A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közigazgatási egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia tervezetét. A szakpolitikai vitaanyag a 2008-ban elfogadott, els? verzió – , amelyet meglehet?s kritikával illet – megújítását célozza a 2014-2025-ös id?szakra, 2050-ig való kitekintéssel. A dokumentum az elmúlt évek energiahatékonysági pályázatainak eredményeit is összesíti.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia új, a kormány álláspontját nem tükröz? tervezete a sajnos e témában már szokásos, mind aggasztóbb eredményt mutató helyzetértékelés és modellszámítások alapján készített el?rejelzések mellett (ezekr?l egy kés?bbi cikkben számolunk be) számbaveszi az energiamegtakarítást eredményez? hazai pályázati programok eredményeit is. A pályázatok jó része korábbi kormányzati ciklusban indult, így érdekes lehet az is, hogy a tervezetben nem kis terjedelmet szentelnek az ezekkel összefügg? korábbi stratégia (NÉS-1) értékelésének.
Eszerint, összességében megállapítható, hogy az els? Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát kell? szakmai megalapozottsággal dolgozták ki, ugyanakkor azt nem vette figyelembe, hogy az éghajlatváltozás hatásai a térben differenciáltan jelentkeznek és a társadalmi-gazdasági rendszerek területi különbségeib?l fakadóan az egyes térségek alkalmazkodóképessége is eltér?. A cselekvési irányok nem tükröz?dtek a NÉS-1 átfogó jöv?képében, hiszen az nem fogalmazott meg állításokat arra vonatkozóan, hogy a stratégia kidolgozói miként képzelik el a jöv?ben az éghajlatváltozáshoz történ? alkalmazkodás kérdését – fogalmaznak.
Negyedmillió háztartás nyert
A NÉS-1 gyengesége az új verzó szerint, hogy nem vette figyelembe a stratégia elemeinek megvalósíthatóságához rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. A 2007-2013-as költségvetési tervezés során nem határoztak meg kifejezetten az éghajlatváltozás mérséklésére és az adaptáció er?sítésére vonatkozó konstrukciót, (…) számos esetben a NÉS-1 célkit?zéseihez nem, vagy csak részben kapcsolódó projekteket támogattak. A stratégia céljainak megvalósulását gátolta, hogy a kvótabevételek meglehet?sen kiszámíthatatlanok, nehezen tervezhet?ek, amit fokozott a nemzetközi kvótapiacokon az elmúlt években tapasztalható jelent?s árfolyamcsökkenés is. Mindezek ellenére e források terhére 2008 és 2012 között számos programot hirdettek meg összesen több mint 41 milliárd forint keretösszeggel.
A dokumentum számadatokkal összesíti a hazai energetikai pályázatokat. Eszerint 2008 óta az energiamegtakarítást eredményez? pályázati programok (Lakóépületek és Környezetük Felújításának Támogatása Program, Zöld Beruházási Rendszer, Új Széchenyi Terv) keretében összesen közel 56 milliárd forintot ítéltek meg több mint 10 000 pályázat megvalósítására. A pályázatok eredményeként 251 448 lakóegység – a lakásállomány valamivel több mint 5 százaléka – energetikai korszer?sítésére került sor, ennek köszönhet?en az éves széndioxid-megtakarítás mértéke meghaladhatja a 80 ezer tonnát, az energiamegtakarítás mértéke pedig megközelíti a 670 gigawattórát – vagyis a programok összességében mintegy 1,5 százalékkal csökkentették Magyarország éves energiafogyasztását. Mindez tetszet?sen hangzik, azonban a szakemberek ennél jóval nagyobb források hasonló célra való kijelölését is indokoltnak tartanák, miután az európai összevetésben zömmel korszer?tlen magyar lakóingatlan állomány fejlesztése rendelkezik a legnagyobb energiahatékonyság-növelési potenciállal az összes érintett területtel összevetve (ipar, közlekedés, szolgáltatások, mez?gazdaság). Az Energiaklub 2011-es számításai szerint (Negajoule 2020) a gazdaságos potenciált tekintve 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene, els?dlegesen h?szigetelésre és nyílászáró-cserére irányuló beruházást végrehajtani, ami 30 százalékos támogatási intenzitás mellett az államnak évente 85 milliárd forintjába kerülne.
