Mellár: Miért késik a megújulás?

Az Észak-Amerika energiapiacán zajló folyamatok gyorsasága és mértéke megváltoztatták a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jöv?re vonatkozó globális energiapiaci várakozásait. A kontinensen zajló nem konvencionális termelési eljárások által f?tött termelésnövekedés mérete következtében az IEA a korábbiaktól nagyban elér? álláspontot fogalmazott meg a globális energiapiaci trendek tekintetében. Ma jelent meg a szervezet éves kiadványa, a Word Energy Outlook (WEO).

A szervezet vezet? kiadványának, a Word Energy Outlook 2012 mai bemutatóján kiderült, hogy az IEA várakozásai szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgáz-export?ré válhat, amelyet követ?en 2035-ra már közel teljes energiaellátása önellátóvá válhat. Észak-Amerika egyre inkább nettó export?ri szerepbe kerülhet a jöv?t illet?en, amelynek hatására 2035-re a közel-keleti olajtermelés 90%-a Ázsiában találhat majd piacot magának. Az alapvet?en regionális gázpiacok között er?södni a fog a kapcsolat a cseppfolyós földgáz (LNG) további terjedésének köszönhet?en – állapítja meg a kiadvány.

Az IEA becslése szerint 2035-re a jelenlegi szintekhez képest közel harmadával növekszik a globális energia-felhasználás. A növekmény közel 60%-a Kínához, Indiához és a Közel-Kelethez köthet?, míg az OECD tagországok esetében csak marginális emelkedés várható. Utóbbi országok esetében azonban jelent?s elmozdulást vár a szervezet az energiamixen belül, f?ként a földgáz és a megújuló er?források javára.

A következ? évtizedek tekintetében továbbra is a fosszilis energiahordozók dominanciáját várja a szervezet, amellyel kapcsolatban megjegyzik, hogy 2011-ben közel 30%-kal, 523 milliárd dollárra emelkedett a szén- és szénhidrogénekre fordított állami támogatások mértéke. Az olajfogyasztással kapcsolatban 2020-ra 7 millió hordó/napos növekedést vár az IEA, amelyet követ?en 2035-re a globális olajfogyasztás meghaladhatja a napi 99 millió hordót. Ez utóbbi id?pontban reálértéken 125 dolláros hordónként olajárral számol a kiadvány (nominálisan 215 dollár). Az IEA hozzáteszi, hogy habár a nem konvencionális és mélytengeri termelések jelent?sen emelik majd a nem-OPEC országok kitermelését, a világ olajellátása 2020-at követ?en egyre inkább az OPEC-tagok kitermelésére hagyatkozik majd. Az IEA f?ként Irakban lát komoly potenciált, amely 2035-ig a termelésnövekedés 45%-át biztosíthatja majd.

A földgáz számára az IEA egyértelm?en „aranykort” jósol, azonban hangsúlyozzák, hogy az egyes regionális piacokon eltér? folyamatok várhatók. A szervezet a gázpiacon 2035-ig a globális fogyasztásnövekedés 50%-os emelkedését várja. Az így 5 milliárd köbméteresre növekv? éves fogyasztási igény fedezését els?sorban az amerikai, ausztrál és kínai nem konvencionális termelést?l várja az IEA. A szén esetében a globális klímavédelmi tárgyalások kimenetele még sok bizonytalanságot rejt, de a szervezet a kínai és indiai igénynövekedésnek betudhatóan 21%-os fogyasztásnövekedéssel számol.

Az áramtermelésben megújulók már 2015-re a második legfontosabb er?forrásokká válhatnak a szén mögött, és 2035-re várhatóan az élre állnak majd. A szervezet azonban hozzáteszi, hogy ez az emelkedés nagyban függ a támogatáspolitikák alakulásától. 2011-ben a bioüzemanyagok támogatásával együtt 88 milliárd dollárt fordítottak a zöld energiaforrások dotálására. 2035-ig az IEA kalkuláció szerint további 4800 milliárd dollárnyi támogatást kell a szektorba helyezni, amely összeg felére már elkötelez?dés mutatkozik -ideértve a folyamatban lév? projekteket é a 2020-as vállalásokat.

Az atomer?m?vekkel kapcsolatban csökkentek a jöv?beni várakozások a fukusimai történéseket követ?en, hiszen számos ország korábbi nukleáris politikája visszavágása, illetve felülvizsgálata mellett döntött, de az IEA a kínai, dél-koreai és orosz beruházások miatt a globális kapacitások emelkedésével számol.

Az energiatermelés növekedésével szintén jelent?s b?vülés várható a termeléshez szükséges vízfelhasználásban is. A világ vízfelhasználásának 15%-a már most is az energetikai szektorhoz köthet?, és 2035-re a szektor által használt vízmennyiség 85%-os növekedésére lehet számítani. Az IEA felhívja a figyelmet, hogy egyes területeken a vízhiány már jelenleg is veszélyezteti az operációkat, aminek okán a jöv?ben egyre nagyobb szerepet kap majd a vízelérés a tervezett projektek megvalósíthatóságát illet?en.

Az IEA jelent?s energia-megtakarítási lehet?séget lát a világ energiafelhasználásában, a szervezet kalkulációi szerint a gazdaságos energiahatékonysági beruházások által a 2010-es energiafogyasztás egyötödét lehetne megtakarítani 2035-ig. Figyelmeztetnek azonban arra is, hogy megfelel? politikai elkötelezettség nélkül ezen beruházási lehet?ségek kétharmada nem fog megvalósulni. A szervezet hozzáteszi, hogy az energiahatékonysági beruházások által el lehetne tolni a klímaváltozással kapcsolatos küszöbérték elérésének id?pontját a jelenleg várható 2017-r?l 2022-ig, ami hihetetlenül értékes id? lenne az új technológiák kifejlesztése kapcsán. A jelenkor emberének még ennél is kézzelfoghatóbb eredményt szolgáltatna az energiabiztonság er?södése, illetve az energiaszámlák átlagosan 20%-os csökkenése.

Az idei WEO-ban szerepl? „Hatékony Világ” forgatókönyv alapján az energiafogyasztás most várható növekedési ütemét felezni lehetne, és ehhez csak a már most gazdaságosan elérhet? technológiákat kellene alkalmazni. Ebben az esetben a globális olajkereslet már 2020 el?tt tet?zne, és 2035-re napi 13 millió hordóval csökkenne, ami egyenérték? Oroszország és Norvégia összesített termelésével. A hatékonyabb energia-felhasználás érdemben segíthetné a világgazdaság növekedését is, aminek eredményeként 2035-re az összesített kibocsátás 18 ezer milliárd dollárral növekedhetne. Ennek f? haszonélvez?i India, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió lehetne – állapítja meg a szervezet.

2012.11.12. | forrás: portfolio.hu | Michael Debreczeni

 
Az Észak-Amerika energiapiacán zajló folyamatok gyorsasága és mértéke megváltoztatták a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jöv?re vonatkozó globális energiapiaci várakozásait. A kontinensen zajló nem konvencionális termelési eljárások által f?tött termelésnövekedés mérete következtében az IEA a korábbiaktól nagyban elér? álláspontot fogalmazott meg a globális energiapiaci trendek tekintetében. Ma jelent meg a szervezet éves kiadványa, a Word Energy Outlook (WEO).

A szervezet vezet? kiadványának, a Word Energy Outlook 2012 mai bemutatóján kiderült, hogy az IEA várakozásai szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgáz-export?ré válhat, amelyet követ?en 2035-ra már közel teljes energiaellátása önellátóvá válhat. Észak-Amerika egyre inkább nettó export?ri szerepbe kerülhet a jöv?t illet?en, amelynek hatására 2035-re a közel-keleti olajtermelés 90%-a Ázsiában találhat majd piacot magának. Az alapvet?en regionális gázpiacok között er?södni a fog a kapcsolat a cseppfolyós földgáz (LNG) további terjedésének köszönhet?en – állapítja meg a kiadvány.

Az IEA becslése szerint 2035-re a jelenlegi szintekhez képest közel harmadával növekszik a globális energia-felhasználás. A növekmény közel 60%-a Kínához, Indiához és a Közel-Kelethez köthet?, míg az OECD tagországok esetében csak marginális emelkedés várható. Utóbbi országok esetében azonban jelent?s elmozdulást vár a szervezet az energiamixen belül, f?ként a földgáz és a megújuló er?források javára.

A következ? évtizedek tekintetében továbbra is a fosszilis energiahordozók dominanciáját várja a szervezet, amellyel kapcsolatban megjegyzik, hogy 2011-ben közel 30%-kal, 523 milliárd dollárra emelkedett a szén- és szénhidrogénekre fordított állami támogatások mértéke. Az olajfogyasztással kapcsolatban 2020-ra 7 millió hordó/napos növekedést vár az IEA, amelyet követ?en 2035-re a globális olajfogyasztás meghaladhatja a napi 99 millió hordót. Ez utóbbi id?pontban reálértéken 125 dolláros hordónként olajárral számol a kiadvány (nominálisan 215 dollár). Az IEA hozzáteszi, hogy habár a nem konvencionális és mélytengeri termelések jelent?sen emelik majd a nem-OPEC országok kitermelését, a világ olajellátása 2020-at követ?en egyre inkább az OPEC-tagok kitermelésére hagyatkozik majd. Az IEA f?ként Irakban lát komoly potenciált, amely 2035-ig a termelésnövekedés 45%-át biztosíthatja majd.

A földgáz számára az IEA egyértelm?en „aranykort” jósol, azonban hangsúlyozzák, hogy az egyes regionális piacokon eltér? folyamatok várhatók. A szervezet a gázpiacon 2035-ig a globális fogyasztásnövekedés 50%-os emelkedését várja. Az így 5 milliárd köbméteresre növekv? éves fogyasztási igény fedezését els?sorban az amerikai, ausztrál és kínai nem konvencionális termelést?l várja az IEA. A szén esetében a globális klímavédelmi tárgyalások kimenetele még sok bizonytalanságot rejt, de a szervezet a kínai és indiai igénynövekedésnek betudhatóan 21%-os fogyasztásnövekedéssel számol.

Az áramtermelésben megújulók már 2015-re a második legfontosabb er?forrásokká válhatnak a szén mögött, és 2035-re várhatóan az élre állnak majd. A szervezet azonban hozzáteszi, hogy ez az emelkedés nagyban függ a támogatáspolitikák alakulásától. 2011-ben a bioüzemanyagok támogatásával együtt 88 milliárd dollárt fordítottak a zöld energiaforrások dotálására. 2035-ig az IEA kalkuláció szerint további 4800 milliárd dollárnyi támogatást kell a szektorba helyezni, amely összeg felére már elkötelez?dés mutatkozik -ideértve a folyamatban lév? projekteket é a 2020-as vállalásokat.

Az atomer?m?vekkel kapcsolatban csökkentek a jöv?beni várakozások a fukusimai történéseket követ?en, hiszen számos ország korábbi nukleáris politikája visszavágása, illetve felülvizsgálata mellett döntött, de az IEA a kínai, dél-koreai és orosz beruházások miatt a globális kapacitások emelkedésével számol.

Az energiatermelés növekedésével szintén jelent?s b?vülés várható a termeléshez szükséges vízfelhasználásban is. A világ vízfelhasználásának 15%-a már most is az energetikai szektorhoz köthet?, és 2035-re a szektor által használt vízmennyiség 85%-os növekedésére lehet számítani. Az IEA felhívja a figyelmet, hogy egyes területeken a vízhiány már jelenleg is veszélyezteti az operációkat, aminek okán a jöv?ben egyre nagyobb szerepet kap majd a vízelérés a tervezett projektek megvalósíthatóságát illet?en.

