A kisméret?, irányító személyzet nélküli drónok rengeteg területen vethet?ek be automatikus megfigyelési célzattal: jár?rözhetnek egy adott terület felett, de fedélzetükön elhelyezett szenzorjaikkal akár a leveg? min?ségét is hatékonyan monitorozhatják.
Noha a hasznos repül? alkalmatosságok önállóan tudnak repkedni, folyamatos m?ködtetésükhöz mégis szükség van kiszolgáló személyzetre, ugyanis akkumulátoridejük véges, így akkumulátortöltéshez vagy akkumulátorcseréhez mindenképpen küls? segítséget kell igénybe venniük – legalábbis az esetek többségében.
Forrás: ipon.hu
Érdekes cikk jelent meg nem is olyan régen egy amerikai portálon arról, hogy mit gondol az emberek többsége a fenntarthatóság és a fenntartható fejl?dés kérdéskörér?l. A választ nem els?sorban klasszikus kérd?ívezéssel és kutatással igyekeztek felderíteni, hanem a közbeszédben a fenntarthatósághoz és a fenntartható fejl?déshez köthet? kifejezéseket vizsgálták. Ennek alapján a fenntarthatósági paradigma teljesen félrecsúszott a széles közvélemény szemében, és sokkal inkább jelent ma már környezet- és klímavédelmet, mint valós társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókra kiterjed? felel?s er?forrás-gazdálkodást.
Automatikusan adódik a kérdés, hogy mégis mi a probléma azzal, ha a fenntarthatóság fogalma kapcsán olyan fogalmak kerülnek el?térbe, mint a zöldenergia, a zöld technológiák és megoldások vagy éppen az, hogy környezetbarát? A kérdésre kett?s választ lehetne adni: alapvet?en semmi, hiszen a fenntarthatósági paradigmának hangsúlyos eleme a környezeti fenntarthatóság; illetve alapvet?en minden, hiszen a fenntarthatósági paradigma maga ennél sokkal többet jelent, és kell jelentsen ahhoz, hogy valóban sikerrel felelhessünk meg a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra. Hiszem, hogy ez utóbbi a megfelel? válasz a kérdésre.
Személyes tapasztalataim alapján tudom, hogy sok kicsi, önmagában is fontos és különálló részlet határozza meg a big picture-t. Tudom ugyanakkor azt is, hogy annál nagyobb hibát nem követhetünk el, minthogy a teljes egészet egy kicsi részegységének kívánjuk megfeleltetni. A fenntarthatósági eszmerendszer három dimenziója – a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság – külön-külön ugyanis értelmezhetetlenek. Együtt viszont képesek valid megoldásokat biztosítani a modern kor és a jöv? generációk iránt érzett felel?sségünk által generált problémákra.
Mivel a legjobb, ha a suszter marad a kaptafánál, a legjobb az lesz, ha az energetikai területér?l veszünk egy szemléletes példát a három dimenzió szoros összefüggéseire.
Meglehet?sen leegyszer?sítve a három dimenzió az alábbi tényez?knek feleltethet? meg az energiarendszerek tekintetében: környezeti fenntarthatósági dimenzió a rendszer hatásfokának és a megújuló energiaforrások kiaknázásának részarányának feletethet? meg; a gazdasági fenntarthatósági dimenziót az érintett vállalkozások gazdasági életképességeként lehet definiálni; a társadalmi fenntarthatóság pedig a fogyasztók terheinek mértéke. Ismétlem még egyszer, ez egy meglehet?sen leegyszer?sített megközelítése a három dimenziónak.
Szóval… Az a rendszer, amelyik csak megújuló alapon termel? egységekb?l áll, sosem lesz valóban fenntartható, hiszen a környezeti dimenzió túlzott el?térbe kerülése nem oldja meg a rendszer gazdasági fenntarthatóságának problematikáját, s?t generálja annak teljesíthetetlenségét. Mert habár a költségek kitermelhet?ek – a fogyasztóval meg lehet fizettetni az árakat – az ebb?l fakadó problémák vagy újabb gazdasági problémákhoz vezethetnek (vállalati költségek és versenyképesség), vagy társadalmi feszültségeket generálnak az energiaszegénység terjedésén keresztül, azaz torzítja a társadalmi fenntarthatósági dimenziót.
