Elkapkodott és drasztikus intézkedésnek tartják a szakmai szervezetek a napenergia-betáplálás ideiglenes felfüggesztésére hozott kormányzati rendeletet – hangzott el napelemszövetség és a mérnöki kamara közös pénteki sajtótájékoztatóján. Sérelmezik, hogy a kabinet nem egyeztetett a szakmával, ezért egy petícióban fogalmazták meg álláspontjukat Palkovics László technológiai és ipari miniszternek.
A teljes napelemes szektort megrázta az a kormányrendelet, ami ideiglenesen megtiltja a lakossági napelemekből származó energia hálózatba történő betáplálását. A kabinet indoklása szerint a döntés létjogosultságát az adja, hogy a napelemek iránti robbanásszerű érdeklődés miatt az energiatöbbletet nem tudja kezelni a hazai villamosenergia-hálózat, amelynek jelentős fejlesztésen kellene átesnie. „Ennek megvalósulásáig azonban a megbízható ellátás érdekében tehermentesíteni kell a hálózatot” – mondta az Indexnek adott interjújában Steiner Attila energetikai államtitkár.
Erről szól a kormánydöntés
A háztartási kiserőművek közcélú hálózatba történő betáplálásának feltételeiről szóló kormányrendelet szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében az október 31-e után benyújtott igények esetében csak akkor lehetséges a feltáplálás, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy igénybejelentésére a szolgáltató érdekkörében felmerült oknál fogva nem került sor. A kormány emellett gyorsította a lakossági napelemek beszerelésének engedélyeztetését is.
A legfeljebb 10,8 kilovoltamper teljesítményű erőművek engedélyezésére vonatkozó terveket három munkanapon belül bírálják el.
A Technológiai és Ipari Minisztérium közleménye szerint, a napenergia-betáplálás ideiglenes felfüggesztése nem érinti azokat a háztartásokat, amelyek már most élnek a betáplálás lehetőségével vagy október 31-ig kérelmezik azt. Ezt követően megtett igénybejelentések alapján telepített háztartási méretű kiserőművek a megtermelt energiát közvetlenül használhatják majd fel, anélkül, hogy a hálózatra betáplálnák a helyben fel nem használt villamosenergia-felesleget.
Szükséges fejleszteni, de drasztikus a lépés
Egyetértünk a kormány arra irányuló megállapításával, hogy napelemek termelő-, illetve a hálózat befogadóképességét össze kell hangolni, továbbá nem vitatjuk az átmeneti visszatáplálási nehézségeket, és azt, hogy ezt a kérdést kezelni kell, de egy ilyen drasztikus lépést nem tartunk célravezetőnek. Úgy véljük, a kormány azzal, hogy teljes mértékben megtiltja az új napelemes rendszereknél a hálózatra való betáplálást, a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte
– mondta a rendeletre reagálva Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Szavai egybehangzanak a MANAP Iparági Egyesület elnöke által elmondottakkal. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a napelemes rendszereknek, mint időjárásfüggő megújulóenergia-termelőknek, szembesülnie kell a hálózati kihívásokkal. Mindez azonban a hálózat fokozatos kezelésével valósítható meg” – erősítette meg Szolnoki Ádám.
A szakma szerint a probléma kezelésénél téves kiindulópont Magyarországot egy egységként tekinteni, hiszen területi eltérés van a hálózatok minőségében. Van, ahol indokolt a betáplálás átmeneti tiltása, ám számos olyan része van az országnak, ahol a rendszer kellően fejlett a visszatáplált energia tárolására – jegyezték meg.
Hogy is néz ki pontosan a betáplálás
A háztartási kiserőmű által megtermelt többletenergia elszámolása úgynevezett szaldós rendszer szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az áramszolgáltató megnézi, hogy adott időszakban mennyit termelt a napelemes rendszerünk, valamint mennyit fogyasztottunk az adott évben, és a kettő különbözetét vagy rendeznünk kell az áramszolgáltató felé (amennyiben többet fogyasztottunk, mint termeltünk), vagy az áramszolgáltatótól igényelhető vissza egy bizonyos összeg, amennyiben kevesebbet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk.
A ma is használt éves szaldós rendszerben tehát az áram ára (a visszaigényelhető túltermelést kivéve, erről lentebb írunk) minden esetben nagyjából 38 Ft (áramdíj / kWh + rendszerhasználati díj + áfa), és amit feltáplálunk a rendszerbe, azt ugyanannyiért veszi meg tőlünk az áramszolgáltató, mint amennyiért mi vásároljuk vissza akkor, amikor nem termel a rendszer.
