„A rezsicsökkentés rövid távon megoldás, de radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások f?tése” – mondta kedden Bencsik János, országgy?lési képvisel? az Energy Cities, a Magyar Urbanisztikai  Tudásközpont és a Magyar Energiahatékonysági Intézet által szervezett konferencián. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának (MFGI NAK) igazgató-helyetteseként a képvisel? beszélt az ország el?tt álló energiahatékonysági és éghajlatváltozási kihívásokról, és az ezekre adható stratégiai válaszokról is.

Bencsik szerint radikális változások nélkül rövidesen finanszírozhatatlanná válik a lakások f?tése Fotó: Túry Gergely

„Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid id?szakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink m?ködtetése”- mondta  Bencsik János, aki korábban energetikai és klímapolitikai felel?s államtitkár is volt.

Úgy látja, az ország széndioxid-kibocsátásainak csökkentése a legjobban az épület-energiahatékonysági beruházásokkal érhet? el. Ezek a beruházások a gazdaságot is ösztönzik és a költségvetésnek is jók.  Bencsik elmondta, hogy egy komoly épületkorszer?sítési program évi 40 ezer munkahelyet hozhatna létre, a középületeket egy állami ESCO-cég, a lakossági szektort kedvezményes hitelek útján kell felújítani, nemzetközi fejlesztési hiteleket is bevonva.

A konferencia tárgya az önkormányzati energiahatékonysági beruházások harmadik feles finanszírozása, ezen belül kiemelt téma volt a megtakarítás-alapú beruházás-finanszírozás, az ún. Energy Performance Contracting. A rendezvényen felszólalt Roman Doubrava is. Az Európai Bizottság Energiaügyi F?igazgatóságának tisztvisel?je azt mondta: a gazdasági válságból való kilábalás egyik f? kitörési pontja az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele. A 2014-2020-as EU költségvetési id?szakában Doubrava szerint az energiahatékonyság növelése lesz az egyik legfontosabb finanszírozási prioritás, ezért az EU kifejezetten támogatja majd az olyan innovatív finanszírozási mechanizmusokat, ahol az állam csak a források egy részét biztosítja, a maradék magánforrásokból származik.

Változik a tagállami támogatási prioritások meghatározása is: az Európai Bizottság részletes javaslatot tesz majd a tagállamoknak a támogatandó területekre, így ezentúl a végleges prioritásokat nem a tagállam önmagában határozza meg, hanem tárgyalásos úton a tagállam és az EU alakítja ki közösen

Forrás. hvg.hu

„A rezsicsökkentés rövid távon megoldás, de radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások f?tése” – mondta kedden Bencsik János, országgy?lési képvisel? az Energy Cities, a Magyar Urbanisztikai  Tudásközpont és a Magyar Energiahatékonysági Intézet által szervezett konferencián. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának (MFGI NAK) igazgató-helyetteseként a képvisel? beszélt az ország el?tt álló energiahatékonysági és éghajlatváltozási kihívásokról, és az ezekre adható stratégiai válaszokról is.

Bencsik szerint radikális változások nélkül rövidesen finanszírozhatatlanná válik a lakások f?téseFotó: Túry Gergely

„Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid id?szakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink m?ködtetése”- mondta  Bencsik János, aki korábban energetikai és klímapolitikai felel?s államtitkár is volt.

Úgy látja, az ország széndioxid-kibocsátásainak csökkentése a legjobban az épület-energiahatékonysági beruházásokkal érhet? el. Ezek a beruházások a gazdaságot is ösztönzik és a költségvetésnek is jók.  Bencsik elmondta, hogy egy komoly épületkorszer?sítési program évi 40 ezer munkahelyet hozhatna létre, a középületeket egy állami ESCO-cég, a lakossági szektort kedvezményes hitelek útján kell felújítani, nemzetközi fejlesztési hiteleket is bevonva.

A konferencia tárgya az önkormányzati energiahatékonysági beruházások harmadik feles finanszírozása, ezen belül kiemelt téma volt a megtakarítás-alapú beruházás-finanszírozás, az ún. Energy Performance Contracting. A rendezvényen felszólalt Roman Doubrava is. Az Európai Bizottság Energiaügyi F?igazgatóságának tisztvisel?je azt mondta: a gazdasági válságból való kilábalás egyik f? kitörési pontja az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele. A 2014-2020-as EU költségvetési id?szakában Doubrava szerint az energiahatékonyság növelése lesz az egyik legfontosabb finanszírozási prioritás, ezért az EU kifejezetten támogatja majd az olyan innovatív finanszírozási mechanizmusokat, ahol az állam csak a források egy részét biztosítja, a maradék magánforrásokból származik.

