Bár az energiatanúsítványról szóló rendelet már több mint 3 éve hatályos, mégis most, hogy januártól jelent?sen kiszélesedik az érintettek köre, érezhet?en egyre nagyobb az érdekl?dés iránta. Nézzük tehát, milyen folyamat vezetett az energiatanúsítvány bevezetéséhez és milyen eredményeket várunk t?le!
Egy szeptemberi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy jöv?re kötelez?vé válik használt lakások eladása, illetve kiadása esetén az energiatanúsítvány beszerzése, mely bizony költséggel jár az ingatlantulajdonosok számára. Akkor végigvettük az alapvet? tudnivalókat, valamint els?sorban ingatlanpiaci szempontból vizsgáltuk az energiatanúsítvány kérdéskörét. Most áttekintjük, hogy milyen folyamat vezetett a kötelez? bevezetéséhez, mi indokolja ezt a sokaknak nem tetsz? lépést, mit érünk el vele, s mi várható a jöv?ben.
Néhány szó a globális energiagazdálkodásról
Az emberiség jelenleg a felhasznált energia 85-90 százalékát fosszilis tüzel?anyagok elégetésével nyeri. Ezek kitermelése az utóbbi években nagyjából stagnál. Ennek oka, hogy bár újra és újra fedeznek fel lel?helyeket, bizonyos készletek kitermelése már nem gazdaságos, vagy a jelenlegi technikai fejlettség mellett nem megoldható. Ugyanakkor a gazdagodás, a technikai fejl?dés újabb és újabb fogyasztókat generál.
A gazdasági fejl?déshez, vagy legalább szinten tartáshoz elengedhetetlen az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energia. Az olajválságok megmutatták, hogy nem függhetünk egyfajta véges energiahordozótól, kell találni alternatív forrásokat. Megindult a kutatás a megújuló energiaforrások hasznosítására. Ezek a fejlesztések gyerekcip?ben járnak, az alternatív energiák jelenlegi technikai fejlettségünkön meglehet?sen drágán és kis hatásfokkal hasznosíthatóak. Azonban ezek a kísérleti próbálkozások szükségesek ahhoz, hogy egy napon átüt? sikert érjünk el, és megtaláljuk az emberiség túlélését biztosító olcsó és könnyen hasznosítható energiaforrást.
Addig is, mivel a termelést nem tudjuk növelni, valahol takarékoskodni kell, hogy kielégítsük az igényeket, illetve készleteink kitartsanak az új energiaforrások megtalálásáig. Különösen fontos ez az Európai Unióban, ahol jelent?s saját források híján nagyon importfügg? energiagazdálkodás alakult ki. Mivel az Európai Uniónak van anyagi ereje az alternatív energiaforrások kutatására, és függ?ségét is csökkenteni akarja, élen jár a környezetvédelemben, energiatakarékosságban és a megújuló energiaforrások használatában.
(MTI-fotó)A háztartások energiagazdálkodása
A háztartások az összes energia 35-45 százalékát használják fel, tehát ezen a területen mindenképp érdemes takarékossági intézkedéseket bevezetni. Éghajlatunkon a felhasznált energia kb. 80 százalékát f?tésre és használati melegvíz el?állításra használjuk, a maradék 20 százalékot fordítjuk világításra, a háztartási gépek m?ködtetésére.
Az Európai Unió 2002/91/EK irányelvében határozott az épületek energiateljesítményének javításáról. Ez azonban már egy hosszabb folyamat következ? lépése, hiszen az 1980-as évekt?l folyamatosan növeljük az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrások használatát. Ennek eredményei már nemzetközi összehasonlításban is látszanak: egy átlagos európai háztartás kb. feleannyi energiát használ, mint egy átlagos amerikai. Sajnos mi magyarok évtizedes lemaradásban vagyunk az átlaghoz képest, fajlagos fogyasztásunk inkább egy pazarló amerikai háztartáséhoz hasonlít. Ennek oka els?sorban az elöregedett és nem kell? ütemben korszer?söd? lakásállományunk.
