Napelem, szigetelés ingyenpénzből – Ez a kézikönyv segít a döntésben

Share Button

Friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem – ez csak néhány azok közül a feltételek közül, amelyekkel tisztában kell lennie annak, aki április 24-től szeretne pályázni az uniós nulla százalékos energiahatékonysági milliókra. Átbogarásztuk a szigetelésre, ablakcserére és napelem telepítésre is alkalmas, akár 7-10 milliós hitel teljes feltételrendszerét és jó tudni, hogy 2 millió forint felett jönnek az igazi megkötések az elvárt fedezetek miatt. Ettől függetlenül már ennél kisebb összegnél is azonnal vissza kell fizetni a hitelt, ha valaki még annak futamideje alatt értékesítené az ingatlant. Van még néhány fontos szabály és megkötés, amelyek közül a leglényegesebbeket alábbi cikkünkben foglaljuk össze.

Így juthatunk hitelhez – néhány tudnivaló

A hiteligénylés folyamata

Már elérhető a lakossági energetikai korszerűsítést támogató hitelprogramok részletes szabályzata, de a kérelmeket csak április végétől lehet beadni az MFB pontokon keresztül. Azt, hogy mi a pontos szabályrendszer a két uniós pályázathoz (GINOP-8.4.1/A-17, VEKOP-5.2.1-17), egy 55 oldalas eljárásrendi dokumentumban találtuk meg a hivatalos pályázati oldalon, mégpedig a fenti linkek Segédletek menüpontja alatt a zip fájlban.

Mindezt végignézve készítettünk egy folyamatábrát arról, hogy mi vár azokra, akik belevágnak egy energetikai korszerűsítési projektbe és uniós nulla százalékos hitelt vesznek hozzá igénybe. Amint az látható, lesz teendőjük bőven a következő időszakban:

A két pályázatról röviden

A két pályázat teljes keretösszege 115 milliárd forint, amelyből közel 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, 3 ezer Pest megyében (ld. VEKOP-5.2.1-16 kódszámú pályázat), a többi 21 ezer pedig azon kívül országszerte (ld. GINOP-8.4.1/A-16 kódszámú pályázat). Fontos, hogy csak nulla százalékos kamatú hitelt lehet igényelni, a pénzt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek kérhetik. Családi házak esetében maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel. A pályázathoz legalább 10% önerőre van szükség, a projekt többi elszámolható költségéből legfeljebb 90%-ot a hitel fedez.

Mielőtt elkezdenénk a pályázathoz beszerezni a szükséges dokumentumokat, nekifognánk a hitelkérelem kitöltésének jó, ha tisztába vagyunk bizonyos feltételekkel. A pályázattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a hitelprogramok eljárásrendje foglalja össze, amelyből az általunk leginkább lényegesnek tartott feltételeket, szabályokat, buktatókat foglaltuk össze.

Általános tudnivalók

 

  • Egy pályázó több hitelkérelmet is benyújthat: más-más ingatlanra vagy ugyanarra az ingatlanra, de különböző támogatható tevékenységre.
  • Minden esetben az adós házastársa, élettársa adóstársként bevonásra kerül. Így fontos megjegyezni, hogy ugyanazon ingatlanon csak egy hiteligénylő nyújthat be kérelmet.
  • Az életkori korlátra figyeljünk oda, hiszen ha a hiteligénylő a futamidő lejártakor betölti vagy már betöltötte a 75. életévét, a kölcsönügyletbe be kell vonni egy olyan adóstársat, aki az életkori korlátnak megfelel.
  • A hitelkérelem energetikai és műszaki tartalmát az energetikai szakértővel és a kivitelezővel szükséges egyeztetni a fajlagos költségek figyelembevételével. A fajlagos költségeket részletesen kifejti az eljárásrendi útmutató. (Ahogyan azt fentebb is kifejtettük az útmutató a hivatalos pályázati oldalon találjuk meg a pályázatokhoz (GINOP-8.4.1/A-17, VEKOP-5.2.1-17) tartozó Segédletek menüpont alatt egy összesített zip fájlban.)
  • A számla csak abban az esetben számolható el, ha az a kedvezményezett nevére lett kiállítva. Kizárólag a kivitelező által kibocsátott számla számolható el. A számlán csak olyan tételek szerepelhetnek, amiket a pályázat keretében engednek elszámolni.
  • A tulajdoni lap beszerzésének költsége, az értékbecslés és az energetikai tanúsítvány díja, valamint az ingatlanbiztosítás már igazoltan megfizetett díja az önerő terhére elszámolható. (Az önerő a projekt elszámolható költségének minimum 10%-a.)
  • A kölcsön más támogatási program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás önerejeként felhasználható, amennyiben ezt a másik program lehetővé teszi, és a projekt a jelen hitelprogramok feltételeinek is megfelel. A hitelprogramok önerejének legalább 10%-os arányára vonatkozó szabálytazonban ebben az esetben is be kell tartani.
  • Az MFB Zrt. olyan első ranghelyen terhelt ingatlant is elfogad fedezetként,amelyen másodhelyi jelzálogjogot tud alapítani.
  • Az MFB Zrt. második, vagy azt követő ranghelyen jelzáloggal terhelt ingatlant is elfogad fedezetként abban az esetben, ha az első ranghelyet követő ranghelyeken kizárólag az MFB Zrt. a jelzálogjog jogosultja.