Változik a tagállami támogatási prioritások meghatározása is: az Európai Bizottság részletes javaslatot tesz majd a tagállamoknak a támogatandó területekre, így ezentúl a végleges prioritásokat nem a tagállam önmagában határozza meg, hanem tárgyalásos úton a tagállam és az EU alakítja ki közösen

Forrás. hvg.hu

Kép:PP/BartosGyula

A válságban minden egyes megtakarított forint megkeresett forintként is felfogható, ezért a költséghatékony m?ködés az összes magyar vállalkozás egyik legfontosabb szempontja kell, hogy legyen. A spórolás azonban vajmi keveset ér, ha annak ára a cégünk hatékonyságának, termelékenységének csökkenése vagy a dolgozók rossz közérzete. Különösen igaz ez céges energiafelhasználásunk optimalizálásánál. Márpedig az energiafogyasztás csökkentése – amellett, hogy a fenntartható gazdaság szempontjából is rendkívül fontos cél – a pénztárcánkra is igencsak jótékony hatással lehet.

1. Válasszunk okosan szolgáltatót!

Egyre több kis- és közepes vállalkozás tartja a versenyképesség egyik eszközének az áram és gáz olcsóbb beszerzését. Ennek megfelel?en ez sok helyen ma már a döntéshozói stratégia része, míg néhány évvel ezel?tt a cégek közel egy ötödében a titkárn? vagy az irodavezet? asztalára került az energiafogyasztás kérdése.(Csak a kis- és középvállalkozások negyede élt az áramszolgáltató váltás lehet?ségével az elmúlt tíz évben.) A vállalkozások céges csomagok széles kínálatából válogathatnak a szabadpiaci energiaszolgáltatóknál. A megfelel? csomag kiválasztásával, illetve az id?ben történt szolgáltatóváltással akár 3–5 százalékos megtakarítás is elérhet?, ami a vállalkozások számára kilowattóránként 0,5–1 forintot jelent. A legkisebb fogyasztási kategóriában ez évi 50–200 ezer kilowattóra, azaz akár 100–150 ezer forint megtakarítást eredményez.

2. A legfontosabb az emberi tényez?!

Akármilyen olcsón vásároljuk is az energiát, mit sem ér a megtakarítás, ha a radiátorral az utcát f?tjük, a légkondicionálás pedig 10 fokra h?ti az üres irodát a nyári hétvégéken. Az irodák és a munkaterületek megfelel? világításával 2–4 százalék költséget spórolhatunk, míg az ésszer? nyári bels?h?mérséklet-szabályozással, a légkondicionáló-használat szabályozásával további 3–6 százalékot takaríthatunk meg. Sok esetben már a mérési adatokra alapozott tájékoztató anyag is hatásos eszköz a cégvezetés kezében, amennyiben annak alapján retorziókat helyez kilátásba a pazarló dolgozók megregulázására. Az odafigyeléssel megtakarítható energiamennyiség éves szinten a 10 százalékot is elérheti, ez a legkisebb fogyasztási kategóriában 200–300 ezer forint éves megtakarítást jelenthet.

3. Ne féljünk az újtól!

Egy komoly beruházás általában elrettent?. Az energiára fordított kiadások azonban – az odafigyelés és a fogyasztási szokásokhoz illeszked? csomag kiválasztásán túl – leginkább fejlesztéssel, új technológiák alkalmazásával minimalizálhatók. Épületgépészeti felújításokkal, a világítótestek cseréjével, az épületek megfelel? szigetelésével energiafogyasztásunk tetemes részét, szakért?k becslése szerint akár 30 százalékát is megtakaríthatjuk. Villamosenergia-fogyasztásra átszámítva a legkisebb fogyasztási kategóriában ez mintegy 600 ezer forint éves megtakarítást eredményezhet.

Forrás: piacesprofit.hu

Kép:PP/BartosGyula

A válságban minden egyes megtakarított forint megkeresett forintként is felfogható, ezért a költséghatékony m?ködés az összes magyar vállalkozás egyik legfontosabb szempontja kell, hogy legyen. A spórolás azonban vajmi keveset ér, ha annak ára a cégünk hatékonyságának, termelékenységének csökkenése vagy a dolgozók rossz közérzete. Különösen igaz ez céges energiafelhasználásunk optimalizálásánál. Márpedig az energiafogyasztás csökkentése – amellett, hogy a fenntartható gazdaság szempontjából is rendkívül fontos cél – a pénztárcánkra is igencsak jótékony hatással lehet.

