A fotovoltaika kiépítése visszaesett Franciaországban a 2011-es év azonos id?szakához viszonyítva
309 megawatt névleges fotovoltaik teljesítmény lett Franciaországban a 2012-es év els? negyedévében felszerelve. Ezzel összesen 3, 2 gigawattra n?tt a 2012.03.31-ig megkapott pv-kapacitás, amik összesen 252.000 er?m?re oszlik meg. Ezeket az adatokat a Francia Fenntartható Fejl?dések Komissziója tette közzé (FCSD, French Commission on Sustainable Development).
Ezek az új installációk mégis 29 százalékos visszaesést jelentenek az el?z? negyedévhez és további 14 százalékos visszaesést a 2011-es els? negyedévéhez viszonyítva. Ami a 2011-es példátlan nagy telepítési számára (1,73 GW) vezethet? vissza. A 2012 els? negyedévében telepített pv rendszerek zömét a 100 kWp-nél nagyobb rendszerek tették ki. Ezeknek összesen 256 megawatt a névleges teljesítményük, amik között vannak 172 MWp nagysággal 250 kilowoltnál nagyobb er?m?vek is.
A piac visszaesése valószín?leg tovább fog tartani
A komisszió figyelmeztet arra, hogy ez az évkezdeti visszafelé fejl?dés eltarthat az egész évben is. A megrendelések száma 12 százalékot esett vissza 2011 utolsó negyedévében. Egyedül a 23 kWp és a 100 kWp nagyságú pv rendszerek az egyedüliek ebben a szegmensben, amik továbbra növekednek. Ennek oka nagy méret? er?m?vek újabb szabályzatai, közli a komisszió. (Ezt az új miniszterelnök, François Hollande is kijelentette programmjának ismertetésekor is.)
Aquitania (franciául Aquitaine) a legjobban beépített délnyugati régió
Négy déli régió osztozkodott az újonnan felszerelt pv kapacitások felén: Aquitaine, Midi-Pyrénées, Languedoc-Roussillon és a Provence-Alpes-Côte d’Azur. Minden egyes régióban több mint 30 MWp-et szereltek fel.
A 309 megawattban vannak tengerentúli francia gyarmati területek is. De ezeknek a részesedése csak alig 9 százalék. 2011 els? negyedévében ez még 13 százalék volt.
2012.06.13. | forrás: French Commission on Sustainable Development | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
A fotovoltaika kiépítése visszaesett Franciaországban a 2011-es év azonos id?szakához viszonyítva
309 megawatt névleges fotovoltaik teljesítmény lett Franciaországban a 2012-es év els? negyedévében felszerelve. Ezzel összesen 3,
2 gigawattra n?tt a 2012.03.31-ig megkapott pv-kapacitás, amik összesen 252.000 er?m?re oszlik meg. Ezeket az adatokat a Francia Fenntartható Fejl?dések Komissziója tette közzé (FCSD, French Commission on Sustainable Development).
Ezek az új installációk mégis 29 százalékos visszaesést jelentenek az el?z? negyedévhez és további 14 százalékos visszaesést a 2011-es els? negyedévéhez viszonyítva. Ami a 2011-es példátlan nagy telepítési számára (1,73 GW) vezethet? vissza. A 2012 els? negyedévében telepített pv rendszerek zömét a 100 kWp-nél nagyobb rendszerek tették ki. Ezeknek összesen 256 megawatt a névleges teljesítményük, amik között vannak 172 MWp nagysággal 250 kilowoltnál nagyobb er?m?vek is.
A piac visszaesése valószín?leg tovább fog tartani
A komisszió figyelmeztet arra, hogy ez az évkezdeti visszafelé fejl?dés eltarthat az egész évben is. A megrendelések száma 12 százalékot esett vissza 2011 utolsó negyedévében. Egyedül a 23 kWp és a 100 kWp nagyságú pv rendszerek az egyedüliek ebben a szegmensben, amik továbbra növekednek. Ennek oka nagy méret? er?m?vek újabb szabályzatai, közli a komisszió. (Ezt az új miniszterelnök, François Hollande is kijelentette programmjának ismertetésekor is.)
