Nagy az ára a rezsicsökkentésnek

Megtalálta a kormány a 10 százalékos lakossági rezsicsökkentés f? forrását: megemelte a nem lakossági felhasználók számára az energiafelhasználás egyes költségelemeit. Ez a legtisztábban az árampiacon látszik, ahol háztartásoknak januártól az eddiginél 11,1, illetve 11,9 százalékkal kisebb összeget kell fizetniük az elosztásért és a rendszerhasználatért, azaz a villamos energia infrastruktúra használatáért. Az elosztásért a középfeszültségen vételez?knek (kkv-knak) viszont 26,33 százalékkal, a nagyfeszültségen vételez?knek (a nagyfogyasztóknak, például a Mercedesnek vagy az Audinak) pedig 41,29 százalékkal kell többet fizetniük. A kkv-k Mavirnak fizetend? rendszerhasználati díja emellett 13,34 százalékkal emelkedik, sovány vigasz, hogy a nagyfogyasztóké csak 0,49 százalékkal. A keresztfinanszírozás a felsorolt számok alapján nyilvánvaló, még akkor is, ha a január 1-t?l hatályos lakossági rezsicsökkentéshez az el?bbiek mellett több más tétel is hozzájárul. (Ezekr?l három törvény- és tizenegy rendeletmódosítás, és számos energiahivatali határozat rendelkezik.)
A gázszámlák 10 százalékos csökkentésére vonatkozó rendeletek értelmezésér?l információink szerint még folynak az egyeztetések az érintett cégek és az energiahivatal között, de már ismert, hogy az elvek ott is ugyanazok, mint az áram esetében: a lakosságról levett terhek egy részét a vállalkozói szférával kell kifizettetni. Így például, ahogyan a háztartási áramfelhasználók ett?l az évt?l nem kötelesek drága zöldenergiát vásárolni – mert áramár képletükb?l kikerül az ezt szolgáló összetev? –, úgy a lakossági gázfelhasználóknak sem kell kifizetniük a rájuk jutó részt a biztonsági gáztároló fenntartási költségeib?l.
A kormány korábban is nyíltan vállalta, hogy a lakossági rezsidíjakat nem gazdasági, hanem politikai megfontolások alapján alakítja. Arról viszont még nem nyilatkozott, hogyan vélekedik a nagyobb áram- (és gáz) számlával januártól megterhelt magyarországi vállalatok versenyképességének romlásáról, és a romlás következményeir?l. Márpedig a versenyképesség romlásával munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ha pedig a vállalatok érvényesíteni tudják termékeik illetve szolgáltatásaik árában a magasabb energiadíjakat, akkor a lakosság kénytelen lesz elköltheti azt a pénzét, amit megspórol a kisebb rezsivel.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatos kommunikációjában a kormány ehelyett az esetleg „trükköz?” egyetemes energiaszolgáltatókra összpontosít. Ezek kapcsán Rogán Antal frakcióvezet? tegnap be is jelentette, hogy ellen?rzésükre fideszes munkacsoport jön létre. A munkacsoport szükség esetén jogszabály-módosítást is kezdeményezhet a parlamentben, vagy a kormánynál. Egy hasonló célú, négytagú „kommandót” egyébként korábban a kormány is létrehozott. Az ellen?rizend? vállalati szegmenst (és másokat is) ráadásul ez évt?l a méterenként 125 forintos közm?díj is terheli, egy múlt év végi rendelet alapján új ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk.
Még egy olyan rendelet tervezet is fenyegeti ?ket, amely alapján légkábeleiket a esetleg a föld alá kell vinniük. Az energiakeresked?k számára meglehet?sen kilátástalan helyzet. Szakmai szövetségük elnöke, Turai József szerint nem kizárt, hogy az idén jelent?s mozgások lesznek a piacon, azaz néhány cég elvérezhet, vagy – ha külföldi tulajdonosa van – letehet a magyarországi jelenlétr?l.
Nincs róla információnk, hogy Magyarországon lett volna olyan egyetemes szolgáltató, amely ne a számára hatóságilag el?írt tarifákat alkalmazta volna. Arról viszont igen, hogy a vállalati terhek növelése, mint most az elosztói és a rendszerhasználati díjat emelése visszafogta a Magyarországon aktív, sok esetben magyar tulajdonban álló vállalkozások beruházási, fejlesztési kedvét, rontotta versenyképességét. „Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz, szintén azért, hogy kijöjjön a lakosságnak ígért, 10 százalékos rezsicsökkentés” – mondta Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ugyanis – mint említettük – eddig minden energiafogyasztó részt vett, tehát az egyetemes szolgáltatásban, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények is.
A GKI Energiakutató számításai szerint a gáz- és az áram számla csökkentése a mai fogyasztási szint mellett évi 100 milliárd forint megtakarítást hoz a lakosság számára.