1. Válasszunk okosan szolgáltatót!

Egyre több kis- és közepes vállalkozás tartja a versenyképesség egyik eszközének az áram és gáz olcsóbb beszerzését. Ennek megfelel?en ez sok helyen ma már a döntéshozói stratégia része, míg néhány évvel ezel?tt a cégek közel egy ötödében a titkárn? vagy az irodavezet? asztalára került az energiafogyasztás kérdése.(Csak a kis- és középvállalkozások negyede élt az áramszolgáltató váltás lehet?ségével az elmúlt tíz évben.) A vállalkozások céges csomagok széles kínálatából válogathatnak a szabadpiaci energiaszolgáltatóknál. A megfelel? csomag kiválasztásával, illetve az id?ben történt szolgáltatóváltással akár 3–5 százalékos megtakarítás is elérhet?, ami a vállalkozások számára kilowattóránként 0,5–1 forintot jelent. A legkisebb fogyasztási kategóriában ez évi 50–200 ezer kilowattóra, azaz akár 100–150 ezer forint megtakarítást eredményez.

2. A legfontosabb az emberi tényez?!

Akármilyen olcsón vásároljuk is az energiát, mit sem ér a megtakarítás, ha a radiátorral az utcát f?tjük, a légkondicionálás pedig 10 fokra h?ti az üres irodát a nyári hétvégéken. Az irodák és a munkaterületek megfelel? világításával 2–4 százalék költséget spórolhatunk, míg az ésszer? nyári bels?h?mérséklet-szabályozással, a légkondicionáló-használat szabályozásával további 3–6 százalékot takaríthatunk meg. Sok esetben már a mérési adatokra alapozott tájékoztató anyag is hatásos eszköz a cégvezetés kezében, amennyiben annak alapján retorziókat helyez kilátásba a pazarló dolgozók megregulázására. Az odafigyeléssel megtakarítható energiamennyiség éves szinten a 10 százalékot is elérheti, ez a legkisebb fogyasztási kategóriában 200–300 ezer forint éves megtakarítást jelenthet.

3. Ne féljünk az újtól!

Egy komoly beruházás általában elrettent?. Az energiára fordított kiadások azonban – az odafigyelés és a fogyasztási szokásokhoz illeszked? csomag kiválasztásán túl – leginkább fejlesztéssel, új technológiák alkalmazásával minimalizálhatók. Épületgépészeti felújításokkal, a világítótestek cseréjével, az épületek megfelel? szigetelésével energiafogyasztásunk tetemes részét, szakért?k becslése szerint akár 30 százalékát is megtakaríthatjuk. Villamosenergia-fogyasztásra átszámítva a legkisebb fogyasztási kategóriában ez mintegy 600 ezer forint éves megtakarítást eredményezhet.

Forrás: piacesprofit.hu

Kép:PP/BartosGyula

A válságban minden egyes megtakarított forint megkeresett forintként is felfogható, ezért a költséghatékony m?ködés az összes magyar vállalkozás egyik legfontosabb szempontja kell, hogy legyen. A spórolás azonban vajmi keveset ér, ha annak ára a cégünk hatékonyságának, termelékenységének csökkenése vagy a dolgozók rossz közérzete. Különösen igaz ez céges energiafelhasználásunk optimalizálásánál. Márpedig az energiafogyasztás csökkentése – amellett, hogy a fenntartható gazdaság szempontjából is rendkívül fontos cél – a pénztárcánkra is igencsak jótékony hatással lehet.

1. Válasszunk okosan szolgáltatót!

Egyre több kis- és közepes vállalkozás tartja a versenyképesség egyik eszközének az áram és gáz olcsóbb beszerzését. Ennek megfelel?en ez sok helyen ma már a döntéshozói stratégia része, míg néhány évvel ezel?tt a cégek közel egy ötödében a titkárn? vagy az irodavezet? asztalára került az energiafogyasztás kérdése.(Csak a kis- és középvállalkozások negyede élt az áramszolgáltató váltás lehet?ségével az elmúlt tíz évben.) A vállalkozások céges csomagok széles kínálatából válogathatnak a szabadpiaci energiaszolgáltatóknál. A megfelel? csomag kiválasztásával, illetve az id?ben történt szolgáltatóváltással akár 3–5 százalékos megtakarítás is elérhet?, ami a vállalkozások számára kilowattóránként 0,5–1 forintot jelent. A legkisebb fogyasztási kategóriában ez évi 50–200 ezer kilowattóra, azaz akár 100–150 ezer forint megtakarítást eredményez.