Aquitania (franciául Aquitaine) a legjobban beépített délnyugati régió
Négy déli régió osztozkodott az újonnan felszerelt pv kapacitások felén: Aquitaine, Midi-Pyrénées, Languedoc-Roussillon és a Provence-Alpes-Côte d’Azur. Minden egyes régióban több mint 30 MWp-et szereltek fel.
A 309 megawattban vannak tengerentúli francia gyarmati területek is. De ezeknek a részesedése csak alig 9 százalék. 2011 els? negyedévében ez még 13 százalék volt.
2012.06.13. | forrás: French Commission on Sustainable Development | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
Felhívás közrem?ködésre!
XV. ÚJSZEGEDI BIOÉPÍTÉSZETI NAPOK
A Magyar Bioépítészeti Egyesület és a Bálint Sándor M?vel?dési Ház szervezésében
2012. október 9-e és 20-a között
– tizenötödik alkalommal- ismét megrendezzük a
BIOÉPÍTÉSZETI NAPOK-at.
A rendezvény keretein belül okt. 9-én, 10-én és 11-én konferenciákra, bemutatókra kerül sor.
A témával kapcsolatos kiállítás okt. 9-t?l 20-ig tart Szegeden, a
Bálint Sándor M?vel?dési Házban.
(6726 Szeged, Temesvári krt. 42.)
A rendezvény programjában el?adások és kiállítás formájában kívánjuk bemutatni:
– a környezetbarát épít?anyagokat, szerkezeteket, építési technológiákat,
– a bio-, bio-szolár, az energiatudatos és ökologikus épületeket, az ilyen épületek építési,
üzemeltetési tapasztalatait,
– az épületek és környezetük kapcsolatát ökologikus szempontból,
– a megvalósult épületek hatósági engedélyezésének tapasztalatait,
– az üzemeltetésb?l fakadó káros környezetterhelések csökkentésének alternatív megoldásait,
– az épületek energetikai jellemz?it és tanúsítását
– az ökologikusan tervezett illetve szervezett települések kialakításának, m?ködésének
tapasztalatait is
– az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen ökologikusan alakított bútorokat, berendezési,
felszerelési tárgyakat.
Az el?adások és a kiállítás anyaga be kívánja mutatni az alkalmazott anyagokat, szerkezeteket, technológiákat, épületeket és épületterveket, m?szaki megoldásokat, az építészeti megformálás lehet?ségeit, különös tekintettel a megépült, megvalósult példákra.
Fel szeretnénk hívni a figyelmet az öko-város alapelvekre, a település-szint? ökológiai kérdésekre, a fenntartható építészet kérdéseire is.
A BIOÉPÍTÉSZETI NAPOK-on lehet?séget kívánunk biztosítani arra, hogy az érdekl?d?kt?l kezdve az építtet?kön át a szakemberekig megismerjék az alternatív, a környezettudatos, energiatakarékos megoldásokat, és azt is, hogy a gyakorló szakemberek a tapasztalataikat kicseréljék.
Kérjük, azokat, akik a rendezvényen el?adóként, vagy kiállítási anyaggal szerepelni kívánnak, szíveskedjenek ezt jelezni. El?reláthatólag egy-egy el?adás id?tartama 45-60 perc. A kiállítási anyagot kérjük bemutatásra alkalmas állapotban és formában elkészíteni. (Fotók kb. 30×40 cm-es méretben, tablók 50×70 cm-es és 70×100 cm-es méretben, kemény kartonon, vagy farostlemezen.)
Kérjük még, hogy részvételi szándékukat 2012. szeptember -1-ig jelezzék.
A rendezvénnyel kapcsolatos esetleges kérdéseire a
Bálint Sándor M?vel?dési Ház címér?l kaphat választ (6726 Szeged, Temesvári krt. 42. Tel: (62) 432-578, E-mail: balint.muvhaz@int.ritek.hu), vagy
Monostory Pétert?l (E-mail: monostory.peter@ t-online.hu).
Számítunk aktív részvételükre!
