Felülvizsgálja az orosz Gazprommal kötött gázszállítási szerz?dését a Magyarországon is érdekelt német E.ON.

További részletet nem árult el a szóviv?.

Az E.ON nemrégiben eladta az MVM-nek magyarországi gáz üzletágát, azaz az E.ON Földgáz Trade (EFT) és az E.ON Földgáz Storage (EFS) vállalatokat.

Forrás:portfolio.hu

Felülvizsgálja az orosz Gazprommal kötött gázszállítási szerz?dését a Magyarországon is érdekelt német E.ON.

További részletet nem árult el a szóviv?.

Az ár kérdése már korábban is vita tárgya volt a két vállalat között, mígnem tavaly júliusban az E.ON-nak sikerült árcsökkentést elérnie az orosz gázipari óriásnál az árképzési formula módosításával.

Az E.ON, akárcsak az orosz gáz legtöbb vev?je, az olajárhoz kapcsolt képlet alapján számol el a Gazprommal. Az olajár azonban az elmúlt évben lényegesen magasabb volt a spotpiaci gázáraknál, vagyis az európai keresked?knek, köztük az E.ON-nak is, veszteséget okozott az importszerz?dés. A Gazprom viszont nem akart változtatást.

A Gazprom 1973 óta szállít földgázt Németországban. Az érvényben lév? hosszútávú szállítási megállapodás 2036-ig szól, és 600 milliárd köbméter földgáz szállítása szerepel benne.

Az E.ON nemrégiben eladta az MVM-nek magyarországi gáz üzletágát, azaz az E.ON Földgáz Trade (EFT) és az E.ON Földgáz Storage (EFS) vállalatokat.

Forrás:portfolio.hu

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 2013. június 5., szerda (MTI) – Csökkentette a megújuló energia szubvencióját a román kormány azzal, hogy négy évvel elhalasztja a szél-, nap- és vízenergia el?állítását ösztönz? úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését: a bukaresti kormány keddi ülésén elfogadott rendelet ellen szerdán közleményben tiltakozott a román szélenergia egyesület (RWEA).

A lakossági és ipari energiaár csökkentését célzó kormányrendelet értelmében július elsejét?l kezd?d?en a 10 megawattnál kisebb teljesítmény? új vízier?m?vek az eddigi három helyett két, a széler?m?vek az eddigi kett? helyett egy, a napelemes áramfejleszt?k az eddigi hat helyett négy zöld tanúsítványt értékesíthetnek minden megtermelt megawatt-óra villamos energia után: a kies? támogatást pedig 2017 márciusától, illetve 2018 januártól után (a széler?m?vek esetében) kapják meg. A Ziarul Financiar cím? gazdasági lap becslése szerint a Ponta-kabinet ezzel több mint egymilliárd eurónyi kifizetést örökített át utódjára.
Constatin Nita energiaügyekért felel?s tárca nélküli miniszter szerint a román zöldenergia-támogatási rendszer a legb?kez?bb Európában, amit az ország nem engedhet meg magának. Az intézkedést?l azt reméli, hogy a második félévt?l kezd?d?en legalább tíz százalékkal csökken a lakossági villanyszámla.
Az RWEA szerint a kormány törvénytelenül módosította egyoldalúan az Európai Bizottság által is jóváhagyott szubvenciót, amire több milliárd eurós beruházások üzleti terve épült. A zöldenergiába befektet? cégek perrel fenyegetik a román államot, és arra figyelmeztetnek, hogy a több százmillió eurós kártérítést a román adófizet?knek kell majd megfizetniük.
Másfel?l az ArcelorMittal acélipari óriás – amelynek a romániai kohászati üzemeiben több mint tízezer alkalmazott dolgozik – kilátásba helyezte hogy kivonul Európából, ha az unióban nem csökkennek az energiaárak. Victor Ponta miniszterelnök egyebek közt erre hivatkozva indokolta a megújuló energia támogatásának halasztásáról hozott döntést.
„Az Egyesült Államokban az utóbbi hét évben az ipari gázár 66 százalékkal csökkent, míg Európában 35 százalékkal n?tt. A villamosenergiánál az USA-ban 4 százalékos csökkenés volt, míg Európában 38 százalékos drágulás. Ha nem teszünk semmit, bezárnak a gyárak és itt maradunk múzeumnak. Vigyáznunk kell, hogy maradjon ipar és lakosság is, amely elhasználja azt a zöld energiát” – érvelt a román kormányf?.
Romániában a megújuló energiaforrások jelenleg a fogyasztás 8 százalékát fedezik. A szubvencióról szóló 2008-as törvény indoklásában az szerepelt, hogy 2020-ig Bukarest ezt az arányt 24 százalékra akarja emelni.