Az IEA jelent?s energia-megtakarítási lehet?séget lát a világ energiafelhasználásában, a szervezet kalkulációi szerint a gazdaságos energiahatékonysági beruházások által a 2010-es energiafogyasztás egyötödét lehetne megtakarítani 2035-ig. Figyelmeztetnek azonban arra is, hogy megfelel? politikai elkötelezettség nélkül ezen beruházási lehet?ségek kétharmada nem fog megvalósulni. A szervezet hozzáteszi, hogy az energiahatékonysági beruházások által el lehetne tolni a klímaváltozással kapcsolatos küszöbérték elérésének id?pontját a jelenleg várható 2017-r?l 2022-ig, ami hihetetlenül értékes id? lenne az új technológiák kifejlesztése kapcsán. A jelenkor emberének még ennél is kézzelfoghatóbb eredményt szolgáltatna az energiabiztonság er?södése, illetve az energiaszámlák átlagosan 20%-os csökkenése.

Az idei WEO-ban szerepl? „Hatékony Világ” forgatókönyv alapján az energiafogyasztás most várható növekedési ütemét felezni lehetne, és ehhez csak a már most gazdaságosan elérhet? technológiákat kellene alkalmazni. Ebben az esetben a globális olajkereslet már 2020 el?tt tet?zne, és 2035-re napi 13 millió hordóval csökkenne, ami egyenérték? Oroszország és Norvégia összesített termelésével. A hatékonyabb energia-felhasználás érdemben segíthetné a világgazdaság növekedését is, aminek eredményeként 2035-re az összesített kibocsátás 18 ezer milliárd dollárral növekedhetne. Ennek f? haszonélvez?i India, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió lehetne – állapítja meg a szervezet.

2012.11.12. | forrás: portfolio.hu | Michael Debreczeni

 
Az Észak-Amerika energiapiacán zajló folyamatok gyorsasága és mértéke megváltoztatták a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jöv?re vonatkozó globális energiapiaci várakozásait. A kontinensen zajló nem konvencionális termelési eljárások által f?tött termelésnövekedés mérete következtében az IEA a korábbiaktól nagyban elér? álláspontot fogalmazott meg a globális energiapiaci trendek tekintetében. Ma jelent meg a szervezet éves kiadványa, a Word Energy Outlook (WEO).

A szervezet vezet? kiadványának, a Word Energy Outlook 2012 mai bemutatóján kiderült, hogy az IEA várakozásai szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgáz-export?ré válhat, amelyet követ?en 2035-ra már közel teljes energiaellátása önellátóvá válhat. Észak-Amerika egyre inkább nettó export?ri szerepbe kerülhet a jöv?t illet?en, amelynek hatására 2035-re a közel-keleti olajtermelés 90%-a Ázsiában találhat majd piacot magának. Az alapvet?en regionális gázpiacok között er?södni a fog a kapcsolat a cseppfolyós földgáz (LNG) további terjedésének köszönhet?en – állapítja meg a kiadvány.

Az IEA becslése szerint 2035-re a jelenlegi szintekhez képest közel harmadával növekszik a globális energia-felhasználás. A növekmény közel 60%-a Kínához, Indiához és a Közel-Kelethez köthet?, míg az OECD tagországok esetében csak marginális emelkedés várható. Utóbbi országok esetében azonban jelent?s elmozdulást vár a szervezet az energiamixen belül, f?ként a földgáz és a megújuló er?források javára.

A következ? évtizedek tekintetében továbbra is a fosszilis energiahordozók dominanciáját várja a szervezet, amellyel kapcsolatban megjegyzik, hogy 2011-ben közel 30%-kal, 523 milliárd dollárra emelkedett a szén- és szénhidrogénekre fordított állami támogatások mértéke. Az olajfogyasztással kapcsolatban 2020-ra 7 millió hordó/napos növekedést vár az IEA, amelyet követ?en 2035-re a globális olajfogyasztás meghaladhatja a napi 99 millió hordót. Ez utóbbi id?pontban reálértéken 125 dolláros hordónként olajárral számol a kiadvány (nominálisan 215 dollár). Az IEA hozzáteszi, hogy habár a nem konvencionális és mélytengeri termelések jelent?sen emelik majd a nem-OPEC országok kitermelését, a világ olajellátása 2020-at követ?en egyre inkább az OPEC-tagok kitermelésére hagyatkozik majd. Az IEA f?ként Irakban lát komoly potenciált, amely 2035-ig a termelésnövekedés 45%-át biztosíthatja majd.

A földgáz számára az IEA egyértelm?en „aranykort” jósol, azonban hangsúlyozzák, hogy az egyes regionális piacokon eltér? folyamatok várhatók. A szervezet a gázpiacon 2035-ig a globális fogyasztásnövekedés 50%-os emelkedését várja. Az így 5 milliárd köbméteresre növekv? éves fogyasztási igény fedezését els?sorban az amerikai, ausztrál és kínai nem konvencionális termelést?l várja az IEA. A szén esetében a globális klímavédelmi tárgyalások kimenetele még sok bizonytalanságot rejt, de a szervezet a kínai és indiai igénynövekedésnek betudhatóan 21%-os fogyasztásnövekedéssel számol.

Az áramtermelésben megújulók már 2015-re a második legfontosabb er?forrásokká válhatnak a szén mögött, és 2035-re várhatóan az élre állnak majd. A szervezet azonban hozzáteszi, hogy ez az emelkedés nagyban függ a támogatáspolitikák alakulásától. 2011-ben a bioüzemanyagok támogatásával együtt 88 milliárd dollárt fordítottak a zöld energiaforrások dotálására. 2035-ig az IEA kalkuláció szerint további 4800 milliárd dollárnyi támogatást kell a szektorba helyezni, amely összeg felére már elkötelez?dés mutatkozik -ideértve a folyamatban lév? projekteket é a 2020-as vállalásokat.

Az atomer?m?vekkel kapcsolatban csökkentek a jöv?beni várakozások a fukusimai történéseket követ?en, hiszen számos ország korábbi nukleáris politikája visszavágása, illetve felülvizsgálata mellett döntött, de az IEA a kínai, dél-koreai és orosz beruházások miatt a globális kapacitások emelkedésével számol.

Az energiatermelés növekedésével szintén jelent?s b?vülés várható a termeléshez szükséges vízfelhasználásban is. A világ vízfelhasználásának 15%-a már most is az energetikai szektorhoz köthet?, és 2035-re a szektor által használt vízmennyiség 85%-os növekedésére lehet számítani. Az IEA felhívja a figyelmet, hogy egyes területeken a vízhiány már jelenleg is veszélyezteti az operációkat, aminek okán a jöv?ben egyre nagyobb szerepet kap majd a vízelérés a tervezett projektek megvalósíthatóságát illet?en.

Az IEA jelent?s energia-megtakarítási lehet?séget lát a világ energiafelhasználásában, a szervezet kalkulációi szerint a gazdaságos energiahatékonysági beruházások által a 2010-es energiafogyasztás egyötödét lehetne megtakarítani 2035-ig. Figyelmeztetnek azonban arra is, hogy megfelel? politikai elkötelezettség nélkül ezen beruházási lehet?ségek kétharmada nem fog megvalósulni. A szervezet hozzáteszi, hogy az energiahatékonysági beruházások által el lehetne tolni a klímaváltozással kapcsolatos küszöbérték elérésének id?pontját a jelenleg várható 2017-r?l 2022-ig, ami hihetetlenül értékes id? lenne az új technológiák kifejlesztése kapcsán. A jelenkor emberének még ennél is kézzelfoghatóbb eredményt szolgáltatna az energiabiztonság er?södése, illetve az energiaszámlák átlagosan 20%-os csökkenése.

Az idei WEO-ban szerepl? „Hatékony Világ” forgatókönyv alapján az energiafogyasztás most várható növekedési ütemét felezni lehetne, és ehhez csak a már most gazdaságosan elérhet? technológiákat kellene alkalmazni. Ebben az esetben a globális olajkereslet már 2020 el?tt tet?zne, és 2035-re napi 13 millió hordóval csökkenne, ami egyenérték? Oroszország és Norvégia összesített termelésével. A hatékonyabb energia-felhasználás érdemben segíthetné a világgazdaság növekedését is, aminek eredményeként 2035-re az összesített kibocsátás 18 ezer milliárd dollárral növekedhetne. Ennek f? haszonélvez?i India, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió lehetne – állapítja meg a szervezet.

2012.11.12. | forrás: portfolio.hu | Michael Debreczeni

London, 2012. november 12., hétf? (MTI) – Az Egyesült Államok 2017-re Szaúd-Arábiát megel?zve a világ els? számú olajtermel?je, és már 2015-re a legnagyobb gázkitermel?je lehet – írta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétf?n kiadott éves jelentésében.

    Az IEA szerint drámai módon változik a világ energetikai térképe, s ez lényegesen módosítja azokat a korábbi elképzeléseket, amelyek az energiaipar jöv?jér?l szóltak.
„Észak-Amerika jelent?s olaj- és gázipari átalakulás el?tt áll, amely a világ valamennyi térségére kihat majd, de hasonlóan nagy hatású változások elképzelhet?ek az energiahatékonyság terén a világ többi részén is” – fogalmazott Maria van der Hoeven, az IEA vezérigazgatója.
A szervezet szerint 2013-ra a 2010. évi energiakereslet ötödét kitev? hatékonyságjavulás mehet végbe. Ez azt bizonyítja, hogy az energiahatékonyság éppen olyan fontos, mint az energiaforrások korlátossága, és a hatékonyság növelésére irányuló felfokozott törekvések az energiapolitikai törekvések egységesít?jeként hathatnak – írja az IEA.
Az energiaügynökség által közölt els?dleges forgatókönyv szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgázexport?rré válik, és 2035-re energetikai szempontból nettó önellátóvá válik.
A fosszilis energiahordozók továbbra is els?dlegesek maradnak a világ energiaösszetételében. Az IEA számításai szerint az olaj világpiaci kereslete 2020-ra napi 7 millió hordóval n? majd és 2035-re meghaladja majd a napi 99 millió hordót. Ekkorra az olaj hordónkénti ára reálértéken eléri a 125 dollár, ami nominális értéken 215 dolláros szintet jelent.
Az olajkitermelést jelent?sen növeli majd a K?olaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli államokban a nem-hagyományos és mélytengeri kitermelés, de 2020 után ismét n? az OPEC tagállamok kivitelére való ráutaltság. Az olajkitermelés 2035-ig tartó növekedésének 45 százalékát Irak adja majd – véli az IEA, hozzátéve, hogy a közel-keleti állam az id?szak végére a világ második legnagyobb k?olajexport?révé léphet el? Szaúd-Arábia után.
A gázpiacon 2035-re 50 százalékkal, 5 billió (5 ezer milliárd) köbméterre n? a világpiaci kereslet. A kitermelés növekményének közel fele származik majd nem-szokványos forrásokból. A legnagyobb termelésb?vülés az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kínában várható – írja a szervezet.
Az IEA számításai szerint a szénpiac kilátásai attól függnek, hogy miként módosul a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozás.
A megújuló energia 2015-re a világ második legfontosabb áramforrása lesz, és 2035-re megközelíti a jelenleg els? helyen lév? szén mértékét. Ez a növekedés azonban attól függ, hogy az államok fenntartják-e a támogatások rendszerét – véli az energiaügynökség. Tavaly a támogatás globálisan 88 milliárd dollárt tett ki, de 2035-re vélhet?en 4,8 billió dollárra n?.
Az atomenergetikai kapacitások több országban csökkentek a fukusimai baleset után, de néhány országban, a többi között Kínában, Dél-Koreában, Indiában és Oroszországban továbbra is n?nek majd.

London, 2012. november 12., hétf? (MTI) – Az Egyesült Államok 2017-re Szaúd-Arábiát megel?zve a világ els? számú olajtermel?je, és már 2015-re a legnagyobb gázkitermel?je lehet – írta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétf?n kiadott éves jelentésében.