Kiss Ern? Monostory Péter
a m?vel?dési ház igazgatója az egyesület elnöke
A klasztertagoknak szánt pályázati kiírásokban érdemes növelni a támogatási intenzitást, hogy a klaszterek projektportfóliója eltolódhasson a nagyobb projektek felé – vallja az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter, amely a dél-alföldi régióra fókuszálva 2,2 milliárd forintnyi beruházást generált eddig.
A projektjeihez 1,4 milliárd forint pályázati forrás támogatást nyert klaszter programirodájának adatai alapján az alapvet?en kis- és közepes tagvállalkozások esetében még mindig csak mutatóban akadnak 250 millió forint feletti projektek, míg az 50 millió forintnál kisebb érték? üzleti kezdeményezések tették ki a projektek közel kétharmadát. Ugyanakkor a régiófejlesztési célokat is jobban szolgálná egy egészségesebb, nagyprojektekre is épít? projektportfólió, amit els?sorban ma már a pályázati források támogatási intenzitásának növelésével lehet a legjobban ösztönözni.
A klaszter közrem?ködésével létrejött nagyprojektek együttes értéke valamivel több mint 1,4 milliárd forint, míg a kisebb kezdeményezések az ArchEnerg esetében 820 millió forintos értékösszeg körül mozognak, holott ez utóbbiaknak a száma többszöröse a 250 millió forint feletti kezdeményezésekének. Jellemz? adat, hogy a kisebb cégeket tömörít? klaszterek hiába integráltak több vállalkozást az elmúlt években egy-egy projektbe, azok értéke leginkább 50 millió forint körül maradt. Közepes méret? projektek és igazán nagy, negyedmilliárd forint összérték feletti kezdeményezések viszont alig-alig születtek.
„A kis érték? projektek túlsúlya érthet?” – mondja Makra József, a legnagyobb hazai energetikai klaszter, az ArchEnerg elnöke. „Az utóbbi id?szak finanszírozási nehézségei még összefogás esetén sem igen tették lehet?vé a kisebb vállalkozásoknak, hogy nagyobb érték? projektekbe kezdjenek. Ugyanakkor az egészséges projektportfólió szükségessé tenné, hogy a nagyobb fejlesztések és beruházások aránya is növekedjen. Ez tenné lehet?vé az országos jelent?ség? innovációs projektek valóban megfelel? kihasználhatóságát” – teszi hozzá.
Az elmúlt évek projektjeinek listáját áttekintve a számok azt mutatják, hogy az ArchEnerg klaszter bábáskodása mellett megvalósuló és pályázati forrásokkal támogatott kezdeményezések mindössze 13 százalékában vágnak bele negyedmilliárd forintnál értékesebb kezdeményezésekbe a tagok. Ennek oka kett?s: egyrészt kiírói oldalról a célzott pályázati forrásokat minél több szerepl? között kívánták elosztani és ez a támogatások elaprózódásához vezetett, másrészt a klasztereknek is tanulni kellett a nagyprojektek menedzselésének gyakorlatát, valamint bizonyos innovációs és pénzügyi érettséget is szükséges megszerezni a nagyprojektek sikeres megvalósításához.
„A KKV-k gazdasági integrálását végz? klaszterek esetében a számok országos szinten is hasonlóan alakulnak. Ugyanakkor ezek az akkreditált innovációs klaszterek mára már felkészültek arra, hogy nagyobb, akár milliárdos projektek tet? alá hozásában is segítsék tagvállalataikat” – hangsúlyozza az elnök.
Ahhoz hogy a tendencia megfordulhasson, és növekedjen a nagyobb érték? projektek száma, megfelel? finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb projekt adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók szükségeltetnek.
„A projektmenedzselés területén az elmúlt években elégséges szakmai tapasztalat gy?lt össze a klaszterek projektirodáinál. A támogatások elaprózódása pedig elkerülhet?, ezt els?sorban a pályázati konstrukciók kiírói szavatolhatják. Hagyniuk kellene, hogy magasabb, akár milliárdos támogatás is elnyerhet? legyen az arra érdemes projekttervekre. Érdemes lenne ebbe az irányba fejleszteni a még kiírásra váró pályázatokat” – hangsúlyozza Makra József.