Energiamegtakarítást eredményez? pályázati programok adatai (2013. májusi állapot):
A vizsgált id?szakban a Zöld Beruházási Rendszer keretében meghirdetett pályázatok jelentették a hazai lakossági energiamegtakarítási programok legf?bb forrását. A Zöld Beruházási Rendszer finanszírozását a nemzetközi kvótakereskedelemben a kibocsátási egységek értékesítése biztosítja. Nemzetközi el?írás, hogy a kibocsátási egységek értékesítésének bevételei kizárólag az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére fordíthatóak, míg a közösségi kvótabevételnek felét kell el?írás szerint zöldgazdaság-fejlesztési beruházásokra költeni. Az Állami Számvev?szék „légszennyezés ellen és a klímapolitika terén tett intézkedések hatásának ellen?rzésér?l szóló” jelentése szerint a kvótakereskedelem els? hazai bevétele már 2008-ban realizálódott, ennek ellenére a bevételek felhasználására kialakított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) beindítása elhúzódott – fogalmaznak. A ZBR jogi, szervezeti hátterét a bevételeket követ?en másfél évvel kés?bb alakították ki. A támogatási döntések meghozatala, valamint a támogatások kifizetése jelent?sen késett, érdemben csak 2010-2011-ben kezd?dhetett meg. Idén május közepéig összesen 113 049 lakóegység részesült mintegy 37,75 milliárd forint támogatásban a Zöld Beruházási Rendszeren belül.
A dokumentum ugyan nem említi, de az energiahatékonysági célra a költségvetésben elkülönített források összege jöv?re tovább csökken, 743 millió forintra, miután idén még több mint egymilliárd forint állt rendelkezésre (a 2011-es büdzsében még 3,3 milliárd forint volt lakossági energiahatékonyságra). Közben a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerre (ZFR) a 2013-as 5,2 milliárd után 9,5 milliárd forint jut, a témafelel?s NFM azonban máig nem hozta létre a ZFR rendszerét, és el?zetes elképzeléseit sem ismertette – számolt be a Greenfo.hu, amely szerint az idei 5,2 milliárdot nem helyezték ki, és csak találgathatunk arról, hogy milyen célra és milyen rendszerben lesz elérhet?. Jelent?sebb fejlesztési programot jelentett be még májusban Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felel?s államtitkára. Ezek szerint a több mint kétmillió 1945 és 1990 között épült családi ház energetikai felújítása kezd?dhet európai uniós támogatással – apró szépséghiba, hogy csak 2017-ben.
Közösségi pályázati programok
Az els? éghajlat-változási stratégia céljainak megvalósítását a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) számos konstrukciója is támogatja, azonban a legtöbb esetben csak közvetett kapcsolat mutatható ki az egyes konstrukciók és a NÉS-1 céljai között. Ez f?ként abból fakad, hogy az operatív programok tervezése id?ben jóval megel?zte a NÉS-1 kidolgozását, így a kapcsolódási pontok azonosítása csak utólag volt lehetséges. A stratégia céljainak megvalósulását a megújuló energiaforrás hasznosítás növelését, az energiahatékonyság javítását és a fenntarthatósági szempontú szemléletformálást támogató pályázati konstrukciók közvetlenül szolgálják. E támogatási konstrukciókra összesen több mint 115 milliárd forintot ítéltek meg (2353 darab pályázathoz) 2013. június 14-ig.
A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia els? változatához kapcsolódó KEOP konstrukciók f?bb adatai (2013. júniusi állapot):
A megújuló energiaforrás hasznosítás növelésére 913 pályázat részesült közel 57 milliárd forint támogatásban. Az energiahatékonysági pályázatok a Zöld Beruházási Rendszerben megítélt támogatáshoz hasonló nagyságrendben, összesen közel 44 milliárd forint támogatásban részesültek, a kapcsolódó szemléletformálási pályázatokra – 829 projekt – pedig 15 milliárd forintot ítéltek meg. Közép-Magyarországon a KEOP forrásokra csak korlátozottan lehetett pályázni, így a régióban – Budapest kivételével – lényegesen alacsonyabb mind a pályázatok száma, mind pedig a megítélt támogatás összege. Összességében megállapítható, hogy a nyertes pályázatok száma jelent?s összefüggést mutat a járások népességnagyságával és fejlettségével. Jelent?s problémát jelent ugyanakkor, hogy a hátrányos helyzet? térségek (Baranya és Somogy megye, valamint Fejér megye déli része, továbbá az észak-keleti határ menti területek és a Közép-Tisza-vidék) kevesebb támogatást képesek vonzani, így lemaradásuk fokozódik – derül ki a stratégiatervezetb?l.
Forrás: napi.hu
