ezek a beruházások általában hét év alattmegtérülnek.

forrás: origo.hu/mti

Kevesen tudták, hogy idén januárig havi pár száz forinttal támogatták a zöld energiákat. Ez a tétel a rezsicsökkentéssel elt?nt a lakossági villanyszámlákról. Az így kies? összeget a vállalkozások fogják megfizetni, a többletköltséget viszont várhatóan a lakosságra fogják hárítani.

„Továbbterhelt tétel”, „pénzeszközök”, „pénzeszköz jelleg? tételek összesen” – valószín?leg csak a nagyon precíz fogyasztók kérdeztek rá eddig, miért szerepeltek ezek a semmitmondó elemek a villanyszámlájukon. Az energiaszolgáltatónként változó név a megújuló energiát termel? er?m?veknek adott támogatást fedte. Egy magyarországi család átlagosan 120 kWh áramot fogyaszt havonta, így idén januárig körülbelül havi 200 forinttal járult hozzá a szél-, a biomassza vagy a vízier?m?vek m?ködéséhez – a legtöbb esetben valószín?leg anélkül, hogy tudta volna.

A megújuló energia el?állítása drágább a hagyományosnál, a fejlettebb technológia és az alacsonyabb kihasználtság miatt. A 2001-es villamosenergia-törvény ezért vezette be ezt a támogatási rendszert. A rezsicsökkentés bevezetésével azonban ez megsz?nik, mert a kormány többek között úgy igyekszik csökkenteni a lakosság energiaszámláit, hogy januártól már csak a céges fogyasztóknak kell hozzájárulniuk a megújuló energiatermelés fenntartásához.

A megújulú energiaszektorban zajló pénzmozgások az úgynevezett kötelez? átvételi rendszerben (kát) zajlanak. Ennek lényege, hogy a villamos rendszerirányítónak – a MAVIR-nak – muszáj átvennie a megújuló forrásból drágábban termelt áramot.

Kevesen tudták, hogy idén januárig havi pár száz forinttal támogatták a zöld energiákat. Ez a tétel a rezsicsökkentéssel elt?nt a lakossági villanyszámlákról. Az így kies? összeget a vállalkozások fogják megfizetni, a többletköltséget viszont várhatóan a lakosságra fogják hárítani.

„Továbbterhelt tétel”, „pénzeszközök”, „pénzeszköz jelleg? tételek összesen” – valószín?leg csak a nagyon precíz fogyasztók kérdeztek rá eddig, miért szerepeltek ezek a semmitmondó elemek a villanyszámlájukon. Az energiaszolgáltatónként változó név a megújuló energiát termel? er?m?veknek adott támogatást fedte. Egy magyarországi család átlagosan 120 kWh áramot fogyaszt havonta, így idén januárig körülbelül havi 200 forinttal járult hozzá a szél-, a biomassza vagy a vízier?m?vek m?ködéséhez – a legtöbb esetben valószín?leg anélkül, hogy tudta volna.

A megújuló energia el?állítása drágább a hagyományosnál, a fejlettebb technológia és az alacsonyabb kihasználtság miatt. A 2001-es villamosenergia-törvény ezért vezette be ezt a támogatási rendszert. A rezsicsökkentés bevezetésével azonban ez megsz?nik, mert a kormány többek között úgy igyekszik csökkenteni a lakosság energiaszámláit, hogy januártól már csak a céges fogyasztóknak kell hozzájárulniuk a megújuló energiatermelés fenntartásához.

A megújulú energiaszektorban zajló pénzmozgások az úgynevezett kötelez? átvételi rendszerben (kát) zajlanak. Ennek lényege, hogy a villamos rendszerirányítónak – a MAVIR-nak – muszáj átvennie a megújuló forrásból drágábban termelt áramot.

Összesítik, visszaosztják

„Vegyünk például egy szélturbinát. Leegyszer?sítve úgy néz ki a rendszer, hogy a szélenergiát termel? betáplálja az áramot a hálózatba, amelyet jogszabály szerint a MAVIR-nak bármikor és bármilyen mennyiségben kötelez? átvennie. A MAVIR ezután a szolgáltatóknak osztja szét a szélenergiából – illetve az egyéb megújuló energiaforrásokból – termelt áramot, a szolgáltatók ügyfeleinek tervezett fogyasztása szerint. A szolgáltatók ez alapján számlázhatják tovább a fogyasztóiknak a megújulókért kifizetett többletköltséget” – magyarázza a támogatási rendszer m?ködését Varga Katalin, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújuló energiával foglalkozó projektvezet?je. Ez az a többletköltség, amely eddig megjelent a lakossági villanyszámlákon is.