A tapasztalatok alapján cégméret alapvet?en határozza meg, hogy egy-egy cég önállóan mekkora projekttel tud megbirkózni. Ugyanakkor a klasztertagságból fakadó gazdasági el?nyök kihasználásával a kisebb cégek egymásra találhatnak, és közösen már akár többszáz millió forint érték? fejlesztéseket is sikerrel menedzselhetnek. A klasztertagok támogatása ráadásul a pályázatok kiíróinak is garanciát jelentenek a min?ségi projektmegvalósításra és a források célzott és eredményes felhasználására.
„Éppen ez a klasztertagság a legnagyobb el?ny a cégek és a támogatások kiírói számára. Míg a kamarák és egyéb szakmai szervezetek els?sorban érdekvédelmi területen nyújthatnak segítséget a cégeknek, a klaszterek esetében éppen a gazdasági szinergiák kiaknázása és a partneri kapcsolatok tet? alá hozása jelenti az igazi támogatást” – mondja Makra József.
forrás: portfolio.hu
A klasztertagoknak szánt pályázati kiírásokban érdemes növelni a támogatási intenzitást, hogy a klaszterek projektportfóliója eltolódhasson a nagyobb projektek felé – vallja az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter, amely a dél-alföldi régióra fókuszálva 2,2 milliárd forintnyi beruházást generált eddig.
A projektjeihez 1,4 milliárd forint pályázati forrás támogatást nyert klaszter programirodájának adatai alapján az alapvet?en kis- és közepes tagvállalkozások esetében még mindig csak mutatóban akadnak 250 millió forint feletti projektek, míg az 50 millió forintnál kisebb érték? üzleti kezdeményezések tették ki a projektek közel kétharmadát. Ugyanakkor a régiófejlesztési célokat is jobban szolgálná egy egészségesebb, nagyprojektekre is épít? projektportfólió, amit els?sorban ma már a pályázati források támogatási intenzitásának növelésével lehet a legjobban ösztönözni.
A klaszter közrem?ködésével létrejött nagyprojektek együttes értéke valamivel több mint 1,4 milliárd forint, míg a kisebb kezdeményezések az ArchEnerg esetében 820 millió forintos értékösszeg körül mozognak, holott ez utóbbiaknak a száma többszöröse a 250 millió forint feletti kezdeményezésekének. Jellemz? adat, hogy a kisebb cégeket tömörít? klaszterek hiába integráltak több vállalkozást az elmúlt években egy-egy projektbe, azok értéke leginkább 50 millió forint körül maradt. Közepes méret? projektek és igazán nagy, negyedmilliárd forint összérték feletti kezdeményezések viszont alig-alig születtek.
„A kis érték? projektek túlsúlya érthet?” – mondja Makra József, a legnagyobb hazai energetikai klaszter, az ArchEnerg elnöke. „Az utóbbi id?szak finanszírozási nehézségei még összefogás esetén sem igen tették lehet?vé a kisebb vállalkozásoknak, hogy nagyobb érték? projektekbe kezdjenek. Ugyanakkor az egészséges projektportfólió szükségessé tenné, hogy a nagyobb fejlesztések és beruházások aránya is növekedjen. Ez tenné lehet?vé az országos jelent?ség? innovációs projektek valóban megfelel? kihasználhatóságát” – teszi hozzá.
Az elmúlt évek projektjeinek listáját áttekintve a számok azt mutatják, hogy az ArchEnerg klaszter bábáskodása mellett megvalósuló és pályázati forrásokkal támogatott kezdeményezések mindössze 13 százalékában vágnak bele negyedmilliárd forintnál értékesebb kezdeményezésekbe a tagok. Ennek oka kett?s: egyrészt kiírói oldalról a célzott pályázati forrásokat minél több szerepl? között kívánták elosztani és ez a támogatások elaprózódásához vezetett, másrészt a klasztereknek is tanulni kellett a nagyprojektek menedzselésének gyakorlatát, valamint bizonyos innovációs és pénzügyi érettséget is szükséges megszerezni a nagyprojektek sikeres megvalósításához.