2. A legfontosabb az emberi tényez?!

Akármilyen olcsón vásároljuk is az energiát, mit sem ér a megtakarítás, ha a radiátorral az utcát f?tjük, a légkondicionálás pedig 10 fokra h?ti az üres irodát a nyári hétvégéken. Az irodák és a munkaterületek megfelel? világításával 2–4 százalék költséget spórolhatunk, míg az ésszer? nyári bels?h?mérséklet-szabályozással, a légkondicionáló-használat szabályozásával további 3–6 százalékot takaríthatunk meg. Sok esetben már a mérési adatokra alapozott tájékoztató anyag is hatásos eszköz a cégvezetés kezében, amennyiben annak alapján retorziókat helyez kilátásba a pazarló dolgozók megregulázására. Az odafigyeléssel megtakarítható energiamennyiség éves szinten a 10 százalékot is elérheti, ez a legkisebb fogyasztási kategóriában 200–300 ezer forint éves megtakarítást jelenthet.

3. Ne féljünk az újtól!

Egy komoly beruházás általában elrettent?. Az energiára fordított kiadások azonban – az odafigyelés és a fogyasztási szokásokhoz illeszked? csomag kiválasztásán túl – leginkább fejlesztéssel, új technológiák alkalmazásával minimalizálhatók. Épületgépészeti felújításokkal, a világítótestek cseréjével, az épületek megfelel? szigetelésével energiafogyasztásunk tetemes részét, szakért?k becslése szerint akár 30 százalékát is megtakaríthatjuk. Villamosenergia-fogyasztásra átszámítva a legkisebb fogyasztási kategóriában ez mintegy 600 ezer forint éves megtakarítást eredményezhet.

Forrás: piacesprofit.hu

Az év els? két hónapjában Magyarország 7, 9 százalékkal több áramot importált Ukrajnából, mint az el?z? év azonos id?szakában,
a februári növekmény 11,2 százalékos volt. Hazai szempontból a jelenség nem meglep?, hiszen gázüzem? er?m?veink nem tudnak olyan országok er?m?veivel árban versenyezni, amelyek olcsóbban jutnak gázhoz, vagy a gáznál olcsóbb energiahordozót használnak, illetve termelésük költségeit nem növelik az EU-ban betartandó környezetvédelmi el?írások. Tavaly a magyarországi import?rök együtt 224,3 millió dollárt fizettek az ukrán áramért a Kyiv Post cikke szerint. Villamos energia felhasználásunkon belül az import aránya 19,8 százalék volt az átviteli rendszerirányító Mavir korábbi tájékoztatása szerint, ebb?l jelent?s hányadot tett ki az Ukrajnából történ? behozatal.

Az import viszonylag magas aránya kedvez?tlenül érinti a hazai villamos energia termel?ket, s olyan is van, aki a növekv? tendencia kapcsán ellátás-biztonsági problémáktól tart. Felhasználói oldalról viszont célszer? az áramot minél olcsóbb forrásból, tehát akár importból is beszerezni. Két éve Fellegi Tamás akkor nemzeti fejlesztési miniszter megállapodott Mikola Priszjazsnyuk ukrán kereskedelmi miniszterrel, hogy tanulmányozni fogják a Magyarországra irányuló ukrán villamosenergia-szállítási kapacitások b?vítésének, az energiahatékonyság javítását és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó közös projektek indításának lehet?ségeit is.

A f? ukrán árameladók 2011-ben és 2012-ben a DTEK Shidenergo és a DTEK Power Trade voltak. Az európai országokba már harmadik éve kizárólag a DTEK exportálhat. Magyarországra éveken át a System Consulting cég közvetítésével érkezett az ukrán áram, majd tavaly május óta az MVM Partner és a DTEK megállapodása értelmében közvetlenül. (A szerz?dés az év végéig szólt.)

A Magyarországra eladott áram jelent?s tétel volt az érintett, 574,8 millió dolláros ukrajnai kivitelen belül. Még nálunk is többet, 231,4 millió dollárnyit importált, Fehéroroszország, míg Moldova és Lengyelország jóval kevesebbet, Románia és Szlovákia pedig hozzánk képest csak jelzésérték?t.

Ukrajna a felsorolt országok mindegyikébe több áramot adott el 2013 els? két hónapjában.