„A megújulós termel?k azért kapnak kiemelt árat, mert így ösztönözzük ?ket további beruházásokra. Ezzel ismerjük el, hogy környezetbarát módon, alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátással állítják el? az energiát. Az egyes technológiák különböz? mérték? átvételi árat kapnak, költségigényük szerint, illetve például a kisebb biomassza-er?m?vek is többet kapnak mint a nagyobbak, vagyis a rendszer elvileg a helyi energiatermelést ösztönzi a fél országot ellátó gigaer?m?vekkel szemben” – magyarázza a szakért?.

MTI/H. Szabó Sándor

Transzformátorállomás Gyöngyösön

Százmilliárdos tétel

Egy kilowattóra megújuló energiára 2011-ben átlagosan 12,68 forint támogatás jutott a Magyar Energiahivatal szerint. 2011-ben a kát keretében 4011 gigawattóra áramot adtak el a termel?k Magyarországon. A kát-os támogatás összege így 41,2 milliárd forintra rúgott. Ebb?l a summából viszont 17,8 milliárdot kaptak azok az úgynevezett kapcsolt (jellemz?en gázt használó) er?m?vek, amelyek egyszerre termelnek villamos áramot és h?energiát.

A kapcsolt er?m?vek hatékonyabban használják fel fosszilis energiahordozókat, mint a hagyományosak, de valójában nem számítanak megújulós er?m?veknek. (Több ilyen er?m? kát-os támogatása le is járt 2011-ben.) Az egész megújulóenergia-rendszer m?ködtetése 126,7 milliárd forintba került 2011-ben (a költségeket növelte többek között az is, hogy a villamos rendszerirányítónak áramot kell vásárolnia a termelés és a fogyasztás egyensúlyának meg?rzéséhez akkor, amikor például szélcsend van, és leállnak a széler?m?vek).

Az elmaradó reform

Magyarország nem jeleskedik a fenntartható energiaforrások hasznosításában. Tisztán megújulókkal (tehát a fent említett kapcsolt er?m?vek nélkül) összesen 2689 GWh-t termeltek 2011-ben – összegezte az energiahivatal, vagyis az ország teljes áramfogyasztásának 6,27 százalékát fedezte a szél, a biomassza, a biogáz és a víz. A környez? EU-tagállamokat nézve Ausztria vezet 30 százalékos részaránnyal, majd Románia következik 23 és Szlovénia szinte 20 százalékkal. Szlovákiában 9,8 százalékban fedezik az áramigényt a megújulók.

[origo]

Így futna fel a tervek szerint a megújulók használata

A hazai megújulóenergia-termelést elvileg meg kéne duplázni 2020-ig, mert az ország uniós hasznosítási tervében az a cél, hogy hét év múlva már közel 15 százalék legyen a szélb?l, biomasszából, napfényb?l termelt áram részaránya a teljes villanyfogyasztáson belül. Ennek viszont az állami szabályozás bizonytalansága a legnagyobb akadálya az Energiaklub elemz?je szerint.

„A kormányzat többször elhalasztotta a kötelez? átvételi rendszer reformját és az úgynevezett Metár-rendszer bevezetését. Erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi kát-rendszer nem tükrözi megfelel?en az egyes technológiák igényeit és nem ösztönzi az áramtermelés közben keletkez? h?energia hasznosítását” – mondja Varga Katalin.

MTI

Próbaüzem a szarvasi biogázüzemben

Itthon a széler?m?vek adják a kát-rendszerb?l támogatott megújuló er?m?vek összkapacitásának felét, a biomassza-er?m?vek kapacitása 40 százalékra rúg, míg a többi megújuló, jelesül a biogáz vagy a víz elenyész? mérték?. Napenergiás beruházás nem vesz részt a kát-ban a túl alacsonyan megállapított átvételi ár miatt. Pedig az ország több napsütést kap, mint az északabbra fekv? Németország.

A f? különbség, hogy itthon nem kiszámítható a támogatási és jogi környezet, ami megnehezíti az energetikai beruházások tervezését és a szükséges bankhitelek megszerzését egyaránt – mondja az Energiaklub projektvezet?je. „Nálunk most csak a napkollektorosok és a biomasszások vannak szerencsés helyzetben, de bízunk abban, hogy a három-négy éve elkezdett, megújulós nagyberuházások befejez?dnek” – teszi hozzá Zavaczky Andrea, aki 2012 decemberéig foglalkozott ilyen beruházásokat tervezésével.