Akármelyik dimenziót is helyezzük el?térbe, a rendszer felborul, amely lehet nagyon gazdaságos ugyanakkor környezetszennyez?, vagy társadalmilag fenntartható, de az öreg er?m?vek rendszerb?l történ? kihullását követ?en gazdaságilag fenntarthatatlan.
Bármilyen területr?l legyen is szó, éppen emiatt a kiegyensúlyozatlanság miatt elengedhetetlen, hogy minden érintett a fenntarthatóság mindhárom dimenziójának közös egységeként azonosítsa az fogalmat. Minden más nem hogy el?relépést jelent, de sok esetben nagyobb károkat okoz, mintha semmit se tettünk volna.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
Megújuló zöldenergia ismeretb?l,
valamint az ehhez kapcsolódó napkollektorok szereléséb?l tartottak vizsgát vasárnap Makón. Az ország különböz? részér?l érkezett az a tizennyolc hallgató, akiknek többek között Toldi János önkormányzati képvisel? adta át az oklevelüket.
Folyamatosan keresik a szakemberek azokat a lehet?ségeket, melyekkel ki lehet váltani az olajat, a gázt vagy az elekromos áramot. Ilyen alternatív megoldás például a napenergia. Magyarországon is egyre népszer?bb, annyira, hogy folyamatosan képezik azokat, akik ezzel kívánnak a jöv?ben foglalkozni. A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség Makón tartott oktatást, melyen 18-an vettek részt az ország különböz? településeir?l. A végz?s diákoknak vasárnap adták át az oklevelüket. Toldi János önkormányzati képvisel? is gratulált a vizsgáikat sikeresen letev?knek.
– Én már nagyon régóta elkötelezett híve vagyok a megújuló energiának, hiszen ez a jöv? – nyilatkozta a továbbképzés házigazdája, a Puszta-Tel Kft. ügyvezet?-igazgatója, Puszta Sándor. A természetes úton érkez? napfény energiává való átalakítása teljesen környezetbarát, nincs semmi káros mellékhatása. Puszta Sándor egy hotelt is üzemeltet, melynek kicserélték a gázkazánját h?szivattyúra. – Ez a rendszer háromnegyed rész oxigén és egynegyed rész elektromos áram felhasználásával dolgozik, amennyiben napkollektor is párosul hozzá, akkor pedig örökre el lehet felejteni a gáz-, a villany- és a f?tésszámlát – mondta végül Puszta Sándor.
A Magyar Napelem, Napkollektor Szövetség vizsgabizottságának elnöke, Nagy János el?tt kellett a kérdésekre felelniük a végz?söknek. – Ilyen nagy létszámú csoporttal még nem volt dolgom, mint itt Makón, s ahhoz képest, hogy ilyen rövid id? alatt, ilyen hatalmas tudásanyagot kellett befogadniuk, mind a tizennyolcan kiváló eredményt értek el – vette át a szót a mérnök-tanár.
Ez az új szakma, vagyis a napkollektor szerelése, üzembehelyezése most van felfelé ível? pályán. – Villamosipari energetikával foglalkozom, s ezért döntöttem úgy, hogy szélesítem az ezirányú tudásomat – árulta a dunaföldvári Komiszár Pál, aki azon tizennyolcak egyike volt, aki most vehette át a bizonyítványát. A Tolna megyéb?l érkez? férfi kiemelte: több állami projekt is foglalkozik a napkollektorral, illetve egyre népesebb a tábora azoknak a magánszemélyeknek, akik le kívánják cserélni otthonukban a pazarló energiaforrásokat. Ezáltal már vállalkozást is érdemes rá építeni.
Forrás: promenad.hu