    Az IEA szerint drámai módon változik a világ energetikai térképe, s ez lényegesen módosítja azokat a korábbi elképzeléseket, amelyek az energiaipar jöv?jér?l szóltak.
„Észak-Amerika jelent?s olaj- és gázipari átalakulás el?tt áll, amely a világ valamennyi térségére kihat majd, de hasonlóan nagy hatású változások elképzelhet?ek az energiahatékonyság terén a világ többi részén is” – fogalmazott Maria van der Hoeven, az IEA vezérigazgatója.
A szervezet szerint 2013-ra a 2010. évi energiakereslet ötödét kitev? hatékonyságjavulás mehet végbe. Ez azt bizonyítja, hogy az energiahatékonyság éppen olyan fontos, mint az energiaforrások korlátossága, és a hatékonyság növelésére irányuló felfokozott törekvések az energiapolitikai törekvések egységesít?jeként hathatnak – írja az IEA.
Az energiaügynökség által közölt els?dleges forgatókönyv szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgázexport?rré válik, és 2035-re energetikai szempontból nettó önellátóvá válik.
A fosszilis energiahordozók továbbra is els?dlegesek maradnak a világ energiaösszetételében. Az IEA számításai szerint az olaj világpiaci kereslete 2020-ra napi 7 millió hordóval n? majd és 2035-re meghaladja majd a napi 99 millió hordót. Ekkorra az olaj hordónkénti ára reálértéken eléri a 125 dollár, ami nominális értéken 215 dolláros szintet jelent.
Az olajkitermelést jelent?sen növeli majd a K?olaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli államokban a nem-hagyományos és mélytengeri kitermelés, de 2020 után ismét n? az OPEC tagállamok kivitelére való ráutaltság. Az olajkitermelés 2035-ig tartó növekedésének 45 százalékát Irak adja majd – véli az IEA, hozzátéve, hogy a közel-keleti állam az id?szak végére a világ második legnagyobb k?olajexport?révé léphet el? Szaúd-Arábia után.
A gázpiacon 2035-re 50 százalékkal, 5 billió (5 ezer milliárd) köbméterre n? a világpiaci kereslet. A kitermelés növekményének közel fele származik majd nem-szokványos forrásokból. A legnagyobb termelésb?vülés az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kínában várható – írja a szervezet.
Az IEA számításai szerint a szénpiac kilátásai attól függnek, hogy miként módosul a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozás.
A megújuló energia 2015-re a világ második legfontosabb áramforrása lesz, és 2035-re megközelíti a jelenleg els? helyen lév? szén mértékét. Ez a növekedés azonban attól függ, hogy az államok fenntartják-e a támogatások rendszerét – véli az energiaügynökség. Tavaly a támogatás globálisan 88 milliárd dollárt tett ki, de 2035-re vélhet?en 4,8 billió dollárra n?.
Az atomenergetikai kapacitások több országban csökkentek a fukusimai baleset után, de néhány országban, a többi között Kínában, Dél-Koreában, Indiában és Oroszországban továbbra is n?nek majd.

London,
2012. november 12.,
hétf? (MTI) – Az Egyesült Államok 2017-re Szaúd-Arábiát megel?zve a világ els? számú olajtermel?je, és már 2015-re a legnagyobb gázkitermel?je lehet – írta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétf?n kiadott éves jelentésében.

    Az IEA szerint drámai módon változik a világ energetikai térképe, s ez lényegesen módosítja azokat a korábbi elképzeléseket, amelyek az energiaipar jöv?jér?l szóltak.
„Észak-Amerika jelent?s olaj- és gázipari átalakulás el?tt áll, amely a világ valamennyi térségére kihat majd, de hasonlóan nagy hatású változások elképzelhet?ek az energiahatékonyság terén a világ többi részén is” – fogalmazott Maria van der Hoeven, az IEA vezérigazgatója.
A szervezet szerint 2013-ra a 2010. évi energiakereslet ötödét kitev? hatékonyságjavulás mehet végbe. Ez azt bizonyítja, hogy az energiahatékonyság éppen olyan fontos, mint az energiaforrások korlátossága, és a hatékonyság növelésére irányuló felfokozott törekvések az energiapolitikai törekvések egységesít?jeként hathatnak – írja az IEA.
Az energiaügynökség által közölt els?dleges forgatókönyv szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgázexport?rré válik, és 2035-re energetikai szempontból nettó önellátóvá válik.
A fosszilis energiahordozók továbbra is els?dlegesek maradnak a világ energiaösszetételében. Az IEA számításai szerint az olaj világpiaci kereslete 2020-ra napi 7 millió hordóval n? majd és 2035-re meghaladja majd a napi 99 millió hordót. Ekkorra az olaj hordónkénti ára reálértéken eléri a 125 dollár, ami nominális értéken 215 dolláros szintet jelent.
Az olajkitermelést jelent?sen növeli majd a K?olaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli államokban a nem-hagyományos és mélytengeri kitermelés, de 2020 után ismét n? az OPEC tagállamok kivitelére való ráutaltság. Az olajkitermelés 2035-ig tartó növekedésének 45 százalékát Irak adja majd – véli az IEA, hozzátéve, hogy a közel-keleti állam az id?szak végére a világ második legnagyobb k?olajexport?révé léphet el? Szaúd-Arábia után.
A gázpiacon 2035-re 50 százalékkal, 5 billió (5 ezer milliárd) köbméterre n? a világpiaci kereslet. A kitermelés növekményének közel fele származik majd nem-szokványos forrásokból. A legnagyobb termelésb?vülés az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kínában várható – írja a szervezet.
Az IEA számításai szerint a szénpiac kilátásai attól függnek, hogy miként módosul a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozás.
A megújuló energia 2015-re a világ második legfontosabb áramforrása lesz, és 2035-re megközelíti a jelenleg els? helyen lév? szén mértékét. Ez a növekedés azonban attól függ, hogy az államok fenntartják-e a támogatások rendszerét – véli az energiaügynökség. Tavaly a támogatás globálisan 88 milliárd dollárt tett ki, de 2035-re vélhet?en 4,8 billió dollárra n?.
Az atomenergetikai kapacitások több országban csökkentek a fukusimai baleset után, de néhány országban, a többi között Kínában, Dél-Koreában, Indiában és Oroszországban továbbra is n?nek majd.

MSZP: ki a felel?s a kiotói kvótaegységek értékesítésének elmaradásáért?

Szabó Imre azt mondta, hogy nagyon jelent?sen megn?tt azon családok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeket, és hosszú ideje hátralékokkal küzdenek. Mint kifejtette: a kormányváltáskor közel 155 millió kiotói kvótaegységet adtak át, és szerinte az elmúlt 30 hónapban e téren felel?tlen, hanyag gazdálkodás folyt. Az átadáskor 1,2 milliárd euró érték? kvótavagyont adtak át, amelynek akkori árfolyama 330 milliárd forint volt. Mára az eladható egységek értéke 22 milliárdra olvadt, az értékvesztés 310 milliárd forint – jegyezte meg, hozzátéve: ez az összeg mintegy 300 ezer otthon teljes h?szigetelésére, és az energiaszámlák közel 80 százalékkal lennének alacsonyabbak. Azt kérdezte, hogy ki a felel?s az értékesítések elmaradásáért?
Fónagy János elmondta, hogy tavaly és idén a Mi otthonunk felújítási és új otthon programra 2,3 milliárd, napkollektor rendszerek beszerzésére közel 3 milliárd, a f?téskorszer?sítésre 864 milliós kerettel írtak ki pályázatot. Ezek forrásául szolgál a zöldberuházási rendszer, melynek forrásait a kiotói kvóták értékesítése jelenti. A piacon évek óta túlkínálat van, számos országnak kvótatöbblettel bír, a 2008-as válság óta a kereslet alacsony. A többletkvóta értékesítésére folyamatosan keresik a megoldást, több potenciális vev?vel tárgyalnak – jelezte.
A képvisel? a választ nem fogadta el, a parlament 181 igen és 78 nem szavazattal jóváhagyta.

Forrás: MTI.hu

MSZP: ki a felel?s a kiotói kvótaegységek értékesítésének elmaradásáért?

Szabó Imre azt mondta, hogy nagyon jelent?sen megn?tt azon családok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeket, és hosszú ideje hátralékokkal küzdenek. Mint kifejtette: a kormányváltáskor közel 155 millió kiotói kvótaegységet adtak át, és szerinte az elmúlt 30 hónapban e téren felel?tlen, hanyag gazdálkodás folyt. Az átadáskor 1,2 milliárd euró érték? kvótavagyont adtak át, amelynek akkori árfolyama 330 milliárd forint volt. Mára az eladható egységek értéke 22 milliárdra olvadt, az értékvesztés 310 milliárd forint – jegyezte meg, hozzátéve: ez az összeg mintegy 300 ezer otthon teljes h?szigetelésére, és az energiaszámlák közel 80 százalékkal lennének alacsonyabbak. Azt kérdezte, hogy ki a felel?s az értékesítések elmaradásáért?
Fónagy János elmondta, hogy tavaly és idén a Mi otthonunk felújítási és új otthon programra 2,3 milliárd, napkollektor rendszerek beszerzésére közel 3 milliárd, a f?téskorszer?sítésre 864 milliós kerettel írtak ki pályázatot. Ezek forrásául szolgál a zöldberuházási rendszer, melynek forrásait a kiotói kvóták értékesítése jelenti. A piacon évek óta túlkínálat van, számos országnak kvótatöbblettel bír, a 2008-as válság óta a kereslet alacsony. A többletkvóta értékesítésére folyamatosan keresik a megoldást, több potenciális vev?vel tárgyalnak – jelezte.
A képvisel? a választ nem fogadta el, a parlament 181 igen és 78 nem szavazattal jóváhagyta.

Forrás: MTI.hu

MSZP: ki a felel?s a kiotói kvótaegységek értékesítésének elmaradásáért?

Szabó Imre azt mondta, hogy nagyon jelent?sen megn?tt azon családok száma, akik nem tudják kifizetni a rezsiköltségeket, és hosszú ideje hátralékokkal küzdenek. Mint kifejtette: a kormányváltáskor közel 155 millió kiotói kvótaegységet adtak át, és szerinte az elmúlt 30 hónapban e téren felel?tlen, hanyag gazdálkodás folyt. Az átadáskor 1,2 milliárd euró érték? kvótavagyont adtak át, amelynek akkori árfolyama 330 milliárd forint volt. Mára az eladható egységek értéke 22 milliárdra olvadt, az értékvesztés 310 milliárd forint – jegyezte meg, hozzátéve: ez az összeg mintegy 300 ezer otthon teljes h?szigetelésére, és az energiaszámlák közel 80 százalékkal lennének alacsonyabbak. Azt kérdezte, hogy ki a felel?s az értékesítések elmaradásáért?
Fónagy János elmondta, hogy tavaly és idén a Mi otthonunk felújítási és új otthon programra 2,3 milliárd, napkollektor rendszerek beszerzésére közel 3 milliárd, a f?téskorszer?sítésre 864 milliós kerettel írtak ki pályázatot. Ezek forrásául szolgál a zöldberuházási rendszer, melynek forrásait a kiotói kvóták értékesítése jelenti. A piacon évek óta túlkínálat van, számos országnak kvótatöbblettel bír, a 2008-as válság óta a kereslet alacsony. A többletkvóta értékesítésére folyamatosan keresik a megoldást, több potenciális vev?vel tárgyalnak – jelezte.
A képvisel? a választ nem fogadta el, a parlament 181 igen és 78 nem szavazattal jóváhagyta.

Forrás: MTI.hu

A Németország fel?l Kelet-Európába érkez?, szélalapon el?állított áram túltermelése komoly rendszerszint? zavarokat, áramszüneteket okozhat a régióban, a Mavir szerint ugyanakkor a magyar rendszer biztonságosan m?ködtethet?.

A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németországban több mint 8885 megawatt (a paksi atomer?m? kapacitásának mintegy négy és félszeresének megfelel?) szélenergia-kapacitást telepítettek 2007 óta, többnyire északon. Egyel?re tanulmányozzák, hogy miként lehetne az iparosodottabb dél felé egy gerincvezetéket kiépíteni. A német rendszer egy-egy szeles napon „túlcsordulhat”, ilyenkor a többletenergia elkezd áramolni az európai rendszerben ? f?leg ha a helyzet az alacsony fogyasztással párosul. Kritikusak lehetnek az ünnepnapok, amikor jelent?sen csökken a fogyasztás. Németországban a megújulóportfólió a jelenlegi többszörösére növekedhet a következ? id?szakban, bár az arányok már ma is impozánsak: míg az ottani rendszer igénye átlagosan 60 gigawatt, a szél ebb?l 30, a napenergia pedig 25 gigawattot adhat maximális kihasználtság mellett.