forrás: www.mti.hu

Ezzel együtt az ágazatban óriási a ma még kiszámíthatatlan hatásoktól való félelem Magyarországon, az Európai Bizottság által javasolt 37,2 és 67,9 százalék közötti dömpingvám bevezetése nagy érvágást jelentene a szakember szerint. A cégeket már így is érzékenyen érinti az ügy; a vizsgálat, a regisztráció, a kilátásba helyezett büntet?vám. A kies? olcsó import ráadásul sok másod- és harmadvonalbeli kínai gyártót kirostál a piacról – mondja Szolnoki Ádám. Ezek a cégek azonban eleve, már az ügy kirobbanása el?tt bizonytalanabb kilátásokkal rendelkeztek, gyakran kétes min?ség? termékeket kínálva. Az elmúlt években végbement árcsökkenés miatt amúgy is intenzíven tisztult a piac.

Made in Hungary

Globálisan a napelempanel-gyártók száma meredeken esett, a pár évvel ezel?tti körülbelül 800 gyátónak ma körülbelül az 50-60 százaléka lehet aktív, míg Magyarországon három összeszerel? cég tevékenykedik, amelyeknek ugyancsak nincs bebetonozva pozíciójuk – a nagy nemzetközi gyártókkal, azok nyomott áraival csak nehezen versenyezhetnek. Emellett itthon összesen 15-20 cég van, amely (fotovoltaikus) napelemek telepítésével üzletszer? f?tevékenységként foglalkozik és több éves tapasztalattal rendelkezik. Mellettük már több százra tehet? azon cégek száma, amelyek melléktevékenységként szerencsét próbálnak ezen a piacon is. Ennek oka, hogy a kitörési, növekedési lehet?ség reményét látja sok cég és vállalkozó a napelemes piacban, ami a közelmúltban meredeken csökken? áraknak, az épít?ipar kilátástalan helyzetének, illetve a tavaly lezárt használati melegvíz el?állítását célzó napkollektoros pályázatnak is betudható – noha ez utóbbi folytatása bizonytalan.

fotó: Reuters

A meredek árcsökkenés korszaka egyel?re véget érhetett a szakember szerint. Jelenlegi fázisában a technológia elérte a határát, a gyártási folyamatnak már minden szakasza veszteséges. Az elmúlt 2-3 évben 60-70 százalékkal estek az árak, a többletet nagyrészt a szilíciumgyártók nyelték le, akik számára els? számú piaccá vált a napelemgyártók ellátása. A következ? években a fotovoltaikus panelek ára éves szinten várhatóan már csak átlagosan 5 százalékos ütemben csökkenhet tovább. Valami hasonló történik, mint korábban az LCD-televíziók esetében – jelent?sebb árcsökkenés már csak a mai technológiát alapjaiban megváltoztató  újdonságok felbukkanásától remélhet? ezután, amire az elmúlt 50 évben nem volt példa. Márpedig a hazai, jelent?s részben kínai gyártók uralta piac igencsak árérzékeny, amit a kisebb, min?ségre kevesebbet adó, gyártók silány min?ség? termékeinek magas aránya is jelez. Hosszú távon a piactisztulás a nagy és jó min?ség? produktumot el?állító gyártóknak kedvez majd – véli Szolnoki.

Tavaly ?sszel kezd?dött

Az Európai Bizottság március 5-én rendelte el azon napelem modulok és az azok el?állításához szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. A döntés egy iparági kezdeményezésre tavaly ?sszel indított vizsgálat része, amely az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron, el?állítási ár alatt való értékesítésének gyakorlatát ellen?rzi, és amely az európai napelem iparág több mint negyedét képvisel? EU ProSun egyesüléshez köthet?. A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vetik ki a vámot, melynek alapját a regisztráció képezné, és a még az év vége el?tt meghozandó végs? döntés függvényében 5 évig maradhat érvényben.

