Sikeres lehet-e az állam, mint els? számú energiaszolgáltató? Milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg a magyarországi energiacégek? Megfelelhetünk a fenntarthatósági irányelveknek Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio Energy Investment Forum 2015 konferencia vezérigazgatói kerekasztalának részvev?i.
A beszélgetést Dr. Michael LaBelle, a CEU Business School professzora moderálta és els? körben arról kérdezte a résztvev?ket, hogyan látják saját piaci helyzetünk, illetve milyen változásokra számítanak az állami szerepvállalás növelésével.
Az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója, dr. Eric Depluet nincs túlságosan pozitív véleménnyel az állam energiapiaci szerepvállalásának növelésér?l. Els?ként a non-profit modell f? problémájára hívta fel a figyelmet: ha nincs profit, nincs mib?l fektetni a jöv?be. Másrészt, nincs meggy?zve arról, hogy alkalmas az állam lakossági szolgáltatás nyújtására. Sok kérdés merül fel, f?leg ha ránézünk a jelenlegi állami szolgáltatókra – a postától a közlekedési cégekig – és az azok által nyújtott szolgáltatások min?ségére. Depluet szerint a korábbi évtizedekben végbement privatizáció miatt számos piacon jelent?sen javult a szolgáltatás és csökkentek az árak. Ha az állam visszavásárolja magát, elképzelhet?, hogy tudják ugyanolyan jól csinálni, mint a magáncégek, de jobban biztosan nem fogják tudni – véli az E.ON magyarországi vezet?je, aki furcsának tartja, hogy szorosabb kapcsolatot akar az állam a fogyasztókkal. A szorosabb kapcsolat ugyanis azt jelenti, hogy ha valamilyen komolyabb probléma merül fel – ami gyakran el?fordul az energiapiacon -, az állam nem háríthatja másra a felel?sséget.
Eric Depluet szerint a magyar piacon való jelenlétet jelent?sen megnehezítik a szektort sújtó extra adók, valamint az, hogy az egyébként igazságos szabályozási környezetet gyakran felülírja a politikai akarat. Mindezek miatt az E.ON Magyarországon nem tud olyan volumenben beruházásokat végrehajtani, mint szeretné és els?sorban a költségcsökkentésre kénytelenek fektetni a hangsúlyt. Bár az elmúlt id?szakban több érdekeltségüket is eladták, a cég nem tervezi a kivonulást Magyarországról – hangsúlyozta a vezérigazgató. Depluet szerint a legf?bb probléma a magyar piacon az, hogy az ügyfelek nem engedhetik meg maguknak a földgázt – túl nagy a lakhatási költségek súlya a jövedelmen belül. A politika ez a problémát úgy t?nik, nem tudja megoldani, míg az E.ON nem látja, hogyan segíthet.
Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezet? igazgatója a MOL globális terjeszkedését is bemutató felvezet? el?adásában elmondta: a cég 2000-ben mindössze 447 tölt?állomással rendelkezett 3 országban, 18 ezer munkavállalót foglalkoztatott és 4 országban folytatott kutatást, illetve termelést. Ezzel szemben 2015-ben már 40 országban operál a MOL, 11 országban kutat, 8 országban termel és 2000 tölt?állomással rendelkezik. Úgy véli, egy rendkívül ciklusnak számító iparágban sikeresen találták meg saját stratégiájukat, melynek tételmondata: „az integrált m?ködés integrált kockázatkezelést jelent”.
Forrás: portfolio.hu
