Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.

Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.

Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.

A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.

Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.

A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.

A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.

A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.

Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)

Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.

A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.

Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.

Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.

Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.

Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.

A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.

Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.

A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.

A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.

A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.

Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)

Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.

A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.

Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.

Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.

Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.

A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.

Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.

A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.

A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.

A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.

Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)

Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.

A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.

Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.

Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.

— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.

— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.

Forrás: beol.hu