„A KKV-k gazdasági integrálását végz? klaszterek esetében a számok országos szinten is hasonlóan alakulnak. Ugyanakkor ezek az akkreditált innovációs klaszterek mára már felkészültek arra, hogy nagyobb, akár milliárdos projektek tet? alá hozásában is segítsék tagvállalataikat” – hangsúlyozza az elnök.
Ahhoz hogy a tendencia megfordulhasson, és növekedjen a nagyobb érték? projektek száma, megfelel? finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb projekt adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók szükségeltetnek.
„A projektmenedzselés területén az elmúlt években elégséges szakmai tapasztalat gy?lt össze a klaszterek projektirodáinál. A támogatások elaprózódása pedig elkerülhet?, ezt els?sorban a pályázati konstrukciók kiírói szavatolhatják. Hagyniuk kellene, hogy magasabb, akár milliárdos támogatás is elnyerhet? legyen az arra érdemes projekttervekre. Érdemes lenne ebbe az irányba fejleszteni a még kiírásra váró pályázatokat” – hangsúlyozza Makra József.
A tapasztalatok alapján cégméret alapvet?en határozza meg, hogy egy-egy cég önállóan mekkora projekttel tud megbirkózni. Ugyanakkor a klasztertagságból fakadó gazdasági el?nyök kihasználásával a kisebb cégek egymásra találhatnak, és közösen már akár többszáz millió forint érték? fejlesztéseket is sikerrel menedzselhetnek. A klasztertagok támogatása ráadásul a pályázatok kiíróinak is garanciát jelentenek a min?ségi projektmegvalósításra és a források célzott és eredményes felhasználására.
„Éppen ez a klasztertagság a legnagyobb el?ny a cégek és a támogatások kiírói számára. Míg a kamarák és egyéb szakmai szervezetek els?sorban érdekvédelmi területen nyújthatnak segítséget a cégeknek, a klaszterek esetében éppen a gazdasági szinergiák kiaknázása és a partneri kapcsolatok tet? alá hozása jelenti az igazi támogatást” – mondja Makra József.
forrás: portfolio.hu
A klasztertagoknak szánt pályázati kiírásokban érdemes növelni a támogatási intenzitást,
hogy a klaszterek projektportfóliója eltolódhasson a nagyobb projektek felé – vallja az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter, amely a dél-alföldi régióra fókuszálva 2,2 milliárd forintnyi beruházást generált eddig.
A projektjeihez 1,4 milliárd forint pályázati forrás támogatást nyert klaszter programirodájának adatai alapján az alapvet?en kis- és közepes tagvállalkozások esetében még mindig csak mutatóban akadnak 250 millió forint feletti projektek, míg az 50 millió forintnál kisebb érték? üzleti kezdeményezések tették ki a projektek közel kétharmadát. Ugyanakkor a régiófejlesztési célokat is jobban szolgálná egy egészségesebb, nagyprojektekre is épít? projektportfólió, amit els?sorban ma már a pályázati források támogatási intenzitásának növelésével lehet a legjobban ösztönözni.
A klaszter közrem?ködésével létrejött nagyprojektek együttes értéke valamivel több mint 1,4 milliárd forint, míg a kisebb kezdeményezések az ArchEnerg esetében 820 millió forintos értékösszeg körül mozognak, holott ez utóbbiaknak a száma többszöröse a 250 millió forint feletti kezdeményezésekének. Jellemz? adat, hogy a kisebb cégeket tömörít? klaszterek hiába integráltak több vállalkozást az elmúlt években egy-egy projektbe, azok értéke leginkább 50 millió forint körül maradt. Közepes méret? projektek és igazán nagy, negyedmilliárd forint összérték feletti kezdeményezések viszont alig-alig születtek.
