Néhány óra alatt kimerült az augusztus 15-én meghirdetett Otthon Melege Program energetikai pályázatának ötmilliárdos kerete, négyezer pályázónak sikerült beadni a kérelmet, miközben a mintegy négymilliós magyarországi lakásállományból 2,5-3 millió energiazabáló ingatlan szorulna energetikai felújításra. Szándék tehát van az energetikai korszer?sítésekre, a megvalósítást ösztönz?, érdemi nagyságrend? kormányzati támogatás azonban egyel?re hiányzik. Enélkül pedig nem vágnak többmilliós beruházásba a háztartások, f?leg úgy, hogy a megtérülésre sokáig várni kell – figyelmeztetnek a szakért?k.
Az utófinanszírozású, pillanatok alatt elt?n? ötmilliárdos keret?, vissza nem térítend? támogatás, el?készületben lév?, hitelképességet feltételez? 115 milliárdos hitelcsomag, energiamegtakarítást nem ösztönz? lakástakarék-pénztári forrás támogatja elméletben a családok felújítási szándékait – sorolja a jelenleg elérhet? forrásokat Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) munkatársa. A támogatási rendszer elemei nincsenek összehangolva, egymással versenyeznek, ki is olthatják egymást, ahelyett, hogy egymást er?sít? rendszerbe szervezve, szociális szempontoknak is teret adva ösztönöznének – hangsúlyozza a szakért?.
Jön a szigorítás
Az el?relépést segítené, hogy 2018-tól több lépcs?ben szigorodnak az épületenergetikai el?írások: az új középületeknél, az állami támogatásból megvalósuló lakóépületeknél és az engedélyköteles felújításoknál, b?vítéseknél a jelenleginél 20-25 százalékkal hatékonyabb, költségoptimalizált szintet kell teljesíteni, 2020-tól pedig már csak közel nulla energiájú épületek – éves fogyasztása négyzetméterenként 75 kWh – épülhetnek, illetve kaphatnak felújítási vagy b?vítési engedélyt.
Az els? fokozat elérését célzó beruházás, épülett?l függ?en, Szalai Gabriella szerint akár öt év alatt megtérülhet, az új lakások építésénél viszont már a közel nulla energiaigényt kellene megcélozni annak érdekében, hogy a lépcs?zetes szigorítással ne értéktelenedjenek el rohamosan 2018 után a pár éves épületek. Mivel a lakásépítést beindító támogatási csomagból kimaradt az energiahatékonyságot ösztönz? elem, így most csak abban lehet bízni, hogy az építtet?k belátják, hosszabb távon kifizet?d?bb, ha már most a nulla energiás követelményekre gyúrnak – véli a Mehi munkatársa.
A közel nulla legyen a cél
Ertsey Attila építész, az els? magyarországi Autonóm Ház kialakítója is úgy fogalmazott, tervez?ként a közel nulla energiaigény felé törekvést tartja megfontolandónak, mind a felújításoknál, mind az új építéseknél. Az ezzel járó plusz költséget Ertsey nagyjából 10 százalékra teszi a jelenlegi energetikai el?írásokhoz képest, de idézi a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításait is. Ebben több épülettípusra és teljesítményre lebontva 1,5-7 milliós sávban mozognak a költségek, a megtérülést pedig 8-30 év között várják.
Új építésnél jó kiindulópontnak tartja az átlagos családi ház nettó 240 ezer forintos négyzetméterárát, amit a passzív ház nettó 300 ezer forintos építési költségével érdemes összevetni.
Mérni, mérni, mérni
Valójában nincsenek pontos mérések, hiteles kontrollvizsgálatok a szigeteléssel elérhet? energiamegtakarításról, így a megtérülés is nehezen értelmezhet?, az ismertet?k, reklámok pedig sokszor félrevezet?k – véli Fecske Károly energetikai szakért?. Szigetelés, nyílászáró csere vagy bármilyen más, nagyszabású beavatkozás el?tt dinamikus szimulációkat kellene végezni az épületen ahhoz, hogy pontosan meghatározhassák, mihez érdemes hozzányúlni és milyen eredmény várható a beavatkozástól.
Igaz, nem sokan végeznek ma ilyen vizsgálatot, aki viszont foglalkozik vele, annak 100 százalékban lekötik a kapacitásait, csakhogy külföldiek. Magyarországon a jelek szerint még nem jelent meg ez a fajta piaci igény.
Pedig a fogyasztáscsökkenés nem csak a szigetelés vagy a nyílászárók függvénye, a lakhatási szokások hatása legalább ilyen jelent?s, nem beszélve a komfortérzés megváltozásáról, err?l azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni – mondja Fecske Károly. Bár a szigetelés ugyanaz, de más a h?mérsékletigénye a kisgyerekes családoknak, és másra van szükség ott, ahol egész nap otthon vannak, mint ahol reggel bezárják a lakást, és csak este érkeznek haza a családtagok.