Otthonra még méregdrága a szélturbina

Az átlagfogyasztó mindebb?l nem sokat érzékel: februártól elt?nik egy olyan apró tétel a villanyszámlájából, amely eddig sem különösebben érdekelte, és kevesebbet kell fizetnie a hatósági árváltozások miatt. A megújuló energia elterjedése ugyanis csak hosszabb távon nyomja le az árakat. Németországban 2007 és 2010 között 10 százalékkal csökkent az áram nagykereskedelmi ára a kisebb-nagyobb szél- és naper?m?vek miatt, de csúcsid?ben már 40 százalékkal olcsóbban is lehet áramot venni az iparági t?zsdén, mint pár évvel ezel?tt.

Azzal, hogy a lakosság már nem támogatja a megújuló energiát, gyakorlatilag az történik, hogy körülbelül 14 milliárd forinttal többet fizetnek be a kötelez? átvételi rendszerbe az áramszolgáltatók és az áramot importálók az Energiaklub számításai szerint. Az áramszolgáltatók ezt várhatóan továbbszámlázzák céges ügyfeleiknek, ami közvetve megjelenhet az összes olyan vállalkozás áraiban, amelyik áramot használ, kezdve a sarki közértt?l a nagyvállalatokig.

[origo]

Aki saját célra akarja hasznosítani a napot vagy a szelet, nem kell foglalkoznia a kötelez? átvételi rendszerrel, mert az csak az ipari méretekben termel? egységekre vonatkozik. Például otthoni célra szélturbinát telepíteni még egyértelm?en luxusberuházás: az oszloppal és a szereléssel együtt legalább nettó 4,5 millió forintba kerül.

Egy-két-három millió forintból inkább napelemes rendszert érdemes felszereltetni, mert szinte nincs olyan épület Magyarországon, amelyen ne férne el 10-12 napelempanel, amellyel már egy háztartás áramigényét fedezni lehet. Ilyen esetben az áramszolgáltatótól oda-vissza mér? villanyórát kell igényelni, hogy a fölöslegben termelt áramot értékesíteni lehessen, illetve éjszaka áramot lehessen vételezni.

Figyelni kell azonban arra, nehogy túlméretezzük a napelem-rendszert. Ha ugyanis a (féléves, vagy éves) szaldó-elszámolás során kevesebb áramot fogyasztottunk, mint amennyit a napelemünk megtermelt, a többletért csak nagyon alacsony, 25-3 forintos kilówattóránkénti árat fizet a szolgáltató. Rossz hír emellett, hogy jelenleg nincsen a lakosság számára megújuló energiás támogatási pályázat itthon. A beruházásra érdemes a lakástakarékpénztárban felhalmozott összeget felhasználni, vagy aki hitelképes, speciális kölcsönt vehet fel rá a bankjától, mert ezek a beruházások általában hét év alattmegtérülnek.

forrás: origo.hu/mti

Kevesen tudták, hogy idén januárig havi pár száz forinttal támogatták a zöld energiákat. Ez a tétel a rezsicsökkentéssel elt?nt a lakossági villanyszámlákról. Az így kies? összeget a vállalkozások fogják megfizetni, a többletköltséget viszont várhatóan a lakosságra fogják hárítani.

„Továbbterhelt tétel”, „pénzeszközök”, „pénzeszköz jelleg? tételek összesen” – valószín?leg csak a nagyon precíz fogyasztók kérdeztek rá eddig, miért szerepeltek ezek a semmitmondó elemek a villanyszámlájukon. Az energiaszolgáltatónként változó név a megújuló energiát termel? er?m?veknek adott támogatást fedte. Egy magyarországi család átlagosan 120 kWh áramot fogyaszt havonta, így idén januárig körülbelül havi 200 forinttal járult hozzá a szél-, a biomassza vagy a vízier?m?vek m?ködéséhez – a legtöbb esetben valószín?leg anélkül, hogy tudta volna.

A megújuló energia el?állítása drágább a hagyományosnál, a fejlettebb technológia és az alacsonyabb kihasználtság miatt. A 2001-es villamosenergia-törvény ezért vezette be ezt a támogatási rendszert. A rezsicsökkentés bevezetésével azonban ez megsz?nik, mert a kormány többek között úgy igyekszik csökkenteni a lakosság energiaszámláit, hogy januártól már csak a céges fogyasztóknak kell hozzájárulniuk a megújuló energiatermelés fenntartásához.

A megújulú energiaszektorban zajló pénzmozgások az úgynevezett kötelez? átvételi rendszerben (kát) zajlanak. Ennek lényege, hogy a villamos rendszerirányítónak – a MAVIR-nak – muszáj átvennie a megújuló forrásból drágábban termelt áramot.

forrás: origo.hu