Elégtelen észak?déli összeköttetésével a német villamosenergia-hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, ekkor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyeget?ztek. A cseh és lengyel hálózatüzemeltet?k a német áramdömping miatt alkalmanként a nyugati határhoz közeli bizonyos er?m?veik leállítására kényszerülnek, ez az oka a piaclezárással való fenyegetéseknek. A Mavir szerint azonban ez nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelentene, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenül? kereskedés terén tett kényszerlépéseket.

Reuters

A kelet-európai hálózatokon többletterhelést jelent, hogy csúcsid?szakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak kelet fel?l juttat el a német fogyasztókhoz, az osztrák és a német hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke ugyanis messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenét?l. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország el kívánja érni, hogy Németország és Ausztria „rajzolja újra” az áramkereskedelmi térképet. Németországban nem szabályozzák le a széler?m?veket, azaz nem csökkentik a termelésüket érzékelhet?en csökken? igény esetén sem a Mavir szerint. Az el nem tárolt felesleget értékesítik (akár negatív áron is), a vev?k pedig gyakran távolabbi országokban találhatók. A túltermelt és eladott mennyiség megtalálja a maga „útját” a rendszerben, ezt nem, vagy csak nehezen lehet szabályozni. Korábban els?sorban a Benelux államokon keresztül haladt az „út”, mára már azonban ott fizikailag blokkolták a befolyó német áramot.

Forrás: napi.hu

A Németország fel?l Kelet-Európába érkez?, szélalapon el?állított áram túltermelése komoly rendszerszint? zavarokat, áramszüneteket okozhat a régióban, a Mavir szerint ugyanakkor a magyar rendszer biztonságosan m?ködtethet?.

A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németországban több mint 8885 megawatt (a paksi atomer?m? kapacitásának mintegy négy és félszeresének megfelel?) szélenergia-kapacitást telepítettek 2007 óta, többnyire északon. Egyel?re tanulmányozzák, hogy miként lehetne az iparosodottabb dél felé egy gerincvezetéket kiépíteni. A német rendszer egy-egy szeles napon „túlcsordulhat”, ilyenkor a többletenergia elkezd áramolni az európai rendszerben ? f?leg ha a helyzet az alacsony fogyasztással párosul. Kritikusak lehetnek az ünnepnapok, amikor jelent?sen csökken a fogyasztás. Németországban a megújulóportfólió a jelenlegi többszörösére növekedhet a következ? id?szakban, bár az arányok már ma is impozánsak: míg az ottani rendszer igénye átlagosan 60 gigawatt, a szél ebb?l 30, a napenergia pedig 25 gigawattot adhat maximális kihasználtság mellett.

Elégtelen észak?déli összeköttetésével a német villamosenergia-hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, ekkor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyeget?ztek. A cseh és lengyel hálózatüzemeltet?k a német áramdömping miatt alkalmanként a nyugati határhoz közeli bizonyos er?m?veik leállítására kényszerülnek, ez az oka a piaclezárással való fenyegetéseknek. A Mavir szerint azonban ez nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelentene, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenül? kereskedés terén tett kényszerlépéseket.

Reuters

A kelet-európai hálózatokon többletterhelést jelent, hogy csúcsid?szakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak kelet fel?l juttat el a német fogyasztókhoz, az osztrák és a német hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke ugyanis messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenét?l. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország el kívánja érni, hogy Németország és Ausztria „rajzolja újra” az áramkereskedelmi térképet. Németországban nem szabályozzák le a széler?m?veket, azaz nem csökkentik a termelésüket érzékelhet?en csökken? igény esetén sem a Mavir szerint. Az el nem tárolt felesleget értékesítik (akár negatív áron is), a vev?k pedig gyakran távolabbi országokban találhatók. A túltermelt és eladott mennyiség megtalálja a maga „útját” a rendszerben, ezt nem, vagy csak nehezen lehet szabályozni. Korábban els?sorban a Benelux államokon keresztül haladt az „út”, mára már azonban ott fizikailag blokkolták a befolyó német áramot.

Forrás: napi.hu

A Németország fel?l Kelet-Európába érkez?, szélalapon el?állított áram túltermelése komoly rendszerszint? zavarokat, áramszüneteket okozhat a régióban, a Mavir szerint ugyanakkor a magyar rendszer biztonságosan m?ködtethet?.

A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németországban több mint 8885 megawatt (a paksi atomer?m? kapacitásának mintegy négy és félszeresének megfelel?) szélenergia-kapacitást telepítettek 2007 óta, többnyire északon. Egyel?re tanulmányozzák, hogy miként lehetne az iparosodottabb dél felé egy gerincvezetéket kiépíteni. A német rendszer egy-egy szeles napon „túlcsordulhat”, ilyenkor a többletenergia elkezd áramolni az európai rendszerben ? f?leg ha a helyzet az alacsony fogyasztással párosul. Kritikusak lehetnek az ünnepnapok, amikor jelent?sen csökken a fogyasztás. Németországban a megújulóportfólió a jelenlegi többszörösére növekedhet a következ? id?szakban, bár az arányok már ma is impozánsak: míg az ottani rendszer igénye átlagosan 60 gigawatt, a szél ebb?l 30, a napenergia pedig 25 gigawattot adhat maximális kihasználtság mellett.

Elégtelen észak?déli összeköttetésével a német villamosenergia-hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, ekkor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyeget?ztek. A cseh és lengyel hálózatüzemeltet?k a német áramdömping miatt alkalmanként a nyugati határhoz közeli bizonyos er?m?veik leállítására kényszerülnek, ez az oka a piaclezárással való fenyegetéseknek. A Mavir szerint azonban ez nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelentene, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenül? kereskedés terén tett kényszerlépéseket.

Reuters

A kelet-európai hálózatokon többletterhelést jelent, hogy csúcsid?szakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak kelet fel?l juttat el a német fogyasztókhoz, az osztrák és a német hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke ugyanis messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenét?l. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország el kívánja érni, hogy Németország és Ausztria „rajzolja újra” az áramkereskedelmi térképet. Németországban nem szabályozzák le a széler?m?veket, azaz nem csökkentik a termelésüket érzékelhet?en csökken? igény esetén sem a Mavir szerint. Az el nem tárolt felesleget értékesítik (akár negatív áron is), a vev?k pedig gyakran távolabbi országokban találhatók. A túltermelt és eladott mennyiség megtalálja a maga „útját” a rendszerben, ezt nem, vagy csak nehezen lehet szabályozni. Korábban els?sorban a Benelux államokon keresztül haladt az „út”, mára már azonban ott fizikailag blokkolták a befolyó német áramot.

Forrás: napi.hu

Mit tehet egy cég az energetikában (feltéve, hogy nem energetikai cég)? Energiatakarékosan termelhet, üzemelhet. Energiatakarékos eszközöket szerzhet be, energiatakarékosan m?ködtetheti a gyártósort, a szállítójárm?veket, az irodát, stb. És a megújuló energia használata is nagyon fontos. Ezeket részletezem most ebben a cikkemben.

A legegyszer?bb esetben a cégek is ugyanúgy járhatnak el, mint a magánszemélyek. Takarékoskodnak, amivel lehet. Az energetika és a környezetvédelem kapcsolata ugyanis az energiatakarékosságról és a megújuló energiaforrások használatáról szól. A megújuló energia külön téma lesz, itt és most csak annyit jegyzek meg, hogy lehet?leg minél jobban mel?zzük a fosszilis energiahordozók használatát, és próbáljunk elmozdulni a megújuló energia felé, mert a fosszilis energiahordozók használata jelent?s környezetszennyezést okozhat és gyorsítja a klímaváltozást.

Az energiatakarékossággal kapcsolatban a következ?ket ajánlom:

• Érdemes energiatakarékos fényforrásokat beszerezni, mert megtérül az áruk.
• Más eszközökb?l is az A (vagy még jobb: A+, A++, stb.) energiaosztályú készülékeket célszer? beszerezni. Minél hátrébb van egy bet? az ábécében, annál energiapazarlóbb a berendezés. Már a C és D kategóriás berendezésekt?l is érdemes megszabadulni, és korszer?bb, energiatakarékosabb eszközökre cserélni.
• Az üresjáratokat lehet?leg mell?zzük! Ésszer? munkaszervezéssel elkerülhet? az energiapazarlás.
• A szállítóeszközöket, járm?veket is érdemes kisebb fogyasztásúra cserélni és energiatakarékosan használni. Az energiatakarékos vezetésr?l már volt cikk a Fels?fokon.hu szakmai blogmagazinban, a kapcsolódó cikkek között is megtalálható.
• F?tött helyiségekben vagy magas h?mérsékleten lejátszódó folyamatok esetén fontos a megfelel? h?szigetelés. Az elszivárgó h? felesleges energiapazarlással jár.
• Ahogy a háztartásban is: a nem használt eszközöket, berendezéseket jobb kikapcsolni, mint készenléti állapotban pazarolni az energiát, és érdemes lekapcsolni a villanyt és lejjebb venni a f?tést minden olyan helyiségben, ahol éppen nincs senki.

Ilyen egyszer? ötletekkel és egy kis odafigyeléssel könnyen energiatakarékossá tehet? egy cég. Egy energiatakarékos cég pénzt is megtakarít, és még a környezetet is védi, ezért ajánlom minden cégnek a takarékos energiagazdálkodást.

Forrás: felsofokon.hu

A Németország fel?l Kelet-Európába érkez?, szélalapon el?állított áram túltermelése komoly rendszerszint? zavarokat, áramszüneteket okozhat a régióban, a Mavir szerint ugyanakkor a magyar rendszer biztonságosan m?ködtethet?.

A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németországban több mint 8885 megawatt (a paksi atomer?m? kapacitásának mintegy négy és félszeresének megfelel?) szélenergia-kapacitást telepítettek 2007 óta, többnyire északon. Egyel?re tanulmányozzák, hogy miként lehetne az iparosodottabb dél felé egy gerincvezetéket kiépíteni. A német rendszer egy-egy szeles napon „túlcsordulhat”, ilyenkor a többletenergia elkezd áramolni az európai rendszerben ? f?leg ha a helyzet az alacsony fogyasztással párosul. Kritikusak lehetnek az ünnepnapok, amikor jelent?sen csökken a fogyasztás. Németországban a megújulóportfólió a jelenlegi többszörösére növekedhet a következ? id?szakban, bár az arányok már ma is impozánsak: míg az ottani rendszer igénye átlagosan 60 gigawatt, a szél ebb?l 30, a napenergia pedig 25 gigawattot adhat maximális kihasználtság mellett.

Elégtelen észak?déli összeköttetésével a német villamosenergia-hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, ekkor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyeget?ztek. A cseh és lengyel hálózatüzemeltet?k a német áramdömping miatt alkalmanként a nyugati határhoz közeli bizonyos er?m?veik leállítására kényszerülnek, ez az oka a piaclezárással való fenyegetéseknek. A Mavir szerint azonban ez nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelentene, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenül? kereskedés terén tett kényszerlépéseket.

Reuters

A kelet-európai hálózatokon többletterhelést jelent, hogy csúcsid?szakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak kelet fel?l juttat el a német fogyasztókhoz, az osztrák és a német hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke ugyanis messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenét?l. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország el kívánja érni, hogy Németország és Ausztria „rajzolja újra” az áramkereskedelmi térképet. Németországban nem szabályozzák le a széler?m?veket, azaz nem csökkentik a termelésüket érzékelhet?en csökken? igény esetén sem a Mavir szerint. Az el nem tárolt felesleget értékesítik (akár negatív áron is), a vev?k pedig gyakran távolabbi országokban találhatók. A túltermelt és eladott mennyiség megtalálja a maga „útját” a rendszerben, ezt nem, vagy csak nehezen lehet szabályozni. Korábban els?sorban a Benelux államokon keresztül haladt az „út”, mára már azonban ott fizikailag blokkolták a befolyó német áramot.

