Nagy-Britannia: egy sikersztori vége?

Share Button

A megújuló energiaforrások közül a szélenergia megítélése az egyik legszéls?ségesebb: egyesek már-már bálványozzák, míg mások számára rémálom. A környezetvéd?k el?nyben részesítik, mivel káros hatása voltaképpen abban merül ki, hogy néhány tucat madár pusztulását okozza évente. Az energetikusok ezzel szemben rettegnek t?le kiszámíthatatlansága miatt. Az energiaellátás alapelve ugyanis leegyszer?sítve a következ?: a nap minden egyes pillanatában annyi energiát kell biztosítani, amelyre az adott id?szakban a lakosságnak és a gazdaságnak szüksége van. A többlet gazdaságtalan, az alultermelés nem kielégít?. Ugyan a szél szinte állandóan fúj, de er?ssége igen gyorsan, és a legtöbb esetben megjósolhatatlanul változik. Ahhoz tehát, hogy a lehet? legnagyobb mértékben igénybe lehessen venni a széler?m?veket, csökkenteni kell termelésük ingadozását. Mivel az ember a szél er?sségét nem tudja befolyásolni, az egyetlen lehet?ség a szeles id?szakban el?állított többletenergia tárolása valamilyen módon.

Egy amerikai vállalat, az AES Corporation például olyan széler?m?-farmokat létesít, melyeket az akkumulátorokhoz hasonló elven m?köd? energiatároló telepekkel kombinálnak – számolt be róla a New York Times. Az éjszakai órákban, amikor az energiaigény a legkisebb, a turbinák által termelt többletet az er?m?vekhez kapcsolt telepek feltöltésére használják, a raktározott energiát pedig nap közben visszajuttatják az elektromos hálózatba, ha szükséges. A most elkészült nyugat-virginiai farmon 61 széler?m? található, melyek összkapacitása elérheti akár a 98 megawattot is. Az energia tárolásával kapcsolatban az AES vezérigazgató-helyettese, John M. Zahurancik elmondta, minderre azért van szükség, mert a megtermelt energia mennyisége drasztikusan ingadozhat, a 98 megawattos csúcsteljesítmény egy órán belül akár nullára is lecsökkenhet.

A nyugat-virginiaihoz hasonló széler?m?-parkok létesítése gazdaságosabbá teszi a turbinák üzemeltetését, a rendszer terjedését azonban gátolja annak magas beruházási költsége. Ezzel kapcsolatban Mark T. Osborn, az oregoni Portland General Electric vezet?je, a következ?ket mondta: „A tárolás évek óta lehetséges, de az árak még mindig nagyon magasak. Ha viszont több megújuló energiaforrást szeretnénk integrálni, a tárolás egyre inkább szükségessé válik.” A technológia jöv?beni terjedésével kapcsolatosan mindenesetre bizakodásra ad okot az amerikai szakemberek szerint, hogy például a 13 államban – köztük Nyugat-Virginiában – m?köd? regionális áramhálózat esetében a jelenlegi 4800 megawattos szélenergia-kapacitás közel nyolcszorosára növekedhet, ha az érintett államok teljesítik a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkit?zéseiket.

forrás: kitekinto.hu

Európa-szerte áramszünetek várhatók már idén télen, és a problémák súlyosbodásának elkerüléséhez 1,1 ezer milliárd eurót kellene beruházni az uniós energiaszektorba.

Idén télen az Európai Unió országaiban áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához – állítja a Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO)számára készített tanulmánya. A veszély forrása, hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégít? mértékét, ami az áramhiány mellett az áram árának emelkedését is okozza. Bár csak Németország, Olaszország és Svájc döntött úgy, hogy lemondanak az atomenergiáról, s az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Csehország folytatja az ez irányú fejlesztéseket, Európa ezen a téren messze elmarad a világ többi részét?l, els?sorban Oroszországtól és Ázsiától. A jelenleg építés alatt álló 62 nukleáris reaktor több mint háromnegyede e két térségben készül – emlékeztetett a Capgemini energetikai elemz?je, Colette Lewiner.

A tanulmány szerint azonban az, hogy Németország leállítja hét legöregebb atomer?m?vét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilencet is, messzemen? hatással lesz – s?t már van – Európa energiaellátásának biztonságára. A németek a téli csúcsid?ben már most is kénytelenek áramot importálni Franciaországból, de erre a jöv?ben nemigen lesz lehet?ségük.

Ebben a helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázszállításoktól. A Capgemini szerint Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra 50 százalékra fog emelkedni. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezek árama drágább az atomer?m?vekénél, így felhajtják a lakossági energiaárakat. A válság újabb hulláma miatt csökken? ipari áramkereslet csak kevéssel halaszthatja el ezeket a hatásokat.

