Miközben Európa éppen leveg?höz jutna, a görög kormány az államcs?d szélén táncolva hitelez?ivel alkudozik. Ha kudarcba fulladnak a tárgyalások, a bankok is rosszul járnak, és Görögország is magával ránthatja Európát. A vita az új görög kötvények kamatáról szól, miközben a görög kormány az Akropolisz bérleti díját is a felére csökkentette, hogy többen béreljék ki, és így több pénz folyjon be bel?le.
Miközben az európai piacok éppen megnyugodnának, Görögország tovább borzolja a befektet?k idegeit kezelhetetlen államadósságával. A görögök mellett leginkább veszélyeztetett Olaszország, Spanyolország, illetve az európai gazdaságban betöltött pozíciója és a közelg? elnökválasztás miatt kiemelt jelent?ség? Franciaország is könnyedén tudott eladni állampapírokat a héten.
Franciaország, amelyt?l a Standard and Poor’s hitelmin?sít? megvonta a legkedvez?bb, AAA min?sítést január 14-én, több mint harmadával olcsóbban kap hitelt a piacon, mint ?sszel. A decemberben kormányváltáson átesett Spanyolországban a tízéves papírok hozama a gyilkos 7 százalékról 5,1-5,7 százalék közé mérsékl?dött. A gyakran görögök utáni dominóként lefestett Olaszország papírja a 7 százalék feletti szintr?l 6,3 százalék alá csökkent.
Kényszer? vagy önkéntes, de veszteség
Ezek a mutatók arra utalnak, hogy az európai adósságválság ha nem is megoldódni, de enyhülni látszik. A megoldás felé vezet? úton a f? akadály, úgy t?nik, a görög adósság rendezése, mivel a nemzetközi segítség nélkül cs?dre ítélt ország papírjai mérgezik az európai bankrendszert is. A megoldás az lehetne, ha Görögország meg tudna állapodni hitelez?ivel, hogy adósságának mekkora részét engedik el. A megállapodás fontos, mert csak így kerülhet? el, hogy a görög helyzet hivatalosan is államcs?dnek min?süljön. Ha sikerül a két félnek megegyeznie, akkor formálisan a hitelez?k önkéntesen engedték el az adósságot.
A megállapodás lényege az lenne, hogy a bankok a görög kötvények egy részét veszteségként leírják, így 103 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi 360 milliárdos adósságszint. A bankok így lemondanának a sok milliárd euróról, de ezt cs?d esetén amúgy is csak átütemezve vagy egyáltalán nem kapnák meg.
Viszont az egyre növekv? mérték? gazdasági visszaesés miatt ez a veszteségleírás is kevésnek bizonyulhat. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója szerint Görögország államadóssága a leírás után is óriási, a GDP-hez viszonyítva 120 százalékos maradna, ezért drasztikusabb adósságrendezésre volna szükség.
Kamatokon vitáznak
A bankok és a kormány közti tárgyalások január 13-án egyszer már megszakadtak. A Wall Street Journal cikke szerint a legélesebb konfliktusforrás a kibocsátandó új kötvények kamata. A veszteségleírás ugyanis úgy zajlana, hogy a bankok visszaadják az általuk birtokolt állampapírokat, amiért cserébe a görög állam az alacsonyabb érték? új kötvényekkel fizetne. A bankok érdekszervezete, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) szeretné elérni, hogy az új kötvényeknek 4 és 5 százalék közt legyen a kamata, ennél alacsonyabb értéken szerintük már nem lehetne a bankok „önkéntes” szerepvállalásáról beszélni.
Az eurózóna politikusai és a görögök 4 százalék alatt látnák szívesen a kamatot, így viszont a bankok vesztesége is nagyobb lenne. A héten azonban Charles Dallara, az IFF igazgatója, a bankok delegációjának vezet?je kompromisszumos megoldásra tett javaslatot. A Wall Street Journal szerint a javaslat 3,5 százalékos kezdeti kamatról szól, amely évek alatt 4,6 százalékig emelkedne. A lap péntek délután azt írta, hogy közel lehet a megállapodás a két fél között.
Hosszabb távon az adósságválság megoldását a szigorú költségvetési politikában látja az eurózóna, és els?sorban az annak összetartásáért küzd? Németország. Angela Merkel német kancellár még idén elfogadtatná a közös költségvetési politika, illetve a nemzeti költségvetések uniós szint? szigorú ellen?rzésének szabályait. Merkel érveket talált abban, hogy a Standard and Poor’s lemin?sített kilenc európai országot, mivel szerinte a felgyorsított tárgyalások vezetnének a piacok megnyugtatásához.