Az els?, kísérleti energiatanúsítási rendszert Németországban vezették be 2003-ban. (Tulajdonképpen mi is ezt a rendszert vettük át, kisebb átdolgozásokkal.) A tapasztalatok alapján a lakosság éppoly értetlenül, vagy közömbösen fogadta bevezetését, ahogy mi is tesszük. A német állam ezért jelent?s anyagi támogatásokat nyújtott a lakáskorszer?sítésekhez, ami már meghozta az eredményeket: néhány év alatt a lakások fajlagos f?tési költsége kb. 20-25 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az egy lakosra jutó lakás alapterület folyamatos növekedése miatt a lakossági energiafogyasztás – ha kisebb mértékben is – de tovább növekszik.
Magyarországon a lakossági fosszilis energiafelhasználás az utóbbi években kb. 10-15 százalékkal csökkent. Ennek els?dleges oka a lakosság elszegényedése, és csak kisebb mértékben járultak hozzá az eddigi lakáskorszer?sítési programok. A jelenlegi programok nagyon sz?kös anyagi kerettel m?ködnek, általában 15-30 százalék állami támogatást lehet szerezni. Így egy teljeskör? lakáskorszer?sítéshez többszázezres, vagy többmilliós öner?re van szükség. A sz?kös állami források még ilyen nehéz feltételek mellett is gyorsan kimerülnek.
Mire jó az energiatanúsítvány?
Az energiatanúsítvány célja kett?s: egyrészt szembesíti a lakástulajdonost ingatlana energiagazdálkodásának hatékonyságával, másrészt iránymutatást ad a korszer?sítéshez.
Az energiagazdálkodás négy f? tényez?b?l áll össze.
1. Legfontosabb az épület fajlagos energiavesztesége a határoló szerkezeteken. Ez ellen szigeteléssel és nyílászáró cserével védekezhetünk.
2. Második összetev? a f?tés és melegvíz-készítés hatékonysága. Itt a gépészeti rendszerek korszer?sége kerül felülvizsgálatra.
3. A harmadik tényez? az elektromos energia felhasználás, ahol a világítás terén már jelent?s el?relépések történtek az energiatakarékos izzók bevezetésével. Ezt azonban ellensúlyozza a légkondicionálás, mesterséges szell?zés.
4. A negyedik a megújuló energiák használatának mértéke.
Az energiatanúsítványokban megfogalmazott ajánlások olyan korszer?sítéseket javasolnak, melyek gazdaságosak, hosszú távon megtérülnek, és javítják az épület energiahatékonyságát. A cél végs? soron egy régi korszer?tlen épület fosszilis energia felhasználásának legalább felére csökkentése.
(MTI-fotó)Mit hoz a jöv??
Belátható id?n belül minden lakásnak rendelkeznie kell majd energiatanúsítvánnyal, és az állam is ösztönözni fogja a korszer?sítések végrehajtását.
Új épület estén jelenleg C min?sítésnek kell megfelelni. Ezt folyamatosan szigorítani fogják, a tervek szerint 2020-tól csak passzívházakat lehet építeni (kb. A++ besorolás). Ez gyökeresen változtatja meg a várostervezést, utcaszerkezetet is. Jelenleg ugyanis nem minden telek alkalmas passzívház építésére. Jelent?sen emelkedni fognak a tervezési és az építési költségek.
Eltávolodás a természett?l, egészségromlás
A passzívház létesítésekor az els?dleges szempont az energiahatékonyság, ennek rendeljük alá életmódunkat, kényelmünket. Az építészek, s?t mértéktartó környezetvédelmi szakemberek körében is van ellenállás a passzívházakkal szemben. A passzívház az év legnagyobb részében a környezetét?l hermetikusan elzárt épület, ahol számítógép által vezérelten, takarékosan kiporciózva kapjuk az energiát és a friss leveg?t. Életünket mesterséges környezetben és légállapotban éljük, elzárva a természetes ingerekt?l. Ezzel az emberiség újabb nagy lépést tesz a természett?l való eltávolodásban.
Történelmünk már megmutatta, hogy a civilizáció fejl?dése, a természett?l való eltávolodás minden lépése súlyos egészségromlással jár. A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el. A passzívház kényszer? megoldás civilizációnk túlélése érdekében ebben egy energiaválsággal sújtott id?szakban.
forrás: ingatlanmagazin.com