További fontos szabályokat és buktatókat a második oldalon foglalunk össze.

Amire figyelnünk kell és a dokumentumok

  • A hitelkérelemhez a projekt megvalósítását megelőző állapotra vonatkozó, azonosító kóddal ellátott energetikai tanúsítványt szükséges mellékelni. Fontos tudni, hogy a 2016. január 1-jét megelőzően kibocsátott energetikai tanúsítvány ebből a célból nem fogadható el.
  • A hitelkérelem beadását megelőzően kicserélt vagy felújított nyílászárók esetében visszamenőleg a kölcsön nem igényelhető, azonban a hitelprogramok keretében cseréjük támogatható. Az új nyílászáró szerkezetek beépítéséhez szükséges szerkezeti elemek (belső-, külső párkány, takarólécek) támogatott költségnek minősülnek.
  • Ugyanez a kitétel vonatkozik a megvalósított hőszigetelési munkálatokra is, azaz a kölcsön visszamenőleg nem igényelhető, azonban a hitel keretében lecserélhető, vagy a meglévő hőszigetelő rendszer alkalmassága esetén újabb réteg fogadásával bővíthető.
  • Amennyiben a kölcsönfelvevő, illetve adóstársak esetében a kölcsönfelvevő és az adóstársak összesített, igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint 400 ezer forint, akkor csak olyan összegű és futamidejű hitelt vehetünk fel, amelynek havi törlesztő részlete legfeljebb 200 ezer forint, azaz legfeljebb a havi nettó jövedelem 50%-át viszi el a kölcsön törlesztése. Havi nettó 400 ezer forint feletti igazolt nettó jövedelem esetén ez a mutató 60%-ig is felmehet, azaz 240 ezer forintig.
  • Kétmillió forint kölcsönösszeget meg nem haladó kölcsön esetén biztosíték adása nem kötelező. Ha a kölcsön összege eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot akkor a beruházás tárgyát képező ingatlant kötelező bevonni. Az előírt fedezettség mértéke a hitelösszeg legalább 70%-a. Amennyiben a figyelembe vehető fedezeti érték alacsonyabb az elvárt fedezettség számszerűsített értékénél (70%), óvadék vagy további fedezet bevonása szükséges.
  • A természetes személy által felajánlott ingatlanfedezet esetén az ingatlan biztosítéki körbe történő bevonásához hozzájárulást kell kérni a zálogkötelezett házastársától, élettársától (bejegyzett élettársától) és valamennyi társtulajdonostól.
  • Fontos tudni, hogy lakástakarék-pénztári megtakarítások a kölcsön törlesztésénél nem vehetőek figyelembe, ilyen megtakarítás kizárólag a minimum 10%-nyi önerőben vehető figyelembe.
  • Amennyiben a korszerűsítéssel érintett ingatlan, a projektmegvalósítás befejezését követően, de még a futamidő vége előtt – a közvetítő jóváhagyásával – elidegenítésre kerül, a kedvezményezett köteles a kölcsön teljes összegét azonnal visszafizetni. Fontos tudni, hogy ez akkor is kötelezettsége a hiteladósnak, amennyiben a korszerűsítéssel érintett ingatlan nem kerül biztosítékként bevonásra, vagyis a 2 millió forint alatti hitelösszeget vett igénybe.
  • Nem köthető kölcsönszerződés azzal a pályázóval, akinek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) alapján hitelmulasztása volt és az még nem rendeződött vagy veszteségleírással rendeződött. Mint ahogyan azt januárban már megírtuk, a KHR rendszerben csaknem 1,8 milliónyi lakossági hitel- és egyéb mulasztást tartottak nyilván. A negatív adóslistás ügyfelek száma pontosan nem ismert, de az adatok alapján valószínűleg meghaladja az 1 milliót. Ők tehát azok, akik nem igényelhetik a lakossági energetikai korszerűsítést támogató nullaszázalékos uniós hitelt.