Forrás: napi.hu

Mit tehet egy cég az energetikában (feltéve, hogy nem energetikai cég)? Energiatakarékosan termelhet, üzemelhet. Energiatakarékos eszközöket szerzhet be, energiatakarékosan m?ködtetheti a gyártósort, a szállítójárm?veket, az irodát, stb. És a megújuló energia használata is nagyon fontos. Ezeket részletezem most ebben a cikkemben.

A legegyszer?bb esetben a cégek is ugyanúgy járhatnak el, mint a magánszemélyek. Takarékoskodnak, amivel lehet. Az energetika és a környezetvédelem kapcsolata ugyanis az energiatakarékosságról és a megújuló energiaforrások használatáról szól. A megújuló energia külön téma lesz, itt és most csak annyit jegyzek meg, hogy lehet?leg minél jobban mel?zzük a fosszilis energiahordozók használatát, és próbáljunk elmozdulni a megújuló energia felé, mert a fosszilis energiahordozók használata jelent?s környezetszennyezést okozhat és gyorsítja a klímaváltozást.

Az energiatakarékossággal kapcsolatban a következ?ket ajánlom:

• Érdemes energiatakarékos fényforrásokat beszerezni, mert megtérül az áruk.
• Más eszközökb?l is az A (vagy még jobb: A+, A++, stb.) energiaosztályú készülékeket célszer? beszerezni. Minél hátrébb van egy bet? az ábécében, annál energiapazarlóbb a berendezés. Már a C és D kategóriás berendezésekt?l is érdemes megszabadulni, és korszer?bb, energiatakarékosabb eszközökre cserélni.
• Az üresjáratokat lehet?leg mell?zzük! Ésszer? munkaszervezéssel elkerülhet? az energiapazarlás.
• A szállítóeszközöket, járm?veket is érdemes kisebb fogyasztásúra cserélni és energiatakarékosan használni. Az energiatakarékos vezetésr?l már volt cikk a Fels?fokon.hu szakmai blogmagazinban, a kapcsolódó cikkek között is megtalálható.
• F?tött helyiségekben vagy magas h?mérsékleten lejátszódó folyamatok esetén fontos a megfelel? h?szigetelés. Az elszivárgó h? felesleges energiapazarlással jár.
• Ahogy a háztartásban is: a nem használt eszközöket, berendezéseket jobb kikapcsolni, mint készenléti állapotban pazarolni az energiát, és érdemes lekapcsolni a villanyt és lejjebb venni a f?tést minden olyan helyiségben, ahol éppen nincs senki.

Ilyen egyszer? ötletekkel és egy kis odafigyeléssel könnyen energiatakarékossá tehet? egy cég. Egy energiatakarékos cég pénzt is megtakarít, és még a környezetet is védi, ezért ajánlom minden cégnek a takarékos energiagazdálkodást.

Forrás: felsofokon.hu

Mit tehet egy cég az energetikában (feltéve, hogy nem energetikai cég)? Energiatakarékosan termelhet, üzemelhet. Energiatakarékos eszközöket szerzhet be, energiatakarékosan m?ködtetheti a gyártósort, a szállítójárm?veket, az irodát, stb. És a megújuló energia használata is nagyon fontos. Ezeket részletezem most ebben a cikkemben.

A legegyszer?bb esetben a cégek is ugyanúgy járhatnak el, mint a magánszemélyek. Takarékoskodnak, amivel lehet. Az energetika és a környezetvédelem kapcsolata ugyanis az energiatakarékosságról és a megújuló energiaforrások használatáról szól. A megújuló energia külön téma lesz, itt és most csak annyit jegyzek meg, hogy lehet?leg minél jobban mel?zzük a fosszilis energiahordozók használatát, és próbáljunk elmozdulni a megújuló energia felé, mert a fosszilis energiahordozók használata jelent?s környezetszennyezést okozhat és gyorsítja a klímaváltozást.

Az energiatakarékossággal kapcsolatban a következ?ket ajánlom:

• Érdemes energiatakarékos fényforrásokat beszerezni, mert megtérül az áruk.
• Más eszközökb?l is az A (vagy még jobb: A+, A++, stb.) energiaosztályú készülékeket célszer? beszerezni. Minél hátrébb van egy bet? az ábécében, annál energiapazarlóbb a berendezés. Már a C és D kategóriás berendezésekt?l is érdemes megszabadulni, és korszer?bb, energiatakarékosabb eszközökre cserélni.
• Az üresjáratokat lehet?leg mell?zzük! Ésszer? munkaszervezéssel elkerülhet? az energiapazarlás.
• A szállítóeszközöket, járm?veket is érdemes kisebb fogyasztásúra cserélni és energiatakarékosan használni. Az energiatakarékos vezetésr?l már volt cikk a Fels?fokon.hu szakmai blogmagazinban, a kapcsolódó cikkek között is megtalálható.
• F?tött helyiségekben vagy magas h?mérsékleten lejátszódó folyamatok esetén fontos a megfelel? h?szigetelés. Az elszivárgó h? felesleges energiapazarlással jár.
• Ahogy a háztartásban is: a nem használt eszközöket, berendezéseket jobb kikapcsolni, mint készenléti állapotban pazarolni az energiát, és érdemes lekapcsolni a villanyt és lejjebb venni a f?tést minden olyan helyiségben, ahol éppen nincs senki.

Ilyen egyszer? ötletekkel és egy kis odafigyeléssel könnyen energiatakarékossá tehet? egy cég. Egy energiatakarékos cég pénzt is megtakarít, és még a környezetet is védi, ezért ajánlom minden cégnek a takarékos energiagazdálkodást.

Forrás: felsofokon.hu

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, s?t egyes elemzések tömeges cs?ddel is riogatnak. Akad azonban néhány olyan cég, melynek részvényeit még vételre ajánlják az elemz?k.

Folytatódik az európai napenergia-hasznosítók vessz?futása, a kínai dömpingár problematikája korántsem oldódott meg. Egyes elemzések szerint a következ? három évben 180 gyártó fog cs?dbe menni, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jöv?jük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményét?l. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket f?znek a procedúrához, és horribilis büntet?vámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az er?viszonyokat.

Jelenleg a kínai cégek adják a világ termelésének 65 százalékát, és termékeik négyötödét a kontinensünkön értékesítik. A gyártáshoz felhasznált poliszilikon ára az utolsó negyedévben 13 százalékkal esett, azonban a szolárpanelek ára még ennél is nagyobb mértékben csökkent. A csata kimenetele még kétséges, jelenleg szinte lehetetlen vonzó papírt találni, azonban borítékolható, hogy néhány fajsúlyos szerepl? túl fogja élni ezt az id?szakot.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jöv?je egyértelm?en a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei els? negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképeszt? méreteket öltött. A következ? két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak t?nik. Egyel?re semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszint?, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereséget realizálni. Az 1,26 eurós ár mindössze a könyvérték 32 százaléka, azonban idén nagy valószín?séggel elveszíti saját t?kéjének 35-40 százalékát. Az elemz?k szerint nincs az a szint, aminél ne tudna lejjebb esni, a jelenlegi konszenzus 0,9 eurós árat tart indokoltnak.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak t?nik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly er?kkel, azonban a trend itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. Jelenleg 16,1 eurón áll a részvény, amely szint 69 százalékos könyvértéknek és a jöv? évi nullához közelít? profittal kalkulálva gigászi P/E-nek felel meg. A cég adósságállománya kifejezetten alacsonynak számít, ennek köszönhet?en egyesek még látnak esélyt a drágulásra. A hozzáért?k átlagosan 15 százalékkal magasabb szintre helyezik a részvény fair értékét.

A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitról még legalább két évig nem beszélhetünk, jöv?re a nulla közeli eredmény már sikernek min?sülne. Jelenleg 1 koronán áll a részvény, mely az éves cash flow 60 százaléka, a könyvérték ötöde. Figyelemreméltó a 10 százalék körüli P/S, amely még a társaihoz képest is kifejezetten alacsony, az átlag ennek a háromszorosa. Részben ezzel magyarázható, hogy az elemz?k szerint a részvény némileg túladottá vált a 80 százalékos esést követ?en, a publikált célárak 1,52 korona környékén vannak, ami 50 százalékos felértékel?dést jelentene.

A német Manz sorsa számottev?en eltér a többiekét?l, köszönhet?en annak a ténynek, hogy a f? piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a f? áramlattól. A réz, indium, gallium és szelén komponensekb?l álló panel ára sokkal kevésbé volt kitéve a piaci ingadozásnak, és 14,6 százalékos hatékonysággal képes üzemelni. A részvény árfolyama érdemben nem tér el az év eleji szintt?l, jelenleg 21,5 euró, ami a könyvérték fele, 40 százalékos P/S-nek felel meg, és értelmezhet?, 11 körüli P/E szintet jelent. A társaság vonzerejét növeli a kifejezetten alacsony eladósodottság, így a jelenlegi konszenzus egyértelm?en az, hogy az egyik lehetséges túlél?vel van dolgunk, ennek megfelel?en b?ven találunk vételi ajánlatokat az elemz?i vélemények között, átlagosan 26 euró feletti célárakkal.

Forrás: sg.hu

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, s?t egyes elemzések tömeges cs?ddel is riogatnak. Akad azonban néhány olyan cég, melynek részvényeit még vételre ajánlják az elemz?k.

Folytatódik az európai napenergia-hasznosítók vessz?futása, a kínai dömpingár problematikája korántsem oldódott meg. Egyes elemzések szerint a következ? három évben 180 gyártó fog cs?dbe menni, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jöv?jük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményét?l. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket f?znek a procedúrához, és horribilis büntet?vámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az er?viszonyokat.

Jelenleg a kínai cégek adják a világ termelésének 65 százalékát, és termékeik négyötödét a kontinensünkön értékesítik. A gyártáshoz felhasznált poliszilikon ára az utolsó negyedévben 13 százalékkal esett, azonban a szolárpanelek ára még ennél is nagyobb mértékben csökkent. A csata kimenetele még kétséges, jelenleg szinte lehetetlen vonzó papírt találni, azonban borítékolható, hogy néhány fajsúlyos szerepl? túl fogja élni ezt az id?szakot.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jöv?je egyértelm?en a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei els? negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképeszt? méreteket öltött. A következ? két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak t?nik. Egyel?re semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszint?, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereséget realizálni. Az 1,26 eurós ár mindössze a könyvérték 32 százaléka, azonban idén nagy valószín?séggel elveszíti saját t?kéjének 35-40 százalékát. Az elemz?k szerint nincs az a szint, aminél ne tudna lejjebb esni, a jelenlegi konszenzus 0,9 eurós árat tart indokoltnak.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak t?nik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly er?kkel, azonban a trend itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. Jelenleg 16,1 eurón áll a részvény, amely szint 69 százalékos könyvértéknek és a jöv? évi nullához közelít? profittal kalkulálva gigászi P/E-nek felel meg. A cég adósságállománya kifejezetten alacsonynak számít, ennek köszönhet?en egyesek még látnak esélyt a drágulásra. A hozzáért?k átlagosan 15 százalékkal magasabb szintre helyezik a részvény fair értékét.

A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitról még legalább két évig nem beszélhetünk, jöv?re a nulla közeli eredmény már sikernek min?sülne. Jelenleg 1 koronán áll a részvény, mely az éves cash flow 60 százaléka, a könyvérték ötöde. Figyelemreméltó a 10 százalék körüli P/S, amely még a társaihoz képest is kifejezetten alacsony, az átlag ennek a háromszorosa. Részben ezzel magyarázható, hogy az elemz?k szerint a részvény némileg túladottá vált a 80 százalékos esést követ?en, a publikált célárak 1,52 korona környékén vannak, ami 50 százalékos felértékel?dést jelentene.

