Mint azt bizonyára sokan tudják, nyáron új rendszert vezetnek be az állami támogatással megvalósuló háztartási napelemes rendszerek (hmke) termelésének, illetve a fogyasztás elszámolására. Míg a jelenlegi szaldóelszámolás keretében az évente a napelemekkel megtermelt és a háztartás által elfogyasztott energia különbségét kell rendezni a szolgáltató felé, az új szisztémában áttérnének a bruttó elszámolásra, melyben a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa termelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön határozzák meg. Tehát az új otthonfelújítási támogatással megvalósuló háztartási napelemes rendszer csak akkor esik a szaldóelszámolás hatálya alá, ha a tulajdonos 2021. július 1. előtt megköti a szolgáltatóval a napelemes rendszer beüzemelése után az új, villamosenergia-vásárlási szerződését, ezt követően már a bruttó elszámolási rendszer vonatkozik rá. Az állami támogatás nélkül épülő háztartási napelemes rendszerekre továbbra is a szaldóelszámolás lesz érvényes, előreláthatólag 2023 végéig, miután az európai uniós szabályozás 2024. január elsejétől írja elő a tagországoknak a szaldóelszámolás kivezetését.
Az új, bruttó elszámolás részletei továbbra sem ismertek, ám mivel az elsők hírek, illetve az általános trendek – csökkenő napenergia-költségek és támogatási igény – alapján arra lehet számítani, hogy ez kevésbé lesz nagyvonalú, mint a jelenlegi rendszer, ezért sokan előrébb hozták ezirányú terveik megvalósítását, megrohamozva a napelemes szektor vállalkozásait. Maguk a cégek is azt javasolják, hogy aki teheti, minél előbb kössön szerződést, hiszen a napelemes rendszer ugyan várhatóan az új elszámolási rendszer mellett is jó beruházásnak számít majd a villanyszámlát „eltüntetni” kívánó családok számára, ám a szaldóelszámolással lényegesen több marad a napelemesrendszer-tulajdonos zsebében, az engedélyeztetés pedig több hónapot vesz igénybe – véli Székely András, a napelemes rendszerek telepítésével és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Home System ügyvezetője is.
A napelemes szakmai szervezetek megnyilatkozásai is erre utalnak, legalábbis részben. Amint azt Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az iparág bevonásával azon dolgoznak, hogy az új – egyébként az eredeti koncepció szerint már ezév elejétől életbe lépő – rendszer ne legyen sokkal kevésbé kedvező a szaldóelszámolásnál. Kiss Ernő is, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke ugyanakkor egy januári online sajtóeseményen úgy fogalmazott, olyan megoldáson dolgoznak, amely „legalábbis nem rosszabb” a szaldóelszámolásnál. Ezzel egybevágnak azok a vélemények és várakozások is, melyek szerint a szaldóelszámolást követő konstrukció legalább olyan kedvező lesz majd, mint a jelenlegi, és a mostani bejelentések nagyrészt a koronavírus-járvány miatt gyenge növekedés élénkítését szolgálják.
Közös javaslatot tesznek
Elképzelhető például, hogy az új elszámolási rendszer valamilyen célzott módon a hőszivattyúk, illetve az elektromos autók terjedését is támogatni fogja, legalábbis Kiss Ernő szavai alapján. A szakma célja az, hogy az uniós és kormányzati előírásoknak megfelelő vonzó elszámolási rendszert hozzunk létre, amely más lesz, mint a 2007 óta létező, de ma már korszerűtlen szaldóelszámolás, mely nem támogatja a napelemek és a hőszivattyús fűtések egyidejű alkalmazását – fogalmazott kérdésünkre az MNNSZ elnöke. Elmondása szerint a legnagyobb hazai napelemes szakmai szervezet, a több mint 300 tagvállalattal rendelkező MNNSZ munkacsoportja november óta folyamatosan gyűjti az információkat és egyeztet az iparág szereplőivel, és rövidesen előterjeszt egy javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére.
EBBEN MINDENKÉPPEN EGY MODERN, A NAPELEMEK TERJEDÉSÉT TOVÁBB TÁMOGATÓ ELSZÁMOLÁSI RENDSZERT SZERETNÉNK MEGALKOTNI, MELY ÖSZTÖNZI A SAJÁT CÉLÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉST ÉS -FELHASZNÁLÁST MIND VILLAMOS ENERGIA, MIND HŰTÉSI-FŰTÉSI ENERGIA FORMÁJÁBAN, DE EMELLETT AZ OTTHONI ELEKTROMOS AUTÓ TÖLTÉST IS – MONDTA KISS ERNŐ, AKI SZERINT A JAVASLAT AZ IPARÁG KÖZÖS SZAKMAI ÁLLÁSPONTJA ALAPJÁN KERÜL MAJD ELŐTERJESZTÉSRE.
