A Forró szelet Jugoszlávia még csak arra használta fel, hogy tévésorozatot készítsen ezzel a címmel (1980 után születettek: kérdezzétek a szüleiteket Surdáról), de a horvát utódállam már energiatermelésre is el?szeretettel hasznosítja ezt az er?forrást. Meglep? módon egyel?re nem olyan brutális a használatba állított összteljesítmény, mint a tengerparti ormokon szépen sorban csapkodó széltornyok látványából gondolnánk, még csak tavaly léptek le minket a horvátok szélenergia terén. Viszont a trendek érdekesek: ?k pont akkor húztak bele igazán a telepítésekbe, amikor mi teljesen leálltunk velük.
Magyarországon a Fidesz-kormány 2010 óta nehezen értelmezhet? stratégiai okokból nem adott ki engedélyt új széler?m? létesítésére, pedig egy fillérjébe (fillérÜNKbe) se kerülne a szélenergia intenzívebb kihasználása. Vállalkozókban, akik a jelenlegi energia-átviteli törvények mellett örömmel ruháznának be, nincs hiány, és az elektromos energia-irányítási rendszer is simán elbírná még a jelenlegi teljesítmény legalább dupláját, iparági szakért?k szerint. Az utolsó új szélturbinát 2011-ben helyezték nálunk üzembe, a teljes hazai kapacitás szélb?l 330 megawatt.
(Tudomásom szerint jelenleg hatósági áron, kb. 35 Ft/kWh áron veszi át a MAVIR a szélenergiával termelt áramot; hogy ez mennyire piaci ár, az nem egyértelm?, mert a nem támogatott er?m?vek ennél jóval olcsóbban, harmadáron, de persze komolyabb externáliák mellett termelnek. Az biztos, hogy lakossági fogyasztóként én többet fizetek a szeles áramért is, mint amennyibe kerül, szóval azért dömpingárról nincs szó. Hamarosan egy cikkben alaposan utánajárunk ennek az áramár-témának.)
Hajó, tenger, pálmafák és szélturbinák a kopár hegyormokon – ez Horvátország új arculata
A tengerpart vonalában szép lassan mindenütt ott vannak a szélturbinák Horvátországban
Ezzel szemben Horvátországban 2010-ben még csak 70 MW volt a széler?m?vek teljes kapacitása, de innent?l indult meg igazán a helyi Energiewende. 2020-ra az állam 20%-os, napra és szélre alapozott megújuló részarányt akar elérni az energiatermelésben, ennek megfelel?en gombamód bújnak el? a sziklából a tornyok.
2015-ben 22%-kal n?tt meg a déli szomszédunknál a széler?m?vi kapacitás, ezzel Délkelet-Európában Horvátország volt a legintenzívebben fejleszt? állam. (Európa teljes b?vítése 5,4% volt, Magyarországé, mint említettem, gyakorlatilag nulla.) A szeles összteljesítmény így Horvátországban 423 megawatt volt tavaly év végén, a telepítések a tervek szerint hasonló ütemben folytatódnak.
A térségben egyébként Románia vezet kiépített kapacitás tekintetében, három gigawattal. Bulgária 691 MW-ot tud, ?k viszont tavaly nem telepítettek semmit. A harmadik Horvátország, de ha így mennek tovább a dolgok, éveken belül ?k lesznek a délkeleti térség szél-nagyhatalma.
Forrás: verde.444.hu