„A kis érték? projektek túlsúlya érthet?” – mondja Makra József, a legnagyobb hazai energetikai klaszter, az ArchEnerg elnöke. „Az utóbbi id?szak finanszírozási nehézségei még összefogás esetén sem igen tették lehet?vé a kisebb vállalkozásoknak, hogy nagyobb érték? projektekbe kezdjenek. Ugyanakkor az egészséges projektportfólió szükségessé tenné, hogy a nagyobb fejlesztések és beruházások aránya is növekedjen. Ez tenné lehet?vé az országos jelent?ség? innovációs projektek valóban megfelel? kihasználhatóságát” – teszi hozzá.
Az elmúlt évek projektjeinek listáját áttekintve a számok azt mutatják, hogy az ArchEnerg klaszter bábáskodása mellett megvalósuló és pályázati forrásokkal támogatott kezdeményezések mindössze 13 százalékában vágnak bele negyedmilliárd forintnál értékesebb kezdeményezésekbe a tagok. Ennek oka kett?s: egyrészt kiírói oldalról a célzott pályázati forrásokat minél több szerepl? között kívánták elosztani és ez a támogatások elaprózódásához vezetett, másrészt a klasztereknek is tanulni kellett a nagyprojektek menedzselésének gyakorlatát, valamint bizonyos innovációs és pénzügyi érettséget is szükséges megszerezni a nagyprojektek sikeres megvalósításához.
„A KKV-k gazdasági integrálását végz? klaszterek esetében a számok országos szinten is hasonlóan alakulnak. Ugyanakkor ezek az akkreditált innovációs klaszterek mára már felkészültek arra, hogy nagyobb, akár milliárdos projektek tet? alá hozásában is segítsék tagvállalataikat” – hangsúlyozza az elnök.
Ahhoz hogy a tendencia megfordulhasson, és növekedjen a nagyobb érték? projektek száma, megfelel? finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb projekt adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók szükségeltetnek.
„A projektmenedzselés területén az elmúlt években elégséges szakmai tapasztalat gy?lt össze a klaszterek projektirodáinál. A támogatások elaprózódása pedig elkerülhet?, ezt els?sorban a pályázati konstrukciók kiírói szavatolhatják. Hagyniuk kellene, hogy magasabb, akár milliárdos támogatás is elnyerhet? legyen az arra érdemes projekttervekre. Érdemes lenne ebbe az irányba fejleszteni a még kiírásra váró pályázatokat” – hangsúlyozza Makra József.
A tapasztalatok alapján cégméret alapvet?en határozza meg, hogy egy-egy cég önállóan mekkora projekttel tud megbirkózni. Ugyanakkor a klasztertagságból fakadó gazdasági el?nyök kihasználásával a kisebb cégek egymásra találhatnak, és közösen már akár többszáz millió forint érték? fejlesztéseket is sikerrel menedzselhetnek. A klasztertagok támogatása ráadásul a pályázatok kiíróinak is garanciát jelentenek a min?ségi projektmegvalósításra és a források célzott és eredményes felhasználására.
„Éppen ez a klasztertagság a legnagyobb el?ny a cégek és a támogatások kiírói számára. Míg a kamarák és egyéb szakmai szervezetek els?sorban érdekvédelmi területen nyújthatnak segítséget a cégeknek, a klaszterek esetében éppen a gazdasági szinergiák kiaknázása és a partneri kapcsolatok tet? alá hozása jelenti az igazi támogatást” – mondja Makra József.
forrás: portfolio.hu
A szoláráram indiai betáplálási támogatása több nemzeti és szövetségi állam közös programmjának a része. A 2011-es év 22 MWp-je 974,
56 MWp-re emelkedett meg 2012 májusig a nemzeti szolár misszió (National Solar Mission, NSM) és a Gujarat állam szolárpolitikája (Gujarat Solar Policy) által. Ez a nagyon gyors kiépítés el?redobta Indiát a világ fotovoltaik piacán.
Az alábbiakban pontosabb rálátást mutatunk be India piaci fejl?désér?l és –lehet?ségeir?l.
PV-er?m? Gujaratban. Ebben a szövetségi államban van India kétharmados szolárkapacitása.
2012.04.23-én avatták fel ebben a szövetségi államban azt az 1 MWp-es pv-er?m?vet, amelyik egy csatornára lett építve.