 

Ezekre a dokumentumokra biztosan szükség lesz

 

  • Az, aki igényli majd megkapja a hitelt (kedvezményezett), köteles benyújtani a meglévő állapotra vonatkozóan egy hitelesített energetikai tanúsítványt, amelyet tanúsító program használatával készítettek el. A tervezett állapotra vonatkozóan pedig tanúsító program használatával készített nem hitelesített elő-energetikai tanúsítványt, valamint az energetikai szakértő nyilatkozatát kell benyújtania. Az energetikai tanúsítvány részleteiről ebben a korábbi cikkünkben már részletesen írtunk és érdemes mielőbb nekilátni a beszerzésének.
  • Termőföld, vagy mezőgazdasági ingatlan esetében a hitelkérelem benyújtásától számított 180 napnál nem régebbi, egyéb ingatlan esetében a hitelkérelem benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi értékbecslés képezheti a fedezeti érték számításának alapját. (Fontos, hogy kizárólag olyan értékbecslő által készített értékbecslés fogadható el, aki az MFB Pontokon elérhető Szakértői Listán szerepel.)
  • A hiteligénylőnek az illetékes szolgáltatók által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolások útján igazolnia kell, hogy a korszerűsítéssel érintett ingatlan vonatkozásában nem rendelkezik 60 napon túli, a hitelkérelem benyújtásakor érvényes bruttó minimálbér összegét meghaladó közüzemidíj-tartozással.
  • A hiteligénylőnek továbbá rendelkeznie kell egy 30 napnál nem régebbi nemleges (nullás) adóigazolással vagy bizonyítania kell, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
  • Fontos tudni, hogy csak olyan épületek energetikai felújításához nyújtható támogatás, amelyek a hitelkérelem benyújtását megelőző 1 évben rendeltetésszerűen használatban álltak. Ennek alátámasztására be kell nyújtani az egy évet lefedő időszak fűtési célú energiaszámláit (energiaszolgáltató által kiadott havi számla, éves elszámoló számla) vagy tüzelőanyag beszerzését alátámasztó számlát, szerződést.
  • Kötelező csatolni a felújítási projekthez kapcsolódó költségszámlákat, több számla esetén pedig ezek összesítőjét is, továbbá a számla/számlák teljes kiegyenlítését igazoló bankszámlakivonatot.
  • A szerződéskötési feltételek teljesülése esetén magánokiratba foglalt kölcsönszerződést kell kötni a kedvezményezettel, amennyiben a kedvezményezett egyben zálogkötelezett is és a hitelösszeg nem éri el a 150 millió Ft-ot. A biztosítéki szerződéseket ebben az esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kell megkötni.
  • Amennyiben a biztosítékok között nincs zálogjog, vagy kizárólag a kedvezményezettől eltérő személyek a zálogkötelezettek, illetve a hitelösszeg eléri vagy meghaladja a 150 millió Ft-ot, úgy a kölcsönszerződést kétoldalú közjegyzői okiratba foglaltan kell megkötni. Ebben az esetben a biztosítéki szerződéseket is közjegyzői közokiratba szükséges foglalni.

 

Összefoglaló

A fentiekben csak a leglényegesebb szabályokat, tudnivalókat foglaltuk össze a lakossági energetikai hitelprogramokkal kapcsolatban, de már ebből is látható, hogy elég sok a megkötés és a kitétel, ami egyáltalán nem teszi könnyűvé a pályázatot. Ez persze a kiíró szempontjából jogos és érthető, hiszen hitelt vesznek fel a pályázók, ráadásul projektenként sok millió forintról van szó. Az igazi nehézségek egyébként a 2 millió forintot meghaladó hiteleknél vannak, hiszen ott kellő mértékű (minimum 70%-nyi) fedezetet is fel kell tudni mutatni, ha pedig ez nem áll rendelkezésre, akkor további ingatlanokat kell bevonni, vagy egyéb lépéseket kell tenni.

Mindenesetre az, aki lelkiismeretesen beszerzi a szükséges dokumentumokat, kitölti a több mint 30 oldalas hitelkérelmet és megfelel a feltételeknek, várhatóan kap majd nulla százalékos hitelt, de ezt idővel vissza is kell majd fizetnie az elért energiamegtakarítás segítségével.

Fontos azt megjegyeznünk, hogy az fent részletezett MFB Lakossági energetikai hitelprogramok és az Otthon Melege Program (kazáncsere alprogram) egymástól teljesen független támogatási konstrukciók. Az MFB hitelprogramok részleteiről, tudnivalóiról február végén már írtunk bővebben. Az Otthon Melege Program idei „felvonásának” forrását a 2017. évi költségvetés biztosítja, míg a nullaszázalékos uniós hitelprogramok EU forrásból biztosítanak hitelt a lakosságnak. Az uniós hitelprogramok részleteiről ebben a korábbi cikkünkben már szintén beszámoltunk.

Forrás: portfolio.hu