Magához vonja a főváros az eddig külön cégbe szervezett közvilágítást, hogy elkerülje az energiaárrobbanás miatti sokmilliárdos veszteséget. A lépésre azért van szükség, mert a tevékenységet eddig végző BDK Kft. nem jogosult rezsicsökkentett áron vásárolni az áramot, így a piaci árat kellene fizetnie, amely jelenleg a tavalyinak a négy-ötszöröse. Az önkormányzat számára azonban jogszabály biztosítja a lehetőséget, hogy az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében vételezzen áramot, azaz élvezze a rezsicsökkentés védernyőjét.
December 1-jén bedobták a törölközőt
A fővárosi közvilágítás azért lett hirtelen forró téma, mert a BDK eddigi szolgáltatója bedőlt. Korábban több cikkben foglalkoztunk a JAS Budapest Zrt. problémáival. Némileg leegyszerűsítve: az áramkereskedő azért került bajba, mert tavaly nagyon alacsony árak mellett kötött éves, vagy akár hosszabb szerződéseket a vevőivel, ám a nekik eladott áramot a társaság nem vásárolta meg előre. Korábban ez a taktika többször bejött, hiszen az áram ára év közben lefele is mozgott, így lehetőség volt később olcsóbban beszerezni a továbbértékesített mennyiséget. Lényegében a tehát a kereskedő tőzsdézett a nagyobb hozam reményében.
Igen ám, de az idén egész évben meredeken emelkedett a villamosenergia ára, így a JAS sokkal drágábban lett volna kénytelen vásárolni, mint amennyiért az eladást tavaly vállalta. A cég ősszel több lépésben dőlt be. Először egy jogi kiskaput kihasználva igyekezett áremelést ráerőltetni az ügyfeleire, majd október 29-én arról értesítette a felhasználóit, hogy nem tudja tovább ellátni őket.
Legalábbis a felhasználói egy részét, a BDK ugyanis ebben a körben még nem kapott ilyen jelzést*. December 1-jén azonban ez is megjött. A közvilágítási cég vezetője, Pap Zoltán a G7-nek azt mondta:
szerdán kijelentette őket mérlegköréből a JAS, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy azóta nem tőlük kapják az áramot.
A bedőlt kereskedő helyett – Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi Facebook-bejegyzése szerint – jelenleg az Elmű szolgáltat.
Ötszörös áron
A BDK ellátása valószínűleg a kezdetektől a JAS-sztori egyik legérdekesebb és legfontosabb eleme. Pap Zoltán már októberben azt mondta lapunknak, hogy ellátási gondjaik akkor sem lesznek, ha a kereskedő nem szolgáltat tovább a BDK-nak, legfeljebb az a kérdés, hogy mennyiért tudják beszerezni a közvilágításhoz szükséges áramot.
Ez viszont elég kardinális kérdés. A JAS tavaly kilowattóránként nettó 18,44 forintos áron nyerte el a BDK közbeszerzését. Jól mutatja a piaci viszonyokat, hogy a második helyezett Elmű-Émász Kft. mindössze 3 fillérrel magasabb ajánlatot adott, amely az egyébként tetemes 86 millió kilowattórás mennyiségre is csak durván 2,6 milliós árkülönbséget jelent. A közbeszerzésen végső soron azonban csak az ár számított, így JAS futott be.
Jelenleg azonban a piaci ár közel 90 forint kilowattóránként, azaz majdnem ötszöröse annak, amennyiért a JAS adta az áramot a BDK-nak. Ráadásul a közvilágítási cég fogyasztása éven belül nem egyenletes, hiszen télen rövidebbek a nappalok, és többet világítanak az utcai lámpák is. Számításaink szerint eddig óránként nagyjából (bruttó) félmillió forintba kerülhetett a fővárosi közvilágítás, a mostani piaci áron azonban ugyanez már 2-2,5 millió lenne*. Mindezek alapján, ha ilyen tarifák mellett kellene beszerezni a villamosenergiát, akkor az
csak decemberben durván egymilliárd forintjába kerülne a vállalatnak, miközben a teljes éves szerződés bruttó 2 milliárd forint volt.
A cégnek azonban – ahogy ezt a G7-nek Pap Zoltán is megerősítette – decemberben sem kell piaci áron beszereznie a villamosenergiát. Legalábbis egész biztosan nem az egész hónapban.
Van haladék, de nem egy egész hónap
A JAS korábbi ügyfeleinek többsége már tudja, hogy ilyenkor jogszabály alapján egy átmeneti időre még biztosítják számukra az ellátást. Technikailag ez az úgynevezett hálózati cégre marad, amely normál esetben ugyan nem foglalkozik villamosenergia-kereskedelemmel, de a piac fontos szereplője, hiszen a vezetékek fenntartása, azaz végső soron az áram fogyasztóhoz való eljuttatása a feladata. Korábban lapunknak minden szereplő azt mondta, hogy a hálózati cégeknek 30 napig van ilyen ellátási kötelezettsége, a szolgáltató nélkül maradt vállalatoknak ebben a szűk hónapban kell új kereskedőt találniuk.