Nemrégiben engedélyezték a 285 MWp fotovoltaik projektet Karnatakában, Orissában és Madhya Pradeshben
Az NSM a „megfordított” kiírás (Power Purchase Agreements, PPAs) szerint engedélyezi a projekteket, hogy ezzel a módszerrel is a legalcsonyabb áramköltség? rendszereket támogassák. Minden államilag támogatott program követi ezt a mechanikát, kivéve a Gujarati projekt. Gujaratban a projektkivitelez? által elkészített technikai és pénzügyi szakért?i vélemény alapján meghatározta a kormányzói bizottság a fix betáplálási támogatást. Nemrégiben lett Karnataka államban 50 MWp, Orissában 35 MWp és Madhya Pradesh 200 MWp nagyságú rendszer engedélyezve.
Rajasthanban 400 MWp fotovoltaik teljesítmény lesz felszerelve
Egy másik szövetségi állam, amelyik most fotovoltaik projekteket ad ki, az Rajasthan Nyugat-Indiában van. Az állam India legnagyobb felszerelt fotovoltaik teljesítményét akarja elérni, mivel az NSM keretén belül oda lett a legtöbb projekt ítélve. Az ilyen megfordított kiíráson (Power Purchase Agreements, PPAs) belül kiadott 485 MWp nagyságú projektb?l 400 MWp lesz Rajasthanban felépítve.
A piac gondoskodik a nagyobb fotovoltaik er?m?vekr?l
A „megfordított” kiírással azok a projektfejleszt?k kapják meg a szerz?dést, akik legalacsonyabban vannak az indiai szabályozási hivatal által megállapított áram felvásárlási árától. Ebben a fajta közbeszerzésben nagy a verseny. Lényegesen több projektkérelem érkezik be mint amennyit engedélyezni lehetséges.
Egy példa az NSM els? fázisának második csoportjából: itt összesen 1.905 MWp-re érkeztek be kérelmek, de csak 350 MWp lett kiadva. A nagy versengés miatt csökken az áram ára az ilyen fajta engedélyeztetési eljárással. Így például 0,1 Euro/kWh-ra estek vissza az árak Odisha-ban (régebben Orissa). De ha ezek tovább csökkennek, úgy már nem lesz a fejleszt?knek semmi nyereségük, és már nem éri meg a projektek. Egyedüli választásuk marad a fejleszt?knek csak, nagy rendszereket építeni, hogy így a fajlagos költségeket (Euro/MW) csökkentsék.
1. grafika: Az indiai pv projektek átlagos nagysága megháromszorozódott 2010 óta
A tapasztalatlan projektfejleszt?k alábecsülik a rizikókat és a nehézségeket
Sok tapasztalatlan projektfejleszt?k szálltak be a piacba, akiknek nincs hosszútávú érdekük a szoláráram termelésében, de mert éppen alkalmuk adódott rá. Ezek a felgyorsított leírásokból, az amortizációkból és az adókedvezményekb?l akarnak hasznot húzni, amiket a kormányzat a szolárprojektekre garantál. A legtöbbjének semmi tapasztalata a szoláris projektfejlesztésben és alábecsülik az ebb?l fakadható rizikókat és kihívásokat. Inkább kisebb rendszereket építenek, hogy így csökkentsék a kockázatokat, de agreszív alacsony árakat adnak meg. Ezzel a módszerrel megkapják ugyan kicsi teljesítményekre és nem kifizet?d? árakon a szerz?dést.
Nagyon sokan ezek közül nem tudták a megfinanszírozást így lezárni és a határid?k túllépései miatt magas büntetéseket (kötbéreket) kellett fizetniük. E miatt emelték meg a kiírásokban a döntéshozók a rendszerek nagyságát (lsd. 1. grafika). Így az NSM második fázisban men?ttek a projektek megkövetelt névleges teljesítményei 20 MWp-re; az els? fázisban még csak 5 MWp volt lehetséges. Minden projektfejleszt? csak maximál 50 MWp nagyságra tudott pályázni. Ezenkívül öt 5 MWp-es rendszert engedélyezett meg Odisha. A legjobb ajánlatot leadó pályázó kaphatta meg az egész 25 MWp-es projekt fejlesztését. Madhya Pradesh állama nem állított fel semmi fels?határt a rendszernagyságra.