Szigetel? Erre is gondoljon
Arra sem gondol mindenki, hogy a küls? szigetelés legalább 15 százalékkal csökkenti a benapozottságot, vagy arra, hogy a páralecsapódás ellen szell?ztetni, vagy szell?z?berendezést m?ködtetni kell, ami szintén befolyásolja a bels? h?mérsékletet és az annak eléréséhez szükséges energia mennyiségét.
Arról nem is beszélve, milyen komoly következményei vannak egy 30 évesnél id?sebb épület m?ködésébe való beavatkozásnak. Márpedig a magyar lakásállomány felújításra szoruló részének nagy hányada ebbe a körbe tartozik – figyelmeztet a szakért?, aki ellentmondásosnak tartja, hogy az állam úgy ösztönzi az energiatakarékosságot, hogy rezsit csökkent, miközben ráveszi a családokat, hogy nagy terheket bevállalva vágjanak bele a felújításba, amivel lényegében fedezet nélküli pénz áramlik az ingatlanokba.
El?ször a bitet
Egy átlagos családi ház szigetelése és ablakcseréje nem úszható meg 4 millió forint alatt (szerinte csak a szigetel?anyag és a hozzátartozó munkadíj 50 százalékkal drágult az utóbbi 1-2 évben) ami mindössze 20-25-30 százalékot apaszthat a f?tésszámlán, jóval 10 éven túlra tolva a megtérülést. Ez pedig még a mai kamatkörnyezetben sem elég vonzó alternatíva. Ekkora spórolás a szakért? szerint a pontos mérést és szabályozhatóságot biztosító, a felújítás költségeihez képest fillérekért is beszerezhet? okoseszközökkel is elérhet?.
El?ször a bitet kell bevinni a lakásba – fogalmaz Fecske Károly, aki els? lépésben inkább okosmér?k és szabályozók beszerelését ajánlja a felújítást fontolgatóknak.
Mi számít megtérülésnek?
A klímaváltozás lassításának, a környezetvédelemnek kellene prioritást kapnia az energiatakarékos felújítások ösztönzésénél, a gazdaságossági, megtérülési szempontoknak csak ezek után következhetnének – mondta lapunknak Kárpáti József energiatanácsadó, az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könny?szerkezetes tagozatának vezet?je, aki szintén állami ösztönz? és támogatási rendszert sürget.
Szemléletformáló programokat, a felújítás gazdaságosságának megítélését biztosító szempontok meghatározását szorgalmazza, ma még ugyanis nincs döntés, mi számít gazdaságosnak az energiatakarékosságra törekv? építéseknél: a gyors megtérülés, az energiamegtakarítás, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkenése? Egyszer?en leragadtunk a megtérülésnél, a környezetvédelmi szempontok pedig elsikkadnak a döntéseknél – fejtegeti Kárpáti.
Pénz nélkül is sokat tehetünk az energiahatékonyságért
A szakért? szerint nagyon sokat spórolhatunk önmagában az egyetlen fillérbe sem kerül? gondossággal. Új építésnél már a telek kiválasztásánál eld?l a majdani épület energiaigénye, tájolása, benapozottsága, alakja éppúgy dönt? fontosságú, mint az oda tervezett épületé.
A gondos kivitelezés szintén sem növeli a költségeket, energiamegtakarítást eredményez viszont, ha az el?írt anyagokat, m?szaki tartalmat és technológiákat használják fel és pontosan is építik be.
Plusz költség az anyagválasztásnál jelentkezik el?ször, ekkor korrigálhatók az épület és a telek ideálistól eltér? adottságai is, gépészettel végül is minden megoldható, de ha az energiahatékonyság kevésbé érvényesülhet, a szoláris nyereséget nem sikerül felhasználni, mindenképpen hosszabb lesz a megtérülés – mondja Kárpáti József.
Tapasztalatai szerint nagy átlagban 15-20 százalékkal többe kerül az energiatakarékos építkezés, vagy felújítás. Persze, minél rosszabbak az épület energetikai jellemz?i, annál jobb lehet az eredményt és gyorsabb a megtérülés, már viszonylag kis ráfordítással, egy jobban m?köd? épület további javítása, a közel nulla energiaigény megcélzása viszont sokkal hosszabb id? alatt hozza be az árát – teszi hozzá.
Nincsenek hiteles adatok
Állami szerepvállalás nélkül nem lesz érdemi el?relépés, sem a meglév? épületállomány megújulásában, sem az energiatakarékos új építésben – hangsúlyozza a szakért?, aki mindemellett azt is kifogásolja, hogy senki nem ellen?rzi a valóságban az épületek energetikai tulajdonságait. Az energiatanúsítványok semmit nem érnek, dokumentumok alapján készülnek, valójában semmit nem bizonyítanak. Hatékony ösztönz? és támogatási rendszer pedig nem képzelhet? el a ténylegesen elért megtakarítások számonkérését?l – mondja Kárpáti József.
Forrás: napi.hu