A német Manz sorsa számottev?en eltér a többiekét?l, köszönhet?en annak a ténynek, hogy a f? piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a f? áramlattól. A réz, indium, gallium és szelén komponensekb?l álló panel ára sokkal kevésbé volt kitéve a piaci ingadozásnak, és 14,6 százalékos hatékonysággal képes üzemelni. A részvény árfolyama érdemben nem tér el az év eleji szintt?l, jelenleg 21,5 euró, ami a könyvérték fele, 40 százalékos P/S-nek felel meg, és értelmezhet?, 11 körüli P/E szintet jelent. A társaság vonzerejét növeli a kifejezetten alacsony eladósodottság, így a jelenlegi konszenzus egyértelm?en az, hogy az egyik lehetséges túlél?vel van dolgunk, ennek megfelel?en b?ven találunk vételi ajánlatokat az elemz?i vélemények között, átlagosan 26 euró feletti célárakkal.

Az ABB Kft. fóti kompakt transzformátor állomás (CSS) gyára az egyik legzöldebb ipari létesítményként kezdte meg m?ködését Magyarországon. Az ABB globális piacvezet? energetikai és automatizálási cégcsoport egy 30 kW teljesítmény? naper?m?vet épített, amely évi 28 MWh-s termelésével 14 tonna CO2 kibocsájtást takarít meg – olvasható a társaság közleményében.

A teljes egészében magyar kivitelezés? projekt megvalósításában a társaság hazai leányvállalatának partnerei m?ködtek közre: a napelemeket az Agulhas-Solar (ASOLAR) Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szállította, a tervezést és kivitelezést pedig az ABB fóti telephelyét, az East Gate Business Parkot fejleszt? WING Zrt. szakemberei végezték. Az A.SOLAR fotovoltaikus modulokat Szolnokon gyártották az európai min?ségi és biztonsági szabályoknak megfelel?en. A projektben szakért?ként m?ködött közre még az ALTEO, a hazai energetikai szektor megújuló energiákkal foglalkozó szerepl?je, amely a tervezésben vállalt fontos szerepet. Az East Gate Business Park nemcsak mint bérbeadó vett részt a beruházásban, hanem a projekt finanszírozásában is közrem?ködött.

Az évi 28 MWh-s teljesítmény? naper?m? a gyár m?ködéséhez szükséges energiának akár 70 százalékát is képes fedezni megfelel?en napos id?ben, így az ABB fóti csarnoka az egyetlen olyan gyár hazánkban, amely tet?re szerelt naper?m? segítségével fedezi energiaellátásának jelent?s részét. A gyárban többek között az anyagmozgatás is zöld energiával történik, hiszen az elektromos targonca akkumulátorát, s?t az akkumulátoros kéziszerszámokat is napenergia segítségével töltik.

Forrás:Portfolio.hu

Az ABB Kft. fóti kompakt transzformátor állomás (CSS) gyára az egyik legzöldebb ipari létesítményként kezdte meg m?ködését Magyarországon. Az ABB globális piacvezet? energetikai és automatizálási cégcsoport egy 30 kW teljesítmény? naper?m?vet épített, amely évi 28 MWh-s termelésével 14 tonna CO2 kibocsájtást takarít meg – olvasható a társaság közleményében.

A teljes egészében magyar kivitelezés? projekt megvalósításában a társaság hazai leányvállalatának partnerei m?ködtek közre: a napelemeket az Agulhas-Solar (ASOLAR) Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szállította, a tervezést és kivitelezést pedig az ABB fóti telephelyét, az East Gate Business Parkot fejleszt? WING Zrt. szakemberei végezték. Az A.SOLAR fotovoltaikus modulokat Szolnokon gyártották az európai min?ségi és biztonsági szabályoknak megfelel?en. A projektben szakért?ként m?ködött közre még az ALTEO, a hazai energetikai szektor megújuló energiákkal foglalkozó szerepl?je, amely a tervezésben vállalt fontos szerepet. Az East Gate Business Park nemcsak mint bérbeadó vett részt a beruházásban, hanem a projekt finanszírozásában is közrem?ködött.

Az évi 28 MWh-s teljesítmény? naper?m? a gyár m?ködéséhez szükséges energiának akár 70 százalékát is képes fedezni megfelel?en napos id?ben, így az ABB fóti csarnoka az egyetlen olyan gyár hazánkban, amely tet?re szerelt naper?m? segítségével fedezi energiaellátásának jelent?s részét. A gyárban többek között az anyagmozgatás is zöld energiával történik, hiszen az elektromos targonca akkumulátorát, s?t az akkumulátoros kéziszerszámokat is napenergia segítségével töltik.

Forrás:Portfolio.hu

Az ABB Kft. fóti kompakt transzformátor állomás (CSS) gyára az egyik legzöldebb ipari létesítményként kezdte meg m?ködését Magyarországon. Az ABB globális piacvezet? energetikai és automatizálási cégcsoport egy 30 kW teljesítmény? naper?m?vet épített,
amely évi 28 MWh-s termelésével 14 tonna CO2 kibocsájtást takarít meg – olvasható a társaság közleményében.

A teljes egészében magyar kivitelezés? projekt megvalósításában a társaság hazai leányvállalatának partnerei m?ködtek közre: a napelemeket az Agulhas-Solar (ASOLAR) Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szállította, a tervezést és kivitelezést pedig az ABB fóti telephelyét, az East Gate Business Parkot fejleszt? WING Zrt. szakemberei végezték. Az A.SOLAR fotovoltaikus modulokat Szolnokon gyártották az európai min?ségi és biztonsági szabályoknak megfelel?en. A projektben szakért?ként m?ködött közre még az ALTEO, a hazai energetikai szektor megújuló energiákkal foglalkozó szerepl?je, amely a tervezésben vállalt fontos szerepet. Az East Gate Business Park nemcsak mint bérbeadó vett részt a beruházásban, hanem a projekt finanszírozásában is közrem?ködött.

Az évi 28 MWh-s teljesítmény? naper?m? a gyár m?ködéséhez szükséges energiának akár 70 százalékát is képes fedezni megfelel?en napos id?ben, így az ABB fóti csarnoka az egyetlen olyan gyár hazánkban, amely tet?re szerelt naper?m? segítségével fedezi energiaellátásának jelent?s részét. A gyárban többek között az anyagmozgatás is zöld energiával történik, hiszen az elektromos targonca akkumulátorát, s?t az akkumulátoros kéziszerszámokat is napenergia segítségével töltik.

Forrás:Portfolio.hu

A közelmúltban egyre er?teljesebbé válnak a hazai energiapolitikát kritizáló hangok, szakmai források egybehangzó állítása szerint a hangzatos ígéreteken kívül nem sok minden történik a megújuló energiák területén a cselekvési terv kidolgozása óta. Dr. Balogh László napokban bejelentett távozása a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról komoly aggodalomra ad okot, hiszen ha egy ilyen felkészült és elkötelezett szakember dobja be a törölköz?t, ott valami tényleg nagyon nincs rendben.

Ha valaki, akkor Dr. Balogh László tényleg tudja, mir?l beszél. A hazai energetikai terület valóságos veteránja 1998 és 2003 között a Magyar Energia Hivatal munkatársaként vett részt a villamos energia piacnyitásban: így feladatokat vállalt a Villamos Energia Kereskedelmi Szabályzatának kialakításában , részt vett a Villamos Energia Törvény (2001 évi CX. törvény) és annak végrehajtási rendelete számos elemének kidolgozásában is, majd oroszlánrészt vállalt az els? tíz villamos energia keresked? engedélyezésében és a MAVIR-ra vonatkozó új m?ködési szabályok kidolgozásában. 2008-ban Brüsszelben a megújuló energiához kapcsolódó direktíva kidolgozásában is tevékenyen részt vett, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztját 2006 óta tölti be. A leköszön? elnököt távozásának okairól kérdeztük.

Agrárszektor: Feltételezem nem hirtelen felindulásból mondott le.

Dr. Balogh László: Valóban régóta érlel?dött bennem az elhatározás. Er?s túlzás lenne kijelenteni, hogy Magyarországon a megújuló energiák valaha is kivételezett helyzetben lettek volna, nem volt ez másképp az el?z? kormányok idején sem. Ugyanakkor szinte az utolsó pillanatban felcsillant a remény, hogy végre valóban megérdemelt helyén tudjuk kezelni az ügyet, úgy t?nt minden összeállt, ami a sikerhez szükséges. 2008-ban kollegáimmal együtt ott bábáskodtunk a megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva születésénél, úgy alakítva azt, hogy az a hazai érdekeket is messzemen?en szolgálni tudja. Ezt követ?en az illetékes minisztériummal is valódi együttm?ködés alakult ki olyan közigazgatási vezet?knek köszönhet?en, mint például Bencsik János vagy Olajos Péter. Megvolt a kell? szakmai színvonal és a politikai hajlandóság is, elkészült a nemzeti cselekvési terv és úgy t?nt végre valóban elindulnak a szakterületen Magyarország érdekeit szolgáló folyamatok

Agrárszektor: Mi változott ehhez képest?

Dr. Balogh László: 2011 vége felé egymás után kerültek el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból a megújuló energiákért addig oly sokat tév? emberek, a folyamat pedig majdhogynem teljesen megtorpant. Gyakorlatilag mára csak a kommunikáció szintjén létezik és ott is egyre csökken? súllyal, hiszen nincs valós eredmény, amit fel lehetne mutatni, amivel alá lehetne támasztani a szakterület fejl?dését.

Agrárszektor: Ezzel kapcsolatosan az elmúlt id?szakban egyre vadabb összeesküvés elméletekr?l hallani szakmai berkekben. Ön hogy látja, tényleg a rivális területek lobbi tevékenységének esik áldozatául a megújuló energia szektor?

Dr. Balogh László: Nézze, én csak azt tudom elmondani, amit tapasztalok. Ha nem is feltételezek szándékosságot sokak szerint a jelenlegi minisztériumi és a háttérapparátusokban m?köd? szakért?k idevonatkozó szakmai felkészültsége úgy t?nik nem éri el azt a ma az ország fejl?déséhez szükséges összetett tudást, képességeket, szakmai színvonalat, az ország egészének –benne a magyar vidék és agrárium- fejl?dése iránti elkötelezettséget, amit talán a korábbi szakemberek közül néhányan intenzívebben képviseltek. Csökkent az ide szükséges szakmai kompetencia mértéke , miközben már nem csupán Európa nyugatabbi része, de a környez? országok is egyre gyorsuló ütemben fejl?dnek és maguk mögött hagynak minket a kiélezett nemzetközi versenyben ezen a területen is. Eközben nem állítom azt, hogy pl. az egyébként hagyományosan magas színvonalú magyar atomipar vagy a fosszilis energia hordozókon alapuló hagyományos energetika kompetenciái , pozíciói nem fejl?dtek, hiszen itt határozott er?södést lehetett megfigyelni.

Agrárszektor: Mivel jár mindez a nyilvánvaló hátrányokon túlmen?en?