A figyelemre méltó külföldi példák között az MNNSZ elnöke szerint a németországi példa a legérdekesebb. Ennek keretében a napelemes háztartás a teljes fel nem használt villamos energia mennyiséget eladja a szolgáltatónak, és az időszaktól, illetve a felhasználás módjától függő áron vásárolhatja vissza. Okos mérés segítségével ösztönzik a csúcsidőn kívüli felhasználást, például éjszakai mosásra, elektromos autó töltésre vagy hűtési-fűtési célra, és a háztartás a házi akkumulátoros energiatárolót vagy az elektromos autót is kedvezményesen töltheti. További érdekesség, hogy a német háztartások elszámolhatják a napelemes rendszerük beruházási és általános forgalmi adó kötelezettségeit is.
Ennek technikai feltételei hamarosan Magyarországon is adottak lesznek. A fogyasztás optimalizálását lehetővé tevő okosmérők tömeges telepítése a magyar energiastratégiai célok között is szerepel, a kormány 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítene. A villamos energia törvény és végrehajtási rendelete szerint például a hálózati szolgáltatóknak kötelező lesz okos mérőre kell cserélniük a régi órát azokban a háztartásokban, ahol háztartási méretű kiserőművet építettek be. (Egyébként, talán nem közismert, de például a hőszivattyúk és más, megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek esetén a hőellátásról gondoskodó készülékek működtetéséhez az egyetemes áramszolgáltatás keretein belül is 2010 óta minden szolgáltatónál elérhető az úgynevezett H kedvezményes tarifa, október 15. és április 15. között.)
A hálózat mint energiatároló
A lehető legkedvezőbb új elszámolási rendszer bevezetése mellett szól az is, hogy a piac befagyasztása senkinek sem érdeke. A klímacélokra is tekintettel valószínűsíthető, hogy a kormány igyekszik majd 10 év körül tartani a megtérülést, és EU-forrásból rengeteg pénz áll majd rendelkezésre e célra a következő években. Mindazonáltal Kiss Ernő is azt tanácsolja, hogy aki napelemes rendszert tervez megvalósítani az otthonfelújítási vagy más vissza nem térítendő támogatás megvalósításával, az cselekedjen mielőbb, mert míg az új bruttó elszámolási rendszerbe bármikor átléphetnek majd a napelem-tulajdonosok a szaldóelszámolásból, addig ez „visszafelé” már nem lesz lehetséges.
Az elszámolás módosítását megalapozó uniós szabályozás célja az, hogy a villamosenergia-rendszerekben egyre nagyobb súllyal jelen lévő, egyre kedvezőbb árú háztartási naperőművek tulajdonosai is kivegyék a részüket a hálózati költségekből. A szaldóelszámolás keretében jelenleg ingyen vehetik igénybe a hálózatot egyfajta energiatároló szolgáltatásként, márpedig az időjárásfüggők megújulók terjedésével integrálásuk költsége is nő, az új rendszer kialakításánál ezért fontos szempont, hogy a hálózathasználat valamilyen módon fizetősség váljon. Ezért a lehetőségek között korábbi értesüléseink szerint szerepel a jelenleg nulla forintos elosztói teljesítménydíj felemelése is. A tulajdonképpen hálózat-használati díjnak felfogható elosztói teljesítménydíj a 4 kilowattot meghaladó csatlakozási teljesítményű hmke-kre vonatkozik, és célja négy évvel ezelőtti bevezetésekor eleve az volt, hogy a hálózatra visszatápláló rendszerek számára egyszer majd fizetőssé tegye a hálózat használatát.
Az egyre több megújulót magába foglaló villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozását a széles körben ma még nem elterjedt akkumulátoros energiatárolók – és az ekként is használható elektromos autók is elősegíthetik, ezért a változó elszámolási rendszer – ha nem is feltétlen már a következő körben – előbb-utóbb előtérbe helyezheti, támogathatja a háztartási akkumulátoros energiatárolók telepítését is. Ezek lehetővé teszik az otthonok áramfogyasztásának optimalizálását azzal, hogy képesek elraktározni a napelemek aktuális fogyasztáshoz képest nap közbeni túltermelését, melyből aztán az esti fogyasztási csúcs igénye is fedezhető – szükségtelenné téve akár a hálózati vételezést is. Bár dinamikusan fejlődő területről van szó, és már nagyon jó rendszerek is elérhetőek, ugyanakkor Szolnoki Ádám szerint mégsem tűnik valószínűnek, hogy a magyar háztartásokban hamarosan tömegesen jelennének meg az energiatárolók. Egyszerűen azért, mert a családi házban élők számára egyelőre nincs különösebb motiváció arra, hogy ezzel az igencsak drága megoldással pár ezer forinttal optimalizálják villanyszámlájukat.
Forrás: portfolio.hu
