Nagy döntés lesz ma Washingtonban, ami az európai gázválságot tovább fokozhatja

Share Button
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.

Azért cserébe, hogy több tucat diplomatát kinevezhessen Joe Biden, a minap rávette Ted Cruz republikánus szenátor a demokratákat a Szenátusban, hogy támogassák az ő javaslatának napirendre vételét, miszerint szankciókkal kell sújtani az Északi Áramlat 2-t, gyakorlatilag blokkolni kell a működésbe lépését, hiszen az Ukrajna érdekei ellen van (kikerüli az országot, így a fontos amerikai szövetséges elesik évi több milliárd dollár tranzitdíjtól). Az Északi Áramlat 2 évi 55 milliárd köbméteres kapacitású gázvezeték pár (ugyanakkora, mint az Északi Áramlat 1) és közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot az Északi-tenger alatt gázzal.

Az új vezetékpár műszakilag gyakorlatilag elkészült, az oroszok már fel is töltötték gázzal, így indulásra kész, de a német környezetvédelmi hatóság novemberben arra hivatkozva függesztette fel az engedélyezését, hogy a vezeték nem felel meg az uniós gázirányelvnek (szét kell választani a vezeték orosz tulajdonjogát a benne orosz futó gáztól). Emiatt most van némi papírmunkája az orosz hátterű Nord Stream AG-nek, hogy a német piacon megfeleljen az előírásoknak, a német hatóság pedig azt mondta, hogy június vége előtt nem valószínű, hogy kiadná az engedélyt, ami után még az Európai Bizottságnak is van 2+2 hónapja az engedélyt kiadni.

Így tehát most van egy időablak, amikor bár a vezeték kész, de még nincs engedélye és az amerikai törvényhozás republikánus része (némi demokrata támogatással) ezt próbálja kihasználni arra, hogy utolsó esélyként még megakadályozza valahogy a vezeték működésbe lépését. Egy komolyabb amerikai szankciós rendszer ezt el is tudná érni, ami így azt eredményezné, hogy nem tudna tovább nőni Oroszország gázszállítása Németország felé, amely egyre jobban rászorul az energia átmenet felé vezető úton a kék energiahordozóra. Tavaly év végén ugyanis a hatból három reaktorát már leállította, idén év végén pedig a maradék hármat is le fogja állítani, így a megújuló energia ingadozó termelésének kisimításához nagy szüksége van a rugalmas gázerőművekre, így tehát a gázra. Az Északi Áramlat 2-vel viszont masszívan tovább nőne Németország gázimport kitettsége Oroszország felé, igaz legalább nem kellene azon aggódnia, hogy az ukránok átengedik-e a tranzitot valamilyen orosz sérelmük megtorlásaként.

AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 BLOKKOLÁSÁVAL TEHÁT AZT TUDNÁ ELÉRNI AMERIKA, HOGY A LEGNAGYOBB EURÓPAI GAZDASÁG VÁRHATÓ GÁZHIÁNYA TOVÁBB FOKOZÓDJON, AMI ÍGY MÉG TOVÁBB TORNÁSZNÁ AZ ÉG FELÉ AZ EURÓPAI GÁZÁRAKAT.

Forrás/bővebben: portfolio.hu