A Hősök tere esti fényben. Fotó: MTVA/ Lehotka László
Ez történik most a BDK-nál is: ahogy az a főpolgármester Facebook-bejegyzéséből kiderült, az Elmű mint hálózati cég szolgáltat. De véletlenül sem egész decemberben. Az Elmű lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a jogszabály szerint nem pontosan, hanem legfeljebb 30 napig kell ellátniuk az átvett felhasználókat. Nyilván egy kisebb fogyasztású cégnél nem probléma, ha kitöltik a teljes időszakot, egy olyan nagyfogyasztónál, mint a BDK azonban megszervezni sem feltétlenül egyszerű ezt, ráadásul százmilliókat bukhatnak rajta.
A felek így a jelek szerint abban egyeztek meg, hogy a közvilágítási vállalat mielőbb kiír egy tendert, és az ezen nyertes szolgáltató amint lehet, átveszi a feladatot az Elműtől. Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen azt mondta, várhatóan december 15-e környékén záródhat le a közbeszerzési folyamat. Mindez azt is jelenti, hogy a BDK az év utolsó nagyjából két hetében kénytelen lesz a jelenlegi piaci ár környékén venni a villamosenergiát, ami
vélhetően százmilliós nagyságrendű többletterhet ró majd a cégre.
A teljes 2022-es évre azonban ugyanez már sok milliárd forint lenne. Jelenlegi árakon a 2021-re betervezett durván 2 milliárd forinttal szemben 2022-ben becslésünk szerint 8,5-9,5 milliárd közötti összeget kellene fizetni ugyanazért a villamosenergia-mennyiségért. Ez ráadásul csak magának az áramnak az ára, a tényleges számla ennél is magasabb. Ahogy a lakossági fogyasztóknak, a BDK-nak sem csak az energiadíj szerepel a villanyszámláján, hanem az áram eljuttatásának költsége, azaz a hálózati díj is. Tüttő Kata azt mondta, hogy mindent egybevetve
a közvilágítás költsége 2021-ben 4 milliárd forint körül alakult, ez emelkedett volna 12-16 milliárdra attól függően, milyen árakkal számolunk.
Éppen ezért – annak ellenére, hogy a BDK már hónapokkal ezelőtt kiírt egy közbeszerzést a 2022-es árammennyiségre is –, a főváros más megoldást választ. Megpróbálják abba a körbe behúzni a budapesti közvilágítást, amely jogosult a rezsicsökkentett árra. Ehhez azonban ki kell venni a tevékenységet a BDK alól. A cég ugyanis – ahogy erről Pap Zoltán még korábban a G7-nek beszámolt – nem vételezhet áramot az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében, nekik mindenképpen a piacról kell megvenniük azt.
A fővárosé lesz a villanyóra
Az önkormányzat viszont bekerülhet az egyetemes körbe, ezzel a lehetőséggel több település már élt is. A helyzet extrémitását jól mutatja, hogy korábban ez a megoldás szinte egyáltalán nem merült fel. Olyannyira nem, hogy több lapunknak nyilatkozó szakértőt is meglepett, hogy a törvényi passzus egyáltalán létezik.
A budapesti közvilágítás szempontjából ez azt jelenti, hogy ha a BDK helyett közvetlenül a főváros végzi majd ezt a tevékenységet, akkor be lehet szerezni az áramot a rezsicsökkentett áron. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a közvilágítási hálózat üzemeltetése továbbra is a cég feladata maradna, de az órák a főváros nevére kerülnének, így magát az áramot már nem a vállalat vásárolná.
Tüttő Kata azt mondta, az átállásra az energiahivatal és a jövőbeli szolgáltató, az állami MVM is rábólintott már. Ez normál esetben valószínűleg nem is lett volna kérdés, hiszen a közvilágítás fontos közfeladat, és így az államnak is érdeke, hogy működjön. A kormány és a főváros nem egészen felhőtlen kapcsolata miatt azonban az sem lett volna meglepő, ha az előbbi fennhatósága alatt álló szervezetek megpróbálják akadályozni a folyamatot.
Mindenesetre
úgy tűnik, hogy a főváros megkaphatja a rezsicsökkentett áron a közvilágításhoz szükséges villamosenergiát.
Tüttő Kata szerint ez is költségnövekedést fog jelenteni, de legalább nem milliárdos nagyságrendűt: a 2021-es 4 helyett így 2022-ben 4,8 milliárd körül alakulhat a közvilágítás költsége.
Ez egyébként azért is érdekes, mert a lakosság a JAS által biztosított 18,44 forintos árnál is jó öt forinttal olcsóbban kap egy kilowattóra áramot. Az önkormányzatokra azonban más rezsicsökkentett ár vonatkozik. Ez a magyarázata annak, hogy azok eddig nem vették ezt igénybe, hiszen egészen a mostani árrobbanásig a piaci ár így alacsonyabb volt a számukra biztosított garantált államinál.