Dr. Balogh László: A megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva olyan esélyt kínált Magyarország számára, amihez hasonló csak ritkán akad. A nagy képet vizsgálva ennek els?dlegesen deklarált célja a kontinens környezetkárosító fosszilis energiahordozóktól, ezáltal az exportenergiáktól való függ?ségének visszaszorítása, mely probléma Magyarországon is fokozottan jelen van. A háttérben –kevésbé nyilvánosan – a térségben meglév? és kevésbé kihasznált ipari és részben mez?gazdasági kapacitások piacainak b?vítése is jelent?s szerepet játszott. Hiszen közismert, hogy a hidegháború befejez?désével az addigi állami megrendelések csökkenése helyett kellett valamilyen új, b?vül? szakterületet találni. Ezt világszerte és Európában is a megújulók jelentették. Így tevékenyen tudtunk volna mi is részt vállalni egy új európai energetikai rendszer kialakításához szükséges eszközrendszer fejlesztéséhez majd gyártásához, ha sikeresen meg tudtunk volna alapozni egy megújuló energiaforrásokra épül? bels? piacot. Er?teljes lökést adhatott volna a szétzilált magyar energetikai és még a mez?gépgépgyártás feléledéséhez is. A szükséges részben új fejlesztés? eszközök iránti hazai igények által jelentkez? kereslet, a bels? piac eredményei ráadásul olyan referenciákkal szolgálhatnának az ezzel foglalkozó cégek számára, mellyel sikerrel érvényesülhetnének a folyamatosan b?vül? nemzetközi piacokon is. Ez azonban nem történt, meg, nem alakult ki a szükséges bels? piac, ennélfogva az ezt kiszolgálni képes gyártókapacitás sem, nem lett energianövények termelésébe bevonva a mai napig parlagon hever? mintegy 500 000 hektárnyi földterület sem, megtorpant az uniós források lehívása, sorolhatnám még a példákat napestig. Azt lehet mondani, hogy nagy er?feszítésekkel és áldozatokkal, jelent?s forrásokat felhasználva egyre b?vül? mértékben termeljük újra a fokozódó lemaradásunkat. Rossz úton járunk a szakterületen.

Agrárszektor: Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami végül a lemondásához vezetett?

Dr. Balogh László: Fogalmazzunk úgy, hogy a civil szervezetek m?ködésére vonatkozó szabályozás megváltozása az imént leírt környezetben igen rosszul érintett minket is. Olyan problémákkal vagyunk kénytelenek szembenézni, amiket csak nagyon nehezen tudunk megoldani. Mélységesen elszomorít az egész történet, hiszen a kezdetekt?l fogva keményen dolgoztunk, igyekeztünk az ország javát szolgálni. Ehhez képest ma azt látom, hogy most is újabb óriási lehet?séget szalasztunk el. A világ és ezen belül Európa ismét elmegy mellettünk, a direktíva még azon részeit sem valósítjuk meg, amelyek kifejezetten Magyarország nemzetgazdasági érdekeit szolgálnák, s melyekért annyit küzdöttünk annak idején. Egyre gyorsuló negatív spirálba kerültünk, a magyar megújuló energia szegmens gyakorlatilag az ellehetetlenülés szélére került. Úgy látom sajnos, hogy ismét csak az elmulasztott lehet?ségek történetének újabb fejezetét írjuk, amint az elmúlt 20 évben oly gyakran tettük. Ismétl?dnek a közelmúlt katasztrófái. Lássuk uram, mire megyünk ketten.

Forrás: agrarszektor.hu

A közelmúltban egyre er?teljesebbé válnak a hazai energiapolitikát kritizáló hangok, szakmai források egybehangzó állítása szerint a hangzatos ígéreteken kívül nem sok minden történik a megújuló energiák területén a cselekvési terv kidolgozása óta. Dr. Balogh László napokban bejelentett távozása a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról komoly aggodalomra ad okot, hiszen ha egy ilyen felkészült és elkötelezett szakember dobja be a törölköz?t, ott valami tényleg nagyon nincs rendben.

Ha valaki, akkor Dr. Balogh László tényleg tudja, mir?l beszél. A hazai energetikai terület valóságos veteránja 1998 és 2003 között a Magyar Energia Hivatal munkatársaként vett részt a villamos energia piacnyitásban: így feladatokat vállalt a Villamos Energia Kereskedelmi Szabályzatának kialakításában , részt vett a Villamos Energia Törvény (2001 évi CX. törvény) és annak végrehajtási rendelete számos elemének kidolgozásában is, majd oroszlánrészt vállalt az els? tíz villamos energia keresked? engedélyezésében és a MAVIR-ra vonatkozó új m?ködési szabályok kidolgozásában. 2008-ban Brüsszelben a megújuló energiához kapcsolódó direktíva kidolgozásában is tevékenyen részt vett, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztját 2006 óta tölti be. A leköszön? elnököt távozásának okairól kérdeztük.

Agrárszektor: Feltételezem nem hirtelen felindulásból mondott le.

Dr. Balogh László: Valóban régóta érlel?dött bennem az elhatározás. Er?s túlzás lenne kijelenteni, hogy Magyarországon a megújuló energiák valaha is kivételezett helyzetben lettek volna, nem volt ez másképp az el?z? kormányok idején sem. Ugyanakkor szinte az utolsó pillanatban felcsillant a remény, hogy végre valóban megérdemelt helyén tudjuk kezelni az ügyet, úgy t?nt minden összeállt, ami a sikerhez szükséges. 2008-ban kollegáimmal együtt ott bábáskodtunk a megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva születésénél, úgy alakítva azt, hogy az a hazai érdekeket is messzemen?en szolgálni tudja. Ezt követ?en az illetékes minisztériummal is valódi együttm?ködés alakult ki olyan közigazgatási vezet?knek köszönhet?en, mint például Bencsik János vagy Olajos Péter. Megvolt a kell? szakmai színvonal és a politikai hajlandóság is, elkészült a nemzeti cselekvési terv és úgy t?nt végre valóban elindulnak a szakterületen Magyarország érdekeit szolgáló folyamatok

Agrárszektor: Mi változott ehhez képest?

Dr. Balogh László: 2011 vége felé egymás után kerültek el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból a megújuló energiákért addig oly sokat tév? emberek, a folyamat pedig majdhogynem teljesen megtorpant. Gyakorlatilag mára csak a kommunikáció szintjén létezik és ott is egyre csökken? súllyal, hiszen nincs valós eredmény, amit fel lehetne mutatni, amivel alá lehetne támasztani a szakterület fejl?dését.

Agrárszektor: Ezzel kapcsolatosan az elmúlt id?szakban egyre vadabb összeesküvés elméletekr?l hallani szakmai berkekben. Ön hogy látja, tényleg a rivális területek lobbi tevékenységének esik áldozatául a megújuló energia szektor?

Dr. Balogh László: Nézze, én csak azt tudom elmondani, amit tapasztalok. Ha nem is feltételezek szándékosságot sokak szerint a jelenlegi minisztériumi és a háttérapparátusokban m?köd? szakért?k idevonatkozó szakmai felkészültsége úgy t?nik nem éri el azt a ma az ország fejl?déséhez szükséges összetett tudást, képességeket, szakmai színvonalat, az ország egészének –benne a magyar vidék és agrárium- fejl?dése iránti elkötelezettséget, amit talán a korábbi szakemberek közül néhányan intenzívebben képviseltek. Csökkent az ide szükséges szakmai kompetencia mértéke , miközben már nem csupán Európa nyugatabbi része, de a környez? országok is egyre gyorsuló ütemben fejl?dnek és maguk mögött hagynak minket a kiélezett nemzetközi versenyben ezen a területen is. Eközben nem állítom azt, hogy pl. az egyébként hagyományosan magas színvonalú magyar atomipar vagy a fosszilis energia hordozókon alapuló hagyományos energetika kompetenciái , pozíciói nem fejl?dtek, hiszen itt határozott er?södést lehetett megfigyelni.

Agrárszektor: Mivel jár mindez a nyilvánvaló hátrányokon túlmen?en?

Dr. Balogh László: A megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva olyan esélyt kínált Magyarország számára, amihez hasonló csak ritkán akad. A nagy képet vizsgálva ennek els?dlegesen deklarált célja a kontinens környezetkárosító fosszilis energiahordozóktól, ezáltal az exportenergiáktól való függ?ségének visszaszorítása, mely probléma Magyarországon is fokozottan jelen van. A háttérben –kevésbé nyilvánosan – a térségben meglév? és kevésbé kihasznált ipari és részben mez?gazdasági kapacitások piacainak b?vítése is jelent?s szerepet játszott. Hiszen közismert, hogy a hidegháború befejez?désével az addigi állami megrendelések csökkenése helyett kellett valamilyen új, b?vül? szakterületet találni. Ezt világszerte és Európában is a megújulók jelentették. Így tevékenyen tudtunk volna mi is részt vállalni egy új európai energetikai rendszer kialakításához szükséges eszközrendszer fejlesztéséhez majd gyártásához, ha sikeresen meg tudtunk volna alapozni egy megújuló energiaforrásokra épül? bels? piacot. Er?teljes lökést adhatott volna a szétzilált magyar energetikai és még a mez?gépgépgyártás feléledéséhez is. A szükséges részben új fejlesztés? eszközök iránti hazai igények által jelentkez? kereslet, a bels? piac eredményei ráadásul olyan referenciákkal szolgálhatnának az ezzel foglalkozó cégek számára, mellyel sikerrel érvényesülhetnének a folyamatosan b?vül? nemzetközi piacokon is. Ez azonban nem történt, meg, nem alakult ki a szükséges bels? piac, ennélfogva az ezt kiszolgálni képes gyártókapacitás sem, nem lett energianövények termelésébe bevonva a mai napig parlagon hever? mintegy 500 000 hektárnyi földterület sem, megtorpant az uniós források lehívása, sorolhatnám még a példákat napestig. Azt lehet mondani, hogy nagy er?feszítésekkel és áldozatokkal, jelent?s forrásokat felhasználva egyre b?vül? mértékben termeljük újra a fokozódó lemaradásunkat. Rossz úton járunk a szakterületen.

Agrárszektor: Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami végül a lemondásához vezetett?

Dr. Balogh László: Fogalmazzunk úgy, hogy a civil szervezetek m?ködésére vonatkozó szabályozás megváltozása az imént leírt környezetben igen rosszul érintett minket is. Olyan problémákkal vagyunk kénytelenek szembenézni, amiket csak nagyon nehezen tudunk megoldani. Mélységesen elszomorít az egész történet, hiszen a kezdetekt?l fogva keményen dolgoztunk, igyekeztünk az ország javát szolgálni. Ehhez képest ma azt látom, hogy most is újabb óriási lehet?séget szalasztunk el. A világ és ezen belül Európa ismét elmegy mellettünk, a direktíva még azon részeit sem valósítjuk meg, amelyek kifejezetten Magyarország nemzetgazdasági érdekeit szolgálnák, s melyekért annyit küzdöttünk annak idején. Egyre gyorsuló negatív spirálba kerültünk, a magyar megújuló energia szegmens gyakorlatilag az ellehetetlenülés szélére került. Úgy látom sajnos, hogy ismét csak az elmulasztott lehet?ségek történetének újabb fejezetét írjuk, amint az elmúlt 20 évben oly gyakran tettük. Ismétl?dnek a közelmúlt katasztrófái. Lássuk uram, mire megyünk ketten.

Forrás: agrarszektor.hu

A közelmúltban egyre er?teljesebbé válnak a hazai energiapolitikát kritizáló hangok, szakmai források egybehangzó állítása szerint a hangzatos ígéreteken kívül nem sok minden történik a megújuló energiák területén a cselekvési terv kidolgozása óta. Dr. Balogh László napokban bejelentett távozása a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról komoly aggodalomra ad okot, hiszen ha egy ilyen felkészült és elkötelezett szakember dobja be a törölköz?t, ott valami tényleg nagyon nincs rendben.

Ha valaki, akkor Dr. Balogh László tényleg tudja, mir?l beszél. A hazai energetikai terület valóságos veteránja 1998 és 2003 között a Magyar Energia Hivatal munkatársaként vett részt a villamos energia piacnyitásban: így feladatokat vállalt a Villamos Energia Kereskedelmi Szabályzatának kialakításában , részt vett a Villamos Energia Törvény (2001 évi CX. törvény) és annak végrehajtási rendelete számos elemének kidolgozásában is, majd oroszlánrészt vállalt az els? tíz villamos energia keresked? engedélyezésében és a MAVIR-ra vonatkozó új m?ködési szabályok kidolgozásában. 2008-ban Brüsszelben a megújuló energiához kapcsolódó direktíva kidolgozásában is tevékenyen részt vett, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztját 2006 óta tölti be. A leköszön? elnököt távozásának okairól kérdeztük.