Segíthet a lengyel palagáz A jelentés szerz?i szerint a helyzetet módosíthatja a palagázmez?k használatba vétele, amivel a legnagyobb probléma a kitermelés magas költsége mellett a társadalmi ellenállás. Ezt els?sorban a vízkészleteket a környezetvéd?k szerint veszélyeztet? technológia alkalmazása váltja ki. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy az Egyesült Államokban a technológia fejlesztésével elérték, hogy az ott kitermelt palagáz háromszor olcsóbb az európainál. Az amerikai energiahivatal, az EIA szerint Európa legnagyobb palagázkészlete Lengyelországban található

Forrás: napi.hu

Európa-szerte áramszünetek várhatók már idén télen, és a problémák súlyosbodásának elkerüléséhez 1,1 ezer milliárd eurót kellene beruházni az uniós energiaszektorba.

Idén télen az Európai Unió országaiban áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához – állítja a Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO)számára készített tanulmánya. A veszély forrása, hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégít? mértékét, ami az áramhiány mellett az áram árának emelkedését is okozza. Bár csak Németország, Olaszország és Svájc döntött úgy, hogy lemondanak az atomenergiáról, s az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Csehország folytatja az ez irányú fejlesztéseket, Európa ezen a téren messze elmarad a világ többi részét?l, els?sorban Oroszországtól és Ázsiától. A jelenleg építés alatt álló 62 nukleáris reaktor több mint háromnegyede e két térségben készül – emlékeztetett a Capgemini energetikai elemz?je, Colette Lewiner.

A tanulmány szerint azonban az, hogy Németország leállítja hét legöregebb atomer?m?vét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilencet is, messzemen? hatással lesz – s?t már van – Európa energiaellátásának biztonságára. A németek a téli csúcsid?ben már most is kénytelenek áramot importálni Franciaországból, de erre a jöv?ben nemigen lesz lehet?ségük.

Ebben a helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázszállításoktól. A Capgemini szerint Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra 50 százalékra fog emelkedni. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezek árama drágább az atomer?m?vekénél, így felhajtják a lakossági energiaárakat. A válság újabb hulláma miatt csökken? ipari áramkereslet csak kevéssel halaszthatja el ezeket a hatásokat.

Segíthet a lengyel palagáz A jelentés szerz?i szerint a helyzetet módosíthatja a palagázmez?k használatba vétele, amivel a legnagyobb probléma a kitermelés magas költsége mellett a társadalmi ellenállás. Ezt els?sorban a vízkészleteket a környezetvéd?k szerint veszélyeztet? technológia alkalmazása váltja ki. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy az Egyesült Államokban a technológia fejlesztésével elérték, hogy az ott kitermelt palagáz háromszor olcsóbb az európainál. Az amerikai energiahivatal, az EIA szerint Európa legnagyobb palagázkészlete Lengyelországban található

Forrás: napi.hu

A napenergiából származó energia támogatásának mértéke vélhet?en a felére, kb. 21 pennyre csökken rövidesen Nagy-Britanniában – számolt be róla az Independent.  A bejelentést arra a rövid ideig elérhet? dokumentumra alapozzák, amely az Energia Megtakarítási Szövetség, a kormány legfontosabb energetikai tanácsadójának honlapján – véletlenül – jelent meg. Habár az Energia- és Klímaváltozásügyi Minisztérium szerint az anyag még nem végleges, és nincs is elfogadva, az abban foglaltak nagyjából megfelelnek a szakért?k várakozásainak.  

A brit kormányzat 18 hónapja indította útjára azt a programot, melynek keretében 43,3 pennys támogatásban részesülnek a háztartások egy Kw/h, napelemek segítségével megtermelt energia után. Az indulás óta eltelt másfél év alatt igen jelent?s eredményeket sikerült elérni: közel 100.000 háztartásban szereltek fel napelemeket, ezzel párhuzamosan pedig közel 8-szorosára, kb. 25.000 f?re n?tt a napelemekkel foglalkozó cégek által alkalmazottak száma. Mindez annak köszönhet?, hogy a magas támogatás évente átlagosan 7 százalékos – a banki betétek hozamával közel megegyez? – hasznot hozott az érintett családoknak. A szisztéma a piacon is jelent?s változásokat eredményezett, a napenergia-panelek elterjedése ugyanis közel harmadával csökkentette a beruházási költségeket.

A mostani átalakítás annak köszönhet?, hogy az említett anyagi hozzájárulást a kormányzat nem az állami költségvetésb?l fedezte, hanem a háztartások energiaszámlái utáni adóbevételb?l. A támogatások csökkentése tehát növelné az adóbevételeket. A nyilvánosságra hozott adatok heves ellenállást váltottak ki az érintettek körében. Howard Johns, a Napenergia Kereskedelmi Társaság tagja igen élesen bírálta a változásokat: „A kormány azon üzenete, mely szerint minden id?k legzöldebbje kíván lenni, teljesen félrevezet?, továbbá megsemmisít? csapást fog mérni a napenergia-iparra. A napelemek telepítése csupán néhány gazdag emberre fog korlátozódni, és minden, a napelemek kapcsán folyamatban lév? beruházás le fog állni. Cégek százai fognak tönkremenni.” Hogy Johns aggasztó jóslata valóra válik-e, kérdéses. Az azonban biztosra vehet?, hogy a támogatási rendszer átalakításával a brit napenergia-szektor lendülete alábbhagy majd.

forrás:kitekinto.hu

Vélemény, hozzászólás?