A háztartási naperőművek piaca idén lőtt ki igazán, az ipari termelőknél viszont már 2018 táján elindult a boom. Jelenleg a teljes hazai napelemes kapacitás valahol 4 gigawatt környékén lehet. Ez összesen több mint a duplája a paksi atomerőmű elméleti teljesítményének. Ebből is látni, hogy a téma igencsak aktuális és fontos. A Holnapután vasárnapi adásában Gyepes Balázzsal, a napelemparkok építésével foglalkozó STS Csoport ügyvezetőjével beszélgetünk.
Kilőttek a napelemek itthon
A napelemek terjedésének motorját a technológia fejlődésével párhuzamosan egyre csökkenő bekerülési költségek jelentették, így Gyepes Balázs szerint legkésőbb 2016-tól már egyre inkább megtérülő befektetésnek számított a naperőművek telepítése. Ennek megfelelően gombamód szaporodtak az erőművek, ipari és háztartási méretben egyaránt.
A háztartási erőművek terjedése lelassulhat
Utóbbiak esetében azonban nagy törést jelenthet az október 31-én hatályba lépett rendelet, melynek keretében a hálózatba történő visszatáplálás lehetőségét „ideiglenesen” felfüggesztik. Ahogy korábban írtuk, a háztartás éves fogyasztásához méretezett napelemes rendszerek termelésének átlagosan mindössze 15–20 százalékát használja el helyben az adott ingatlan. Akik október végéig megkapták az engedélyüket, 6–7 éven belüli megtérüléssel számolhatnak, a betáplálási lehetőség felfüggesztésével viszont az új belépők számára már kétséges lehet a megtérülés. Hogy mi jön ezután, azt még nem tudni, de ahogy Gyepes Balázs mondja, bőven van még potenciál itthon a naperőművekben.
A kulcs a hálózatfejlesztés lehet
Gyepes Balázs szerint tehát bőven van potenciál a naperőművekben, de terjedésük fontos korlátja jelenleg a villamoshálózat. Ezen a területen jelentős fejlesztésekre van szükség, melyek nélkül további naperőművek nem tudnak becsatlakozni a rendszerbe.
Épp ez a megfontolás állhat az új rendelet mögött is. A nagyobb kapacitású, ipari léptékű naperőművek a rendszerirányítást végző Mavir felé adatszolgáltatást végeznek, így működésük kontrollálható a hálózat igényei szerint. Ezzel szemben a háztartási méretű naperőművek egyenetlenül, szabályozatlanul termelnek a hálózatra, amit sokszor az is súlyosbít, hogy nem megfelelően kötik be őket. Ezzel a hálózaton ingadozhat feszültség, melyet a rendszerirányítónak folyamatosan ki kell egyensúlyoznia. A kereskedelmi naperőművekkel szemben azonban nincs ráhatása a kistermelőkre.
Milyen jövő vár a napelemre?
Gyepes szerint a technológia jövőjét már nem is feltétlenül a fejlődése fogja meghatározni, sokkal inkább az őt körülvevő infrastruktúra. A megújulók nagy problémája ugyanis még mindig az, hogy a kiegyensúlyozatlan termelés hézagait nem tudjuk kezelni. Az energiatárolásban így komoly potenciál lehet, de a meglévő technológiák egy része még gyerekcipőben jár, a meglévők pedig nem feltétlenül alkalmasak hosszútávú energiatárolásra.
Az adásban szót ejtünk az energiaközösségekről, melyek a technológia jövőjét jelenthetik. Egy ilyen rendszerben kevesebb erőforrással, optimálisabb energiatermeléssel és -felhasználással jóval hatékonyabb megoldások lesznek elképzelhetők, amit szakértőnk szemléletes példával le is vezetett. A naperőművek hazai kilátásairól, a velük kapcsolatos aggályokról és a technológia jelenlegi állásáról szóló adásunkat a fenti lejátszón, illetve a Greendex podkaszt-csatornáján bármikor meghallgathatod!
