Még az idén elfogadhatja a kormány a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, amelyr?l hamarosan társadalmi vita indul, mondta Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy november eleji konferencián. A stratégia egyik sarkalatos pontja, hogy 2021-t?l csak közel nulla energiafogyasztású házak épülhetnek meg.
A közel nulla energiafogyasztás fogalma nem magától értet?d?. A Belügyminisztérium szerint ez nagyjából annyit tesz, hogy az épület éves energiaigényének legalább 25 százalékát olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületb?l, az ingatlanból, vagy a közelb?l származik. Emellett, a rendelet szerinti költség-optimalizált szinten, vagy annál hatékonyabbra kell tervezni az épületeket. A tervezetet az Európai Bizottságnak és a tagországoknak is véleményezniük kell, miel?tt hatályba léphet – hangsúlyozta Soltész-Lipcsei Melinda, a stratégiát készít? Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. munkatársa.
Százlakásos bérház építése Angyalföldön, fotó: Tuba Zoltán – Origo
Az új kritériumoknak segít megfelelni a korszer?épületszigetelés, a megfelel? épületgépészettel kombinálva. Utóbbiak piacán egyre hatékonyabb berendezések találhatók, mivel az Európai Bizottság folyamatosan szigorítja ezek forgalomba hozatalát. Azt, hogy melyik épületnél milyen, esetleg megújuló energiát felhasználó gépeket érdemes beszerelni, mindig az egyedi körülmények határozzák meg.
Társasházaknál, nagyobb épületeknél hasznosul a legjobban a napkollektor, mert ebben az esetben eloszlik a vízfogyasztás. Így kevésbé merül fel a meleg víz tárolásának problémája, a nagyobb beruházások másfél éves megtérülésére is van példa, mondja az Origo által megkérdezett szakért?. A napkollektorok nem igényelnek különösebb karbantartást, és a hatásfokuk sem gyengül. A napelemek ugyan egyre divatosabbak, mégis érdemes óvatosnak lenni velük. A kezdeti, 18-25 százalékos hatásfokuk ugyanis pár évtized alatt jelent?sen esik, és az élettartamuk sem hosszabb 40 évnél. A modernebb, irányváltoztató, vákuumcsöves berendezések meghibásodási aránya viszonylag nagy, és jóval drágábbak is a hagyományos technológiánál.
Az újbudai önkormányzat mini naper?m?ve, fotó: Tuba Zoltán – Origo
Az egyszer?bb, lapos napelemeket választotta a XI. kerületi Újbuda is, az önkormányzat három épületének arra alkalmas tetejét fedték le velük. A három polikristályos telep az épületek energiaigényének 10-12 százalékát fedezi, így az önkormányzatnál 8-12 éves megtérülési id?vel számolnak. A 400 f?t foglalkoztató önkormányzat ezzel évi 54 tonnával csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, és a napelemek árnyékoló hatása miatt a klímaberendezések használata is mérsékl?dött.
A geotermikus energia hasznosítására jó lehet?ségek vannak Magyarországon, ám a h?kút fúrása egyel?re igen költséges. Méterenként 3000-5000 forintba kerül, és a geológiai viszonyoktól függ?en 50-120 méterig kell lefúrni. Erre jönnek még a gépészeti költségek. Egy nagyobb, 300 négyzetméteres ház esetén akár két ilyen kútra is szükség lehet. Hosszú távon ugyan megtérül a beruházás, ám a kezdeti költségeket annyira megdobhatja, hogy kevesen tudnak belevágni. Egy most épül?, angyalföldi társasház esetében mégis a geotermikus f?tés mellett döntött a beruházó, és az önkormányzat. A 100 bérlakás f?tése, h?tése és melegvíz-szolgáltatása is a föld h?jéb?l ered majd, évente átlagosan 10-15 ezer forintos rezsiszámlát generálva.
Az alacsony energiafogyasztású házakban megtermelt h?energiának akár 80 százalékát meg lehet tartani a megfelel? szell?zési rendszerrel. A h?visszanyer? légcserél? rendszerek a megfelel? sz?r?kkel és okos szivattyúval alacsony energiafogyasztással tudnak üzemelni. Egy cs? általában 30 köbméter leveg?t tud kicserélni egy óra alatt. Az ilyen f?tés el?nye, hogy padló- és mennyezetf?téssel kombinálva szükségtelenné teszi a radiátorok alkalmazását. Mivel a falak sem sugározzák a hideget, jobb h?érzet alakul ki, alacsonyabb h?mérséklet beállításával is elérhet? az azonos komfortérzet.
2013.11.14. | Forrás: Origo.hu | Michael Debreczeni