Az áram értékesítési árainak ajánlatai a komponensárak spekulációin alapul
Ami a kivitelezést illeti, úgy a pályázat és a fotovoltaik rendszerek komponenseinek beszerzése között eltelik 6-10 hónap. Ennélfogva az áram ártékének az eldöntése a komponensárak spekulációján nyugszik. De a jöv? beli modulárakat is figyelembe kell venni. Ez nagy bizonytalanságot nyújt a fejleszt?knek. A nagy pv projektek fejleszt?je rendszerint már az ajánlattételkor ismeri a modulok és a komponensek irányárait, amit bekalkulál. De mivel nagyobb teljesítményekr?l van szó, ezért a projektnagyságot úgy tudja hozzáilleszteni, hogy a komponenseket a beszállítóval már jóval el?re lefixált árakon megkapja. Kisebb rendszernagyságoknál ez a fajta rizikó-spekuláció ilyen módon nem lenne lehetséges.
A Gujarat szolárpark egy részének a fotója, ami 600 MWp nagyságúra lesz kiépítve
Dr. Farooq Abdullah, az Új és a Megújuló Energiák indiai minisztere
Az indiai bankok súrolják a hitelezési lehet?ségük fels? határát
A legf?bb probléma a fotovoltaikus projektfejlesztésben Indiában a projekt megfinanszírozása. A költségoldalon 13-14 százalékosak a hitelkamatok, amik nagyon lesoványítják a versenymez?ben a nyereségi sávot. Ezenkívül még tétováznak is az indiai bankok, hiteleket szolárprojektre megadni. Ennek a f? oka, hogy Indiában a szolárhitelek a villamosenergia szektorhoz tartoznak és itt a bankok hitelezési lehet?ségük fels? határát súrolják. Ezért már sok projektet jégre tettek vagy teljesen le is állítottak, mert nem lehetett ?ket megfinanszírozni. Ez arra késztette a projektfejleszt?ket, hogy nemzetközi finanszírozási lehet?ségeket keressenek. A nemzetközi finanszírozások effektív kamatlába (árfolyam biztosítással) kett? és három százalékponttal alacsonyabbak mint az indiai kamatlábak.
Az indiai szolárprojektek nemzetközi finanszírozói forrásaihoz tartoznak többek között az US Export Import Bank (EXIM), a német KfW bankcsoport, az Asian Development Bank (ADB) és az Overseas Private Investment Corporation (OPIC). A legtöbb nemzetközi hitelez? azonban csak 10 MWp-en felüli rendszereket finanszíroz meg, mivel a kisebb projekteknél aránytalanul magasak a tranzakciós költségek az ilyen bakoknak.
A nagy fotovoltaik rendszerek fognak érvényesülni
Az els? kiírási körben (az NSM és a Gujarat Solar Policy els? fázisának els? csoportja) a a szerz?déseknek kereken 56 %-a tapasztalatlan, nem stratégiai projektfejleszt?knek lett odaítélve. A legújabb körben (az NSM és a Gujarat Solar Policy els? fázisának második csoportja valamint a Madhya Pradesh, Karnataka és az Odisha projektek) már 24 %-a esett a pályázók részvétele vissza. Ezek a projektfejleszt?k nem igen fognak hosszútávon fennmaradni az projektek efajta odaítélési módja mellett. A piacot hamarosan a nagy és tapasztalt fejleszt?k fogják inkább majd uralni.
A leend?, hagyományos szolár piacokon alig vannak már lehet?ségek nagy fotovoltaik er?m?veket építeni. A fiatal piacok is mint Japán, Délamerika és a Balkánrégiók is a decentralizált áramtermelésre összpontosítanak inkább. India egyik azon országok között, amely nagy projektekre alkalmas. Az ország ezért ideális invesztíciós feltételeket kínál a befektet?k és a projektfejleszt?k részére, akiket a nagyer?m?vek érdekelnek.
2012.06.13. | Forrás: Bridgetoindia | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
