A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben.
Az energiahatékonyságot illetően a dokumentum által rögzített célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös energiafelhasználás értékét (27,6 Mtoe bruttó végső energiafelhasználást). Az energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét. A meglévő szakpolitikai intézkedések mellett a végső energiafogyasztás 2015 és 2030 között az előrejelzés alapján 14%-kal növekedhet. A növekedés az ipari termelés bővüléséből, valamint a jövedelem emelkedéséből eredő magasabb üzemanyag-fogyasztásból ered, míg a lakosság esetében az energiafelhasználás csökkenése vetíthető előre. A végfogyasztói energiamixben a villamos energia és az olajtermékek súlyának növekedése várható, míg a többi energiahordozó részaránya mérséklődik.
A tagországoknak 2018. december 31-ig kellett (volna) benyújtaniuk a terv első változatát, a második, véglegesnek tekinthető terveket pedig 2019 végéig kell beadniuk az Európai Bizottság számára. Azonban hét ország, Bulgária, Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Luxemburg és Spanyolország elmulasztotta a megadott határidőig beadni „házi feladatát”.
Nem kapkodnának a kibocsátáscsökkentéssel
Közben egyfajta kelet-nyugati irányú megosztottság rajzolódik ki az EU-tagországok között azt illetően, ahogyan az Európai Bizottság klímatervéhez viszonyulnak. Ez a terv gyakorlatilag nem kevesebbet tűz ki célul, mint az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentése az évszázad közepéig. A cél igazodik a Párizsi Klímaegyezményhez, amelynek keretében a világ országai elvileg vállalták, hogy megteszik az annak érdekében szükséges intézkedéseket, hogy a század végéig a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás (1750) előtti szinthez képest. Az ennél nagyobb mértékű felmelegedés a tudományos közösség zömének álláspontja szerint katasztrofális éghajlati hatásokkal járna, lakhatatlanná téve a bolygó nagy területeit.
Az Európai Parlamentben márciusban szavaztak az Európai Bizottság 2050-es klímatervéről, és a képviselők 369-116 arányban támogatták is azt 40 tartózkodás mellett. Míg azonban Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Spanyolország, Portugália, Finnország, Svédország és Dánia támogatják az EU 2050-ig történő dekarbonizációját, addig más országok elutasítják az EU intézkedési tervének közvetlenül a Párizsi Klímaegyezményhez való kötését. Az Euractiv által ismertetetttagállami álláspontok alapján Magyarország – Németország, Lengyelország és Csehország társaságában – elutasították azt is, hogy bármilyen határidőt határozzanak meg az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére, a 2050-es évszámra való minden hivatkozást törölve a közös tervezetből.