Szolnok Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy a szaldós elszámolás már csak Magyarországon elérhető, az uniós direktíva alapján azonban már itthon is csak a 2023 végéig telepített napelemes rendszereknél érvényes – ezeknél azonban ezt követően is megmarad. A 2024-től telepített rendszereknél azonban már Magyarországon is az Európai Unióban használatos úgynevezett bruttó elszámolás lép életbe.
Felülkerekedett a napelem-ellenes lobbi
„A napelem-ellenes lobbi aknamunkája szinte a teljes napelemes szektort maga alá gyűrte” – mondta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Miközben egész Európában robbanásszerűen fejlődésen ment és megy keresztül a napelempiac, addig itthon akadálypálya tornyosul előtte. A környező országokban többek között vissza nem térítendő támogatásokkal, áfakedvezményekkel ösztönzik a napelemes rendszerek telepítését, jelenleg ugyanis ezek által lehet a leggyorsabban, a legkisebb beruházási költséggel és a legolcsóbban villamos energiát termelni. Épp ezért a szektor ellen tevékenykedők a hazai energiatermelést veszélyeztetik – tette hozzá.
A kereskedelmi szektorral szembeni lobbi már az elmúlt időszakban is eredményes volt, a friss kormányrendelettel pedig a lakossági szegmenst is komoly hátrány éri, azáltal, hogy megtiltották a visszatáplálást. „Továbbra is lehet napelemet telepíteni, sőt a kormány felgyorsította az engedélyeztetési folyamatot, ami üdvözlendő, de a visszatáplálási tilalom miatt kétségessé vált a napelemes beruházás megtérülése” – mondta Kiss Ernő.
A napelemszövetség elnöke azért is elhibázottnak tartja a betáplálás tiltását, mert a hazai villamosenergia-felhasználás 40 százalékát importból fedezik, a villamos energia piaci ára pedig jelenleg az eget nyaldossa.
„Őrült kereslet mutatkozik a villamosenergia irányt, míg a kínálat szűkebb, ennek pedig árfelhajtó hatása van” – mondta. Ráadásul jelenleg az import is akadozik, mivel Ukrajna és Szlovákia számít is két legfontosabb beszállítónak. Az ukránoknál az infrastruktúra jelentős mértékben megsínylette az országban zajló háborút, míg a szlovák kormány energetikai vészhelyzetet hirdetett, ami az export korlátozását is jelentheti. Ez pedig nagy bizonytalanságot szül a hazai ellátásban, amire a napelemes rendszerek gyors megoldást jelentenének – tette hozzá Kiss Ernő.
Szolnoki Ádám szerint az Európai Unió-szerte használatos bruttó elszámolási rendszer részletszabályainak finomhangolásával egy olyan rendszer valósítható meg, amely az otthoni fogyasztásra ösztönöz a betáplálással szemben, de mégsem vágja el teljesen a visszatáplálás köldökzsinórját.
Elszalasztott ziccer
A vállalati, valamint a lakossági szektor mindenféle állami támogatás nélkül is nagyfokú hajlandóságot mutat a napelemes rendszerek telepítésére. Végtelenül elszomorító, hogy ezt a ziccert nem használjuk ki. Számos beruházás, fejlesztés marad el, jelentős adóbevételtől megfosztva ezáltal a költségvetést
– mondta Kiss Ernő, aki logikai bukfencet vél felfedezni Orbán Viktor azon nyilatkozata, mely szerint a földgáz helyett a villamosenergia felé kell fordítani az energiafelhasználás kormányrúdját, amit saját magunk is meg tudunk termelni, valamint a mostani kormányrendelet között.
„Történelmi lehetőséget szalasztottunk el. Lehetőségünk lett volna, hogy a vállalkozások, a beruházók, a lakosság saját maga termelje meg az ország ellátásához szükséges villamosenergia nagy részét, csökkentve ezáltal az importkitettséget” – fogalmazott Kiss Ernő.
A napelemszövetség támogatja azt a kormányzati törekvést, amely szerint a hazai villamosenergia-szükséglet 50 százalékát a paksi atomerőmű adja, a másik fele pedig megújuló, ezen belül napenergia által termelődjön meg. Ugyanakkor Kiss Ernő szerint „a mostani rendelettel távolabb kerülünk ettől a céltól”.