Az EU ProSun szerint a kínai gyártók több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából nyolc év alatt, nulláról indulva. Az egyesület szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szerepl? számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag magasabb árakat eredményez. A másik oldalt képviseli az Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethet? Szolár Energiáért), amely szerint az esetleges visszamen?leges vámkivetés uniós jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelent?s károkat okoz. A vám bevezetésének egyik leghatározottabb ellenz?je Berlin, ami már csak azért is pikáns, mert a vizsgálat elindításában oroszlánrészt vállalt a német napelemgyártó lobbi, els?sorban a Solarworld AG, az ország legnagyobb napelemgyártója.”

Bizonytalan a vita vége

Amennyiben bevezetik a vámot, az további áremelkedést és a kereslet visszaesését okozhatja. A gyártás Európában is megoldható, ám az Európai Unióban a kínainál 15-25 százalékkal magasabb költségen állítják el? a paneleket. Ráadásul, egy ilyen értelm? döntés esetén Kína kapacitásai áttelepítésével, például Indonéziába, Tajvanra vagy Malajziába való „kiszervezésével” meg is kerülheti a szabályozást.

Az elmúlt hetekben mindenesetre új, magas szint? tárgyalások indultak az Európai Unió és Kína között, amelyeken akár olyan döntés is születhet, hogy nem vezetik be a dömpingvámot. Jelen állás szerint azonban prognosztizálhatatlan a komoly kereskedelmi vita kimenetele az egyesület elnöke szerint. El?fordulhat, hogy a 2012-ben a kínai importot büntet?vámmal sújtó Egyesült Államok is beszáll a disputába, háromoldalúvá b?vítve azt.

Európában m?ködik a globális kapacitások közel 70 százaléka, bár már 2012-ben csökkent a részesedése Ázsia és Amerika el?retörésével. A tavaly világszerte telepített fotovoltaikus kapacitások összesített csúcsteljesítménye 30 gigawatt, így a teljes üzemel? kapacitás az év végére meghaladta a 100 gigawattot. Az európai fotovoltaikus ipari szövetség (EPIA) jelentése szerint a 30-ból 16,5 gigawatt létesült az Európai Unió területén, ami negyedével elmarad a 2011-es adattól. (2006 óta el?ször csökkent az újonnan installált kapacitások nagysága.) Tavaly év végén az EU-ban 68,8 gigawatt csúcsteljesítmény? napelem-állomány üzemelt, az év folyamán pedig a megel?z? évinél 50 százalékkal több, mintegy 68 terawattóra villamos energiát termeltek. A lassulás ellenére Európában 2011 után tavaly is a napenergia kapacitások b?vültek a legjelent?sebben (korábban a szélenergia vitte a prímet). A teljes áramfogyasztás 2,6, a csúcsid?szaki fogyasztásnak pedig 5,2 százalékát már napelemekkel fedezte a kontinens. Az országok ranglistáját Németország vezeti 7,6 gigawatt újonnan telepített kapacitással, amelyet Kína követ közel 5, Olaszország 3,4, az Egyesült Államok 3,3, Japán pedig körülbelül 2 gigawatt 2012-ben létrehozott kapacitással. Magyarországról nem rendelkezik a 2012-es fejlesztésekr?l adattal a szervezet, az el?z? év végér?l viszont 4 megawatt összesített kapacitásról tud. (Ez némileg ellentmond a Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felel?s helyettes államtitkára által áprilisban egy konferencián mondottakkal, miszerint a legutóbbi adatok szerint 1482 fotovoltaikus kiser?m? m?ködik Magyarországon több mint 10 megawatt kapacitással.) A lehet?ségeket figyelembe véve 2020-ig akár 2000 megawattra is b?vülhetne a hazai kapacitás az EPIA prognózisa szerint, ami egyrészt jelent?s arányt képviselne, tekintve, hogy nagyjából megegyezne az ország igényeinek körülbelül 40 százalékát kielégít? paksi nukleáris er?m? teljesítményével; másrészt viszont nem t?nik túlzottnak a potenciális 3000 megawattos szlovák, vagy az 1500 megawattos szlovén teljesítmény mellett. (Északi szomszédunk tavaly év végén már 523, Szlovénia pedig 198 megawatt beépített kapacitással rendelkezett.)

Forrás: napi.hu