Agrárszektor: Feltételezem nem hirtelen felindulásból mondott le.

Dr. Balogh László: Valóban régóta érlel?dött bennem az elhatározás. Er?s túlzás lenne kijelenteni, hogy Magyarországon a megújuló energiák valaha is kivételezett helyzetben lettek volna, nem volt ez másképp az el?z? kormányok idején sem. Ugyanakkor szinte az utolsó pillanatban felcsillant a remény, hogy végre valóban megérdemelt helyén tudjuk kezelni az ügyet, úgy t?nt minden összeállt, ami a sikerhez szükséges. 2008-ban kollegáimmal együtt ott bábáskodtunk a megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva születésénél, úgy alakítva azt, hogy az a hazai érdekeket is messzemen?en szolgálni tudja. Ezt követ?en az illetékes minisztériummal is valódi együttm?ködés alakult ki olyan közigazgatási vezet?knek köszönhet?en, mint például Bencsik János vagy Olajos Péter. Megvolt a kell? szakmai színvonal és a politikai hajlandóság is, elkészült a nemzeti cselekvési terv és úgy t?nt végre valóban elindulnak a szakterületen Magyarország érdekeit szolgáló folyamatok

Agrárszektor: Mi változott ehhez képest?

Dr. Balogh László: 2011 vége felé egymás után kerültek el a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból a megújuló energiákért addig oly sokat tév? emberek, a folyamat pedig majdhogynem teljesen megtorpant. Gyakorlatilag mára csak a kommunikáció szintjén létezik és ott is egyre csökken? súllyal, hiszen nincs valós eredmény, amit fel lehetne mutatni, amivel alá lehetne támasztani a szakterület fejl?dését.

Agrárszektor: Ezzel kapcsolatosan az elmúlt id?szakban egyre vadabb összeesküvés elméletekr?l hallani szakmai berkekben. Ön hogy látja, tényleg a rivális területek lobbi tevékenységének esik áldozatául a megújuló energia szektor?

Dr. Balogh László: Nézze, én csak azt tudom elmondani, amit tapasztalok. Ha nem is feltételezek szándékosságot sokak szerint a jelenlegi minisztériumi és a háttérapparátusokban m?köd? szakért?k idevonatkozó szakmai felkészültsége úgy t?nik nem éri el azt a ma az ország fejl?déséhez szükséges összetett tudást, képességeket, szakmai színvonalat, az ország egészének –benne a magyar vidék és agrárium- fejl?dése iránti elkötelezettséget, amit talán a korábbi szakemberek közül néhányan intenzívebben képviseltek. Csökkent az ide szükséges szakmai kompetencia mértéke , miközben már nem csupán Európa nyugatabbi része, de a környez? országok is egyre gyorsuló ütemben fejl?dnek és maguk mögött hagynak minket a kiélezett nemzetközi versenyben ezen a területen is. Eközben nem állítom azt, hogy pl. az egyébként hagyományosan magas színvonalú magyar atomipar vagy a fosszilis energia hordozókon alapuló hagyományos energetika kompetenciái , pozíciói nem fejl?dtek, hiszen itt határozott er?södést lehetett megfigyelni.

Agrárszektor: Mivel jár mindez a nyilvánvaló hátrányokon túlmen?en?

Dr. Balogh László: A megújuló energiákkal foglalkozó uniós direktíva olyan esélyt kínált Magyarország számára, amihez hasonló csak ritkán akad. A nagy képet vizsgálva ennek els?dlegesen deklarált célja a kontinens környezetkárosító fosszilis energiahordozóktól, ezáltal az exportenergiáktól való függ?ségének visszaszorítása, mely probléma Magyarországon is fokozottan jelen van. A háttérben –kevésbé nyilvánosan – a térségben meglév? és kevésbé kihasznált ipari és részben mez?gazdasági kapacitások piacainak b?vítése is jelent?s szerepet játszott. Hiszen közismert, hogy a hidegháború befejez?désével az addigi állami megrendelések csökkenése helyett kellett valamilyen új, b?vül? szakterületet találni. Ezt világszerte és Európában is a megújulók jelentették. Így tevékenyen tudtunk volna mi is részt vállalni egy új európai energetikai rendszer kialakításához szükséges eszközrendszer fejlesztéséhez majd gyártásához, ha sikeresen meg tudtunk volna alapozni egy megújuló energiaforrásokra épül? bels? piacot. Er?teljes lökést adhatott volna a szétzilált magyar energetikai és még a mez?gépgépgyártás feléledéséhez is. A szükséges részben új fejlesztés? eszközök iránti hazai igények által jelentkez? kereslet, a bels? piac eredményei ráadásul olyan referenciákkal szolgálhatnának az ezzel foglalkozó cégek számára, mellyel sikerrel érvényesülhetnének a folyamatosan b?vül? nemzetközi piacokon is. Ez azonban nem történt, meg, nem alakult ki a szükséges bels? piac, ennélfogva az ezt kiszolgálni képes gyártókapacitás sem, nem lett energianövények termelésébe bevonva a mai napig parlagon hever? mintegy 500 000 hektárnyi földterület sem, megtorpant az uniós források lehívása, sorolhatnám még a példákat napestig. Azt lehet mondani, hogy nagy er?feszítésekkel és áldozatokkal, jelent?s forrásokat felhasználva egyre b?vül? mértékben termeljük újra a fokozódó lemaradásunkat. Rossz úton járunk a szakterületen.

Agrárszektor: Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami végül a lemondásához vezetett?

Dr. Balogh László: Fogalmazzunk úgy, hogy a civil szervezetek m?ködésére vonatkozó szabályozás megváltozása az imént leírt környezetben igen rosszul érintett minket is. Olyan problémákkal vagyunk kénytelenek szembenézni, amiket csak nagyon nehezen tudunk megoldani. Mélységesen elszomorít az egész történet, hiszen a kezdetekt?l fogva keményen dolgoztunk, igyekeztünk az ország javát szolgálni. Ehhez képest ma azt látom, hogy most is újabb óriási lehet?séget szalasztunk el. A világ és ezen belül Európa ismét elmegy mellettünk, a direktíva még azon részeit sem valósítjuk meg, amelyek kifejezetten Magyarország nemzetgazdasági érdekeit szolgálnák, s melyekért annyit küzdöttünk annak idején. Egyre gyorsuló negatív spirálba kerültünk, a magyar megújuló energia szegmens gyakorlatilag az ellehetetlenülés szélére került. Úgy látom sajnos, hogy ismét csak az elmulasztott lehet?ségek történetének újabb fejezetét írjuk, amint az elmúlt 20 évben oly gyakran tettük. Ismétl?dnek a közelmúlt katasztrófái. Lássuk uram, mire megyünk ketten.

Forrás: agrarszektor.hu

Továbbra sem megy jól az európai napenergia cégeknek, a kínai kínálat agyonveri az európai gyártókat, jelenleg kifejezetten kockázatosnak t?nik az iparágba invesztálni.

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, s?t egyes elemzések szerint a következ? három évben 180 gyártómegy cs?dbe, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jöv?jük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményét?l. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket f?znek a procedúrához, és horribilis büntet?vámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az er?viszonyokat.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jöv?je egyértelm?en a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei els? negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképeszt? méreteket öltött. A következ? két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak t?nik. Egyel?re semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszint?, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereségetelérni.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak t?nik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly er?kkel, a trend azonban itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitra még legalább két évig nem számíthat, jöv?re a nulla közeli eredmény már siker lenne.

Forrás:hvg.hu

Továbbra sem megy jól az európai napenergia cégeknek, a kínai kínálat agyonveri az európai gyártókat, jelenleg kifejezetten kockázatosnak t?nik az iparágba invesztálni.

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, s?t egyes elemzések szerint a következ? három évben 180 gyártómegy cs?dbe, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jöv?jük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményét?l. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket f?znek a procedúrához, és horribilis büntet?vámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az er?viszonyokat.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jöv?je egyértelm?en a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei els? negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképeszt? méreteket öltött. A következ? két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak t?nik. Egyel?re semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszint?, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereségetelérni.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak t?nik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly er?kkel, a trend azonban itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitra még legalább két évig nem számíthat, jöv?re a nulla közeli eredmény már siker lenne.

Forrás:hvg.hu

Továbbra sem megy jól az európai napenergia cégeknek, a kínai kínálat agyonveri az európai gyártókat, jelenleg kifejezetten kockázatosnak t?nik az iparágba invesztálni.

A kínai dömpingárak az európai napenergia-hasznosító társaságokat is a padlóra küldték, s?t egyes elemzések szerint a következ? három évben 180 gyártómegy cs?dbe, ennek fele amerikai, kanadai és európai. Kínában jelenleg 54 államilag szubvencionált szolárcéget tartanak nyilván, jöv?jük nagyban függ az európai versenyfelügyeleti felülvizsgálat eredményét?l. A még talpon maradt európai gyártók komoly reményeket f?znek a procedúrához, és horribilis büntet?vámban reménykednek, ami alaposan átrajzolhatja az er?viszonyokat.

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld állt az élére a kínai cégek megregulázását célzó mozgalomnak, jöv?je egyértelm?en a versenyfelügyeleti eljárás piaci következményeinek függvénye. A cég utoljára az idei els? negyedévben tudott nyereséget felmutatni, azóta a veszteség elképeszt? méreteket öltött. A következ? két év rendkívül rögösnek ígérkezik, a vállalat hitelállománya finanszírozhatatlannak t?nik. Egyel?re semmi jele a fordulatnak, hiába a rekordszint?, újonnan telepített panelek száma, gyakorlatilag képtelen nyereségetelérni.

Az SMA Solar piaca némileg biztosabbnak t?nik, az ipari fogyasztóknak szánt inverterek piaca sokkal kiszámíthatóbb és a konkurencia sem képviselteti magát komoly er?kkel, a trend azonban itt is érvényesül, a papír idén elveszítette értékének 60 százalékát. A norvég REC helyzete nem sokban tér el a szektortársakétól, profitra még legalább két évig nem számíthat, jöv?re a nulla közeli eredmény már siker lenne.

Forrás:hvg.hu

Elkezd?dött a Szolnoki F?iskola geotermikus f?tését biztosító szonda kutak fúrása  mely beruházással az intézmény jelent?s energiát és költséget takarít meg, jelent?sen csökkentve ezáltal a környezet terhelését is. A munkálatok várhatóan decemberben fejez?dnek be.

Elkezd?dött a Szolnoki F?iskola geotermikus f?tését biztosító szonda kutak furása, mely beruházással az intézmény jelent?s energiát és költséget takarít meg, jelent?sen csökkentve ezáltal a környezet terhelését is. A munkálatok várhatóan decemberben fejez?dnek be.

Elkezd?dött a Szolnoki F?iskola geotermikus f?tését biztosító szonda kutak furása, mely beruházással az intézmény jelent?s energiát és költséget takarít meg, jelent?sen csökkentve ezáltal a környezet terhelését is. A munkálatok várhatóan decemberben fejez?dnek be.

Elkezd?dött a Szolnoki F?iskola geotermikus f?tését biztosító szonda kutak fúrása  mely beruházással az intézmény jelent?s energiát és költséget takarít meg, jelent?sen csökkentve ezáltal a környezet terhelését is. A munkálatok várhatóan decemberben fejez?dnek be.

A szakirányú továbbképzésben szerezhet? szakképzettség oklevélben szerepl? megnevezése: megújuló energetikai szakember.

A szakirányú továbbképzésben szerezhet? szakképzettség oklevélben szerepl? megnevezése: megújuló energetikai szakember.

A szakirányú továbbképzésben szerezhet? szakképzettség oklevélben szerepl? megnevezése: megújuló energetikai szakember.

Miközben a fejlett országok fokozatosan átállítják energiaellátási rendszerüket a megújuló forrásokra,
nálunk ez a felismerés késik.
Az elmúlt napok egyik vezet? híre volt, hogy a Gazprom és az MVM megállapodást írt alá a Déli Áramlat vezetékrendszer kiépítésére.