Görög kiárusítás
Eközben a görög kormány egymás után tartja a befektet?i fórumokat, amelyeken a külföldi befektet?ket gy?zködi Görögország el?nyeir?l. Volt már többek közt német, amerikai, orosz és arab fórum is, amelyek célja, hogy beruházásokat hozzon a komoly visszaesést elszenved? gazdaságba. A görög kormány 50 milliárd euró értékben értékesítene állami vagyont, többek között gázkitermel?- és bányatársaságokat, földeket Rodoszon és Korfun, az északi autópályát, 39 repteret és 12 kiköt?t, de az Associated Press (AP) szerint eddig alig több mint 1 milliárd eurót sikerült szereznie Görögországnak.
Az Egyesült Arab Emírségek képvisel?je az MTI szerint a múlt csütörtöki fórumon igen konkrét kérdéssel lepte meg a görög külügyminisztérium munkatársait. „Szeretném látni a privatizálandó cégek listáját. Tud szolgálni ilyennel?” – kérdezte. Az emírségek delegációjában f?leg a zöld energia, az alumíniumipar, a kiköt?i és repül?téri infrastruktúra, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus terén m?köd? üzleti csoportok vettek részt, így ezen a területen várható érdekl?dés a görögországi befektetések iránt.
A görög miniszterelnök-helyettes, Teodor Pangalosz azt mondta, az arabok els?sorban az ingatlanbefektetésre fókuszálnak, a részvételük az 50 milliárd eurós program felét teheti ki – írta az AP. A politikus arra is utalt, hogy olyan befektet?ket keresnek, akiknek a pénzügyi hatékonyság az els?dleges szempont, így nem a vállalatok vezetését akarják mindenáron elérni, hanem a hatékonyságát javítani.
A szorult helyzetben lév? görög kormány onnan szerez pénzt, ahonnan tud, a privatizációs program csak az egyik forrásuk. Az AP arról is beszámolt, hogy antik m?kincseket és épületeket ad bérbe a kormány, hogy bevételhez jusson. Így az athéni Akropolisz napi bérleti díját 5000 dollárról 2050 dollárra szállították le a filmesek, 385 dollárról 256 dollárra a fotósok esetében. A 2500 éves m?emléket nemcsak m?vészeti, de kereskedelmi céllal is ki lehet bérelni, s?t akár tüntetések helyszíne is lehet, ha a szervez?k állják a bérleti díjat.
IIF – A pénzügyi lobbi
A washingtoni székhely?, 1983-ban létrehozott Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) a bankok és biztosítók globális szövetsége. Elnöke a svájci Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója. Nemcsak amerikai és európai, de több mint húsz kínai tagja is van. Magyarországról az OTP, az MKB, a CIB és az MFB képviselteti magát, de több magyarországi bank külföldi anyabankja is tagsággal rendelkezik. Honlapja szerint a szervezet célja, hogy támogassa a fejlett pénzügyi eszközök terjedését, a kockázatok kezelését, illetve képviseljék a tagok érdekét a döntéshozókkal szemben.
forrás: origo.hu
Az újonnan üzembe helyezett napenergiás áramtermel? kapacitás terén Olaszország tavaly megel?zte Németországot – jelentette szerdán az EPIA (European Photovoltaic Industry Association) európai fényelektromos ipari szervezet.
Olaszország tavaly 9 gigawatt (GW) napenergiás áramtermel? kapacitást helyezett üzembe,
2010-ben pedig 2, 3 gigawattnyit. Az üzembe helyezett kapacitás nagy része a 2010-es b?vítéseként jött létre – írja a jelentés, utalva arra az olasz törvényre, ami 2011 közepéig még lehet?vé tette az állami támogatások igénybevételét a már megkezdett áramtermel? kapacitás b?vít? beruházásokhoz.
Németország tavaly 7,5 GW napenergiás áramtermel? kapacitást helyezett üzembe, 27 százalékát a 2011-es globális kapacitás növekedésnek.
Olaszország és Németország együttesen 60 százalékát adta tavaly a globális napenergiás áramtermel? kapacitásnövekedésnek. Kína tavaly 2 GW napelemes áramtermel? kapacitást helyezett üzembe, és ezzel 7 százalékát adta a globális kapacitásnövekedésnek.
Tavaly 27,7 gigawattal n?tt a globális napelemes áramtermel? kapacitás, szemben a 2010-ben üzembe helyezett 16,6 gigawattal. Tavaly Európa adta a globális kapacitás növekedés 75 százalékát.
A globális áramtermelési kapacitás rangsorban a napenergia a víz- és a szélenergia után a harmadik legjelent?sebb megújuló energiaforrássá lépett el?. A napenergiás áramtermelési kapacitás b?vülése globális szinten közel 70 százalék volt tavaly, a legnagyobb az összes megújítható energiaforrás közül – állapítja meg a jelentés.
A világon üzembe helyezett napelemes áramtermel? kapacitás egy év alatt 80 milliárd kilowattóra elektromos áramot tud termelni, ami 20 millió háztartás éves elektromos áram igényének kielégítéséhez elegend?.
forrás: MTI 2012. január 25., szerda 14:09
